Mire helyezték a MV szerzői a hangsúlyt?
A tanulmány főbb fókusz pontjai a korszerű infrastruktúra, amely megfelelő adattartalommalpárosul. Mindennek a használatát folyamatos tanulással kell elsajátítani, hogy mindezen - bárkinek bárhol elérhető közhasznú - információk a legszélesebb társadalmi rétegek számára is elérhetők és felhasználhatók legyenek. Ezért a tanulmány nagy hangsúlyt helyez az oktatásra, az életen át való tanulásra, a tudás megszerzésére és annak innovatív felhasználására, a lakosság, közigazgatás és gazdaság szereplőinél egyaránt.
Mindezen feladatokhoz az anyagi lehetőségeket csak egy olyan gazdaság képes megteremteni, amely a tudásintenzív technológia felhasználására alapít, folyamatosan keresve azokat a kiugrási lehetőségeket, ahol hazánknak versenyelőnye lehet. Nemcsak az “informatikai iparra" gondolunk természetesen, hanem "az informatika az iparban” is fontos területe a tanulmány gazdaságról szóló fejezetének, hiszen az informatika nagyfokú integrációja más iparágakkal ma már közhelyszerű megállapítás. Természetesen az elektronikus kereskedelem is kiemelt szerepet kap a gazdasági fejezeten belül.
A Kormányzatnak példamutatással is élen kell járnia az informatika felhasználásban, korszerű eszközök felhasználásával biztosítva állampolgárainak egyre jobb kiszolgálását, növelve saját működésének hatékonyságát, ugyanakkor nagy felhasználóként az informatikai ipar számára jelentős húzóerőt is jelent. Ezért a szolgáltató állam, a polgárbarát papírmentes ügyintézés, az elektronikus demokrácia kérdései az elektronikus közigazgatás fejezetben kerültek tárgyalásra.
S végül, de nem utolsósorban a tanulmány foglalkozik az ember lehetőségeivel az információs társadalomban, gondolva a szabadidő eltöltésére, egyenlő esélyt adva a hátrányos helyzetűeknek, gondol a kulturális örökségünk megőrzésére és hasonló igen jelentős kérdésekre. Hiszen mindez nem technikai kérdés csupán, mindez az emberért történik, azt szeretnénk a középpontba állítani.
A főbb fókuszpontokon kívül számtalan keresztprogram foglalkozik a több területen áthúzódó kérdésekkel mint szabályozás, szabványosítás, intelligens kártyák, térinformatika, kutatási feladatok, elektronikus adatcsere.
Mit nem tartunk a tanulmányban elég kidolgozottnak:
Természetesen komoly nemzetközi tevékenységet folytatunk, melynek során összegyűjtöttük és folyamatosan tanulmányozzuk a hasonló anyagokat nemcsak Nyugat-Európából, hanem a világ más részéről is. Ismerjük a hozzánk hasonló helyzetben levő csatlakozás előtt álló országok elképzeléseit is. Elmondhatjuk, hogy elképzeléseink ma hasonló fókuszpontok körül alakulnak ki a világ más részén is, legfeljebb másképpen tagolják a dokumentumaikat és más gazdasági erővel rendelkezvén nagyobb befolyásolási lehetőséggel is rendelkeznek. Azon vagyunk, hogy ne sodródjunk ebben a folyamatban, hanem a térség meghatározó tényezőjévé válhassunk.
Mi európai ország lévén, elképzeléseinket természetesen elsősorban az
európai elképzelésekkel vetjük össze, követjük annak főbb irányvonalát, de
nem kívánjuk másolni azt. Nagymértékben szeretnénk építeni a magyar
sajátosságokra, erősségeinkre, regionális elhelyezkedésünkből adódó
lehetőségeinkre.
Mi történik közben Európában:
Mi történt mindeközben itthon:
Lengyel Veronika: Tudás és az Információs Társadalom, "eEurope, a tudás hálózata"
A március 23-24 lisszaboni Miniszteriális értekezlet folytatásaként 2000. április 10-11-én, Tudás és az Információs Társadalom "eEurope, a tudás hálózata" címmel kibővített Miniszteriális Konferenciát tartottak Lisszabonban, amelyre szakértői szinten néhány csatlakozó ország, így Magyarország és Lengyelország is meghívást kapott.
A kétnapos konferencia az Információs Társadalom témában megteendő legsürgősebb feladatokat két plenáris és hat párhuzamos szekció köré csoportosítva tárgyalta: a hálózat és annak elérése, az oktatás, a továbbképzés és foglalkoztatás, a kutatásfejlesztés, a digitális tartalomipar, az elektronikus kereskedelem, valamint a speciális igényű állampolgároknak nyújtandó szolgáltatások.
A konferencia alapjául a portugál elnökség által közreadott "Foglalkoztatottság, gazdasági reformok és szociális kohézió – az innováción és tudáson alapuló Európa felé” című dokumentum javaslatai szolgáltak, melynek következtetései bekerülnek az "eEurope" akciótervébe, s végleges változatát az EU Tanács 2000. júniusi ülésének kell elfogadnia.
Az Európai Unió Információs Társadalom Stratégiájának megvitatott főbb aspektusai: a termékek és szolgáltatások innovációjának serkentése, az állampolgárok igényeire adandó válasz keresése, a versenyképes környezet, a hardware, software és a rendelkezésre álló tudás valamint a munkaerő kapacitás; az információs kirekesztettség elleni harc, pro-aktív közelítés a cyberspace szervezeti kérdéseiben (e-kereskedelem, domain-név regisztráció).
Legfőbb prioritások között a nagysebességű, olcsó Európai Információs Hálózat, a transz-európai gerinchálózat megteremtését jelölték meg, hangsúlyozva az európai és amerikai adatátviteli szolgáltatások közötti botrányos és fenyegető árkülönbséget, amely Európa digitális gazdasága számára a fejlődés gátját jelenti. Hangsúlyozták, hogy radikális árcsökkentésre van szükség.
Ugyanakkor hangsúlyozták Európának a mobiltelefónia és a digitális TV területén tapasztalható jelentős előnyhelyzetét, amelyet az USA-val szemben kiugrási lehetőségként, a hátrányból előnyt kovácsolva szeretnének felhasználni.
A márciusi csúcstalálkozó lényegében már döntött a nagysebességű, a kutatásfejlesztés és oktatás számára olcsó európai gerinchálózat létrehozásáról, amely azonban ma még nem realitás. A különböző sebességű és költségű nemzeti hálózatok összességéből mielőbb, lehetőleg 2001 előtt, egységes 100 Gb kutatói hálózat megteremtését célozták meg.
A további sürgető feladatok között szerepelt az USA és Európa közötti, az akadémiai és kutatói hálózatok összekapcsolására vonatkozó tárgyalások előkészítése a júniusi USA és EU csúcstalálkozó előtt, a lokális szolgáltatókra vonatkozó piaci liberalizáció, a harmadik generációs mobil kommunikáció elterjesztése, az Internet penetráció 4 éven belüli minimális 50%-os növekedése az európai országokban, amely a mai európai átlag megduplázódását jelenti, az európai kezdeményezéseket támogató ".eu" domain létrehozása, valamint a domain regisztrációra vonatkozó közös európai stratégia kialakítása.
Elsőrangú prioritások között említették az európai tartalomipar fejlesztésére, a kulturális és nyelvi sokszínűség európai előnyének megőrzésére, az európai kultúra terjesztésére, közhasznúvá tételére, az értéknövelt termékeket létrehozó iparra vonatkozó stratégia kialakítását, hangsúlyozva a kohézió erősítését, a info-kirekesztettséggel szemben.
A márciusi Lisszaboni konferencia által megfogalmazott stratégiai cél "Európa váljon a világ legversenyképesebb és dinamikusabb tudásalapú társadalommá”, melynek eléréséhez a teljes foglalkoztatottság és a társadalmi kohézió erősítése szükséges. Mindezek középpontjában az eEurope akcióprogram áll.
Ezért kiemelt célként jelölték meg az informatika alkalmazásához szükséges készségek közötti jelentős különbségek csökkentését az európai országokban, a magas kvalitású szakembergárda megteremtését, az iskolai képzés és a lakosság alapképzésének reformját.
Az életen át tartó tanulásnak a (lifelong learning) a teljesebb foglalkoztatottságban betöltött szerepét, a gazdaság fejlődését visszafogó hiányzó szakembergárda pótlásához az esélyegyenlőség, a különböző társadalmi rétegek bevonásának szükségességét hangsúlyozták. Mindez természetesen a mindenki számára elérhető olcsó Internetet, a közhasznú tartalomhoz való hozzáférés lehetőségét, a fiatalok és a már munkában levők számára egyaránt az új készségek és viselkedési kultúra (digitális írástudás - digital literacy) elsajátítását, a kreatívitás, az innovatív gondolkodás, a vállalkozói készségek és a nyitottság követelményét jelentik.
A digitális globális gazdaság (New Economy), amelyet a lisszaboni konferencia a tudásalapú gazdaság szinonimájaként említ, valódi motorja az innovatív emberen kívül az Internet maga.
A digitális technológiák radikálisan átalakítják a vállalati szervezetet, a gazdaság minden szektorát, s magát az üzlet természetét is. Ez a jelenség két fő fejlődési tendenciával: az Internet exponenciális növekedésével és az információ egyre nagyobb erejével függ össze.
A kereskedelem új platformja az Internet lett, mely egyúttal átalakítja a kereskedelem természetét is. Az e-kereskedelem két válfaja a vállalatok közötti (B2B), illetve a vállalatok és fogyasztók (B2C) közötti kereskedelem közül az utóbbi lassúbb, evolúciós fejlődésen megy át, a fogyasztói szokások lassabb változása révén. A forradalmi változás a B2B területen zajlik, mely egyben az elektronikus kereskedelem piacának 80%-t teszi ki.
A költségcsökkentő hatáson kívül, a B2B gazdaságélénkítő hatása nemcsak a piacra-viteli idő csökkentésében nyilvánul meg, de egyúttal új piacot is nyit, átalakítva az üzlet természetét, forradalmian megváltoztatva a vállalatok szervezetét (logisztika, termelés, marketing, belső kommunikáció), a munkahely és munkaidő fogalmát, a munka szervezését is, hiszen a virtuális vállalat fogalma sem mítosz immár. A változások nemcsak az eladás és marketing, hanem a fizetés és közbeszerzés területén is markánsak. A forradalmi változások természetét a "B2B or not to be" szlogennel fejezte ki leghatásosabban Erkki Liikanen, aki az Andersen Consulting által 2004-re jövendölt intenzív e-kereskedelem használatot már túl későinek is tartja.
A gazdasági siker és a szociális fejlődés a technológiai vezető szerep függvénye, ezért meg kell őrizni az Európa számára mára kialakult területeken a vezető szerepet, s ki kell új területekre is terjeszteni azt. Mindezen forradalmi változások elősegítéséhez az európai alapkutatás és alkalmazott kutatás számára új támogatási lehetőségeket kell feltárni a vállalkozói tőke bevonásával, elsősorban a gomba-módra szaporodó, gyorsan növekvő start-up vállalkozások számára. Elő kell segíteni, hogy Európa szellemi kapacitások gyűjtőhelyévé váljon. Ennek egyik eleme a nagysebességű kutatói hálózat létrehozása 2001-ig, amely várhatóan nagyban hozzájárul a tehetséges kutatók átképzéséhez és idevonzásához.
Nem utolsósorban a Kormányzat minden szintjén ki kell használni az új technológiákban rejlő lehetőségeket nemcsak azáltal, hogy az információkat elérhetővé teszi, hanem azáltal is, hogy a kormányzatot közelebb hozza az állampolgárokhoz és azáltal is, hogy átláthatóbbá teszi saját működését, egyúttal elősegítve a nagyobb állampolgári részvételt is. Az e-goverment más területen, például a közfizetés és közbeszerzés területén is serkentheti az elektronikus kereskedelem fejlődését és a szükséges tapasztalat és bizalom kialakulását. Ösztönözni kell a közszféra és a privát szféra együttműködését, például a tartalom digitalizálás területén is.
Igaz ugyan, hogy a New Economy-hoz szükséges Internet penetráció Európában alacsonyabb mint az USA-ban, de az Internet elterjedtségi mutatók hamarosan irrelevánsak lesznek Európa számára, hiszen a helyzet sokkal árnyaltabb. Más területen (a mobil telefonok és a digitális televízió elterjedtségében) az USA lényegesen hátrább van. Mivel az USA modell az Internet PC-n keresztüli elérésen alapul, addig Európában az Internet elérési platformok sokkal diverzifikáltabbak, Európa már a PC utáni korszak felé halad, s ebben a mobil egységek, és interaktív digitális TV kritikus szerepet játszik.
Több gyengeség és akadály mellett (drága kommunikációs költségek, a szolgáltatási szektor nem elég fejlett, az e-kereskedelem növekedési üteme alacsonyabb mint az USA-ban, a KKV-k lassan veszik fel a digitális technológiákat, nagyok a regionális különbségek, a digitális skill gap szélesedik, azaz egyfelől 15 millió a munkanélküli, ugyanakkor a vállalatok nehezen találnak IT képzettségű szakembereket) Európa mégis a digitális korszakba lépett.
Az Európai Közösség aktív szerepet játszik az akadályok lekűzdésében azáltal, hogy mozgásba hozza az eseményeket. A kedvező jogi feltételek megteremtésével - elsősorban a telekommunikáció és az elektronikus kereskedelem területén, a high-tech kutatási projektek -, társfinanszírozásával (3.6 Mrd 1999-2002 között), valamint az európai szintű akcióterv kidolgozásával, amelynek 10 főbb fókuszpontja decemberben már ismertté vált, s azóta folyamatos finomításon, érési folyamaton ment keresztül. Ehhez illeszkedő programok is indultak már (például a legégetőbb oktatási területet célozva meg az eLearning – el, kiegészítve a Socrates, Youth, Leonardo programokat).
Az ambiciózus terveket megfelelő indikátorokra kell alapozni, amelyek jelenleg az európai statisztikák elavultsága miatt nem állnak rendelkezésre. Ennek hiányában mindannyian rossz bázison dolgozunk. Mindez csak a nemzeti az Eurostat és az OECD statisztikai rendszerei közötti együttműködéssel orvosolható.