BYTE'99/8. Holakovszky L.

A jövő stratégiája

Javában folyik a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából kidolgozott „Magyar válasz az információs társadalom kihívásaira” című előterjesztésnek -- a leendő kormányprogramnak -- a szakértői vitája. Szerző: Holakovszky László

BYTE_címlapja
MagyarVálasz_cikk_1o. MagyarVálasz_cikk_2o. MagyarVálasz_cikk_3o.

Úgy tűnik, a kormány jelentős szellemi erőket mozgósított az egész ország jövőjét hosszabb távon sorsdöntő módon befolyásoló informatikai stratégia kidolgozása érdekében. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, dr. Stumpf István felkérésére Zöldné Roska Marietta informatikai helyettes államtitkár az idén január elején huszonnégy mértékadó személyiséget – rektorokat, egyetemi tanárokat, akadémikusokat, kutatóintézeti vezetőket és informatikai vállalatok igazgatóit, lásd keretes cikkünket – bízott meg azzal a feladattal, hogy egy gondolatfelvető tanulmányban elemezzék a gazdaság és a társadalom különböző területeinek informatikai helyzetét, a szükséges fejlesztéseket és ennek alapján adjanak javaslatokat a kormányzati teendőkre.

Az előterjesztés elkészült, jelenleg széleskörű szakmai vita folyik a minisztériumok, szakmai szervezetek, kamarák, érdekképviseletek, államigazgatási szervek véleményének a felmérése céljából. A nyilvános vita eredményeinek, a vitában felmerült vélemények elemzésének a felhasználásával szeptemberben megfogalmazódhat a „béta változat”, amelynek alapján meghatározhatók és minisztériumokra lebonthatók a feladatok. A tervek szerint a tanulmányt legkésőbb az év végéig a kormány elé terjesztik.

Felkérés az Uniótól

A munka tulajdonképpen négy éve kezdődött, a Nemzeti Informatikai Stratégia (NIS) című tanulmány kidolgozásával, amely 1995-ben civil kezdeményezéssel jött létre, de hivatalos állami dokumentummá nem emelkedett. A mostani előterjesztés a NIS-t tekinti elődjének, de nem annak "leporolásáról" és kibővítéséről, hanem a helyzet és a stratégia teljesen új, minden eddiginél komplexebb megfogalmazásáról van szó. A fejlettebb országokban már elkészültek a nemzeti stratégiák, s többnyire a részletes programok, az akciók kidolgozásánál, végrehajtásánál tartanak. Az Európai Unió – a majdani bővítést szem előtt tartva – külön is felkérte a közép-kelet-európai országokat stratégiai pozíciójuk kidolgozására, s ennek legutóbb Észtország tett eleget. Mint Lengyel Veronika , az előterjesztés kidolgozását a Miniszterelnöki Hivatal részéről koordináló kormányfőtanácsadó elmondta, ismerik és tanulmányozták a nálunk előbbre tartó országok informatikai stratégiáit, sőt, a rendelkezésükre áll az UNESCO áprilisi elemzése, amely elvégzi ezek összehasonlítását. Az EU egyébként csak ajánlásokat ad, nem szól bele az egyes nemzeti stratégiákba, de elvárja azok mielőbbi benyújtását.

Célkitűzések és teendők

A száztíz oldalas dokumentum hat fejezetre, hat súlyponti témára tagolódik: az infrastruktúra fejlesztése, elektronikus tartalomszolgáltatás, oktatás, versenyképes gazdaság, hatékony, szolgáltató közigazgatás, végül az emberközpontú társadalom megteremtése IT eszközökkel. A sorrend nem jelent rangsort, mert bár technológiailag az infrastruktúra fejlesztése az alapvetőbb, az ehhez szükséges anyagi eszközöket a versenyképes gazdaság termeli ki, megint más nézőpontból pedig az ember, az emberközpontú társadalom megteremtése a végső cél. Minden fejezet helyzetfelméréssel és elemzéssel kezdődik – amely azért is tanulságos, mert összehasonlítja a magyar valóságot Európával és a világ más részeivel --, majd megfogalmazza a fejlesztés célkitűzéseit, az állami szerepvállalás lehetséges kereteit és elveit, végül a teendőket.

Természetesen arra nem vállalkozhatunk, hogy teljes képet adjunk a terjedelmes dokumentum tartalmáról, de megpróbálunk belőle ízelítőt adni, fejezeteiből egy-két gondolatot kiragadni, hogy bemutassuk szellemiségét.

Az infrastruktúra fejlesztése

Az első témakörben javasolt kormányzati célkitűzések lényege, hogy az informatikai infrastruktúra hiánya semmilyen fejlődési fázisban ne legyen közvetlen akadálya az információs társadalom megteremtésének. Ehhez távközlési területen mielőbb meg kell alkotni a Hírközlési Törvényt, a Hírközlési Felügyeletet függetlenné kell tenni mind az államtól – ez EU követelmény --, mind a versenyszférától. A tanulmány világosan fogalmaz: meg kell szüntetni a monopóliumokat, illetve megelőzni kialakulásukat; egy körzetben nem lehetnek azonosak a kábeltévé és a távbeszélő alapú távközlő hálózatok kezelői, nem nyújthatnak szimmetrikus szolgáltatásokat. A gerinchálózatokban a választhatóság érdekében legalább két szolgáltatónak kell jogokat kapnia.

Számítógép-hálózati beruházásoknál csak a jövőbemutató, integrált multimédiás (telefónia, adatátvitel, műsorszórás) szolgáltatásra képes eszközrendszer fejlesztését szabad támogatni, fenntartva a központi tervezést. Fel kell számolni a kormányzati kommunikációs rendszerben meglévő indokolatlan párhuzamosságokat és elavult technikákat. Az ezredfordulóig 155-622 Mbps nemzetközi kijárati sebességet és 34-155 Mbps belföldi hálózati sebességet elérő, az ezredforduló után pedig– a külső és a belső adatforgalomban egyaránt – gigabites sebességű alaphálózat és alapszolgáltatások fejlesztése a fő feladat.

El kell érni, hogy 2002-ig a háztartások legalább tíz tizenöt százaléka, 2005-re pedig huszonöt-harminc százaléka vegye otthon igénybe a hálózaton elérhető interaktív szolgáltatásokat. Ehhez az államnak meg kell teremteni a jogszabályi környezetet és szabályozással, árszínvonal-leszorítással növelni kell a keresletet. Csatlakozni kell a szingapúri egyezményhez, amelynek aláíró országai vámmentességet élveznek az informatikai eszközök importjában.

Tartalomszolgáltatás

Az elektronikus tartalom szolgáltatásának területén létre kell hozni a közszolgálati-, a kereskedelmi- és a privát adatok bázisán egy olyan szolgáltatási rendszert, amely képessé teszi az állampolgárok meghatározó részét arra, hogy az egészséges, gazdaságilag stabil életviteléhez szükséges információkhoz elérhető áron, mindenütt, garantált minőségben hozzájusson (információs közművek!), illetve adminisztrációs (tehát információkhoz kapcsolódó) ügyeit a hálózaton elvégezhesse. Ez különösen fontos feladat, mert a megfelelő mennyiségű információ nélkül az állampolgárnak nem lesz érdeke az infrastruktúra használata. A nemzetközi tartalomszolgáltatás ezt nem pótolja, ugyanakkor nem magyar nyelvű – zömmel angol – információkkal látja el a hálózatot.

A tartalomszolgáltatást az állam illetve a kormányzat kétféle módon segítheti: hozzáférhetővé teszi a közszolgálati szféra információit, másrészt ösztönzi, szabályozza az információs szolgáltatások működését.

Az információs társadalom polgárának képzése

A tanulmány megfogalmazása szerint ahhoz, hogy valaki az információs társadalom polgára lehessen, mindenekelőtt nagyon sok ismeretet és készséget kell elsajátítania. A társadalom átalakulásával az oktatás is gyökeresen átalakul. Újfajta pedagógiára van szükség, amely tények és szabályok, kész megoldások tanítása helyett készségeket, jártasságokat, attitűdöket alakít ki, a tudás forrása pedig nem csak az iskolai tanár és a tananyag, hanem a különböző forrásokból (könyvtár, Internet, oktató CD-ROM-ok stb.) és perspektívákból különböző helyszíneken szerzett tudáselemek integrációja. Mindenekelőtt a tanárokat kell felkészíteni az információs társadalom intézményrendszerének a használatára, ennek a legtöbbet ígérő formája az Internet alapú, illetve a multimédia hordozókat (CD, DVD) felhasználó távoktatás.

A közoktatásban a cél az, hogy minden iskola rendelkezzen hálózati hozzáféréssel, s legalább egy olyan szaktanteremmel, amelyben minden hallgatónak külön számítógépe van. Legkésőbb öt éven belül meg kell teremteni a kötelező informatikai alapképzést és az Internet általános elérhetőségét. A számítógépek, a hálózat és az amortizáció költségét be kell építeni az iskolák megnövelt költségvetésébe. Az ECDL vizsgák megszerzését „számítógép ismereti pótlékkal” kell honorálni, s lehetővé tenni, hogy a tanfolyam költségeit levonhassák az adóból.

Versenyképes gazdaság

A vállalkozóknak illetve az ipar vezetőinek megfelelő üzleti környezetre van szükségük, amelyek létrehozása a kormány felelősségi körébe tartozik. A környezet kialakításához a kormányzat elsősorban a gazdaságot ösztönző jogi szabályozási keretek létrehozásával járul hozzá, s meghatározza azokat a prioritásokat, amelyek az információ-technológia eszközeinek a gazdaságban való hatékony alkalmazását elősegítik.

A gazdaságon belül az informatikai ipar a húzóágazat, ezért létfontosságú feladat elősegíteni a megerősödését. Támogatására új iparfejlesztési politikát kell kialakítani. Mivel a hazai informatikai piac legnagyobb önálló megrendelője az állam, nagy tömegű közbeszerzésein keresztül jelentősen befolyásolhatja a piacot. A diszkriminációmentes, átlátható és kiszámítható állami beszerzési-politika érdekében ki kell dolgozni és közzé kell tenni az állami informatikai beszerzési normákat és a távlati rendszerelképzeléseket.

Komoly változások vannak a munka világában. A hagyományos teljes munkaidős munkahelyi foglalkoztatás helyett egyre gyakoribb a lízingelt munkaerő (outsourcing), a szerződéses munkavállaló, a részlegesen foglalkoztatott, a távmunka formájában otthon dolgozó, az önfoglalkoztató. A kormányzatnak minden módon elő kell segíteni e modern formák terjedését, leginkább az információs infrastruktúra kiépítésével és a telekommunikáció területén jelenleg meglévő versenykorlátozások lebontásával.

Polgárbarát ügyintézés

A szolgáltató típusú állam- és közigazgatásban állampolgári jog az információkhoz való szabad hozzáférés. Az Egyesült Államokban már ma is az adminisztrációs eljárások negyven százaléka elérhető a hálózaton. Az Európai Unió ezt tíz év múlva szeretné elérni. Milyenek a magyar kilátások?

Ami biztató, az az, hogy a kormányzat számítógépesítettsége teljesnek mondható, a hálózati hozzáférés hatvan százalékos. A kormányzat intézményei, a Tákiszok X.400-as hálózattal össze vannak kötve. A minisztériumok többsége önálló web-lappal rendelkezik. Kevésbé jó a helyzet a területi önkormányzatok esetében. Jelentős javulás van a nagy alapadatbázisok területén. Működik a digitális népességnyilvántartás, az elektronikus jogi- és cégadattár, jól halad előre a földhivatalok számítógépesítése, vannak már digitális térképek. Nincsenek azonban összekapcsolva ezek a nagy adatbázisok, s hiányzik --a cégbejegyzési kísérleti projekt kivételével -- az az intézményrendszer, amellyel bárki számára hozzáférhetőek ezek az adatok. A tanulmány azt a célt tűzi ki, hogy tizenöt éven belül a vállalkozások szinte teljes egészükben, a lakosság pedig háromnegyed részben képes legyen arra, hogy állami és közigazgatási ügyeit elektronikusan intézhesse.

A tanulmány szerint az Európai Unióba való belépésünk egyik feltétele, hogy csatlakozzunk az IDA (Interchange of Data between Administration) programhoz, amely a közigazgatási adatoknak az Európai Unión belül történő telematikai cseréjét teszi lehetővé. Az integrációnak más fórumai is vannak (OECD programok, G8 on-line kormányzási projekt, EU V. Keretprogram).

Az ember a középpontban

Az emberközpontú társadalom víziójával foglalkozó fejezet azokat a területeket kutatja fel, amelyek a „megélhető élet” lehetőségét biztosítják az állampolgárok túlnyomó többsége számára. A gyógyító munka, az emberi környezet megóvása, a nemzeti és kulturális örökség megőrzése és gyarapítása, a szabadidő tartalmas eltöltése mind olyan területek, amelyekre az elmúlt tizenöt évben egyre növekvő mértékben vonultak be az információtechnológiai alkalmazások.

Ma az Európai Unió tagországai összehangolt akció keretében egységesítik egészségügyi informatikai fejlesztéseiket, például napirenden van az elektronikus egészségügyi útlevél bevezetése, amely nagymértékben javítja majd a sürgősségi betegellátás biztonságát. Hazánkban különös jelentősége van az egészségügy miodernizálásának, mert a lakosság állapota olyan rossz, hogy az gátját képezheti az ország felemelkedésének, európai integrációjának. A sok-sok sürgős intézkedés közül most csak hármat emelünk ki: elektronikus személyi egészségügyi lap (kórtörténet) elkészítése minden magyar állampolgár számára, integrált kórházi információs rendszer bevezetése, az orvosi alapellátás minden szereplőjének (háziorvos, házi gyermekorvos, védőnő, iskolaorvos, fogorvos) állandó hozzáférési lehetősége a munkájához szükséges információkhoz.

Az informatikának óriási szerepe lehet a kulturális örökség feltárásában, elég, ha a digitális könyvtárakra, levéltárakra, múzeumi és más közgyűjteményi adatbázisokra, video és multimédia termékekre gondolunk. Jó hazai példákat sorolhatunk: a megyei levéltárak újabban összehangolják fejlesztéseiket az NKÖM telematikai koncepció keretében, egyre bővül az 1994-ben alapított Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) állománya, s döntés született a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár megalapításáról, amely méltó helyen a budai Várban kap helyet.

Nemzeti összefogás

Bármilyen soknak tűnik is az eddig elvégzett munka, az információs társadalom építésében még csak az alapok lerakásánál tartunk, s a teljes felépítés nemzeti összefogást követel. Az előterjesztés a tevékenységek koordinálására egy Információs Társadalom Irányító Testület létrehozását javasolja, amely a kormányzat, a gazdasági élet, a tudomány és a társadalmi szervezetek képviselőiből áll. A grémium feladata lenne áttekinteni az információs társadalom kialakulásának trendjeit, stratégiáját, irányelveit, javaslatokat kidolgozni a kormánynak, elősegíteni a vállalkozói szféra közreműködését. A Testület együttműködik a nemzetközi élet hasonló szervezeteivel (mint amilyen az EU Information Society Forom és az EU Information Project Office), s elősegíteni a párbeszédet a társadalom egészével. Egy ilyen fórum felállítását egyébként az Európai Unió is célul tűzte ki számunkra. A Testületet célszerűen a Parlament nevezi ki, és kétévente jelentést kér tőle.

Sajnos, a hely rövidsége csak ilyen mértékben tette lehetővé a dokumentum ismertetését, de talán ebből is megítélhető, hogy autentikus, felelős válasz formálódik az informatikai társadalom kihívásaira. A BYTE Magyarország tudósítani fog a formálódó kormányprogram további sorsáról.