Arany János akadémiai évei (1865—1877)

Válogatás a főtitkár hivatali levelezéséből

„…érdekes lenne egy olyan Arany levelezés-kiadás, melyben a magán- és hivatali levelek együtt, egy folyamba illesztve jelennének meg s adnának egységes, teljes képet a levelező Arany Jánosról. — Egy ilyen újabb kiadásban feltétlenül helyet kellene biztosítani a jelentősebb hivatali válasz-leveleknek is, amelyeket Arany mint akadémiai főtitkár kapott. Így nyerhetnénk csak igazi képet nemcsak irodalmi, de természettudományos tájékozottságáról és kapcsolatairól, természettudósoktól irodalmárokig, Darwintól — Thomas Wattsig, elsősorban angol nyelvterületen, mint arra Gál István kutatásai utalnak.”

Egy hatszáz éves dagály meséjeJéki László

„Nyolc szférákat, hogy számításba vett,
látja a Kos fejétől messze jár
az Alnath csillag, azt is tudja már,
a kilencedik szférában van ez,
mert erről ravasz számítást szerez.”
(Canterbury mesék)

Arisztotelész nem teljesített ígérete

„A szép legfőbb fajtái a rend, az összemérhetőség és az elhatároltság, amiket a matematikai tudományok bizonyítanak leginkább.”

Egy valódi dialógus

„ELPINO: Hogyan lehetséges, hogy a világegyetem végtelen?
FILOTEO: Hogyan lehetséges, hogy a világegyetem véges?
ELPINO: Úgy gondolod, hogy ez a végtelenség bebizonyítható?
FILOTEO: Úgy gondolod, hogy ez a végesség bebizonyítható?
ELPINO: Mily csapongása az elmének!
FILOTEO: Mily korlátozása az elmének!”

Tudós emberek dicsérete

„Giordano Bruno egyik művében különösen kikel az egyetemek doktorai, papok és tudósok ellen: az ő korában a hivatalos filozófia székhelyeiről doktori címmel többnyire gyűrűs lovakat és kalapos szamarakat bocsátanak el.”

Hephaistos sántaságaMozsolics Amália

„A veleszületett sántaságnak ellentmondani látszik Hephaistos társadalmi rangja az Olympuson is, ahonnan száműzetett, de ahová újból visszatért. Nehezen képzelhető el, hogy egy testi hibával született visszanyerhette volna régi helyét és rangját az olympusiak között, hisz az antik világban a közvélemény meglehetős tartózkodással viseltetett a szörnyszülöttek vagy hibás testalkatúakkal szemben. Hephaistosnál konkréten arra a betegségcsoportra gondolhatunk, amelyet ma munkaártalomnak nevezünk.”

Agrippa szatírája az orvosokrólMagyar László András

„De nem csak az Agrippa-szöveg egyes elemei tekinthetnek vissza hosszú előtörténetre, hanem maga a téma, nevezetesen az orvosok szidalmazásának témája is. Nem csupán anekdoták vagy a római orvosok társadalmi helyzetéről szóló tudósítások, de a római tudományos és filozófiai irodalom, sőt a szépirodalom több szöveghelye is tanúsítja, hogy az orvosok szapulása közkedvelt foglalatosság lehetett Rómában — s nem volt ez másként görög földön sem. Természetesen ez csak az érem egyik oldala volt, hiszen az orvostudomány dicséretére is akad elegendő példa. Az orvosokon való gúnyolódás divatja, azonban nem ért véget az ókorral.”

Az orvostudomány dicséreteErasmus Roterodamus

„…mivel nem szeretném, ha azt hinnétek, hogy eltérek elődeink üdvös szokásától, kik szerint az ifjúság lelkét ünnepi magasztalással kell e dicső tudomány tanulására, csodálatára, imádatára ösztönözni és gyújtani, képességem szerint magam is megkísérlem […] az orvoskar súlyát, tekintélyét, hasznát és szükségességét, ha nem is teljességében bemutatni, ami szinte megoldhatatlan föladat lenne, hanem csak főbb vonalaiban áttekinteni, olyasformán, mintha valamilyen drágasággal zsúfolt és dús királyi kincstárat ablakrácson át mutatnék meg a kíváncsiaknak.”

Poema medicumOrvosi tanköltemények

Részlet Schultheisz Emil Medicina a reneszánsz egyetemen című tanulmányából

„A reneszánsz egyetemek tanulói is gyakran hívták segítségül memorizáláshoz a többnyire hexameterben írott verseket. Egyiket-másikat a humanisták is eléggé fontosnak tartották ahhoz, hogy többnyire egy nagyobb terjedelmű munka függelékeként kiadják.”

„Dörzsölt kenőcsöt, három ténoszi / Foghagyma főt vetvén belé …”

Részlet Arisztophanész Plutos című vígjátékából

Két xéniaFodor Ákos

„ha 0-nk a sornak e-végére áll,
az minden értéknek: 9/10 halál”

A tudomány, mint a művészet egyik formájaLánczos Kornél

Azért választottam A tudomány, mint a művészet egyik formája címet, mert írásom tárgya azoknak a lehetséges kapcsolatoknak a vizsgálata, amelyek esetleg a tudomány és a művészet között fennállnak; speciálisan néhány olyan példát fogok felhozni, melyekben a tudományos gondolkodás határozottan művészi vonásokat mutat.

Művelődéstörténeti vázlatok a magyar technika sok évszázados múltjából I.Lósy-Schmidt Ede

„A magyar irodalomban idestova már 90 év óta használt mérnök szó keletkezése tehát, mint a többi sokat gáncsolt, azonban ma már teljesen meghonosodott s a közhasználatba átment nok-nök képzős szók jó nagy része a nyelvújítás körszakálla, még pedig a XIX. század második negyedébe esik. Dr. Szily Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia tudós és szeretetreméltó főkönyvtárosa […] szerint a mérnök szó legelőször 1834-ben, korán elhunyt lírai költőnknek, Kunoss Endre írónak és hírlapírónak Szófüzér című szótárában fordul elő.”

„Wittgenstein, Wittgenstein, miért hagytál el engem?”Esterházy Péter

„Én ezt akkor 14—15 évesen fölismertem, hogy vagy meg fognak itt tiporni, vagy megtanulom a matematikát. Valóban, az osztályban az első nem egyes — nevezetesen kettő alá — az enyém volt, úgy október közepe táján.”

Egy túlértékelt technikus: Leonardo da VinciSzabadváry Ferenc

„El nem készült szobrokról és festményekről soha nem írtak annyit, mint Leonardo da Vinciéiről, soha nem idéztek annyit soha meg nem jelent könyvből, mint Leonardoiéból, soha nem méltattak soha el nem készült találmányokat, soha nem működött gépeket annyira, mint Leonardoéit.”

Fizikus induló (ELTE)

„Bújj át a tű fokán hétszer,
Fontosabb légy, mint az óvszer,
De olyan, mint a fizikus még akkor sem lehetsz,
Mert a fizikus a fej, fej, fej!”

Egy rosszul irányzott tekintetSimon Péter

„A természet törvényeinek megismerése során az ember esztétikai élményhez is juthat. A filozófiai elméletek alappillére a fizika. Ha csökken az iskolákban a természettudományos órák száma, tovább nő a szakadék a humán- és reálműveltség között. Holott a kettő ugyanarról szól: a körülöttünk levő világról.”

Tudomány és művészetKovács István

„Sokan a tudományt és a művészetet az emberi alkotó tevékenység két egymástól teljesen különböző ágának tartják, melyeknek módszere, célja merőben különböző. Pedig a művészetnek is ugyanaz a lelki forrása, mint a tudománynak: az örök változásban az állandó, az el nem múló, a végtelen után való sóvárgás.”

A költő és a komplementaritás elveL. I. Ponomarjov

„Meglehet, hogy minden atom-mag
Száz-bolygós világegyetem,
Tömör rendben; s olyat is forgat,
Mely világunkban képtelen.”
(Valerij Brjuszov)

Dionüszosz és Apolló követői a kutatásbanSzent-Györgyi Albert

„Wilhelm Ostwald a tudósokat a klasszikusok és romantikusok csoportjába sorolta. Szisztematikus, illetve intuitív típusúaknak is nevezhetjük őket. John R. Platt Apolló és Dionüszosz követőiként említi e két főtípust.”

Csokonai és a természettudományok

Csak egy kultúránk van I.

„A botanikában Linnétől indul ki az első nagy tudományos rendszerezés, és Csokonaihoz maga Rousseau közvetítette mindezt, aki szintén jó botanikus volt. A századnak szinte minden költőjét meglegyintette a botanika, mert hisz költői tudomány volt, olyan tudomány, amibe a költészetet is bele lehetett kapcsolni.”

Egy modern angol társasági hölgy

Részlet Thackeray Sznobok könyve címen publikált cikkgyűjteményéből

„…karkötőjében Hahnemann képét viseli, Priessnitz hajfürtjét pedig a melltűjében.”

A sokoldalúság vaksága

„Watson, nézzen föl az égre és mondja meg, mit lát?!”

„A technokrata marha”Csizmadia Ákos

Faludy György tudományról, atombombáról, környezetszennyezésről

„A fejlődés, mit Darwin, Hegel,
Marx és Ford ígért, megérkezett.
Tökéletesítjük a gépet,
nem az embert a gép helyett.”

„A determinizmus alkonya”

Részlet Sir Arthur Eddington A természettudomány új útjai című könyvéből

„Az Első Mag ezerszer újra kel,
folyton ujúl az első Porhüvely;
s az első Hajnal írta le, amit
az Itélet Alkonya olvas el.”
(Omar Khajjám)

Mi okozhatta Héphaisztos sántaságát?Jobba György

„A görög mitológiából kiderül, hogy a lokomotorium károsodására az istenek sem immúnisak; a nagyon is antropomorf istenek közül Héphaisztosznak, Zeusz és Héra fiának, a tűz és kovácsmesterség istenének attribútuma a sántaság.”

Régi ismerősök, új szerepben

Peter Patchen két képe

„Krakk. Amikor az előember 2,5 millió évvel ezelőtt egyik követ a másikhoz koccantotta, hogy ezáltal egy eszközt fabrikáljon, egyszer s mindenkorra begyújtotta a fizikai, kulturális és technikai fejlődés motorját.”

„A páratlan szám istennek tetsző”

„Az ön állítólagos veje, az én pácienseim sorába lépett. Betegsége, melynek gyógyításával megbízattam, immár az én birtokom s én azt legsajátabb vagyontárgyamnak tekintem. Kijelentem önnek, hogy csakis abban az esetben egyezem bele a házasságba, ha páciens előzetesen lerója adóját az orvostudománnyal szemben és aláveti magát az általam rendelt kúrának.”

Dienesék levelei BabitshozTéglás János (szerk.)

„Kedves Mihály, az x-ek és ω-ák legfrissebb barátja, jó lesz-e, ha csütörtökön folytatjuk nálad a szám és rend titkainak kikémlelését?…”

Németh László és a természettudomány

Csak egy kultúránk van III.

„E. G. M.: De mi tükröződik a szépíró Németh Lászlóban a kor természettudományából, felismerhető-e valamifajta »élmény«?”
„M. Gy.: Talán a klasszikus fizikának, az első igazán, diadalmas természettudománynak az élménye. Az, hogy meg kell ismerni a világ állapotát, mert a világ jelenlegi állapotából fejthető ki, abból bontakozik ki a jövő. Németh László értett a differenciálszámításhoz. Ez a determinált jövő kiszámításának matematikai módszere. Amikor Németh László valami nagyon szépet mond a természettudományról esszékben, a Galilei-drámában és így tovább, akkor utalásai ezt a klasszikus természettudományt tükrözik. Az az érzésem, hogy ez a szemléletmód befolyásolta még a regényeit is, ahol hideg, kemény elszántsággal elemzi a valóságot, mert ebből kívánja megmagyarázni aztán, hogy merre mennek a dolgok.”

RabelaisNémeth László

A Tizenhatodik század című tanulmány Rabelais című fejezete

„Jellemző, hogy a tudománynak ez a telhetetlen éhese, aki a görögtől a matematikáig mindent végigfalt, elsősorban orvosnak tartotta magát.”

Csokonai és a botanikaNémeth László

Néhány éve az irodalmi megújhodás koráról akartam írni, s Csokonait tettem meg vezetőmmé: mutassa meg ő, mit olvasott ezeknek az éveknek a művelt literátora. Ha lett volna pénze rá, milyen könyveket tartott volna ott a könyvespolcán, melyiket keze ügyében s melyiket a sarokban. Az én könyvemből nem lett semmi, de a Csokonai képzelt könyvtárának katalógusa még itt van a jegyzeteim közt…

Orvostörténet és szellemtudományNémeth László

„A röntgenernyő, vércukormérés, mandulakivétel mellé lekötött orvosi gyakorlat s az alkat, hajlam, milieu interieur, szuggesztibilitás bűvszavaival játszó orvosi elmélet közt olyan ellentét van, amely megtöri a gyakorlóban az egyszerű mesteremberi hitet, az elmélet nagy kérdéseivel pedig nem állít szembe megfelelő elméleti hajlamot és készültséget.”

A Bolyaiak drámájaA két BolyaiA Bolyaiak a matematikatörténet világábanNémeth László

Egy fiatal tanárnő, erdélyi származás, fejébe vette, hogy Bolyai-drámát kell írnom. Olvasta erdélyi tárgyú darabjaimat, s csodálkozott, hogy a legdrámaibbat, a tudománytörténet műkedvelőjéhez legközelebb állót mindmáig elkerültem.
Én szabadkoztam, épp elég befejezetlen munkám, elvetélésre ítélt témám van. Ő azonban nem hagyta magát olyan egykönnyen lerázni. Kis, gépelt füzeteket kaptam tőle; előbb egy Bolyai bibliográfiát, aztán a kiadatlan Bolyai-levelezés egy-egy nyalábját. Farkas Jánoshoz, János Gergelyhez, Farkas vegyes levelei és így tovább…

„…már nem természet és nem értelem, hanem természettörvény”Németh László

Részlet a Dilthey, egy német tudós című írásból

A leeső alma: természeti tünemény; a szorzás és négyzetreemelés: értelmi művelet. De amikor az eső alma mögé az algebrai műveletek úgy állnak oda, hogy minden esés mögött ugyanazokat a műveleti jeleket pillantjuk meg, az, ami keletkezik, már nem természet és nem értelem, hanem természettörvény. Ami a természetben van: van; ami az értelemben van: annak muszáj lennie. A természettörvény ezt az értelmi muszájt igyekszik a természetre rákényszeríteni…

A fizika átalakulásaNémeth László

Az a kör, amelyben az ember fogalmait és ismereteit szerezte, nem nagy. Bolygója felszínéhez van kötve s a méretek mérsékelt égöve veszi körül. Érzékszervei elől elvész a kicsiny s a folyamatok közül a túl sebes. Azok közt a jelenségek közt van otthon, melyek nem esnek messze életviszonyaitól; nyelve a világnak azt a végét tükrözi, melyben eszével széttapogatott. A mindenség szempontjából „vidéki”, aki makacsul ragaszkodik egy kis világfolton szerzett előítéleteihez…

Tudomány és művészetBabits Mihály

Dienes Pálnak és Valériának

Tudományt és művészetet nem lehet egyszerre definiálni, mert nagy dolgok: nincs definíció, mely őket kimerítené. Íme azonban egyik oldaluk: ők a világról való Tudatunk legkincsesebb gyűjtőkamarái, a művészet az érzetek és érzések, a tudomány a belőlük leülepedett fogalmak drága gyűjteménye. Az élet friss szőlejéből pompás bort sajtolunk és hasznos ecetet: azokat hordjuk e végérhetetlen, homályos pincékbe.

Hadjárat a semmibeBabits Mihály

Strófák egy képzelt költeményből

A végtelen logikájának józan, intuitív szemléletét [Babits] már korábban meglelte Poincarénál, s annak a Cantornak a halmazelméletéből pedig, akit Poincaré a logika misztikusának mond, költőnket éppen az életre mutató „nagyszerű” következtetése, „híres bizonyítása” ragadta meg, mely szerint „a tér pontjai többen vannak, mint ahány egész szám”. Cantornak e tételére visszhangzik a Hadjárat a Semmibe beköszöntő gondolatai közül az egyik…

Az ember, mint mikrokozmoszFrançois Rabelais

Részlet a Pantagruel harmadik könyvének IV. fejezetéből

Akik bozzá fordulának, / Adott kölcsönt fünek fának.
— Melly szép mondás! Ennek hasonlatosságára képzeld el a mi microcosmosunkat (azaz: kicsiny világunkat, vagyis az embert) minden tagjában kölcsönt adva és véve, tartozva, — vagyis a maga természetje szerént. Mert a természet csak arra teremté az embert, hogy kölcsönt adna és venne…

„A művészet és a tudomány a fény kettős természete”

Márton A. András festőművész képei

„Én úgy gondolom — a dolgok összefüggéseit tekintve az a helyes, ha valamennyi tudomány, és nem csak a tudományok, hanem minden intellektuális erőfeszítés arra összpontosul, hogy a hierarchia összefüggéseit felismerje…” (R. P. Feynman, fizikus)

A pantagruelion magasztalásaFrançois Rabelais

(Részlet a Pantagruel-ből)

„[…] ennek leve, kifacsarva és a fülbe csepegtetve, miképpen öl meg minden fajta férget, amelly ott rothadásból születik vala, hasonlóképpen minden állatot, amelly oda béhatolt. Forrázást vagy égetést ha gyorsan akarsz gyógyítani, tégy rá pantagrueliont nyersen”

„Vegyünk egy példát a mechanikából”

Egy mechanikai metafora

„…egy olyan szörny, mint a matematika nőprofesszora kellemetlen, ártalmas és haszontalan.” (A. Strindberg)
„Úgy találom, hogy alapjában igaza van; az egyetlen, ami ellen tiltakozom az, hogy olyan nagy számmal volnának Svédországban matematikusok és engem csak udvariasságból hívtak meg.” (Sz.)

Válogatás Eötvös József természettudományos aforizmáiból

„Nagy barátja vagyok a statisztikának; nem mintha azt hinném, hogy az csakugyan annyit bizonyít, mint sokan felteszik, hanem azért, mert mióta minden állításnak statisztikai adatokkal való támogatása divattá vált, a hamis tételek felállítása valamivel több nehézséggel jár, s a tudományos paradoxonok alkotói badarságaikat legalább jobb rendszerben adják elő.”

Budai esték

avagy egy ókori szerző figyelmeztetésének tanulságai

„Néhány számviszonyra, amit a görögök meghatározott nevekkel jelölnek, a latin nyelvben nincs kifejezés. […] ha e számviszonyok kifejezéseit nem értjük, a bölcsészek munkáiban megírt igen finom számításokat nem tudjuk felfogni.” (Gellius)

Arany János állataiRiedl Frigyes

Részlet a szerző Arany János című kötetéből

„A hangyák államának alkotmányát szintén apróra ismeri: »kiered fészkébül, zsákmányra elébb küld csak nehányat kémül, azután mind többen lakói a bolynak, egymás tetején is, oda-vissza folynak«. A világ urát, Attilát, éppoly költői érdekkel és hűséggel rajzolja, mint a bogarat, melyet lába összetapos.”

In memoriam Szabó Árpád (1913—2001)

Az irracionalitás fölfedezése

Részlet a szerző A görög matematika kibontakozása című kötetéből

„Bár az irracionális szám megjelölés csak azt a tényt juttatja kifejezésre, hogy a kérdéses mennyiség nem két más számnak egymáshoz való viszonya (rációja), mégis úgy látszik, hozzájárulhatott e név könnyen félreérthető jelentése is ahhoz, hogy kialakuljon erről a kérdésről egy ma már nagyon réginek ható tudománytörténeti legenda.”

„E számok négyharmados alapja öttel társítva…”

Egy kritikus rész Platón Állam című dialógusában

„…a híres platóni párosító szám, Az állam legrejtélyesebb, sokat vitatott részlete. A párosító számról szóló szöveg második része (onnan, hogy: »E számok négyharmados alapja…«) elég jól lefordítható, és nagyjából meg is van fejtve. Problematikus az első rész…”

„Stercus et urina medici …”

Részlet a Pantagruel-ből

Ismeretes, hogy nagy hagyománya van a különféle szakos egyetemi hallgatók vetélkedésének. Példának okáért Rabelais latin nyelvű diákdalokból idéz a Pantagruelben, melyekkel az orvostanhallgatók és a jogászok akkoriban egymást gúnyolták…

Holdbéli utazásCyrano de Bergerac

(Részletek)

„Ugyanakkor a Holdbéli utazás páratlan ismeretterjesztő mű is. Cyrano nemcsak arra ügyel, hogy az elmélyedő részeket mulatságos kalandok váltsák fel, de még a tudományos elméleteket is sok leleménnyel mutatja be.” — Szávai Nándor

Ami a történelemkönyvekből — rendszerint — kimarad

Részlet Salamon Henrik A magyar stomatologia története című könyvéből

„Az elmult héten igen kezdett vala az egyik fogam fájni, ki miatt bizony dolog nagy kínokat vallottam; úgy hogy ugyan nem lehete egyéb benne, minthogy ki kölle vonatnom. Mely fog helyéről majd negyedfél óráig mind szünetlenül jött ki a vér, ki megkönnyebítette a fejemt.” — Eszterházy Miklós

Savinien Cyrano — CYRANO DE BERGERACSzávai Nándor

A fordító utószószava a Holdbéli utazás-hoz

„…az új tudományos gondolkodásnak a kialakításában jelentős szerepe van a szabadgondolkodók egyik szellemi vezetőjének és Cyrano mesterének, Pierre Gassendinek (1592—1655). Ez a látszólag jámbor és feddhetetlen életű kanonok tanításában és műveiben az újkori materializmus egyik első képviselője, s a Holdbéli utazás tudományos gondolatait Cyrano legelsősorban Gassenditől kaphatta.”

A párbaj

„Török-tatár—finn-ugor párbaj a »Magyar Nyelvőr« tudósítása szerint. Tegnap délben a m[agyar] tud[ományos] akadémia párbajtermében egy régi polémia intéztetett el lovagias úton.” — Borsszem Jankó 1882.

Két kultúraKlein György

„Nemrégiben — egy szimpóziumra menet — Athénben landoltam. A repülőtéren egy ifjú görög kolléga fogadott. A kocsiban megkérdeztem tőle, hogy a régi görög tragédiákat újgörög vagy ógörög nyelven játszák-e. Nem tudta. Megkérdeztem: látta-e valamelyik előadását? Nem, soha…”

Fizika a színpadon I.Jéki László

„A nézők körben ülnek, középen a színpad, rajta egész este mindössze három szék. Szereplő is három van: Niels Bohr Nobel-díjas fizikus, a felesége Margrethe és vendégük, Werner Heisenberg Nobel-díjas fizikus. Pontosabban nem is ők, hanem a túlvilágról visszatért szellemük. Újraélik annak az estének a történetét, amikor Heisenberg 1941-ben meglátogatta Bohrt koppenhágai otthonában. A darab címe: Copenhagen…”

Fizika a színpadon II.Jéki László

„Paul Mulin Louis Slotin Sonata című új darabját tavaly mutatták be Los Angelesben, idén áprilisban került színre New Yorkban. Közben előadták Los Alamosban, ahol az előadást követő vitán olyanok is részt vettek, akik személyesen ismerték a darab főhősét, Louis Slotint.”

Palimpszeszt — Szavak egy háromszög előttTóth Imre

Részlet az előszóból és a műből

„M. DOTTY O’NEILL: Minden jól nevelt fiúnak, aki akarja valamire vinni az életben, meg kell tanulnia, hogy Eukleidész azt jelenti: báj, elegancia, szépség. Eukleidész nélkül egyetlen repülőgép sem tudna felszállni. Eukleidész nélkül nem lehetne biciklid. Eukleidész nélkül szent Józsefből soha nem lehetett volna ácsmester.”

A tudományos kutatásra való alkalmasságunkról

„A víziló életkorát nem ismerjük, mégpedig azért nem, mert a tudósoknak nem sikerült megállapítania. Ugyanis ha egy tudós elkezdte figyelni a vízilovat, azzal a céllal, hogy addig fogja figyelni, amíg meg nem döglik, s akkor tudni fogja, hogy mekkora ideig élt, a víziló mindig bement a Nílusba, víz alá merült, s a folyó egy más helyén bukkant föl, és a tudós összetévesztette egy fölbukkanó másik vízilóval.”