Lengyel Veronika: Az IKT képesítésű szakemberhiány világjelenségérôl.

1999. december 6.

Az IDC számai alapján 1998-ban 8.9 millió valamilyen IT képzettséget igénylő munkahely volt Nyugat-Európában, amelyből 441.000 betöltetlen volt a megfelelő ismeretek hiánya miatt. Az igény exponenciálisan nő, s várhatóan 2002-ben 1.6 millió hiánnyal kell számolni. Nyugat-Európában az IT képesítésű szakemberre vonatkozó igény és az ellátottság között 1998-ban 5%, 99-ben 10%, hiány mutatható ki átlagosan, a rés egyre növekszik 2000-ben 13%, 2002-ben 19% -al számolnak.

A jelenség okai között elsősorban a technológia szokatlanul gyors fejlődése, a PC tömeges elterjedése és az Internetworking világméretű terjedése következtében fellépő exponenciálisan növekvő felhasználói kereslet emelhető ki.

Nyugat-Európa is a problémára adandó választ keresi, miközben magát Amerikával összevetve arra a veszélyre figyelmeztet, hogy a későn reagálók komoly stratégiai hátrányba kerülhetnek (pl. az USA már előbb lépett, az ún. zöld kártyánál előnybe részesítik az IT képzettséget). Ez nyugtalanítja Európát.

Ms. Marie Donnelly (az Emloyment &Social Affairs DG of the EU) előadása a Skills Gap-re vonatkoztatva azt vetítette elő, hogy a 2005-ben használt technológia 80% -a 10 évnél fiatalabb lesz, ugyanakkor a munkaerő 80% a képzettségét több mint 10 évvel ezelőtt szerezte.

Az EU prioritásai között a (gazdasági stabilitás, foglalkoztatás és növekedés) kiemelt helyen szerepel. Az European Employment strategy (EES) foglalkozik a kérdéssel.

Általános kihívásként jellemezte:

Munkaerőpiac (igény oldalon bottleneck, ellátás oldalon hiány és redundancia).

Munkaerő (kevesebb az új képzettségű fiatal, több a tapasztalt, de régebbi képzettségű).

A munka világa átalakul (a létező technológiák 80%-a helyettesítődik új technológiával, paradigma-eltolódás az információs és kommunikációs technológiák irányába, a munka, a képzettség és a vállalati szervezet változása).

Az IT használat még mindig exclusív jellegű, inkább a magasabb jövedelműekre jellemzô.

Az inhouse hiányra kialakult egyik reakció az outsourcing, ami azonban nem oldja meg a világméretű hiányproblémát. Másik szokásos megoldás az offshore erőforrások bevonása (pl. Kelet-Európából, vagy Indiából), amely helyzet Magyarországra nézve komoly veszélyt rejt magába.
A világméretekben hiányzó IT képzettségű munkaerő elszívása extrahiányt termel hazánkban is, ami jelentős hatással lesz az ország versenypozíciójára.

A kérdés stratégiai jelentőségű Magyarország számára is, ezért egyik legfontosabb prioritásként kezelendő.

Az unió országainak multinacionális vállalatai konzorciumot alakítottak, s a helsinki IST konferenciához kapcsolódóan konferenciát szerveztek New Partnership to close Europe’s Information and Communication Technologies Skills Gap címmel (Helsinki 1999 November 25).

A konferencia előadásai több oldalról világították meg a kérdést, keresték a lehetséges megoldásokat, valamint a Kormányzat, a Vállalkozói szféra és az Egyetemek (iskolák) összehangolt akcióját szorgalmazták.

Néhány ország e téren tett kezdeményezései is szerepeltek az előadások között. Néhány gondolat, amely kiemelhető az elhangzottakból:

Bevonható erőforrások keresése továbbképzéssel (tartós munkanélküliek, nők, frissen nyugdíjba mentek, hátrányos térségek, befogadó országgá válás)
Tananyag újragondolása technológiai fejlődés és az érdekelt vállalatok igényeinek figyelembevételével
Új IT –hez kapcsolódó munkakörök definiálása, rendszerezése, szabványosítása
A kormányzat által támogatott átfogó akciók indítása (pl. Írek FIT projektje)
Az Internetworking hatása a munkahelyekre megköveteli a munkahely, munkaidő szétválasztását, a munkaerő képzésének szükségességét

A finn oktatási stratégia, (melynek ambiciója, hogy 2004-re Finnország vezetô tudás és információ társadalomak egyike legyen) 6 területre koncentrál

IT kompetencia mindenki számára

IT kompetencia a pedagógusok, oktatási stáb számára

Az információ és tartalomipar professzionális stábjának képzése

A virtuális tanuló környezet konszolidációja

Az oktatási tananyag (elektronikus publikáció, klasszifikáció, terjesztés, pedagógiai kutatás)

Az információs társadalom strukturájának erôsítése

Ennek érdekében számos intézkedést irányoztak elô az IT képzéssel kapcsolatosan (új egyetemi hallgatók létszámának növelése, a korábban végzettek tudásának upgradje, új IT szakirányú hallgatók számának növelése a politechnikumokban, specializációs kurzusok stb.) Az egyszeri kiadás 143M $ állami támogatást igényel, a folyamatos támogatás 81M $ évente 2006-ig. Jelentôs a hozzájárulás az ipar részérôl is, pl.1999 márciusában 26 vállalat adományozott 10M $ értékben felszerelést, programokat a 3 fô egyetem számára, továbbá 1998-ban 500 szakértô biztosításával járultak hozzá az egyetemeken és a technikumokban folyó számukra szükséges szakemberek képzéséhez.

Ausztriában IT kompetencia-központokat hoztak létre (CCIT), amelyek többek között a tananyag értékelését és kiegészítését, tanárképzést, nyári táborokat stb. szervezését végzik jelentôsen együttműködve a multinacionális vállatokkal (specifikus képzések Microsoft, CISCO, Novell).

A elektronikus kereskedelem terén különösen jelentôs a szakember hiány, valamint speciális problémák, mint pl. a bizalom hiánya miatti vonakodás jellemzô. E terület problémáira vonatkozó kezdeményezés pl. a francia business school iniciatíva.

A Siemens előadás a német helyzetet elemezve kiemelte jogszabályoknak a nemzetközi egyetemi rendszerhez történő adaptálását 1998/99-ben, valamint a tananyag revíziójának kérdését, - melynek hiányosságait és a szükséges változtatásokat a professzorok az ipar szereplôivel is megvitatták. A német ipar és egyetem közös modellt dolgozott ki, miszerint az ajánlott tananyag struktúrája 30-30 % -ban tudományos & technológiai, 25% alkalmazás illetve problémamegoldás, 15% társadalmi ismeretek orientált. Kiemelték, hogy mivel az IT komponensek a termékek egyre integránsabb részévé válnak, a drámai mérnök hiány nem korlátozódik csak az IT ipar és szolgáltatás területére, hanem a "hagyományos" iparágaknál is növekszik az IT szakképzettségre az igény.

Az angol kormány 1998–ban "Our competitive Future – Building the Knowledge Driven Economy", című Fehér Könyvben elkötelezte magát a magas fokú IT képzettség szükségletének kielégítését szolgáló stratégia kifejlesztésére. A kormány mellett egy ipari szereplőkből (EDS, Microsoft, IBM, Motorola, BT) és az oktatás valamint szakmai testületek képviselőiből álló tanácsadó csoport létesült. A csoport jelentése “Skills for the Information Age” címmel jelent meg novemberben. (Pl. a helyzetelemzésben szerepel, hogy az IT munkaerő kétharmada férfi, s csak egyharmada nő, ami nagyrészt a férfiak technikai, matematikai érdeklődésének is tulajdonítható. A további erőforrások bevonása érdekében célként jelölhető meg, hogy az IT szakmát attraktívabbá kell tenni a lányok számára is. Nehéz előrevetíteni a szükséglet emelkedését is, hiszen néhány korábbi IT végzettségre való igény, (mint pl.az operátor, az alkalmazások mainframe-tôl a PC irányba való eltolódása miatt) már hanyatlik.
A csoport jelentése négy fő témát fed le: szaktudás szükséglet monitoring és előrejelzés, munkaerő-toborzás és átképzés, hídépítés az ipar és az oktatás között, valamint a szektor testületei munkájának erősítése.