Platz Bonifác


Platz Bonifác; ered. Platz Ferenc (1848. szept. 12. Székesfehérvár - 1919. okt. 16. Székesfehérvár): ciszterci szerzetes, tanár, biológus, egyiptológus.
Belépett a ciszterci rendbe (1864), ekkor vette fel a Bonifác szerzetesi nevet. A budapesti tudományegyetemen teológiát tanult (1867-1871). Pappá szentelték (1871. júl. 28.). Zircen segédlelkész (1871-1874), hittudományokból doktori oklevelet szerzett (1874), a zirci Hittudományi Intézetben: dogmatikát tanított (1879-ig). A ciszterci rend Bajai Főgímnáziumának tanára és a novíciusok lelki vezetője (1879-1885), megalapította, majd vezette a bajai Segélyező Egyletet. Zircen újoncmester és apáti titkár (1885-1889), közben alperjel is (1888-1889). Egy német kiadó felkérésére könyvsorozatot írt az öt világrész föld- és néprajzáról (ázsia, 1887; Ausztrália, 1890; Afrika, 1891; Amerika, 1892; Európa, 1893). A rend megbízásából megszervezte a ciszterci Hittudományi Intézetet Budapesten (1889); az Intézet igazgatója (1889-1892-ig), közben házfőnök is (1892). A szegedi tankerület királyi főigazgatója (1892-1906. dec. vége; nyugdíjazásáig).
Rendi tanulmányútjai (1876, 1882, 1887, 1891, 1906) során eljutott Ausztriába, Svájcba, Németországba, Franciaországba, Itáliába, Angliába, a Szentföldre. A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter megbízásából, Goldziher Ignáccal és Kőrösi Lászlóval együtt vezette az Egyiptomba induló tanári csoport tanulmányútját (1896. jan. 6.- febr. 20.), amelyen Alexandria, Kairó és környéke, Dendera, Edfu, Eszna, Théba és vidéke, Asszuán, Philé, Elephantiné, Iszmailia, Szuez és Deir el Bahari emlékeit tanulmányozták; utóbbit a Mentuhotep- és Hatsepszut-templom feltárója, Eduard Naville vezetésével. További egyiptomi útjain (1901, 1904, 1906, 1907, 1908) számos ókori tárgyat vásárolt, amelyeket Zircen helyezett el. A tárgyakról katalógust is készített (Platz Bonifác gyűjteménye c. kéziratos hagyatékát a Veszprém megyei Levéltár őrzi).
Tudományos munkássága során összesen 182 munkát írt. Természettudományi, néprajzi, pedagógiai és hittudományi művei mellett egyiptológiai témában is publikált. Az óegyiptomi irodalom, történelem tárgyköréből merítő első dolgozatai a korabeli ismeretek korszerű összefoglalásai. Foglalkozott az ókori Egyiptom kultúrájával, művészetével, vallásával, közegészségügyévei is. Színvonalas ismeretterjesztő munkáival, valamint tanári tevékenységével és az egyiptomi utazások során vásárolt gyűjteményével - amelynek számos darabja ma a budapesti Szépművészeti Múzeumban található - jelentősen hozzájárult a magyar egyiptológia kialakulásához.
Az MTA tagja (1908); székfoglalóját "Az ősember kritikai méltatása" címmel tartotta (1909). A Szt. István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának (1888-tól), a Magyar Pedagógiai Társaság (1892-től), a Budapesti Orsz. Tanárvizsgáló Bizottság földrajzi szakának rendes tagja (1890-1905), a szegedi Dugonics Társaság (1894-től), a szegedi Orvosi Egyesület tiszteletbeli tagja (1891-től).

Fő művei: Az ember eredete, faji egysége és kora (Budapest, 1884); Visszaemlékezéseim Egyiptomra (in: évkönyv 1895. Szerk. Békefi Antal. A Dugonics- Társaság könyvei, 3. Szeged, 1896, 101-124.); ó-Egyptom irodalma (A Szt. István Társulat tudományos és irodalmi felolvasó üléseiből, 27. Budapest, 1897); ó-Egyiptom története (Budapest, 1898); Egyiptom vallásáról (Budapest, 1898); ó-Egyptom története - ó-Egyiptom irodalma (in: Egyiptomi Tanulmánykönyv a Magyar Királyi Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium által 1895. január és február havában a tanárok számára rendezett tanulmányútról. Szerk. Kőrösi László. Budapest, 1899, 11-44; 129-148.); Utazás a természetben (Budapest, 1900); ó- és új-Egyiptom higiéniája (Közegészségügyi Kalauz, 1903, 4-5.); ó-Egyiptom művészete (in: Emlékkönyv Beöthy Zsolt születésének hatvanadik évfordulójára. Budapest, 1908); Az ember származása a legújabb kutatások alapján (Budapest, 1914).
Irodalom: Szabó Otmár: A magyarországi Cziszterczi-rend emlékkönyve. (Budapest, 1896, 367.); Horváth Judit: A magyar egyiptológia története (Egyiptológiai füzetek. II. Budapest 1985, 60-65.); Szinnyei X.: 1232-1233.; KL IV.: 15.; MéL II. 420.; úMIL II.: 409.

Győry Hedvig (Magyar Múzeumi arcképcsarnok / életrajzok a magyar múzeumügy történetéből, Pulszky Társaság - Tarsoly kiadó, Budapest 2002, 706-707. oldal)



  •  

    VISSZA!