Csilléri Klára


Csilléry Klára, K.; Király Péterné (1923. aug. 30. Budapest - 2002. jún. 25. Budapest): etnográfus.
Férje Király Péter nyelvész. - A budapesti.-i Képzőművészeti Főiskola rajztanári szakán tanult (1942-1947). Részt vett a Teleki Intézet Táj- és Népkutató Osztálya által szervezett erdélyi kutatótáborban (1943). Baranyában önálló kutatást végzett (1946) a népi bútorok témakörben főiskolai diplomamunkájához (Szökrönyök Sumonyból és Csedriből, kézirat, 1947). Elvégezte az állami Nőipariskola kézimunka tanítónői tanfolyamát (1947), majd az ELTE BTK néprajz-művészettörténet szakán tanult; muzeológus oklevelet szerzett (1950). A Néprajzi Múzeum muzeológusa (1947-től), a Bútorgyűjtemény kezelője, osztályvezető-helyettes (1961-1970). A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum megszervezésétől annak muzeológiai osztályát vezette (1970-1979; nyugdíjazásáig). A Képzőművészeti Főiskola tanára (1979-1993), emeritusz professzora (1993-tól), a Miskolci Egyetemi Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszékének professzora (1993-2002).
Szőnyi István tanítványaként festőművésznek készült, de életét a néprajztudománynak szentelte. Képzettsége alapján a bútorművesség, a lakáskultúra és a népművészet történeti szempontú kutatása állt tudományos munkásságának középpontjában. A népi bútorművesség tanulmányozását összekapcsolta a faipar vizsgálatával, élő gyakorlatban sikerült megtalálnia Szuhahu- tán a legrégiesebb szerkesztésű bútordarab, az ácsolt láda készítését. A hagyományos bútorművesség területén a technológiával, a készítőközpontokkal és az árusítással kapcsolatban tárt fel új ismereteket. A lakáskultúrában a kulcsfontosságú bútordarabok és a lakásberendezés történeti alakulása foglalkoztatta (ácsolt láda, tálcaasztal, talpas bölcső, csuklós támlájú pad). A jelenségek kialakulásának megértésére, a történeti folyamatok rekonstruálására törekedett, amint azt kandidátusi értekezése is reprezentálja (A magyar népi lakáskultúra történeti kezdetei. Budapest, 1982). A népművészet történetének feltárása kezdettől foglalkoztatta. A tárgyi, történeti adatok, tények elsőbbségét hangoztatta a tetszetős következtetésekkel szemben. Munkásságát rendkívül nagy tárgyismeret és a történeti összefüggések éles szemű meglátása jellemezte.
Muzeológiai tevékenységével a Néprajzi Múzeum Bútorgyűjteményét több ezer tárggyal, azoknak mintaszerű dokumentációjával gyarapította; nevéhez fűződik a szabadtéri Múzeum első épületeinek berendezése is. Számos jelentős kiállítást rendezett, nagyszámú előadást tartott itthon és külföldön; páratlan méretű szaklektorálást végzett. A történelem (néprajz) tudományok kandidátusa (1970), a néprajztudomány doktora (1993). A Magyar Néprajzi Társaság Anyagi Kultúra Szakosztályának elnöke (1985-1994), az Osztrák Néprajzi Társaság tagja (1990). Az Ethnographia szerkesztő Bizottsági tagja (1981- 1993). - Móra Ferenc-emlékérem (1977), Györffy István-emlékérem (1984), a Magyar Köztársasági érdemrend Lovagkeresztje (2001).

Fő művei: Magyar népművészet. Fél Edittel, Hofer Tamással (Budapest, 1958; 2. kiad. 1969; angol, német, francia nyelven is); A magyar bölcső eredeti formája (Néprajzi értesítő, XLVIII., 1966, 5-47.); A magyar nép bútorai (Budapest, 1972; 2, kiad. 1975; angol, német és francia nyelven is); Egy németalfóldi eredetű ma- gyar népi bútor: a csuklós támlájú pad (Néprajzi értesítő, LVII., 1975, 5-68.); A magyar népművészet története (Budapest, 1978; 2. kiad. 1979); A magyar lakáskultúra kialakulásának kezdetei (Budapest, 1982); A lakáskultúra társadalmi rétegek szerinti differenciálódása (Ethnographia, XCVI., 1985, 173-211.); A hartai bútor (Cumania, 10, Kecskemét, 1987,375-418.); Bútorművesség (in: Magyar néprajz III, Anyagi kultúra 2. Kézművesség. Szerk. Domonkos Ottó. Budapest, 1991, 482-523); Bútorművesség - lakáskultúra - népművészet. Doktori értekezés is (Néprajzi értesítő, LXXV., 1973, 9-36.).
Irodalom: Hofer Tamás: K. Csilléry Klára köszöntése (Néprajzi értesítő, LXXV, 1973, 5-8.); Balázs György: Csilléry Klára (Magyar Múzeumok, 2002. 2., 59-60.); RúL IV.: 654.

Selmeczi Kovács Attila (Magyar Múzeumi arcképcsarnok / életrajzok a magyar múzeumügy történetéből, Pulszky Társaság - Tarsoly kiadó, Budapest 2002, 166-167. oldal)



  •  

    VISSZA!