„Mi köze van a tudománynak a művészethez és mindahhoz, amit általában — eléggé
önkényesen leszűkítve — kultúrának szoktak nevezni? Ősi téma és azért is
roppant változatos, mert mind a tudomány kritériumai, tartalma, mind a kultúra
egyéb ágainak jellege, az adott társadalmi közegben elfoglalt helyzete,
funkciója állandóan változott és változik ma is. …”
„Stephen Hawking (*1942) élete már régóta színpadra, filmre kívánkozott. Tudományos
eredményei (általános relativitáselmélet, fekete lyukak, ősrobbanás), a
világegyetem története érdekli a nagyközönséget Az érdeklődés kielégítéséért
ő maga is sokat tett: Az idő rövid története című könyve minden bestseller
rekordot megdöntött. …”
„Aki a tudományt előre akarja vinni, […] az megelégedhet azzal, hogy egész erejét
egy szűk szakterületre fordítja. Aki azonban a haladást a maga egészében
akarja áttekinteni, az helyesen teszi, ha újból és újból összehasonlítja
egy-egy régebbi időszak tudományos feladatait, és figyelemmel kíséri ama
különös átalakulást, amelynek évtizedek vagy évszázadok során egy nagy probléma
ki van téve.”
„Ó, barátom, az ember állhatatlan vegyület, és a Föld meglehetősen alacsonyrendű
bolygó.” — Paul Émile Littré (1801—1881), francia nyelvész, filozófus
Egyelőre két jellemző részt mutatok be a kötetből: az egyik, az „Apáczai Csere Jánostól
Maróthi Györgyig (1653—1743)” című fejezet az áttekintő jellegű első részből,
a másik, kb. két tucat fogalom a szótárszerű második részből: algebra, algoritmus,
aritmetika, axióma, bizonyítás, ciklois, definíció, egyenes, egyenlet, egyenlet
gyöke, háromszög stb.
„Fejtegetésemet legszívesebben a következő sorrendben végeztem volna: annak bebizonyítására,
hogy minden emberi állapot hívságos, rámutattam volna a közönséges emberi
életek, majd a szkeptikus, sztoikus filozofikus életek hívságos voltára;
de a rendet nem tartanám meg. […] A matematika megtartja ugyan, a matematika
azonban mélysége ellenére haszontalan valami.”
„A Biblia ismert története „Jákobnak csudálatos szerződése Lábánnal”, amely
szerint Jákob a szolgálat fejében megkapta Lábán tarka juhait, amelyek részaránya
sokkal kisebb volt, mint a Lábánnál maradó részarány. A történet szerint
azonban idővel mégis Jákob lett a gazdagabb. Erre a paradoxonra több misztikus
magyarázat született […], de — amint Rényi Alfréd egy alkalommal felhívta
rá a figyelmet — ez a paradoxon minden misztikum nélkül, egyszerű matematikai
következtetéssel is megérthető.”
„…a Nobel-díjas olasz DARIO FO »Nyitott házasság« című darabjában a »féltékennyé
tétel tárgya« egy atomfizikus, akit Nobel-díjra terjesztettek fel. Kíváncsi
voltam, milyennek ír le az a drámaíró egy elképzelt Nobel-díjra jelölt fizikust,
aki néhány évvel később maga is Nobel-díjat kapott.”
Bizton állíthatom, hogy az Archimedes kunkorja 14 éven felül már ajánlott,
hiszen jelentése: archimedesi csavarvonal (görbe, spirál). Persze Keresztesi
Mária segedelmével könnyen választhattam volna a régi magyar matematikai
műnyelvből más félreérthető címet is: pl. »A kis számító«, esetleg »A gyökérhúzások
egy új módja«.
A véletlenek összjátéka folytán akadt a kezembe Balassa Iván Az eke
és a szántás története Magyarországon című kötete. Bevallom, nem sejtettem,
hogy az eke felépítéséről valóságos népi tankölteményeket találok benne.
„Mert csakugyan mire való a Belvederei Apolló, ha egy turbódinamó új
formáit láthatjuk vagy egy gőzgép dugattyújátékát! Kit nyűgözne le az ezeréves
fecsegés: hogy mi jó és mi rossz, ha kiderült, hogy nincsenek »állandók«,
csak »helyi értékek«; vagyis az, hogy egy mű jó-e, a történelmi körülményektől
függ, és hogy egy ember jó-e, attól, hogy milyen pszichotechnikai készség
aknázza ki tulajdonságait!”
Orvos életrajza két esetben kerülhet ezekre a hasábokra: vagy ő írt ódát, vagy pedig hozzá
írtak ódát. Előnyt jelent, ha potenciális hősünk a magyar orvosi szaknyelv pallérozásában
is jeleskedett.
„Radó György az Élet és Irodalom március 4-i számában azt írta Görög Ilonka balladája
című verse mottójaként, hogy aligha létezik a magyaron kívül még egy nyelv, melyben a görög
ábécé összes betűjét el lehetne helyezni. [Fizikus] Olvasónk most, megcáfolandó ezt a tételt,
elküldte nekünk saját, angol nyelvű költeményét, PunicAL PHAntasy címen.”
„A logarléc! számok és vonalkák két hallatlan éleselméjűséggel egymásba dolgozott rendszere;
két fehérre lakkozott, lapos trapéz-keresztmetszetű, egymásba csusszanó rudacska, melyek
segítségével a legbonyolultabb feladatokat is szemvillanás alatt megoldhatjuk, és egyetlen
gondolatot sem tékozlunk el közben; kis szimbólum a logarléc, ott hordjuk a kabátunk belső
zsebében, és mintha kemény, fehér vonás szelné keresztül a szívünket.”
„A magaskultúra hite, azt hiszem, olyasvalami, mint a vallásos hit: többeket
érint meg, s húz magával, mint ahányan tartják és követik, és többen tartják
és követik, mint ahányan értőként részt vesznek benne. Berendezi a világunkat,
kijelöli benne az irányokat, arról beszél, milyen embernek kéne lenni és
milyen világban — amihez képest is milyenek vagyunk, és milyen a mi világunk.”
„Középkori lépték szerint valóban nagy volt a COLLEGIUM MAIUS — a »Nagyobb kollégium« —,
melyet 1400-ban Jagelló Ulászló alapított a professzorok lakásául és egyetemi előadótermek
számára. […] Olyan magyar vonatkozású tudománytörténeti emlékeket is találunk itt, mint
például Ilkus Márton műszereit.”
„tudományos forradalom — »Mióta a világ varázstalanítva lett, / Mióta minden banális óra
szerkezet, / Megfejtett világból csak téged nem értelek, / A megfejtett égbolt miattad
maradt végtelen.« (Bereményi Géza: Szerelmes dal)”
„Csak az Egyesült Államokban három új, fizikusokról szóló darabot mutattak be tavaly októberben
— novemberben. San Franciscóban került színpadra a Schrödinger barátnője: színdarab a szubatomi
fizikáról azoknak, akik nem tudják egyensúlyban tartani a folyószámlájukat című komédia, New
Yorkban musical született Csillag hírnökök (Star Messengers címmel, ennek Galilei és Kepler
a főszereplői, a harmadik főhőse Feynman.”
„A közlekedési és a hangtovábbító eszközök fejlődésével a régebben nagynak vélt távolságok
csökkentek, úgyhogy a jelenleg használatos síktérképek már nem képesek a gyakorlat ezirányú
követelményeinek megfelelni, eltekintve attól, hogy ezen térképlapok a földgömb viszonylag
nagyobb felületének síkba fejtése esetén nem mutatják a tényleges viszonyokat, hanem főként
a szélek felé torzítanak, az irányokat és méreteket meghamisítják. A jelenleg használatos
merevvázú földgömbök sem felelnek meg a gyakorlatban…”
E folyó hó 13-dikán esett legelőszőr tudtomra a 12-kén megjelent Bécsi Fremden-Blatt és a
Neuigkeits-Blatt által, hogy egy asztal, melyre a körülötte ülő személyek kezeiket akkép
helyezik, miként mindegyik személy hüvelykjei egymással, balkezi kis ujja felül, job kezi
kis ujja pedig a jobb felül ülő személy kis ujjával jól érintkezvén a kezek által
körülbelül 1—2-óráig zárt lánczolat képeztessék, önkénytes mozgásba jő, mintha büvös
erők által izgattatnék. Ezen csodálatraméltó tünemény előttem annál inkább hihetetlennek
látszott, minél kevesebbé lehete azt az eddig ismert természeti erők hatásából következtetni;
de nemsokára alkalmam lőn e meglepő tünemény valódiságáról teljesen meggyőződnöm…
„A fizikusok története egy felfedezéssel kezdődik. Möbius nevű fizikus valami világképletet
fedez fel, amelyben az összes lehetséges felfedezések bennefoglaltatnak. Heisenberg
világképlete sugallta ezt a képtelen kiindulópontot, vagy csak az elméleti fizika egyre
hatalmasabb s veszélyesebb következményei?”
„Aristoteles tanain épült fel Mátyás király korának, — ha szabad így nevezni — természettudománya:
az asztrológia, alkémia és misztika. Az asztrológia nemcsak a világűrben elhelyezkedett
égitesteknek az ember sorsára, földi életére gyakorolt hatását kutatta, hanem magában foglalta
a mai matematikai és fizikai csillagászatot: az asztronómiát is.”
„Libby ötletét 1950-ben M. Swadesh a nyelvtudományban is alkalmazni tudta annak feltételezésével,
hogy nemcsak a radioaktív atomok, hanem a »nyelvi atomok«: a szavak is örökifjúak…
„…nem az idő múlik, hanem — mi. Ez régi dolog. Ezt már Kant is tudta. Idő nincsen. De van
nekünk egy tudási pontunk. Az a tudat, hogy a testünk kopik, hogy az agyvelőnk sorvad,
hogy a betegség megöl… hogy idő van. Pedig mondom, idő nincsen.”
Amikor életem útján eljutottam oda, ahol értelmünk már megkülönböztetni kezdi a jót és a
rosszat, felismertem, mennyire eltérők az emberek közti csoportok, rendek, hivatások,
munkák és szándékok; ekkor nagy szükségét éreztem, hogy alaposan meggondoljam, melyik
csoporthoz csatlakozzam, és mily dolgok közepette töltsem el életemet…
Május 16-án rendhagyó képet mutatott a folyóirat látogatottsági statisztikája:
sorban érkeztek a látogatók — ugyanarról az oldalról. Először hackerekre gyanakodtam…
Agrippa hét bűvös négyzeteagyidegek
állatok hét osztályaartes liberales
artes mechanicaebeszéd hét része
Bibliai hetesekCardanocukorbetegség
hét fő tünetestb.
„»A vér bámulatra méltó folyadék«, mondja Mefisztó Faustnak. Csakhogy mindaz,
ami a vérben található, a DNS nyelven írt instrukciók terméke… Ezeknek a
betűknek a protein nyelvre való fordításából keletkezik a kígyó mérge és
a selyemhernyó selyme. Ezekkel íródik az emberi agy tervrajza, azé az agyé,
amely képes elgondolni Platón gondolatait, megírni Mozart zenéjét, és kiókumlálni,
hogyan kell megfúrni a kasszát.”
„A kik a gymnasium legfelsőbb osztályaiba járnak, okvetetlenül hallottak már
a königsbergi bölcsről, ki hatalmas szelleme bélyegét rányomta a legújabb
kor egész tudására, hitére és cselekvésére. De talán nem mindenki tudja
közülök, hogy az újkor e legnagyobb elmélkedője, a lelkiismeretesség és
kötelességtudás legélesebb elméjű szószólója, eleinte hosszú ideig leginkább
mathematikával foglalkozott, a mathematika professzora is akart lenni …”
Albert Einstein — szakmailag — nem tartotta valami sokra egyik fizikus ismerősét. Egy
alkalommal az illető kollégaként szólította meg Einsteint…
„No és persze — mondom — van nálunk is műveletlen nyelvváltozat: »majd
ha belássa a hibáját«, vagy »nem tudom, ki-e száradt«, vagy
»a iskola mellett lakok«. Felcsattan a nevetés, rosszallóan nevetnek,
ejnye, tanár úr, miket mond a tanteremben. Némelyek kis borzongással egymásra
néznek: juj! Mintha egy siklót vettem volna elő a táskámból, és közéjük engedtem volna.”
„Már negyedévesek voltunk, amikor egyszer felrohantak értünk a lányok, kolleginák,
hogy az ötös teremben idegenek vannak, nyilván meg akarják zavarni Lipi
előadását. Mire a barátommal lóhalálában leértünk a laborból, Fejér Lipót
már ott volt a katedrán. Elkéstünk.”Ottlik Géza
Nemrég került elő öt Vicinális Dugóhúzó Apám hagyatékából. Ő két nekirugaszkodással végezte
el a Műegyetemet. Első alkalommal Pach Zsigmond Pálné (Gépészkari Matematika Tanszék)
rosszul tolerálta, hogy tárgyánál fontosabb az öttusa (MAFC), a
filmgyári dublőrködés (MAFILM) és sok más egyéb, ami egy fiatal embert érdekelni szokott…
Kedves olvasóink bizonyára úgy képzelik el a vicclap szerkesztőségét, hogy ott van egy csomó
remek pofa, akik közül az egyik bemond egy kitűnő viccet, mire a többiek a röhögéstől a
földön ide-oda gurulnak. Azután behoz valaki egy pazar rajzot, mire a szerkesztők nem
találjuk a helyüket a boldogságtól…
„A dékáni hivatalban. Az úr altisztektől környezetten tanszékében. Megtört technikusok
serege görnyedezik. A három Ark-segéd a tanszék mellett áll. Ádám mint Lucifer. Ezerwattos
ívfény.”
„No, no, hiszen hívtál, hogy valami kis feladatot oldjak meg, ami nektek, embereknek
nehezen megy. Nagyon szívesen vállalom a feladatot, de … talán nem veszed rossz néven,
ha a fizetségre térek előbb.”
(Szín: Tágas szoba, árnyékkal, szabályos testekkel, képekkel, képsíkokkal,
képsíkszögekkel, képsík szögfelezőkkel, … füst, … Romsauer … Bejön hat gólya,
kalapjaikat leforgatják, kabátjaikat kifejtik.)
„Motto: Apját leütötte a kötélgörbe árnyéka.”
júl. 1. Ülök a Gellérthegyen és β-nulom az összes
tantárgyakat. Én vagyok az, aki mindent β0
[költői szabadságfok]. Remélem, a második ré-σ eljutok.
Azt hiszem, ké-ϑ-latt kész leszek az egésszel…
Az amorfizika első tétele a Newton nehézségi tételén alapszik. Eszerint: két testre tömegeikkel
egyenes, távolságuk négyzetével fordított arányban hat a nehézség. A vonzalom…
Méltányolnunk kell hangadó körök felháborodását azon, miszerint bár az alanti panaszt
több évtizede országszerte ismerik, mégis arról mindez ideig ügyiratszerű jelentés
nem tétetett. A hivatalos utat megkerülő panasz betű szerint a következő…
Írta: ifj. br. dr. med. phil. univ. sub. auspic. ladis Laus von
Krompecher, (ejtsd: Sárgaszurkossy László),
élasszisztens, dipl. Gesundheitsingenieur, vizsgázott talajmechanikus, az alagnedvességtan
ny. r. tanársegéde, okl. szobagnóm, a „Bevezetés a komplex alagürnedvességtan mindent
felforgató tudománycsoportozatának előszavához szóló tanulmányok ideiglenes kézikönyvébe,
tekintettel a csapcsapon forgóforgós ergó morgó vigyorgó pulykatűzhelyre” című
tizenkétkötetes építészmű koszorús szerzője stb. stb. stb. sőt stb.
„Este van, este van, kiki nyugalomba,
„Rámkiált a démon: »Te nyomorú féreg,
„Mások érdekes fizikai vitát hallgattak. Két hullám abszor-beállt egy sarokba, és ott
vitatkozott. Nagyon bölcs két hullám volt, mindkettő nagy ampli-tudós.”
Szakadj le ég, te nagy büdös fene,
A mester látnoki erővel elevenítette meg azt a sugallatot, amelyből az egyetem egyesítésének
nagy eszmei áramlata kiindult. A kép alján a kezdeti lépések láthatók…
A gépészet akkor született, amikor az ember fizikai ereje már nem volt elegendő
bokros teendői elvégzéséhez, és kénytelen volt eme mechanikus ténykedések ellátásához
az eszét is igénybe venni. A tudomány neve is innen adódik: tulajdonképpen a „gépies észtevékenység”
rövidítése, és hangmódosítás útján jött létre…
„S az elszántság természetes szinét
Rólunk szól a dal, kiknek teste meggyötört,
Kezdetben a társerők és társerőpárok egyensúlyban voltak, és naphosszat folytak a dinám-dánomok.
Kézből kontrázzuk az Önök összes vádjait!
Leérettségiztünk, és meg sem álltunk az Egyetem kapujáig. Mi megizzadtunk a felvételin,
és még a Thalész-tétel sem jutott eszünkbe. Aztán hosszú heteken át vártuk a Papírt.
A Carnotit sárga, földes
ÖRKÉNY ISTVÁN író, JORDÁN TAMÁS színművész, rendező, BRÓDY JÁNOS dalszövegíró,
zenész, előadóművész, KOLTAY GÁBOR filmrendező, DÉRI JÁNOS újságíró, MÜNZ ANDRÁS újságíró
Legyen ez az ének a lányoké,Végül egy társlap:
A XX. század első februárjában még a pesti oldalon, régi hajlékában szorongott a műegyetem.
Ki is szorult belőle. Rajztermeink a környék bérházaiban voltak szanaszéjjel, a másodéves
építészek a Rákóczi, akkor még Kerepesi úti Balaton Kávéház fölött az első emelet lakásaiból
átalakított termekben találtak barátságos otthont. Valóságos robinzoni élet fejlődött ki itt,
távol az anyaszékháztól…
„…a Királyi Magyar Természettudományi Társulat megbízott A madarak megírásával,
s nekem legott nagyobb gondot okozott és okoz a nyelv és a szellem, mint
a tárgynak tudományos oldala, amelyre nézve az épp oly remek, mint terjedelmes
ornitológiai világirodalom a képzelhető leggazdagabb forrás.”
„Ha egy hajó legénységének létszámát megszorozzuk a legénység létszámánál eggyel
kisebb számmal, akkor tizenöttel nagyobb számot kapunk, mint ha a kapitány
életkorát megszoroznánk a legénység létszámánál kettővel kisebb számmal.
Hogy hívják a kapitányt?”
„Kezdetben volt a latin. Ennek az örökségnek köszönhető, hogy a mai magyar tudományos
szaknyelvben a latin (és ellatinosított görög) szakkifejezések csengenek a legmegszokottabban,
annak ellenére, hogy a fizikával foglalkozók közül csak néhányan értik a latin és görög
szavak eredeti jelentését…”
„1914-ben, a nagy magyar belgyógyász báró dr. Korányi Sándor egyetemi tanár a következő
előszóval látta el a Klinikai Recipe Könyv harmadik kiadását…”
„A bűnügy iránti irodalmi érdeklődés nyomai ugyancsak messze követhetők. Hérodotosznál
már felbukkan a bűneseteknek az egyszerű történelmi tény regisztrálásán túlmenő leírása,
az ezzel kapcsolatban lehetséges, valószínű vagy kizárható feltevések felsorolása.”
„A nagy remete standja a völgy legtágasabb részének a közepén állt, s a tágas területet
zsúfolásig megtöltötte a nézők tömege.”
Jó érzés kézbe venni az angol Burroughs Wellcome & Co gyógyszergyártó cég 1910-es orvosi
„előjegyzési naptár”-át (Agenda Médical Wellcome). Az aranyozott dombornyomású kötésen elől
a kötet címe, a cég emblémája és neve látható, míg hátul (nem aranyozottan) a központi
vegyigyáruk képe lát el díszítő funkciót. A kötet nagyobbik része bibliapapírra nyomott, a
lapok éle aranyozott és színes képeket is tartalmaz. Éppen kézbe illik. Leginkább egy
imakönyvre emlékeztet, igazi békebeli minőség. Felütve is bővelkedik a meglepetésekben…
„Szinte lehetetlen lett volna Németh László teljes életművét, a különleges és kivételes
életpálya összes üzenetét eljuttatni az olvasóhoz, nézőhöz, hallgatóhoz,
ezért csak az irodalomtudomány által fontosobbnak ítélt alkotósokat próbáltuk
körüljárni az idézett művek részleteinek megmutatósával, valamint a hozzá
kapcsolódó írói, irodalomtörténészi, kritikusi, baráti, családi körből megszerzett
dokumentumok felhasználásával.”
„Távolról nem tudtuk megállapítani, melyik hegyről tört fel a felhő, csak később tudódott
ki, hogy a Vesuviusból. Alakja leginkább a lombos fenyőéhez hasonlított,
mert hosszan magasba nyúló »törzse« fent mintegy szerteágazott, bizonyára
azért, mert a kitörő gőz ereje felhajtotta, majd, amikor az csökkent, s
már nem emelte, vagy talán saját súlyánál fogva is, széltében elömlött.
Olykor fehér volt, olykor szennyes és foltos, aszerint, hogy földet vagy
hamut kapott fel.”
„Fajd — A tyúkfélék közé tartozó e madarat Arany éppen csak felhozza: Buda halála.
»Gyík, ha rezzen, fajd, ha rebben.« De a régi természetrajzi írókon elindulva,
a költő sem érthetett mást, mint azok, tudniillik, hogy a madár Tetrao,
hogy ennek melyik faja, azt a nyújtott alapon eldönteni nem lehet; annál
kevésbé, minthogy Arany éposza a régmúltról szól, a Mátra állatvilága pedig
azóta alaposan megváltozott.”
„…két pont között a legrövidebb út?”
„Nem biztos csak a kétes a szememnek
„Mi a véletlen? Tán nem is létezik? Tán ha elég okosak és gyorsak volnánk, ahogy
lendül a kéz, ahogy perdül a kocka ki tudnánk számítani mielőtt leér, hogy
melyik oldalát mutatja majd fölfelé? A véletlen csak tudatlanságunk mércéje?”
„Konzekvens geometrikus művész, fő kutatási területe az ún. lehetetlen alakzatok, melyekkel
1972 óta foglalkozik. Kiindulópontjai a Penrose-háromszög, a Möbius-szalag, a hiperkocka,
illetve M. C. Escher művészete.” — Kortárs magyar művészeti lexikon
„Oh, te szegény denevér, / Se nem madár, se egér […] A nép helyesen lát, mert nem madár
és nem egér; a tudomány mondja, hogy az utóbbitól fogrendszere választja el, mégpedig igen lényegesen.”
„Tréfát maga is szívesen eszelt ki, talán az egyhangúnak talált íróasztali munka
során önmaga és mindannyiunk élénkítésére. Utólag visszagondolva a szituációkra,
az sem kizárható, hogy éppen a megtréfált személy reakciója, magatartása érdekelte.”
„Jeles filológusunk, Fináczy Ernő ezt írta a latin nyelvről […]: »Súlyos, koncentrált,
telített és megkötött nyelv; olyan, mintha gránitkövekből volna összeszórva; csupa erő
és hatalom, mint maga a római jellem:«”
Az alábbi példával azt szeretném megmutatni, hogy — többek között — mivel foglalkozott
Lewis Carroll, amikor éppen nem gyerekkönyveket írt. Ez egyben valószínűsíti a széles
körben elterjedt anekdotát, miszerint…
Évekkel ezelőtt egy könyvbemutatón vettem részt. Maga a kötet fantasztikus alkotás:
szaktudományos alapkérdéseket tárgyaló absztrakt és szabatos szöveg, amely — mintegy
mellékesen — a humán kultúra számtalan területét érinti, ráadásul a humort sem nélkülözi…
„Bolyairól, ha írnék, inkább tanulmányt írnék (drámát már azért sem, mert egy fiatal
barátom nemrég olvastatta el velem a Bolyai-drámáját); de azt csak akkor, ha tudománytörténeti
tanulmányaimban odáig érnék, hogy érdemlegesen tudnék foglalkozni szakmai előzményeivel és
kapcsolataival is. A felajánlott anyagot különben számon tartom…”
„A szerződés szerint filmnovellát kellene írnom. Amit átnyújtok, mgsem lesz
novella. Nemcsak azért, mert a film tárgyát megadó »storyt« ebben az esetben
bőségesen pótolja a Bolyai-téma drámai feldolgozása s a Kortársban megjelent
műhelytanulmány. Van komolyabb oka is. A Bolyai-téma oly gazdag, sokoldalú,
hogy abból színdarab éppúgy kihozható, mint regény, film éppúgy, mint monográfia.”
„Ez a kézirati hagyaték sokban különbözik a szokásostól … A magános ember vallomásai
ezek. Előre eltervezett rend nélkül keletkezett írások; papírra vetésükkel
az egyedüllét börtönéből keresett szabadulást és kapcsolatot a világgal
az onnan kiszorult rendkívüli tehetségű elme.”
A Bolyaiak. JánosTóth István
Székely János erdélyi költő Bolyai szonett-ciklusára Veress Dániel romániai magyar
irodalomtörténész, drámaíró hívta fel Németh László figyelmét. A költő fia
pedig nonfiguratív szobraival a természet törvényeit jeleníti meg fából,
illetve kőből. Ezek közül most, a Fraktál-erózió című köztéri szobrát tekinthetjük meg.
„TÁROSSY: Mindenesetre szerény fiú Joe. De miért pont Descartes? Leibniz például nem lenne jó?
„Elme dolgában vétkezném, ha panaszkodnám…; az igazságot is tanilag és erköltsileg
határtalanul szeretem; tehát a magáét… mindennek sietek ki-adni, több tartozást
igyekezve soha nem vállalni, mint [a]mennyit le-róni, ki-elégíteni képes vagyok; valóban
fösvény sem vagyok, inkább generosus, adakozó, néha épen a’ tulságig, pazarlásig.”