„Töprengve Isten természetén”

Blaise Pascal a szerencsejátékok tanulmányozása során alapozta meg a valószínűségszámítást (erről egy érdekes fiktív levélsorozatot olvashatunk Rényi Alfréd matematikus tollából). Tudománytörténeti közhely, mondja erre a matematikus…

Orvoslás Shakespeare műveibenPuder Sándor

A 19. század előtti irodalom legnagyobb orvosi ismeretekkel rendelkező írója, a 17. század legragyogóbb lángelméje: Shakespeare. Hihetetlen, hogy a 37 dráma szerzője, korának minden tudományában mennyire otthonos. Az ő műveiben történő tallózáson keresztül magunk elé vetíthetjük korának orvosi felfogását. Éppen ezért megpróbáljuk részletesebben ismertetni a műveiben fellelhető orvosi vonatkozásokat, melyekkel kimerítően Vajda Károly dr. foglalkozott…

„Bibliai” tanokJánoska Antal

A tanulókártyák

A játékkártyák tulajdonképpen ikonográfiai előzmény nélkül a 14. század második felében jelentek meg Európában. Hamarosan három jellegzetes típusuk alakult ki: az olasz-, német- és francia sorozatjelű kártyák. A fametszetről történő sokszorosítás és a papírgyártás európai meghonosodása után a kártyázás a 15. század második felében válhatott a tömegek mulatságává.
A játékok barátait nagy számban találjuk a katonák, céhlegények és diákok között. De hasonló elszántsággal ültek a játékasztalokhoz az arisztokraták és a polgárok is a nyerni akarás vágyával. A szenvedélyek szélsőséges hajtásait egyházi és világi tilalmak igyekeztek féken tartani, ezekkel 1370-től Európa-szerte folyamatosan találkozunk a városi jegyzőkönyvekben. Büntetés és megszégyenítés várt a tiltott játékok művelőire.
1600 után francia és angol, később német és olasz kártyakészítők új „találmánnyal”, az ún. tanulókártyákkal lepték meg a játékos társadalmat…

A sárkányeregetés hasznáról

A játékra való hajlam, játékos elemek bevitele valamilyen probléma megoldásába rendkívül eredményes lehet. Pár évvel ezelőtt olvastam a Fizikai Szemlé-ben egy érdekes cikket, amely azt mutatta be, hogy a jó empátiás készség, némi játékossággal párosulva milyen komoly tudományos felfedezésekhez vezetett. Mindezek ellenére a játékot inkább a humán szférához kapcsolja a köztudat. Bár a nyugati kultúrában a sárkányeregetés inkább a gyermekjátékok körét gyarapítja, mégis legalább két tudományágban volt a tudósok segítségére…

Post hoc, ergo propter hoc

Idén a pollenszezon végén, nem múltak el szénanáthás panaszaim. Az ezt követő orvosi vizsgálatok kapcsán érdekelni kezdett az allergológia története. A kezem ügyében lévő fél tucat általános orvostörténeti munka csalódást okozott. Vagy nem találtam bennük használható információt, vagy túl későn kezdődött bennük a történet, mondjuk, a századforduló táján…

„…elmúlt a huszadik század, és azontúl simán ment a dolog…”

Két részlet Lem Kiberiádájából: az Elektrubadúr elkészítése; a gép matematikai nyelvezetű verse a szerelemről

Mint tudjuk, Trurl épített egyszer egy számítógépet, melyről kiderült, hogy csak egyetlen műveletet tud elvégezni, nevezetesen azt a szorzást, hogy mennyi kétszer kettő, de még azt is rosszul. Mindamellett, mint másutt már elbeszéltük, ez a gép roppant hiú volt, csúnyán összezördült saját alkotójával; és az eset csaknem tragikusan végződött az utóbbi számára…

Levél Galamb ÖdönnekJózsef Attila

Kedves Ödön bátyám, tudod-e, milyen örömet hozott nékem „züllöttecske helyekre” buzdító leveled? Talán az az egyetlen szomorú az egészben, hogy akad egy 21 éves fiatalember, akit buzdítani kell erre, vagy legalább is úgy látszik, hogy szükséges néki ez az útmutatás. Ez azonban a XX. század legkedvesebb tévedése…

Levél Rolland Puchot des Alleurs grófnakVoltaire

(A kísérleti fizika dicsérete)

Ha nem is írja alá, uram, szellemes és tartalmas levelét, mellyel megtisztelt, akkor is kitaláltam volna szerzőjét. Tudom, ön az egyetlen rangjabeli férfiú, aki ilyen tisztességet ad a filozófiának…

A tankölteményrőlJ. W. Goethe

Megengedhetetlen, hogy a költészet három alapvető műfajához — a lírai, epikai és drámai költészethez — negyedikként hozzácsatoljuk a didaktikus költészetet. Ezt mindenki megérti, aki észbe veszi, hogy az előbbi három formára különbözik egymástól, a negyedik tehát, mely nevét is tartalmáról kapta, nem állhat egy sorban velük…

Lucretius fizikájaSz. I. Vavilov

1946. január 18-án a Szovjetunió Tudományos Akadémiája fizika—matamatikai, történelmi és filozófiai, valamint irodalmi és nyelvtudományi osztályai együttes ülést tartottak (bár gyakrabban volna szükség ilyen együttes ülésekre). Az egyik előadást Vavilov akadémikus tartotta Lucretius híres tanítókölteményének fizikájáról…

Elvetélt költői kísérletek

Részlet J. W. Goethe Színelméleti írások című tanulmányából

Goethe természettudományi stúdiumai közül az optikát kezdte legkésőbb. (Első természettudományi írása — még a Lavaterrel való együttműködés idején — állatkoponyákról szólt: geológiai, botanikai és egyéb tanulmányai összefüggtek weimari bányászati, kerttervezési és egyéb feladataival, itáliai élményeivel.) 1791-ben a jenai Büttner professzor prizmáján át nézett fehér falra és a fény s az árny találkozásánál nem látott színeket. Így kezdődött színelméleti érdeklődése…

Shakespeare, Valéry, Einstein

A görbült téridő felfedezése — új megvilágításban

„A szerencsés végeredmény a megszerzett ismeretek birtokában ma már szinte magától értetődőnek tűnik, s minden értelmes egyetemista különösebb fáradság nélkül megérti. De a sejtelmes, évekig tartó tapogatódzó keresést, a felfokozott vágyat, a bizakodást és reményt vesztettség állapotának váltakozását, s a végső bizonyosság tudatát csak az ismerheti, aki azt saját maga átélte.”

A haszontalan könyvekrőlSebastian Brant

Részlet a Bolondok hajójából

Hogy itt ülök hajónknak orrán,
Az különös fényt vet bizony rám:
Ok nélkül soha sincs ilyesmi,
Könyvtáram miatt kell így esni.

Jókai természettudományaVeress Zoltán

(részletek)

Mintegy félszáz Jókai-regényből — a roppant életműnek körülbelül egyharmadából — válogatott idézeteket kap itt az olvasó, bizonyos rendszer szerint csokorba kötve; olyan szövegrészeket, amelyek a legnépszerűbb magyar klasszikus elbeszélő természettudományos műveltségébe, de még inkább ilyen irányú érdeklődésébe engednek bepillantást…

Erőnek erejével

Newton különbséget tesz a „jelenségekből dedukálható” törvények és az okokat megadó magyarázó tételek között. A gravitációs erő hatását leíró négyzetes erőtörvény levezethető a tapasztalati adatokból, „benne van” azokban — a Kepler-törvények révén. A Kepler-törvények azonban nem tartalmaznak semmiféle utalást arra, hogy miféle erő (ok) az, amely a bolygókat a mozgástörvényeknek megfelelő pályákon tartja; a törvények egyszerűen azt a szabályszerűséget írják le matematikai formában, amely a bolygók egymáshoz viszonyított helyzetében és mozgásában megnyilvánul. Az okozatból az okra következtetni más típusú feladat, mint felfedezni a tapasztalati adatokban megnyilvánuló (matematikai) szabályszerűséget…

A maghordozók

Stephen Mottram bábjátékáról

A színházterembe belépve egy elliptikus, sátorszerű színpadot pillant meg a néző. Az előadás ebben a leszűkített, fekete térben játszódik, de a darab nemcsak fizikai értelemben, hanem hangulatában, történetében is sötét, titokzatos és sejtelmes. A figyelmes közönség Hieronymus Bosch festményei és a Quay testvérek filmjeinek hatását egyaránt felfedezheti Stephen Mottram hipnotizáló, drámai bábjátékában…

Egy XVIII. századi botanikus költő

…angol természettudós, költő. […] Tanulmányait Cambridge-ben és Edinburgh-ben végezte, majd orvosi pályára lépett. III. György angol király ajánlatát, hogy legyen udvari orvosa, visszautasította. Nevét párrímekben írott nagy természettudományos tankölteménye tette ismertté, The Botanic Garden (A botanikus kert) gyűjtőcímen…

A nagy vadászatKiss Dezső

avagy az elemi részecskék képregényes világa

Hogy ezt is megértük: a képregény-formájú Biblia mellett képregény a karácsonyi piacon a részecskefizikáról! A Könyvek Könyve analógiájára (humorizálhatnánk némi komolyan gondolt tartalommal), a természettudományok között is legfontosabb ágazat bemutatásának szokatlan formáiról. Nem, nem akarjuk a képregény-műfajt ostorozni, hanem éppen ellenkezőleg: fel akarjuk fedezni azokat a specifikus tulajdonságait, melyek az információátadás terén a szó szoros értelmében egy új dimenzió nyitását rejtegetik vagy éppen kínálgatják…

„Uraságod becses belei, harminc garas.”

Részlet Molière Képzelt beteg című darabjából

ARGAN (egymaga a szobájában, ül, előtte asztal; zsetonokat rakosgatva gyógyszerésze számláit ellenőrzi, és magában beszél): Három meg kettő: öt, meg öt: tíz, meg tíz: húsz. Kettő meg három: öt. „Továbbá huszonnegyedikén fájdaloműző, frissítő és áztató klistér, uraságod becses belei föláztatása, átpuhítása és fölüdítése végett.”…

„Un syllogisme in balordo”

Egy mindennapos poquelini következtetésforma

Molière — hiszen ki másról lehetne szó — Kénytelen házasság (Le Mariage Forcé) című darabjában (I. 4.) az Aristotelész-hívő filozófus, Dr. Pancratius imígyen szidalmazza Sganarelle urat: — Nem látod-e barom, mit csináltál? Syllogismus tuus est in balordo.…

Mennyire lehet matematikus a képzőművész?Perneczky Géza

Néhány évvel ezelőtt történt, hogy a ludwighafeni múzeumban nagyszabású kiállítást rendeztek a véletlen és a művészet közös határterületeit felkutató modern törekvések legfontosabb képviselőiből. A sok aleatorika, automatizmus, zen-buddhista effekt, vagy a tudatalattit faggató, illetve a szinkronba állítás módszerét alkalmazó metódus és meglepetés mellől persze nem hiányozhatott ennek a babonás fényű kelléktárnak a legfrissebben divatba jött eleme, a káosz-elmélet sem…

Matematikus volt-e M. C. Escher grafikusművész?Nagy Dénes

A holland Maurits Cornelis Escher (1898—1972) művészete megannyi talányt rejt magában. A Középiskolai Matematikai Lapok matematikus—grafikusművésznek nevezte az 1982. feladatban (50. kötet, 3. szám). Vajon tényleg matematikus volt? Igen is, meg nem is. Foglalkozása, végzettsége szempontjából semmiképpen (a hollandiai Haarlemben az Építészet és Díszítőművészet Főiskoláját végezte el). Grafikáit nézve sokan mégis matematikusnak tartják…

Művészet és tudományKepes György

Részlet a A világ új képe a művészetben és a tudományban című kötet Művészet és tudomány című fejezetéből

Mivel a korunkat jellemző szakosodás általában elkülöníti a művészt és a tudóst, egyik sincsen teljesen tudatában annak, hogy a másik milyen mélyreható munkát végez. Mindkettő a felszíni jelenségek mögé hatol, hogy alapvető természeti formákat, illetve alapvető természeti folyamatokat fedezzen fel, mégsem vár a művésztől a tudós többet, mint holmi leírást; ahogy a művész sem vár mást a tudóstól, mint mechanikus gondolkodást…

Két diákdal az ELTE-ről

Kontra-fizikus nótaBölcsész epekedő

Ne gondold, ó ne, hogy tied a világ,
Nem fog soha egy bölcsészlány közeledni hozzád;
És ha még most tied a nő,
Ne hidd, hogy így marad örökre,
Ajánlom, tűnjél el a színről sietve.

Kikerülhetetlen matematika

„Ha nagyszámú egyforma gömböt úgy illesztünk egymáshoz, hogy a középpontjaik két párhuzamos síkban feküdjenek, továbbá minden egyes gömb középpontja r-szer négyzetgyök kettő (vagyis sugár szorozva négyzetgyök kettő) távolságra, vagy ennél kisebbre van az ugyanabban a rétegben lévő hat szomszédos gömb középpontjától, és ugyanekkora távolságra a másik párhuzamos síkban lévő további szomszédos gömbök középontjától, akkor…

József Attila költészetének kozmológiai vonatkozásaiTverdota György

József Attila az Ars poetica híres soraiban az emberi teljesség követelményének három összetevőjét nevezte meg: az individuális-ösztöni elemet, a társadalmi-szociális mozzanatot és a természeti-kozmikus tényezőt…

A szépség hasznáról

Az előző megjegyzések arra késztetnek, hogy néhány szóval válaszoljak egyes természetkutatók nemrégi tiltakozására a haszonelvűség tana ellen, amely szerint a felépítés minden egyes részlete a tulajdonosa javára keletkezett. Szerintük sok struktúra a szépség kedvéért, az ember vagy a Teremtő gyönyörködtetése céljából jött létre (az utóbbi mozzanat azonban túllépi a tudományos vita határait), illetve pusztán a változatosság kedvéért, mint már említettük. Ha e tanítások igazak lennének, teljesen megdöntenék az elméletemet…

József Attila és a relativitáselméletGazda István

A szakemberek előtt jól ismert tény, hogy József Attila két levelében is említést tett Einstein relativitáselméletéről, továbbá a modern fizikáról és térelméletről. Az alábbiakban arra keresünk választ, hol találkozhatott a költő ezekkel a gondolatokkal, melyek voltak érdekes fantazmagóriáinak forrásai…

Vese Jánosról, aki nefritiszben halt megOliver Gogarty

Mi is a név, ha esetlen,
s meg nem ragadja a lényeget?
A név fura volt ez esetben:
maga volt a beteg…

A fémek titkaiVekerdi László, Herczeg János

Hésziodosz még meglehetősen friss élményeket és tapasztalatokat összegezhetett, amikor arany-ezüst-rézkorszakokra osztotta be a megelőző időket, a maga korának tartva fenn az alacsonyabbrendűnek vélt vasat…

„— a működésben van a nyugalom”Tuska Ágnes

József Attila viszonya a fizikához, emlékezve születésének hetvenötödik évfordulójára

Hogy jó érzéke volt a természettudományokhoz, azt több életrajzírója is hangsúlyozza. Szegedi egyetemi tanulmányainak második félévében is fölvett órái között szerepel Kiss Árpád: Az atomok és molekulák szerkezetéről című speciálkollégiuma, ami egyáltalán nem magától értetődő egy magyar—francia szakos bölcsész hallgatónál! Egy évvel később, az 1926-os évben különösen sűrűn bukkannak föl leveleiben természettudományos fogalmak…

Ecset és lézerMarx György

Száz ember szorongott a sötét szobában, némán figyelte a falon úszó fényvonalakat. És odakünn a Nemzeti Galéria folyosóján, meg a szabad ég alatt a januári fagyban százak álltak sorba, hogy bejussanak látni a lézer-festményeket. Tíz nap tizenhatezer ember — többen nem fértek el. Műkritikusokkal és fizikusokkal, sznobokkal és diákokkal lehetett találkozni. Beszédtéma lett Pesten a fény…

Tudomány, fantasztikum, utópia

Szubjektív válogatás a tudományos fantasztikus, illetve utópisztikus fantasztikus művek bibliográfiájából

Egy kedves segítőm, a következő szavak kíséretében nyomta kezembe a Tudományos-fantasztikus, illetve utópisztikus fantasztikus művek bibliográfiáját: — Nézze meg, hátha talál benne valami érdekeset. Belekukkantottam…

Az asztrológus és az űrhajósSchiller Róbert

(József Attila)

„Csillagok közt fényességes csillag” — írja a névtelen énekszerző Szent László királyról a 15. században, és azóta csillaggal kirakva a magyar költészet ege. Leírás, kép, hasonlat, metafora: nincsen olyan stilisztikai alakzat, amely meglenne csillagtalan…

„A háromszög nevezetes vonalai”

Szövegkollázs Németh László írásainak felhasználásával

Az én tanáraim is mind nagyszerű emberek voltak. Az osztályfőnökünk — matematika, ábrázolós itt is — éppolyan jópajtás, turista, mint a Bulyovszky-beli; csak a matematika vált sokkal egyszerűbb, vidorabb dologgá az ő keresztény agyában…

És szólt a paraszt Newtonhoz szerényen…”George Gamow

Sir Isaac egyszer sétálni ment, és éppen
A gravitációs törvény járt a fejében,
Midőn szomszédja, egy paraszt, elébe állt,
S beszélgetésre invitálta, hisz nem árt,
Mondván, ha megpihen kicsit. Az almafákról…

Ernest Rutherford egy arcképének története

Az első négy levél

Amikor Eric Gillnek azt mondták, hogy domborműve nem hasonlít Rutherfordra, elmesélte, mit válaszolt Michelangelo, mikor Lorenzo Medici panaszkodott, hogy a róla készített portré nem hasonlít hozzá…

Problema

Azt kérdik egy téglavetőtől hogy mennyi vastéglája van? Igy felel: Én a vastégláimat egy koncba (cubusba) raktam, de akkor nem vettem számba…

A Természet iróniája?

Egy híres XX. századi regény statisztikai fizikus főszereplője így elmélkedik…

„Megfigyelés a lúdak fajtalankodásáról”

Egy napilap tudománynépszerűsítő rovata hírül adta, hogy egy kutató — nemrég megjelent könyvében — közzétette az állati homoszexualitás tanulmányozásával kapcsolatos legújabb kutatási eredményeit. Ez adta az apropót, egy nagy magyar költő feljegyzésének közlésére…

Megmaradásunk titkaCzigány Lóránt

Ez a mai, engem ért megtiszteltetés nemcsak arra késztet, hogy köszönetet mondjak a Miskolci Egyetemi Tanács minden egyes tagjának, hogy nekem doctor honoris causa címet adományozott, hanem arra is alkalmat ad, hogy a nagyérdemű universitas előtt felvessek egy ma is időszerű gondolatot…

Lev Tolsztoj felvételi kérelme a kazáni egyetemre

Nem tudok arról, hogy Lev Nyikolajevics Tolsztoj, a nagy orosz író familiáris viszonyban lett volna a matematikával, a természettudományokkal, illetve ezen tudományok művelőivel. Életrajza szerint, egy ideig keleti nyelveket és jogot tanult a kazáni egyetemen, majd gazdálkodással foglalkozott…

Robert von Musil

Apja mérnök, gyárigazgató, 1890-től egyetemi tanár, akinek 1917-ben nemességet adományoztak. Előbb katonai iskolákban indult, majd 1898-tól 1901-ig gépészmérnöki tanulmányokat folytatott Brünnben. Első írói kísérletei is erre az időre esnek…

TetrakontaoktaéderekMóra Ferenc

Ma reggel, ahogy átmentem egy kis zöldszagért újszegedre a fűzesbe, örvendetes találkozásom esett egy régi ismerősömmel, akihez harmincvalahány esztendeje nem volt szerencsém. Neki, szegénynek, most se volt se öröme, se szerencséje, amennyiben meglehetősen züllötten feküdt egy pad alatt, mind a negyvennyolc oldalán.
Nem móka ez, kérem szépen; a szóban forgó egyénnek a szó legszorosabb értelmében negyvennyolc oldala van, tehát nagyszerű városatya lenne belőle…

La Commedia — L’Enciclopedia

„Gondoljatok az emberi erőre: / nem születtetek tengni, mint az állat, / hanem tudni és haladni előre!”

Három feladat

Patyi bácsi

„…a tudós professzor, akinek műszaki könyvei ez idő tájt az öt világrészen ismertté tették nevét, időt szakított arra is, hogy szükség esetén maga is beállt kottát másolni a Zenekar számára.”

A tárgymutató humora

„A komikum ott kezdődött, ahol a szerző a könyv szubjektív kitételeit is belegyömöszölte a részletes tárgymutatóba.”

„…a nyavalya törje ki”Guillaume Apollinaire

Nemrég megtalálták és publikálták Apollinaire egy 1899-es naplójegyzetét, amelyben a fiatal költő, alakját egy képzeletbeli figurába rejtve, tulajdon tépelődéseiről vall…

„Isten mindig matematizál”Babits Mihály

„…s épp oly mohón kívánta megismerni a Tudomány eredeti nyelvét és módszereit — akár még tolvajnyelvét is —, mint a remekírók eredeti nyelvét és stílusát…”

BeszédtöredékCsokonai Vitéz Mihály

„Tudsz-é olly különböző rendtartású országot, mellyben a mathesis igazságairól ártikulusokat hoztak vólna, és vagy egy, vagy más cikkelye változást vagy tilalmat szenvedett vólna?”

Fibonacci-verssorokImaginárius szövegFábri Péter

„Vagy úgy! Már meg is oldottad, s én alig vettem észre…”Thomas Mann

Két részlet a József és testvérei című regényből

„…mert úgy beleszőtted a beszédedbe s úgy körülfecsegted a megoldást, hogy csaknem elvesztettem a fülem mellett. Nagyon helyes: hat, kettő és három, ezek a számok. Rejtve s leplezve voltak — hogyan tudod őket ilyen gyorsan megtalálni fecsegésed közben?”

„Négyzetgyök mínusz egy”Robert Musil

„És a legkísértetiesebb számomra a matematikának az az ereje, amely csakugyan átvisz minket a nem létező hídon anélkül, hogy lezuhannánk róla”

The World of MathematicsJames R. Newman

“‘An anthology is a work of prejudice,’ wrote James Newman, the finest and deservedly the most popular of all anthologists in or around the sciences. His sharp little phrase begins to hint at why; a less vivid writer would have used the word taste instead of prejudice. Indeed, he went on, ‘I have felt at liberty to present the mathematics I like.’”

A Newton-féleFernando Pessoa

Iszisz és OsziriszPlutarkhosz

„Az úgynevezett tetraktüsz, a harminchat, a legnagyobb eskü volt — amint ez közismert —, és kozmosznak is nevezték, mert az első négy páros és páratlan szám összeadásából jön létre.”

A szerencsejáték bűne, a biztosítás erényeG. B. Shaw

„A biztosítás megmagyarázhatatlan tényeken alapul és olyan esélyeken, melyeket csak hivatásos matematikusok, úgynevezett biztosítási szakemberek tudnak kiszámítani. Tanulmányozása mégis sokkal érdekesebb, mint az egyszerűbb bank és tőke tárgyköre. Ugyanis minden számottevő politikusunkra legalább százezer szerencsejátékos esik, aki hetenként fogadást köt a lóversenyirodában.”

Matematika és költészetGonzalo Sanchez Vazquez

Nézd, e számok szüntelenül nőnek és nőnek:
0,9; 0,99; 0,999; 0,9999; 0,99999; …
mind jobban közelítvén az isteni egységet…

„Matematikai humanizmus”Niccolò Tartaglia

„Kiket új dolgok égő vágya izgat…”

„Nagy bolhák hátán kis bolhák: csípős bájt lelni ebben.”August de Morgan

A UNIX, az echo parancs és a semmi

„Egy másik érdekes kérdés, hogy mit csináljon az echo, ha nem kap argumentumot — üres sort írjon vagy semmit sem?”

A polifon zene és a klasszikus fizikaSzamosi Géza

A newtoni időfogalom eredete

„…ha a komponista hallani akarta a kompozíciót, meg kellett találni a módját az időegységek és különböző arányaik jelölésének. A polifónia tehát a szó szoros értelmében kierőszakolta a jól definiált időmértékek jelölését, és egzakt reprezentációját.”

„A fájdalmas félreértés immár a múlté …”

A Galilei ügy

„A komplexitás fogalma ugyanis pontosan azt tükrözi, hogy a valóság jelenségeinek sokaságáról csak több modellre támaszkodva lehet számot adni.” — II. János Pál

Madách és a tudományok

Csak egy kultúránk van II.

„És hirtelen egy nagyon erős eszme, irányzat jelenik meg az európai szintéren, amely Magyarországon is az ötvenes évek elején, sőt már valamivel korábban is érezteti hatását, de csak ekkor válik uralkodóvá: ez az úgynevezett pozitivizmus, mely végső soron bölcseleti, tehát filozófiai irányzat. A pozitivizmus rendkívül erősen épít a természettudományokra, tehát szükségszerűvé teszi, hogy az ember a természettudományok iránt érdeklődjék.”

„Tömegtelen, töltéstelen, / Teljességgel mérettelen?”

„Ilyen kevés tulajdonsággal semmi más nem rendelkezik (kivéve talán némely politikust és egyetemi dékánt).”