VI. évfolyam · 2002 | VII. évfolyam 1. szám · 2003. január | VIII. évfolyam · 2004

IN MEMORIAM OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA (1867–1918)

Kérem, ne nevessen ki az Olvasó, de a véletlen úgy hozta, hogy a hónap valamennyi írása valamilyen módon e régvolt államalakulathoz kötődik. Manapság (is) sokan gondolnak nosztalgiával erre az időszakra, amely pedig Magyarország rohamos iparosodása, Budapest világvárossá való fejlődése, kiemelkedő torpedóexportunk, különféle fontos reformok bevezetése és számos más pozitív tényező ellenére sem hasonlított egy diadalmenetre. – A szerk.

Tudomány és technika bűvöletében II.

Részletek Robert Musil „A tulajdonságok nélküli ember” című regényéből

matematika, fizika, biológia, orvoslás, technika
„– Nem is tudod, milyen igazat mondtál most! Egy matematikus külseje semmilyen; úgy értem, olyan általánosan intelligens, hogy semmiféle meghatározott tartalom nincs mögötte! A római katolikus papok kivételével manapság senkinek a külseje nem olyan már, amilyennek lennie kellene, mert a fejünket még személytelenebbül használjuk, mint a kezünket; de a matematika, az mindennek a teteje, az már ma olyan keveset tud magáról, mint az eljövendő kor embere, ha hús és kenyér helyett erőpirulákon él majd, és nem tud mezőkről, borjúpalántákról és tyúkokról!”

Curriculum Vitæ

Robert és Martha Musil feljegyzéseiből

fizika, technika
„[…] Tiszti pálya, tüzértanulmányai során ébred technikai képességeinek tudatára. Hirtelen elhatározással, tisztté avatása előtt, elhagyja a katonaiskolát, gépészetet tanul. 1901-ben mérnöki államvizsgát tesz a brünni műegyetemen. 1902/03: a stuttgarti műegyetem asszisztense. Új hivatása nem elégíti ki, filozófiai tanulmányokba kezd, elsősorban: logika és kísérleti lélektan (1903/08), mely abban az időben a Helmholtz-hagyomány jegyében Stumpf professzor vezetésével, Berlinben új kutatóközponthoz jutott. […]”

A humoros Musil

fizika, csillagászat, meteorológia
„Komolyan mondom, Musilról nem tudtam elképzelni, hogy van humora, mármint olyan, amin esetleg nevetni is lehet. Ironizálva filozofálni nagyon tud, akár több ezer oldalon is, de humorizálni? Szerencsére ő maga gondoskodott humorának bizonyítékáról A tulajdonságok nélküli ember első oldalának első bekezdésében.”

Jolsvai kolomposok

Márkus Mihály

néprajz, művelődéstörténet, technológia, kolompkészítés
„Családi örökség révén jutottam hozzá a Kodály Zoltán hatvanadik születésnapjára Emlékkönyvhöz. A benne lévő tanulmányok a zene- és néprajztudomány számos területét ölelik fel. Már kis híján félretettem a kötetet, mint a folyóirathoz fel nem használható forrást, amikor a Jolsvai kolomposok című tanulmány utolsó lábjegyzetén megakadt a szemem. Ebben ugyanis a néprajztudós szerző köszönetet mond – a később Nobel-díjjal kitüntetett – Békésy György professzornak, aki lehetővé tette, hogy Kísérleti Fizikai Intézetében a kolompok hangmagasságát lemérhessék. Jó ideje foglalkozom Békésy »Művészet a tudományban, tudomány a művészetben« című előadásának utánközlésre való előkészítésével…”
VI. évfolyam · 2002 | VII. évfolyam 2. szám · 2003. február | VIII. évfolyam · 2004

Ógörög aritmetikai epigrammák

Baumgartner Alajos

matematika, szöveges feladat, epigramma
„Ponori Thewrewk Emil […] 1868. február 12-én felolvasást tartott az »Országos Középtanodai Tanáregylet« nyelvészeti szakosztályában a »Római és görög pénzszámítás«-ról, mely értekezésében a felolvasó már rámutat arra, miként támogathatja a mathematika is a gymnasiumban a classicus philologust azon czél elérésében, hogy a növendékek, mennél behatóbban ismerjék meg a »klassikus népek életét és világnézetét, a mennyiben ez a gymnasiumban tárgyalt irodalmi művek olvasásából meríthető.«; Thewrewk E. úr ugyanis összeállít felolvasásának végén egy kis számtani példatárt klasszikus kutforrásokból, mely ugyan egészen hidegen hagyja a philologusokat, de annál több gondolkodni valót ad a gymnasiumban működő azon mathematikusoknak, kik öntudatával bírnak annak, hogy – minden szakoktatás daczára – elkerülhetetlenül szükséges, hogy mindenik tantárgy támogassa a többit. Ha Thewrewk E. úr ezen felolvasását nem a nyelvészeti, hanem a mathematikai szakosztályban tartotta volna, – bizonyos vagyok felőle – igéi nem hullottak volna sziklára!”

A fog a Bibliában

Huszár György

orvoslás, fogászat
„Az Arcanum Bt. elkészítette a Biblia adatbázisát és ezzel újszerű lehetőséget adott szövegének tanulmányozásához. […] Az adatbázis rendszer módot adott annak a pontos megállapítására, hogy a Biblia teljes szövegében hányszor, hol és milyen értelemben-kapcsolatban szerepel a fog (főnév) szó.”
„Az erőszak okozta fogelvesztést szenvedett kárpótlásának módja a Bibliában, bizonyos esetben elüt a babiloniai törvénytől: »Ha pedig szolgájának vagy szolgálójának fogát üti ki, bocsássa azt szabadon az ő fogáért (Mózes 2. könyve 21,27)«”.

Egy jeles tudományos ismeretterjesztő

Részletek Thomas Mann regényeiből

matematika, fizika, kémia, biológia stb.
„Az Adalékok az optikához korszaka volt ez – ó, mille excuse, céhbeli urak –, természetesen csak a kromatikáról volt szó, mert hogy is merhetne az optikához nyúlni az, aki nem járatos a mérés művészetében, s miként vállalkozhatna arra, hogy ellentmondjon Newtonnak, a hamisnak, az álokoskodónak, a skolasztikus tévedés hazugságbajnokának és pártfogójának, az égi fény rágalmazójának, aki azt akarta, hogy a legtisztább csupa homályból tevődjék össze, a legvilágosabb olyan elemekből, amelyek mind sötétebbek nála. A gonosz bolond, a konok tévtanító, a világ elsötétítője! Nem szabad kifáradni az üldözésében.” – Lotte Weimarban

„Mindenki feltámadt.”

Lábjegyzet Határ Győző „Éjszaka minden megnő” című regényéből

biológia, geológia
„A sejt sejtenyére – a rost rostonyára – a sejtállomány sajtonyára változása irreverzíbilis folyamat ugyan, de …”
„Határ Győző […] regénye nem példa nélkül való a magyar irodalomban: abszurd látásmódja, szürrealista víziói leginkább Szentkuthy Miklós világára emlékeztethetik az olvasót…”
VI. évfolyam · 2002 | VII. évfolyam 3. szám · 2003. március | VIII. évfolyam · 2004

Idősebb Pieter Bruegel betegség-ábrázolásai

Tony-Michel Torrilhon

A szező „La patologie chez Bruegel” című tanulmányának magyar nyelvű összefoglalása

„Orvos lett volna a 16. század legnagyobb németalföldi festője, az idősebb, a »paraszt« Pieter Bruegel? Nem, csupán arról van szó, hogy orvos módjára – »en médecin« – szemlélte és ábrázolta a világot, az embereket. Tárgyilagosan néz szépet és csúnyát egyaránt, megfigyel mindent: konstatál. Művein számtatán figura tanúsítja ezt. Pontosan és szakszerűen ábrázolt részleteikkel beillenének egy modern pathologia illusztrációinak.”

Római naptár

Publius Ovidius Naso

csillagászat, matematika, számmisztika
„Még a legyőzőnek nem adott tudományt a legyőzött
Graecia, mely nagy a szó, gyenge a harc mezején.
Mert ki csatázni tudott, az volt Rómában a művész;
szónok volt, aki jól érti a lándzsavetést.
Tudta-e már Hyasok, vagy az atlasi Pleiasok útját
bárki is? és hogy az ég fordul a sarka körül?”

A kaland és haszna

Jéki László, Palugyai István

természettudományok
„A Napot és a Holdat, a közeli bolygókat és a távoli csillagokat haragvó vagy jóságos istenekkel, szép istennőkkel és csodálatos lényekkel népesítette be égre néző őseink képzelete. Így volt ez Kínától Egyiptomig, Indiától Közép-Amerikáig. De a magyar népmese égígérő világfáján, életfáján is ott világított a Nap, meg a Hold. A messzi titokzatossága mindig felszította az emberek fantáziáját, de kíváncsiságát, tudásvágyát is. Az égitestek megfigyelése már az ókorban elindította a csillagászat, és a matematika fejlődését. Lassan felismerték az égitestek mozgásában rejlő szabályosságokat, majd a mozgást kormányzó fizikai törvényeket.”

A Hold meghódítása

Csizmadia Ákos

fizika, csillagászat, űrkutatás
„1969. július 21-én […], hajnali 3 óra 56 perc 20 másodperckor Neil Armstrong, az Apollo-11 űrhajó parancsnokának lába érintette a Hold felszínét. […] Az eseményt a televízió is közvetítette, így az egész világ végigkísérhette az emberiség hőseinek tevékenységét – köztük az emigráns magyar költő, Faludy György is, aki az amerikai kontinensen volt a közvetítés idején. ’69 nyarán versírásra ihlette a holdraszállás.”

Az Antikvárius

science-fiction, Galaktika
„Jó éve, gyógyszerreceptért baktattam az egyik lágymányosi mellékutcában, amikor egy számomra addig ismeretlen antikváriumot pillantottam meg. A cégtábláról világossá vált, hogy speciális gyűjtőkör számára hozták létre. Beléptem a szuterén helyiségbe. Szerény berendezés fogadott: a banális könyvespolcokon kívül, egy pultként funkcionáló íróasztal, amelyen elavult számítógép roskadozott.”
VI. évfolyam · 2002 | VII. évfolyam 4. szám · 2003. április | VIII. évfolyam · 2004

Művészet a kutatásban, kutatás a művészetben

Békésy György

„A művészet és a természettudomány összehasonlításakor általában arra a nyilvánvaló különbségre szoktak rámutatni, hogy a művészet szubjektív jellegű, viszont a természettudomány mindent objektív módon tesz, illetve kellene tennie. Ez burkoltan azt jelenti: minden szubjektív dolog bizonyos mértékig megbízhatatlan és nehezen reprodukálható, az objektív dolgok viszont csalhatatlanok és mindenkinek el kell azokat fogadni. Régebben, főként a 15. században sok művész a művészetet minél objektívebbé akarta tenni. Így pl. az 1500 körül élt Dürer, […] átkelt az Alpokon keresztül Itáliába, hogy megismerje Mantegnát, a festőt, aki valahogyan rájött a perspektívára […] Vállalta az utazással járó kockázatot és fáradságot, mert ez olyan fontosnak látszott.”

A Békésy-gyűjtemény

„Lehet, hogy a megnyugvást és bölcsességet valóban a régészeti-művészettörténeti gyűjteménye egyes darabjai (vagy ezek is) váltották ki belőle, ahogy ezt Dániel a Kuan Yin istennővel kapcsolatban megsejti vagy megsejteti. Békésynek kitűnő érzéke volt értékes műemlékeket vagy műremekeket összeválogatni, de annyi pénze sohasem volt, hogy mindezt célratörően, egységes szempontok szerint tegye. Tehát csak abból válogathatott, amit éles szemmel valahol fölfedezett, vagy amit fölajánlottak számára. Ebből következik, hogy nem zárt témájú gyűjteményről van szó. A Krisztus születése előtti VI. évezredtől a XX. századig előfordulnak benne kerámiák, bronzok, képek, rajzok, szobrok, éspedig a világ minden tájáról. Békésy fő érdeklődési területe az ősi és keleti civilizációk és a primitív törzsi művészetek alkotásai, de nem kimondottan a folklór. Térbeli eloszlásban is nagyon széles körű a gyűjtemény, hiszen Anatóliától Távol-Keletig és Európától a prekolumbiai Amerikáig minden területet átfog.”

Kiegészítések Békésy György életrajzához

Tarnóczy Tamás

orvoslás, fizika, fül, Békésy György
„Békésy György tavaly decemberben harminc éve [1961] vette át a Nobel-díjat, az idén [1992] pedig júniusban 20 éve, hogy meghalt. Ugyancsak tavaly ünnepelte egykori munkahelye, a volt Postakísérleti Állomás – róla is megemlékezve – 100 éves jubileumát. Már ennyi is elégséges ok volna arra, hogy részben hiányos, részben ellentmondó életrajzi és munkássági adatait megkíséreljük kiegészíteni. Ráadásul csak ma kezdjük világosan látni, hogy mely tényezők okozzák a pontos összeállítás nehézségeit. Egy olyan életútról van szó, amelynek folyamatossága annyira kettészakadt, hogy az itthoni kapcsolatokból csak az 1946 előtti, a külföldiektől pedig csak az 1946 utáni életrajzi adatok állíthatók össze. Hozzájárul a szerencsétlen helyzethez, hogy Békésy itthoni dokumentumait vagy elvesztette, vagy nem vitte magával, így ifjabb koráról 60–70 év elmúltával maga is bizonytalan emlékezés alapján tudott önéletrajzot írni, sokszor tárgyi vagy időbeli tévedéssel, vagy fölcserélt sorrenddel.”

„Zenét kell tanulnom”

Thomas Mann

Arnold Schönberg, Theodor Adorno
„Vastag mappányira gyűltek a jegyzetek, bizonyítékául annak, hogy mily bonyolult valami is az, ami felé török: kétszáz nyolcadrét lap, melyeken rendszertelenül, keresztül-kasul huzigált vonásokkal egybefogva, a legkülönbözőbb tárgykörökből – a nyelvészet, földrajz, politika- és társadalomtudomány, teológia, orvostudomány, biológia, történelem, zenetudomány köréből – származó tarka »anyag« zsúfolódott. A célomnak megfelelő adatok összehordása és betakarítása még tovább haladt, és szinte boldog vagyok, mikor azt látom, hogy bármekkora volt is tárgyam iránti elfogultságom, hozzákötöttségem, elmém mégis fogékony maradt a varázskörön kívülről, a témán kívüli világból érkező benyomások számára is.”
„Megleltem a segítőt, a tanácsadót, a közreműködő oktatót is, mégpedig olyat, aki szakkérdésekben való rendkívüli jártasságánál és szellemi rangjánál fogva éppen megfelelt.”

A’ Mesés Réguláról és az Egyszeri Leányról

matematika, regula falsi, Maróthi György
A minap – afféle szakmai ártalomként – kezembe akadt Maróthy György professzor uram „föképpen a’ MAGYAR ORSZÁGON elö fordúlható Dolgokra” írott Arithmetikájának harmadik, 1782-es kiadása (egy időben Dr. Ballagi Mór tulajdona). A maga korában méltán népszerű számtankönyet és szerzőjét számos dicsérő szóval illeti Szénássy Barna, A magyarországi matematika történetében. – A szerk.

Bevezetés a megismeréskutatásba

Pléh Csaba

Részlet

kognitív pszichológia, megismeréskutatás
„Szabadjon megint saját példámból kiindulva a szófelismerés példáját ismét előhoznom. Egy klasszikus elmélet, Lindsay és Norman (1977) úgynevezett pandemonium elmélete szerint egy olyan bonyolult teljesítményt, mint az olvasás, sok kis démon valósít meg. A kognitív szerzőknél a „démonelmélet” a 11.1 ábrán látható elrendezését követi…”
VI. évfolyam · 2002 | VII. évfolyam 5. szám · 2003. május | VIII. évfolyam · 2004

A newtoniánus kozmológiai felfogás diadala

Vörös Imre

A felvilágosodás korának kozmológiájához

fizika, csillagászat, gravitáció, Isaac Newton
„[…] ezen a ponton a magyar költő […] mégsem veszi át következetesen a newtoni elveket: az égitesteknek már az első pillanattól fogva mindvégig azonos mozgástörvényei helyett azt állítja, hogy Isten »azután«, egy későbbi időpontban »válogatta […] külön e’ nagy testeket, / Szabván azoknak állandó ’s rendes kerűleteket«, vagyis megalkotásukat követően, csak utóbb helyezte őket végleges pályájukra.”

Egy ógörög dombormű

orvoslás, ókor, Görögország
„Talthübiosz, szólítsd sebesen közelünkbe Makháónt,
tisztanevű Aszklépiosz orvos igaz fiusarját,”
(Homérosz: Íliász)

Előljáró Beszéd

Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály

biológia, botanika, Carl Linné
„Sajnálni lehet hogy nyomtatott könyveinkbenn is sok ollyan nevek fel vagynak téve: de azt azoknak szerzőinek vétkül nem tulajdoníthatjuk; mert ők a’ nevénél fogva igazítvánn a’ plántára a’ mellyről szóllanak, kéntelenek vóltak minden szóbann forgó neveket elő hozni; mivel ugyan azon plánta eggyik ember előtt eggy másik előtt más név alatt esméretes. De mikor a’ Tudomány rendi szerént nem a’ neve utánn tudakozzuk a’ növevényt, hanem minteggy magától kérdjük meg a’ nevét: azokra a’ hitván nevekre semmi szükség nints, hanem mondja meg a’ plánta a’ maga igaz és illendő nevét.”

„Szembe jött reánk a Hold…”

fizika, csillagászat, naptárkészítés, luniszoláris év
„A luniszoláris év hónapjainak eltolódása a nap járáshoz képest a termelési ünnepek megtartásban is nehézségeket okozott. A szökőhónap beillesztésére gyakran azért volt szükség, hogy az aratási ünnep valóban egybeessék a megünnepelendő eseménnyel; arra kellett főképpen ügyelni, hogy az ünnep ne előzze meg a természet adta időpontot. Ezért a görög és a római ünnepek sorában voltak olyanok is, amelyeket nem kötöttek a holdnaptár valamely adott napjához, hanem alkalmilag hirdették meg őket. Más ünnepeknél éppen a Holdhoz való igazodás volt kívánatos.”
VI. évfolyam · 2002 | VII. évfolyam 6. szám · 2003. június | VIII. évfolyam · 2004

Addig formalizálj, ameddig az értelmünk ér!

matematika, Euklidész, Gottlob Frege, Betrand Russell, Alfred North Whitehead, informatika, ALGOL, kémia, szerves kémia, benzol, szénhidrogének, Kekulé
„1847-ben, a viktoriánus Angliában OLIVER BYRNE angol matematikus, új formában jelenteti meg EUKLIDÉSZ Elemeinek első hat könyvét (a mű síkmértani része). Sutba dobva a hagyományos geometria formalizmusát, a bizonyításokat színes alakzatok (a színek információtartalmát is kihasználva) és néhány speciális szimbólum segítségével mutatja be. Arról nem tudok, hogy kísérlete megrengette volna a geometria oktatását, de annyi bizonyos, hogy könyve a kor könyvművészetének egyik ma is nyilvántartott, becses darabja.”

A dudás, aki a pokoljárás után eldobta a dudáját

természettudomány, technika
„Ó, a tudomány! Mindent visszavettek. A test és a lélek számára – szent útravalóul – ott az orvostudomány és a filozófia – a javasasszonyok gyógyszerei és a rendezett népdalok. S a fejedelmi mulatságok és a játékok, amelyeket eltiltottak! Geográfia, kozmográfia, mechanika, kémia!… A tudomány, az új nemesség! A haladás. A világ előremegy! Mért ne pörögne? Ez a számok látomása. A Szellem felé haladunk.”

Láncszemek

Karinthy Frigyes

(Részlet)

matematika, hálózatelmélet
„Egyébként kedves játék alakult ki a vitából. Annak bizonyításául, hogy a Földgolyó lakossága sokkal közelebb van egymáshoz, mindenféle tekintetben, mint ahogy valaha is volt, próbát ajánlott fel a társaság egyik tagja. Tessék egy akármilyen meghatározható egyént kijelölni a Föld másfél milliárd lakója közül, bármelyik pontján a Földnek – ő fogadást ajánl, hogy legföljebb öt más egyénen keresztül, kik közül az egyik neki személyes ismerőse, kapcsolatot tud létesíteni az illetővel, csupa közvetlen – ismeretség – alapon, mint ahogy mondani szokták…”

Lagadói nyelvtudomány

(Részlet a Gulliver utazásaiból)

„Ezután átmentünk a nyelvtudományi intézetbe, ahol három professzor tanácskozott honi nyelvük megtisztítása ügyében. Első tervük az volt, hogy az emberi beszédet meg kell rövidíteni, mégpedig azáltal, hogy a többszótagú szavakat egyszótagúra redukáljuk, az igéket és igeneveket meg mind egy szálig kidobáljuk; hiszen a valóságban előforduló minden elképzelhető dolog úgyis csak főnév.”
VI. évfolyam · 2002 | VII. évfolyam 7–8. szám · 2003. július–augusztus | VIII. évfolyam · 2004

Rohadás

Babarczy Eszter

multikultúra, magaskultúra, kánon, globalizáció
„A kánon szó afféle varázsige. Mondjuk ki egy társaságban, s mindjárt elválik, ki a bölcsész-lélek. Mert a bölcsészeken és irodalmárokon ilyenkor világos testi-lelki elváltozás figyelhető meg, s borzadva vagy mulatva kezdik idézni, hogyan írták át az Egyesült Államokban a kultúra történetét és a tananyagot a multikulturális-etnikai mozgalmak, hogyan vág utat magának a tömegkultúra az egyetemi oktatásban, s mi szerepel azokban a nagy összefoglaló művekben, amelyek arra törnek, hogy egyszer s mindenkorra megmondják, mi tartozik a világ irodalmi kultúrkincsébe.”

Irodalmi paródiák

Bárdos József

A szerző, foglalkozását tekintve a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola oktatója, irodalmi paródiái közül válogattam ki az alábbi Ponticulus-kompatibilis művészekről szóló írásokat:
ARANY JÁNOS: Toldi leánya · Vojtina letészi
BABITS MIHÁLY: Mihály könyve
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: Bájteli büró · Bomba-dal
ESTERHÁZY PÉTER: Biztosítássy regény
FALUDY GYÖRGY: MCMIC
FAZEKAS MIHÁLY: Lúdas Matyi
GYULAI PÁL: Nadragulya
JANUS PANNONIUS: Digitalia Prima
JÓZSEF ATTILA: Az anyja · Ezüst perelő
JUHÁSZ FERENC: A devonkori kőszén-rétegek vallomása az emberiség atomkori pusztulása utáni időket megelőző évmilliók tenyészetéről
KÁNYÁDI SÁNDOR: Vannak betétek
KASSÁK LAJOS: Számtalan vers
MADÁCH IMRE: Az asszony tragédiája
MIKSZÁTH KÁLMÁN: A polgármester zsebe
MÓRA FERENC: Rhózsaszín analfabét
NEMES NAGY ÁGNES: Macska-rondó
OTTLIK GÉZA: Iskola a láthatártalanban
ÖRKÉNY ISTVÁN: Egyper(e)ces novella
TÓTH ÁRPÁD: Esti magányos
VERSEGHY FERENC: Klárihoz
WEÖRES SÁNDOR: Tiszta barbár zene
VI. évfolyam · 2002 | VII. évfolyam 9. szám · 2003. szeptember | VIII. évfolyam · 2004

Degas táncosnői és a molekulák konformációja

Hargittai István

kémia, molekula, térbeli szerkezet
„Tudomány és művészet – van-e átjárás közöttük? A legnagyobbak, a festészet, a szobrászat óriásai – Giotto, Michelangelo, Leonardo például – egyúttal kiváló mérnökök voltak, nagyszerű építészek. Hol húzódik tudomány és művészet között a mezsgye és mennyire áthatolható? Vajon van-e sorompó a látszólag eltérő tudományágak határán? Megpróbálunk szerény választ adni ezekre a kérdésekre, amikor új rovatot nyitunk az áthatások bemutatására. Örömmel adunk itt teret mindazoknak, akik írásaikkal, példákkal készek ebben a szellemben hozzájárulni a merev racionalizmus által mesterségesen szétválasztott szellemi cselekvések és értékek egymásra hatásának és összefüggéseinek bizonyításához. […] Új rovatunkat Hargittai István akadémikus (kémikus) szellemes írásával indítjuk, amelyben a szerző meglepő és mégis meggyőző összefüggéseket mutat be egy kémiai jelenség és Degas híres festményei között.”

A hét egydimenziós tércsoport magyar hímzéseken

Hargittai István, Lengyel Györgyi

kémia, krisztallográfia, szimmetria
„A krisztallográfia és a szimmetriacsoportok tanításában az egyik első feladat a transzláció, a végtelen sokszor ismétlődő térbeli eltolás megértetése. A fogalom elvontsága azonban egyes hallgatóknak nehézséget okozhat. Tapasztalat szerint a krisztallográfián kívül területről vett példák segítik ennek az új fogalomnak a bevezetését.”

Goethe aforizmáiból I.

Természetről és természettudományról

természet, természettudomány, matematika
„Ha az emberi szellem a matematikában ráébred saját önállóságára és független tevékenységére, s minden további megfontolás nélkül hajlamos arra, hogy kövesse a végtelenbe, a tapasztalati világba is oly bizakodást önt, melyet ez nem mulaszt alkalomadta felkérésekkel viszonozni. Az asztronómia, a mechanika, a hajóépítés, az erődítés, a tüzérség, a játék, a vízvezeték, a kőfaragás, a távcsövek tökéletesítése a tizenhetedik század második felében váltakozva hívta segítségül a matematikát.”
„A matematikusok csudálatos emberek; roppant teljesítményeik révén egyetemes céhhé emelkedtek, s nem ismernének el egyebet, csak ami körükbe illik, amit eszközükkel megragadhatnak. Az egyik első matematikus, amikor valamely fizikai fejezetet nyomatékkal ajánlottak neki, azt kérdezte: »S vajon nem lehetne itt egyet-mást legalább puszta számításokra egyszerűsíteni?«”

Zsivajgó természet

Kosztolányi Dezső

(Válogatás)

természettudomány
„BÜKK. – Testvéreim, emberek. Testvéreim, emberek, állatok és minden élőlények. Alakítsuk meg a lélegzők világszövetségét. Mindaddig gyilkosok maradtok s egymást is ölni fogjátok, míg börtönbe nem csukjátok azt, aki elpusztít egy állatot, vagy egy fát. Jagadis Bose, a kegyes indus tudós, már fölfedezte, hogy nekünk is van központi idegrendszerünk, vérkeringésünk s kertjében, villamos műszerei segítségével beszélt is velünk. Ezt különben réges-régen tudhattátok volna. Évezredek óta látjátok, hogy mikor kályhátokba dobtok, én, akit oly keménynek véltek, könnyezek. Nekem is fáj meghalni.”
VI. évfolyam · 2002 | VII. évfolyam 10. szám · 2003. október | VIII. évfolyam · 2004

Egy tudomány- és technikatörténeti pannó

fizika, elektrotechnika
„Számos képzőművészeti alkotás – olykor allegorikus stílusban – ábrázol jelenteket a tudomány- és technika történetéből. A bemutatott pannó az elektromosságot kutató magyar és külföldi tudósokat, továbbá a munkásságukkal kapcsolatos eredmények egy részét mutatja be.”

Moro úr sikeres lefagyasztása

„1992-ben szokatlan kísérletre került sor a svéd fővárosban: Stockholm városvezetésének támogatásával létrejött ez a könyv, amelyet ajándékképpen kiosztottak az általános iskolák végzős növendékei között, mintegy szellemi és lelki útravalóként a felnőtt élet küszöbén. A kötetet – röviddel megjelenése után – olvasói körben növekvő kultusz övezte. A fotótörténet kiemelkedő felvételei kísérik a szövegek gazdag gyűjteményét, a Hegyi beszédtől az ENSZ Emberi jogok nyilatkozatáig olyan szerzők műveivel együtt mint Dosztojevszkij, George Orwell, Simone Weil, Freud, Seneca és még sokan mások.”

Goethe aforizmáiból II.

Természetről és természettudományról

természet, természettudomány, matematika
„Külön kell tárgyalni: a matematikát és fizikát. A fizikának alapvetően függetlenül kell állnia, törekedve arra, hogy minden szerető, tisztelő, hivő erővel behatoljon a természetbe s ennek szent életébe, nem törődve mit tesz, mit ér el a maga részéről a matematika. Ez utóbbinak viszont függetlennek kell nyilvánítania magát minden külsődlegestől, haladnia kell saját nagy szellemútján, tisztábbá formálódni, mint akkor lehetne, ha eddigi gyakorlata szerint a meglévő dolgokkal bíbelődik, ezektől kíván kicsikarni valamit, netán illeszkedni próbál hozzájuk.”

Hogyan fogjunk oroszlánt a sivatagban?

matematika, fizika
„Az oroszlánok természetes élőhelye a szavanna. Olykor szükségünk lehet egy-egy példány befogására. Bár a feladat természettudományos alapokon nyugvó általános megoldásának kutatása gőzerővel folyik, egyelőre minden erőfeszítés kudarcot vallott. A túl komplikáltnak tűnő feladatok megoldásához – Pólya György nyomán – alkalmazhatjuk az egyszerűsítés módszerét. Az alábbiakban kilenc, a sivatagra korlátozott matematikai és fizikai módszert mutatunk be. Persze az oroszlán – nem lévén tökkelütött – távol tartja magát a sivatagtól.”
VI. évfolyam · 2002 | VII. évfolyam 11. szám · 2003. november | VIII. évfolyam · 2004

In memoriam Neumann János

Neumann János általános emberi vonásai

Neumann Miklós

matematika, fizika, informatika, közgazdaságtan
„Én […] most Jánosnak egy kevésbé ismert jelentős tevékenységéről szeretnék röviden megemlékezni, t.i., a filozófiai hagyatékáról. Filozófiai érdeklődése kialakulásának háttere kora ifjúságának családi és iskolai környezetünkben volt. Erről saját megfigyeléseimből fogok idézni, mint e korai időszak most már csaknem egyetlen túlélő tanúja.”

Beszélgetések Neumannéknál vacsora közben

matematika, fizika, informatika, közgazdaságtan

„Apa meg szokta tárgyalni az érdekeltségi köréhez tartozó ipari alkalmazások technikai vonatkozásait is. Ha érdekelt volt egy lapkiadási vállalkozásban, akkor hazahozta a betűmintákat, és beszélgettünk a nyomdáról. Ha pénzügyi érdekeltsége volt egy textilipari vállalkozásban, mint például a Hungária Jacquard Szövőgyár Rt.-ben, akkor a beszélgetés az automatikus Jacquard szövőszék és modern változatai körül folyt. Lehetett azonban merő véletlen is, hogy János később beleártotta magát az IBM lyukkártyáiba.

A beszélgetések sok más tárgykört is felöleltek: a politikát, tudományt, színházat és irodalmat (Theater, Kunst und Literatur: ezek a Pester Lloyd rovatai voltak), mutatva már ebben a korai stádiumban János mindenirányú, változatos kíváncsiságát és érdeklődését.”

Animated graphic illustration of Quantum ChromoDynamics (QCD)

György Darvas, Tamás F. Farkas

elméleti fizika, elemi részecskék
Ez év februárjában kaptam egy kedves meghívót a 2003 nyarára szervezett Szimmetria Fesztiválra, melynek tudomány-művészet összekapcsolási elvei sok rokonságot mutatnak a jelen hasábokon megszokottakhoz. A rendezvény programjában örömmel fedeztem fel – a 2002 novemberében már bemutatott – Farkas F. Tamás grafikusművész lehetetlen objektumainak érdekesen alkalmazását az elemi részecskék tulajdonságainak vizualizálásában. – A szerk.

A Halottember meséi

Csányi Vilmos

biológia, orvoslás, anatómia, patológia
„Sokszor tartok előadásokat tudományos kérdésekről, és igyekszem mindenki számára érthetően beszélni. Újabban gyakran előfordul, hogy az előadások utáni szokásos beszélgetésekben a nagy, végső kérdéseket teszik fel: hogy van-e lelkünk, miért és hogyan halunk meg, s mi lesz utána, pedig sem pap, sem filozófus nem vagyok. Ilyenkor is igyekszem válaszolni a magam egyszerű módján, de mindig érzem, hogy többet szeretnének hallani. Ezért elmondom most a Halottember két meséjét. Úgy, ahogyan azt tőle hallottam.”

Az eset

orvoslás, patológia
„Évtizedeken keresztül gondoltam azt, hogy – egy valódi váteszhez illően – az alábbi idézet szerzőjének nem volt humora. Vagy ha mégis, akkor az inkább a fanyar kategóriába sorolható. Nos, lássunk egy példát az életműből…”
VI. évfolyam · 2002 | VII. évfolyam 12. szám · 2003. december | VIII. évfolyam · 2004

A mechanika lelki fejlődéstörténete

Dr. Ferenczi Sándor

Kritikai megjegyzések Ernst Mach egy tanulmányához

fizika, klasszikus mechanika
„Most szeptember utolsó napjaiban megy, azaz hogy, mire e sorok olvasó elé kerülnek, ment is már végbe itt Budapesten az Akadémia kistermében a pszichoanalitikus kongresszus, a léleknek a körül a tudománya körül, mely a bécsi Freud tanár nevéhez fűződik, s amelynek – kezdő tudomány, viharnak kitett gyenge palánta számára nagy szerencse – megvan a szerencséje, hogy ma is a mester szeme sugara alatt fejlődhetik tovább. Az itt közzétett tanulmány a Freud meglátásának egyik legkorábbi értékelőjétől, egyik leggazdagabb továbbépítőjétől s ez építés tudományos tisztaságának legszigorúbb őrétől való, aki – Ferenczi Sándor doktor – a pszichoanalízisért való magyar apostolkodásával általában apostola nálunk a művelt megértésnek.”

Ferenczi Sándor

Kosztolányi Dezső

fizika, biológia, orvoslás, lélekelemzés
„Egy nagy magyar tudósról emlékezem meg itt, aki barátom volt. Engem is megkísértett a gondolat, hogy most »tárgyilagos« maradjak és ne engedjem magamhoz a megilletődést. De az emberek bennünk élnek. Kívülünk nincsenek is. Érzéseinkben olvadnak föl. Ha megfosztjuk őket érzésünktől, személyes voltuktól fosztjuk meg őket s pár évszám marad belőlük, pár adat és tény. Mért ne hirdessem, hogy jól esett rágondolnom, tudnom, hogy van és remélnem, hogy találkozhatom vele? Mért ne valljam be, ha merőben céltalanul is, hogy halálával oly veszteség ért, mintha valamimet, ami becses volt, elloptak volna? Mért titkoljam, hogy mikor a temetőben megpillantottam koporsóját, könnyeztem, mert hirtelenül azt érzetem, hogy koporsója kicsiny s az élet, melyet magába zár, nagy volt?”

Heidegger Eukleidész-értelmezése

Steiger Kornél

matematika, geometria, pont, vonal, szakasz, Euklidész
„Néhány év múlva szenzációs lelet kerül majd napvilágra: egy freiburgi magánarchívumban eddig ismeretlen Heidegger-kéziratra fognak bukkanni. A kézirat címe ez lesz: A PONT FENOMENOLÓGIÁJA. HERMENEUTIKAI RÁKÖZELÍTÉSEK EUKLEIDÉSZ GEOMETRIÁJÁRA. A mű nem kevesebbet fog tartalmazni, mint Heidegger egyedülálló értelmezését az eukleidészi definíciókkal, posztulátumokkal és axiómákkal kapcsolatban. Lázasan kutatják majd, vajon Heidegger előadta-e ezt a gondolatgazdag interpretációt vagy sem. Ha igen, kiknek? Ha nem, miért nem? Az alábbiakban bemutatom a majdan elkerül kézirat alapján – az első három eukleidészi definció heideggeri értelmezését.”

Akadémiánk és a méterrendszer bevezetése

Verő József

fizika, mérés, mértékrendszer, méterrendszer
Móra Ferenc rendkívül mulatságosan emlékezik meg Jubileum című elbeszélésében a méter-rendszer magyarországi bevezetésének nehézségeiről, a különféle vadhajtásokról. Humorával felvenni a versenyt szinte lehetetlen, így e helyett ismerkedjünk meg az új mértékrendszer bevezetésének közvetlen előzményeivel, továbbá avval, hogy az előkészítésben és bevezetésben milyen szerepet játszottak a Magyar Tudományos Akadémia tagjai. – A szerk.