I N E T  2 0 0 0 : The Internet Global Summit

                        Global Distributed Intelligence for Everyone

                         The 10th Annual Internet Society Conference

                                                           18-21 July 2000

                                    Pacifico Yokohama Conference Center

                                                Yokohama, Japan

 

Beszámoló az Internet Társaság (ISOC) rendes éves konferenciájáról.

                                    http://www.isoc.org/inet2000/

 

Írta: Lengyel Veronika, kormányfőtanácsadó MEH

 

Az Internet támogatásra éppen 10 éve létrejött nemzetközi szervezet (ISOC), amely néhány éve magyar tagozattal is rendelkezik (http://www.isoc-hu.hu/), szokásos éves konferenciájára 150 ország közel ezer képviselője jelent meg. 

 

A nagyszabású jubileumi konferencia a plenáris szekciókon kívül 8 párhuzamos tematikus szekcióban került megrendezésre

 

·        Technologies for Internet Infrastructure

·        Internet Science and Technology for the 21st Century

·        Mobile Internet and IP Network Appliances

·        Interactive, Multimedia, Innovative Contents (Live Demonstrations)

·        Biomedical Issues

·        Education

·        E-Commerce and E-Business

·        Regulation, Policy, and Governance

 

Az eseményt kiállítási terület egészítette ki, amelynek szakmai szempontból kiemelkedő eseménye 14 ország ill. régió együttműködésében, élő bemutatókkal, 24 alkalmazási lehetőséget illusztráló iGrid2000 (International Grid) demonstráció volt.

A bemutatók rávilágítottak arra, hogy a mai kutatói hálózatok ereje hogyan teszi lehetővé távoli számítógépes erőforrások elérését, a digitális média és számítógépi kapacitások megosztását, a távoli kollégákkal való közös kutatómunkát.  Az élő bemutatók (Virtual Reality Theater, Digital Cinema, Subaru telescope in Hawaii, CyberCAD, AnatomyLecture, Telemicroscopy, Distributed Simulation, ParticlePhysics, Cultural Heritage, BlackHole, stb.) ízelítőt adtak a 21. századi kutatómunka lehetőségeiből, milyen innovatív alkalmazásokon keresztül, magas fokú vizualizációval a virtual-reality eszköztárának felhasználásával történik ez már ma, illetve mindinkább a jövőben.

A Grid koncepció - amely mintegy észrevehetetlenül, láthatatlanul teszi lehetővé földrajzi értelemben távoli számítási kapacitások és emberek összekapcsolását rutinszerűen, hatékonyan, nagy sebességű hálózatok felett - még maga is kiemelt kutatási téma, számítógépes szakemberek világszerte dolgoznak a 21. századi fejlett infrastruktúra prototípusának tartott “Grid”-en.

 

 

Az előadások jelentős része megtalálható a konferencia honlapján, ezért csak a konferencia főbb üzeneteit emelem ki.

 

Az Internet jövőjéről a plenáris szekcióban rendezett kerek-asztal gondolataiból:

 

Az Internet atyjaként tisztelt, számos tisztséggel és címmel rendelkező Vint Cerf  (MCI/World Com, USA) a TCP/IP protokoll társalkotója, az Internet Társaság Felügyelőtanácsának korábbi elnöke például azt hangsúlyozta, hogy a mobil telefónia konvergenciájának köszönhetően a NET valóban mindenütt jelen van és hihetetlen mértékben növekszik, ott is ahol korábban soha. Becslése szerint a mobil Internet kapcsolatok 2003-ra meghaladják a fix Internet kapcsolatokat. A nagyobb címtartományok kezelésére képes iPv6-ra (Internet Protocol version 6), való gyorsabb áttérést és az “Interplanetary Internet” (amely magában foglalja a szatellit, a földi és az interplanetáris forgalmat és becslése szerint 2020-ra realitás), számára elkülönített címtartomány létrehozását szorgalmazta.

 

Prof. Jun Murai (Keio University, Japan) szerint 5-10 éven belül az autók Internetre kapcsoltak lesznek és a további berendezések (a digitális kamera, a mikrohullámú sütő, a kávéfőző és a hűtőgép) is már ott állnak a sorban, hogy ők is az Internetre kapcsolódjanak, további izgalmas szakmai és biztonsági kihívást jelentve a láthatatlan és mindenhol jelenlevő kommunikációink sorában, fogalmazta tréfásan. Elmondta, hogy a Japán Automobile Association is támogatja “az Internetre kapcsolt autók” kezdeményezést, s ő maga is ilyen berendezésen dolgozik.

 

Michael Nelson, az IBM stratégia igazgatója szerint is a NGI (Next Generation Internet) mindenütt jelenlevő, állandóan online és sokkal gyorsabb lesz. Az Internet a berendezések széles skáláját felhasználva, a szolgáltatások és tartalmak gazdag választékát kínálva, frontális összeütközést okozva a távközlési, a kábel, a nyomtatott és sugárzott média és a mobiltelefon szabályozása között.

 

A nyílt forráskódokról tartott plenáris kerek-asztal egyik előadásban Ed Lynch, az IBM Linux kezdeményezés marketing igazgatója a közösségalapú nyílt forráskódon alapuló szoftver-fejlesztés által okozott paradigmaváltásról beszélt. Kiemelte, hogy az IBM felismerte és termékei megfelelő illesztésével ki is szolgálja a Linux iránti felhasználói igényt. A nyílt forráskód mozgalom globális méretekben szabadította fel a világméretekben rendelkezésre álló programozói tehetséget, nagymértékben hozzájárulva a termékekben az innováció növekedéséhez meggyorsítva a fejlesztési folyamatot, elősegítve a biztonsági lyukak gyors betömését.   

 

Az előadások nagyszámban foglalkoztak a “mindenkinek Internetet”, az univerzális elérés kérdésével sok színes példát említve a fejlődő országok kezdeményezéseiből. Példaként a maláj falusi iskolákat, a Pan-Asian-Network e-commerce kezdeményezést a bangladeshi és nepáli textil és kézműves termékekre, vagy a tunéziai smart card projektet vagy akár a bagdadi első Internet Cafe –t említhetjük. Ugyanakkor hangsúlyozták a “digital divide” problémáját, s a kormányok szerepét a kérdésben. E témának különös hangsúlyt adott az ugyanekkor Japánban tartott másik jelentős esemény, a  G8 csúcstalálkozó - “Okinawa Charter on the Global Information Society”, amely a fejlődő országokat támogatandó akcióterv kidolgozására  Digital Opportunity Task Force (“dot force”)-t hívott életre.

 

Kiemelésre érdemes még a két keynote speaker előadása, John Chambers, a CISCO Systems President/CEO és Dr. Ken-ichi Ohmae management consultant, (több híres könyv, köztük a Borderless World szerzője).

John Chambers előadásában kifejtette: a digitális szakadék áthidalásának stratégiája az Internet gazdaság minden elemére (“8Cs”: Connectivity, Content, Community, Commerce, Capability, Cooperation, Culture, Capital) ki kell terjedjen. Az országok és egyének számára egyaránt megszívlelendő, hogy a sikerhez vezető úton ma a legfőbb kiegyenlítő szerepét az oktatás és az Internet tölti be.

Az új gazdaságról szólva a legfőbb sikertényezőként a sebességhez és a változáshoz való alkalmazkodás, az újdonság a tehetség szerepét emelte ki, hiszen az új gazdaság alig egy évtizede alatt történt változás a régi gazdaság 100 évnyi változásával ekvivalens. 

A CISCO lenyűgöző gazdasági eredményét és sikerének kulcsát elemezve, nagyon dinamikus, professzionálisan előadott, show elemeket sem nélkülöző, élő színpadi demonstrációt is felhasználó előadásában, a számok tükrében mutatta be az eredményeket, amelyek az előadó szerint elsősorban annak köszönhetőek, hogy a CISCO a vállalati élet minden területén maga is felhasználja az ICT által kínált előnyöket (az eLearning-től az eEmployment–en keresztül az eLaundry-ig). A színpadi telefonos bemutató is azt volt hivatva demonstrálni, hogy egy alkalmazott Internetre kapcsolt képernyővel ellátott telefonkészüléke milyen mértékben naprakész, személyre szabottan és helyfüggően elégíti ki az igényeket (a tőzsdei hírektől az üzemi menü vagy esetleg ebédrendelésig).

 

Dr. Ken-ichi Ohmae sok hozzászólást és nagy érdeklődést kiváltott előadásában arról beszélt, hogy a vállalatoknak a mai világban több területen kell szimultán versenyeznie: lokálisan és globálisan a valós és a virtuális világban és a tőzsdei értékelésük területén.

Több tucat bestsellers és a most megjelent “The Invisible Continent” szerzője, management guru érdekes elméletet fogalmazott meg. Olyan a világgal jól kommunikáló kis országok felemelkedésére hívta fel a figyelmet, mint Írország, Finnország vagy egy országon belül kiemelkedő olyan régiók, mint Bangalore, Pune vagy Hyderabad Indiában, amelyek közös jellemzője, hogy optimális méretük 3-10 millió és kiemelkedően IQ érzékenyek.

Következtetése, miszerint a nemzetállamok világos hanyatlásának vagyunk tanúi és a mai “hot spot”-ok a fent említett cyber-kompatibilis globális üzleti egységek, vagy az olyan “zebra-szerű” országok, mint pl. az USA.

Ez a felismerés a kormányok szerepének átértékeléséhez vezet, mondta Ohmae. A fejlődés olyan gyors, hogy egyszerűen nincs idő a centralizált döntések meghozatalára, s a belső piacot védő kormányzati intézkedések negatív következményeit illusztrálandó számtalan Japánt is érintő “önkritikus” példát mondott el.  Az előadását kísérő számtalan hozzászólás egyike éppen Vint Cerf részéről USA sikerének titkát, (“Zebra like of the world productions geopolitical character correlate the cyber readiness” kérdéskör pontosítását) célozta. Válaszában Ohmae megvilágította, hogy USA-ban nem olyan mélyek a tradicionális, befelé forduló nemzeti kormányzás hagyományai, mint Japánban, vagy Kínában, vagy akár Oroszországban. Ezek az országok egyébként is túl nagyok ahhoz, hogy átjussanak a hálózati gazdaság rácsozatán. USA éppen az alig 200 éve működő szövetséges államok rendszerével képes országon belüli versenyt is elérni. Az itt kialakuló IQ érzékeny régiók (pl. Szílicium-völgy, Boston környéke…) egymással is versenyző egységek, nem vezéreltek Washingtonból. USA sikerének másik nagy titka a nyitottság. Példaként említette, hogy az USA-ban a PhD hallgatók jelentős hányada külföldi, amíg Japánban csak elenyésző 1% százalékuk. Épp ez a nyitottság tette lehetővé USA számára, hogy a tehetségeket ilyen nagy számban vonzza magához. A Kormányoknak meg kell engedniük, hogy az ilyen a régiók önmagukat kormányozva kapcsolódjanak a világhoz, gondoskodva biztonsági minimumot nyújtó hálózatokról, a pénzügyi, a közlekedési és a távközlési szektor deregulációjáról.

Az egyén és az állam viszonya is új meghatározásra szorul, alkotmány újradefiniálása szükséges. A vállalatokról szólva, hosszan beszélt az olyan új “Godzilla”-król, mint az Amazon.com, melyek minden létező vállalati rendszert és értékláncot átlépve Guiness rekordok közé illő sebességgel növekednek. A hálózati világ vállalati túlélési stratégiája: információszerzés értékhozzáadás, információ kibocsátás = a különbség a gazdagság.

 

A kormányzatok számára szóló üzenete az alábbiakban foglalható össze:

Infrastr. + Cyber law: safety és deregulation (finance, transport, telecomm)

Invest people (IQ, Education, consumer readiness) 

Allow low friction migration 4C’s (fundamentally borderless)

·        Communication/Information,

·        Capital/Investment,

·        Corporation/Industrial,

·        Consumer/Individual

 

Ma az országok számára ritka lehetőség adódik zárta szavait Ohmae, hogy megfelelő hozzáállás és tervezés segítségével “re-boot”- olják magukat.