Miniszterelnöki Hivatal Informatikai
Helyettes Államtitkárság
az ITB Stratégiai és IDA Szakcsoportjának
vezetője
lengyel@itb.hu
http://www.iif.hu/~lengyel
Abstract
A broad discussion of the paper has just been finished, and its further development towards action plan is running in different ministries and social bodies with co-ordination of the Strategic Working Party of the Inter-ministerial Committee for IT (ITB).
Working on the action plan, the 10
points of the eEurope action plan and their schedules will be taken into
account. This action plan is in accordance with the IT aspects of the Comprehensive
and National Development Plan (CDP, NDP). It is planned to be in connection
with the IST part the 5th Framework Program, as well as with
the requirements of the IDA, etc. In order to co-ordinate this activity,
the Strategic Working Party in the framework of Inter-ministerial Committee
for IT (ITB) has been established in addition to the already existing Working
Parties (Infrastructure, Datamanagement, EDI, IDA, Standards,GIS).
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, a szakma vezető egyéniségeinek bevonásával, egyrészt jövőképet tartalmazó általános irányelveket, főbb prioritásokat, másrészt részletes akciókat, programokat tartalmazó akciótervet kell elkészíteni, a kormányzati, a civil és a vállalkozói szféra bevonásával.
A jövőkép kialakítása során “az ember lehetőségei az Információs Társadalomban” gondolatot célszerunek látszik jobban hangsúlyozni, a nehezebben érthető informatikai megközelítés helyett, figyelembe véve az 5. Kutatásfejlesztési Keretprogram IST programjának tanácsadó csoportja (ISTAG) által az Orientation for Workprogramme 2000 and beyond"-ban megfogalmazottakat.
A részletes akcióterv elkészítése során tekintettel kell lenni:
Mire helyezték a MV szerzői a hangsúlyt?
A tanulmány főbb fókusz pontjai a korszerű infrastruktúra, amely megfelelő adattartalommal párosul. Mindennek a használatát folyamatos tanulással kell elsajátítani, hogy mindezen - bárkinek bárhol elérhető közhasznú - információk a legszélesebb társadalmi rétegek számára is elérhetők és felhasználhatók legyenek. Ezért a tanulmány nagy hangsúlyt helyez az oktatásra, az életen át való tanulásra, a tudás megszerzésére és annak innovatív felhasználására, a lakosság, közigazgatás és gazdaság szereplőinél egyaránt.
Mindezen feladatokhoz az anyagi lehetőségeket csak egy olyan gazdaság képes megteremteni, amely a tudás intenzív technológia felhasználására alapít, folyamatosan keresve azokat a kiugrási lehetőségeket, ahol hazánknak versenyelőnye lehet. Nemcsak az “informatikai iparra” gondolunk természetesen, hanem az informatika az iparban” is fontos területe a tanulmány gazdaságról szóló fejezetének, hiszen az informatika nagyfokú integrációja más iparágakkal ma már közhelyszerű megállapítás. Természetesen az elektronikus kereskedelem is kiemelt szerepet kap a gazdasági fejezeten belül.
A Kormányzatnak példamutatással is élen kell járnia az informatika felhasználásban, korszerű eszközök felhasználásával biztosítva állampolgárainak egyre jobb kiszolgálását, növelve saját működésének hatékonyságát, ugyanakkor nagy felhasználóként az informatikai ipar számára jelentős húzóerőt is jelent. Ezért a szolgáltató állam, a polgárbarát papírmentes ügyintézés, az elektronikus demokrácia kérdései az elektronikus közigazgatás fejezetben kerültek tárgyalásra.
S végül, de nem utolsósorban a tanulmány foglalkozik az ember lehetőségeivel az információs társadalomban, gondolva a szabadidő eltöltésére, egyenlő esélyt adva a hátrányos helyzetűeknek, gondol a kulturális örökségünk megőrzésére és hasonló igen jelentős kérdésekre. Hiszen mindez nem technikai kérdés csupán, mindez az emberért történik, azt szeretnénk a középpontba állítani.
A főbb fókuszpontokon kívül számtalan keresztprogram foglalkozik a több területen áthúzódó kérdésekkel (szabályozás, szabványosítás, intelligens kártyák, térinformatika, kutatás, szabványos adatcsere)
Mit nem tartunk a tanulmányban elég kidolgozottnak:
Természetesen komoly nemzetközi
tevékenységet folytatunk, melynek során összegyűjtöttük és folyamatosan
tanulmányozzuk a hasonló anyagokat nemcsak Nyugat-Európából, hanem a világ
más részéről is. Ismerjük a hozzánk hasonló helyzetben levő csatlakozás
előtt álló országok elképzeléseit is. Elmondhatjuk, hogy elképzeléseink
ma hasonló fókuszpontok körül alakulnak ki a világ más részén is, legfeljebb
másképpen tagolják a dokumentumaikat és más gazdasági erővel rendelkezvén
nagyobb befolyásolási lehetőséggel is rendelkeznek. Azon vagyunk, hogy
ne sodródjunk ebben a folyamatban, hanem a térség meghatározó tényezőjévé
válhassunk. Mi európai ország lévén, elképzeléseinket természetesen elsősorban
az európai elképzelésekkel vetjük össze, követjük annak főbb irányvonalát,
de nem kívánjuk másolni azt. Nagymértékben szeretnénk építeni a magyar
sajátosságokra, erősségeinkre, regionális elhelyezkedésünkből adódó lehetőségeinkre.
Mi történik közben Európában:
A március 23-24 lisszaboni
Miniszteriális értekezlet folytatásaként
2000. április 10-11-én, Tudás és az Információs Társadalom
"eEurope, a tudás hálózata" címmel kibővített
Miniszteriális Konferenciát tartottak Lisszabonban, amelyre szakértői
szinten néhány csatlakozó ország, így Magyarország és Lengyelország is
meghívást kapott.
A kétnapos konferencia az Információs Társadalom témában megteendő legsürgősebb feladatokat két plenáris és hat párhuzamos szekció köré csoportosítva tárgyalta: a hálózat és annak elérése, az oktatás, a továbbképzés és foglalkoztatás, a kutatásfejlesztés, a digitális tartalomipar, az elektronikus kereskedelem, valamint a speciális igényű állampolgároknak nyújtandó szolgáltatások.
A konferencia alapjául a portugál elnökség által közreadott “Foglalkoztatottság, gazdasági reformok és szociális kohézió – az innováción és tudáson alapuló Európa felé” című dokumentum javaslatai szolgáltak, melynek következtetései bekerülnek az eEurope Akció Tervébe, s végleges változatát az EU Tanács 2000. júniusi ülésének kell elfogadnia.
Az Európai Unió Információs Társadalom Stratégiájának megvitatott főbb aspektusai: a termékek és szolgáltatások innovációjának serkentése, az állampolgárok igényeire adandó válasz keresése, a versenyképes környezet, a hardware, software és a rendelkezésre álló tudás valamint a munkaerő kapacitás; az információs kirekesztettség elleni harc, pro-aktív közelítés a Cyberspace szervezeti kérdéseiben (e-kereskedelem, domain-név regisztráció).
Legfőbb prioritások között a nagysebességű, olcsó Európai Információs Hálózat, a Transz-európai gerinchálózat megteremtését jelölték meg, hangsúlyozva az európai és amerikai adatátviteli szolgáltatások közötti botrányos és fenyegető árkülönbséget, amely Európa digitális gazdasága számára a fejlődés gátját jelenti. Hangsúlyozták, hogy radikális árcsökkentésre van szükség.
Ugyanakkor hangsúlyozták Európának a mobil telefónia és a digitális TV területén tapasztalható jelentős előnyhelyzetét, amelyet az USA-val szemben kiugrási lehetőségként, a hátrányból előnyt kovácsolva szeretnének felhasználni.
A márciusi csúcstalálkozó lényegében már döntött a nagysebességű, a kutatásfejlesztés és oktatás számára olcsó európai gerinchálózat létrehozásáról, amely azonban ma még nem realitás. A különböző sebességű és költségű nemzeti hálózatok összességéből mielőbb, lehetőleg 2001 előtt, egységes 100 Gb kutatói hálózat megteremtését célozták meg.
A további sürgető feladatok között szerepelt az USA és Európa közötti, az akadémiai és kutatói hálózatok összekapcsolására vonatkozó tárgyalások előkészítése a júniusi USA és EU csúcstalálkozó előtt, a lokális szolgáltatókra vonatkozó piaci liberalizáció, a harmadik generációs mobil kommunikáció elterjesztése, az Internet penetráció 4 éven belüli minimális 50%-os növekedése az európai országokban, amely a mai európai átlag megduplázódását jelenti, az európai kezdeményezéseket támogató ".eu" domain létrehozása, valamint a domain regisztrációra vonatkozó közös európai stratégia kialakítása.
Elsőrangú prioritások között említették az európai tartalomipar fejlesztésére, a kulturális és nyelvi sokszínűség európai előnyének megőrzésére, az európai kultúra terjesztésére, közhasznúvá tételére, az értéknövelt termékeket létrehozó iparra vonatkozó stratégia kialakítását, hangsúlyozva a kohézió erősítését, az info-kirekesztettséggel szemben.
A márciusi Lisszaboni konferencia által megfogalmazott stratégiai cél “Európa váljon a világ legversenyképesebb és dinamikusabb tudásalapú társadalommá ”, melynek eléréséhez a teljes foglalkoztatottság és a társadalmi kohézió erősítése szükséges. Mindezek középpontjában az eEurope akcióprogram áll.
Ezért kiemelt célként jelölték meg az informatika alkalmazásához szükséges készségek közötti jelentős különbségek csökkentését az európai országokban, a magas kvalitású szakembergárda megteremtését, az iskolai képzés és a lakosság alapképzésének reformját.
Az életen át tartó tanulásnak a (lifelong learning) a teljesebb foglalkoztatottságban betöltött szerepét, a gazdaság fejlődését visszafogó hiányzó szakembergárda pótlásához az esélyegyenlőség, a különböző társadalmi rétegek bevonásának szükségességét hangsúlyozták. Mindez természetesen a mindenki számára elérhető olcsó Internetet, a közhasznú tartalomhoz való hozzáférés lehetőségét, a fiatalok és a már munkában levők számára egyaránt az új készségek és viselkedési kultúra (digitális írástudás - digital literacy) elsajátítását, a kreativitás, az innovatív gondolkodás, a vállalkozói készségek és a nyitottság követelményét jelentik.
A digitális globális gazdaság (New Economy), amelyet a lisszaboni konferencia a tudásalapú gazdaság szinonimájaként említ, valódi motorja az innovatív emberen kívül az Internet maga. A digitális technológiák radikálisan átalakítják a vállalati szervezetet, a gazdaság minden szektorát, s magát az üzlet természetét is. Ez a jelenség két fő fejlődési tendenciával: az Internet exponenciális növekedésével és az információ egyre nagyobb erejével függ össze. A kereskedelem új platformja az Internet lett, mely egyúttal átalakítja a kereskedelem természetét is. Az e-kereskedelem két válfaja a vállalatok közötti (B2B), illetve a vállalatok és fogyasztók (B2C) közötti kereskedelem közül az utóbbi lassúbb, evolúciós fejlődésen megy át, a fogyasztói szokások lassabb változása révén. A forradalmi változás a B2B területen zajlik, mely egyben az elektronikus kereskedelem piacának 80%-t teszi ki.
A költségcsökkentő hatáson kívül, a B2B gazdaságélénkítő hatása nemcsak a piacra-viteli idő csökkentésében nyilvánul meg, de egyúttal új piacot is nyit, átalakítva az üzlet természetét, forradalmian megváltoztatva a vállalatok szervezetét (logisztika, termelés, marketing, belső kommunikáció), a munkahely és munkaidő fogalmát, a munka szervezését is, hiszen a virtuális vállalat fogalma sem mítosz immár. A változások nemcsak az eladás és marketing, hanem a fizetés és közbeszerzés területén is markánsak. A forradalmi változások természetét a "B2B or not to be" szlogennel fejezte ki leghatásosabban Erkki Liikanen, aki az Andersen Consulting által 2004-re jövendölt intenzív e-kereskedelem használatot már túl későinek is tartja.
A gazdasági siker és a szociális fejlődés a technológiai vezető szerep függvénye, ezért meg kell őrizni az Európa számára mára kialakult területeken a vezető szerepet, s ki kell új területekre is terjeszteni azt. Mindezen forradalmi változások elősegítéséhez az európai alapkutatás és alkalmazott kutatás számára új támogatási lehetőségeket kell feltárni a vállalkozói tőke bevonásával, elsősorban a gomba-módra szaporodó, gyorsan növekvő start-up vállalkozások számára. Elő kell segíteni, hogy Európa a szellemi kapacitások gyűjtőhelyévé váljon. Ennek egyik eleme a nagysebességű kutatói hálózat létrehozása 2001-ig, amely várhatóan nagyban hozzájárul a tehetséges kutatók átképzéséhez és idevonzásához.
Nem utolsósorban a Kormányzat minden szintjén ki kell használni az új technológiákban rejlő lehetőségeket nemcsak azáltal, hogy az információkat elérhetővé teszi, hanem azáltal is, hogy a kormányzatot közelebb hozza az állampolgárokhoz és azáltal is, hogy átláthatóbbá teszi saját működését, egyúttal elősegítve a nagyobb állampolgári részvételt is. Az e-goverment más területen, például a közfizetés és közbeszerzés területén is serkentheti az elektronikus kereskedelem fejlődését és a szükséges tapasztalat és bizalom kialakulását. Ösztönözni kell a közszféra és a privát szféra együttműködését, például a tartalom digitalizálás területén is.
Igaz ugyan, hogy a New Economy-hoz szükséges Internet penetráció Európában alacsonyabb mint az USA-ban, de az Internet elterjedtségi mutatók hamarosan irrelevánsak lesznek Európa számára, hiszen a helyzet sokkal árnyaltabb. Más területen (a mobil telefonok és a digitális televízió elterjedtségében) az USA lényegesen hátrább van. Mivel az USA modell az Internet PC-n keresztüli elérésen alapul, addig Európában az Internet elérési platformok sokkal diverzifikáltabbak, Európa már a PC utáni korszak felé halad, s ebben a mobil egységek, és interaktív digitális TV kritikus szerepet játszik.
Több gyengeség és akadály mellett (drága kommunikációs költségek, a szolgáltatási szektor nem elég fejlett, az e-kereskedelem növekedési üteme alacsonyabb mint az USA-ban, a KKV-k lassan veszik fel a digitális technológiákat, nagyok a regionális különbségek, a digitális skill gap szélesedik, azaz egyfelől 15 millió a munkanélküli, ugyanakkor a vállalatok nehezen találnak IT képzettségű szakembereket) Európa mégis a digitális korszakba lépett.
Az Európai Közösség aktív szerepet játszik az akadályok lekűzdésében azáltal, hogy mozgásba hozza az eseményeket. A kedvező jogi feltételek megteremtésével - elsősorban a telekommunikáció és az elektronikus kereskedelem területén, a high-tech kutatási projektek -, társfinanszírozásával (3.6 Mrd 1999-2002 között), valamint az európai szintű akcióterv kidolgozásával, amelynek 10 főbb fókuszpontja decemberben már ismertté vált, s azóta folyamatos finomításon, érési folyamaton ment keresztül. Ehhez illeszkedő programok is indultak már (például a legégetőbb oktatási területet célozva meg az eLearning – el, kiegészítve a Socrates, Youth, Leonardo programokat).
Az ambiciózus terveket megfelelő indikátorokra kell alapozni, amelyek jelenleg az európai statisztikák elavultsága miatt nem állnak rendelkezésre. Ennek hiányában mindannyian rossz bázison dolgozunk. Mindez csak a nemzeti az Eurostat és az OECD statisztikai rendszerei közötti együttműködéssel orvosolható.
Az IDC számai alapján 1998-ban
8.9 millió valamilyen IT képzettséget igénylő munkahely volt Nyugat-Európában,
amelyből 441.000 betöltetlen volt a megfelelő ismeretek hiánya miatt. Az
igény exponenciálisan nő, s várhatóan 2002-ben 1.6 millió hiánnyal kell
számolni. Nyugat-Európában az IT képesítésű szakemberre vonatkozó igény
és az ellátottság között 1998-ban 5%, 99-ben 10%, hiány mutatható ki átlagosan,
a rés egyre növekszik 2000-ben 13%, 2002-ben 19% -al számolnak.
A jelenség okai között elsősorban a technológia szokatlanul gyors fejlődése, a PC tömeges elterjedése és az Internetworking világméretű terjedése következtében fellépő exponenciálisan növekvő felhasználói kereslet emelhető ki.
Nyugat-Európa is a problémára adandó választ keresi, miközben magát Amerikával összevetve arra a veszélyre figyelmeztet, hogy a későn reagálók komoly stratégiai hátrányba kerülhetnek (pl. az USA már előbb lépett, az un. zöld kártyánál előnybe részesítik az IT képzettséget ). Ez nyugtalanítja Európát.
Ms. Marie Donnelly (az Emloyment &Social Affairs DG of the EU ) előadása a Skills Gap-re vonatkoztatva azt vetítette elő, hogy a 2005-ben használt technológia 80% - a 10 évnél fiatalabb lesz, ugyanakkor a munkaerő 80% a képzettségét több mint 10 évvel ezelőtt szerezte.
Az EU prioritásai között a (gazdasági stabilitás, foglalkoztatás és növekedés) kiemelt helyen szerepel. Az European Employment Strategy (EES) foglalkozik a kérdéssel
Általános kihívásként jellemezte:
Az Unió országainak multinacionális vállalatai konzorciumot alakítottak, s a helsinki IST konferenciához kapcsolódóan konferenciát szerveztek New Partnership to close Europe’s Information and Communication Technologies Skills Gap címmel (Helsinki 1999 November 25). A konferencia előadásai több oldalról világították meg a kérdést, keresték a lehetséges megoldásokat, valamint a Kormányzat, a Vállalkozói szféra és az Egyetemek (iskolák) összehangolt akcióját szorgalmazták.
Néhány ország e téren tett kezdeményezései is szerepeltek az előadások között. Néhány gondolat, amely kiemelhető az elhangzottakból:
Ausztriában pl. IT kompetencia-központokat hoztak létre (CCIT), amelyek többek között a tananyag értékelését és kiegészítését, tanárképzést, nyári táborokat stb. szervezését végzik jelentősen együttműködve a multinacionális vállatokkal ( specifikus képzések Microsoft, CISCO, Novell).
Az elektronikus kereskedelem terén különösen jelentős a szakember hiány, valamint speciális problémák, mint pl. a bizalom hiánya miatti vonakodás jellemző. E terület problémáira vonatkozó kezdeményezés a pl. a francia business school kezdeményezés.
A Siemens előadás a német helyzetet elemezve kiemelte jogszabályoknak a nemzetközi egyetemi rendszerhez történő adaptálását 1998/99-ben, valamint a tananyag revíziójának kérdését, - melynek hiányosságait és a szükséges változtatásokat a professzorok az ipar szereplőivel is megvitatták. A német ipar és egyetem közös modellt dolgozott ki, miszerint az ajánlott tananyag struktúrája 30-30 % - ban tudományos & technológiai, 25% alkalmazás illetve problémamegoldás, 15% társadalmi ismeretek orientált. Kiemelték, hogy mivel az IT komponensek a termékek egyre integránsabb részévé válnak, a drámai mérnök hiány nem korlátozódik csak az IT ipar és szolgáltatás területére, hanem a "hagyományos" iparágaknál is növekszik az IT szakképzettségre az igény.
Az angol kormány 1998–ban "Our competitive Future – Building the Knowledge Driven Economy”, című Fehér könyvben elkötelezte magát a magas fokú IT képzettség szükségletének kielégítését szolgáló stratégia kifejlesztésére. A kormány mellett egy ipari szereplőkből (EDS, Microsoft, IBM, Motorola, BT) és az oktatás valamint szakmai testületek képviselőiből álló tanácsadó csoport létesült. A csoport jelentése “Skills for the Information Age” címmel jelent meg novemberben. (Pl. a helyzetelemzésben szerepel, hogy az IT munkaerő kétharmada férfi, s csak egyharmada nő, ami nagyrészt a férfiak technikai, matematikai érdeklődésének is tulajdonítható. A további erőforrások bevonása érdekében célként jelölhető meg, hogy az IT szakmát attraktívabbá kell tenni a lányok számára is. Nehéz előrevetíteni a szükséglet emelkedését is, hiszen néhány IT végzettségre való igény, (mint pl.az operátor, az alkalmazások mainframe-tôl a PC irányba való eltolódása miatt) már hanyatlik.
A csoport jelentése négy fő témát fed le
IT szükségképpen Globális Társadalom (eltörli a távolságot, ignorálja a határokat), ezért a legtöbb kihívás globális kihívás -> közös (új nemzetközi) választ kell adni. ISF egy emberarcú, különböző célok között egyensúlyt teremtő európai utat javasol, melynek összegezése
Univerzális elérés mellett kell funkcionális literacy (írástudás), oktatás kihívása (lifelong learning) átalakítani az oktatást az egyszeri tudásmegszerzéstől az állandó tanulás képességének elsajátítása irányába.
Az ICT egy kimerülő erőforrásokra épülő gazdaság helyett a fenntartható gazdaság lehetőségét teremti meg (egyre több lesz -> a tudás nő azzal, ha megosztjuk).
A fenntarthatóságot nemcsak ebben a fenti átvitt értelemben értve, hanem a hatékonyság növelésével a kimerülő erőforrásokkal való jobb gazdálkodással az ICT hozzájárulhat környezetünk védelméhez, a fenntartható fejlődéshez.
A fenntarthatóságot kulturális értelemben is értve: a globalizáció magában hordja annak kockázatát, hogy a gazdasági erőkoncentráció monokultúrát hoz létre. Az ICT rendelkezik azzal a potenciállal, hogy a kulturális sokszínűség értékét megőrizve valódi globális kommunikáció lehetőségét teremtse meg. A monokultúra kialakulásának veszélyét olyan világszervezetek keretében kell korlátozni, mint a WTO.
A tértől és időtől függetlenné váló interaktív kommunikáció, új követelményeket teremt a közszolgáltatások felé is. Az ICT segítik a választ erre a kihívásra, de csak akkor, ha a kormányzat kultúrájában kialakul a "hálózati mentalitás".
Mindezek finanszírozásához egészséges
gazdaságra van szükség. A gazdasági hatékonyság legjobb általános eszköze
a nyílt piac. Ugyanakkor a jövőnk kulcsa, hogy EU képes legyen befolyásolni
a jövőbeli világ rendjét alapértékeinek megőrzése mentén.
A globális kormányzás keretének
definícióját a legszélesebb társadalmi vita keretében kell kialakítani,
amelyre az Információs Társadalom Fórum (ISF) ezennel felhívást ad ki.
Bevezetés
Barcelona Declaration, 1997
Newark Declaration, 1998
Challenge 2025, 1998
Bristol Declaration, 1998
Vienna Declaration, 1999
Seattle Declaration, 1999
Internetet mindenkinek:
Az IS megfelelő gazdasági keretének definiálását és létrehozását az alábbiak kombinációjával kell megoldani:
Az ISF felvázol egy "állampolgári és fogyasztói jogok az IS-ban" dokumentumot és azt ajánlja, hogy az EU
Aknázza ki az ICT erejében rejlő teljes lehetőséget, hogy
Az ISF ajánlja, hogy az EU indítson sürgős akciókat