Loading
2005 · X. évfolyam 1. szám · 2006. január · 2007

A számok jelentése és a gondolkodás alapformáinak története · Bibó István

matematika, számok, néprajz, etnológia
„A gondolkodás külső megnyilvánulásai közül ahhoz fér a legkevesebb kétség, hogy a számolás külső alakzatai vagyis maguk a számok speciálisan gondolkodási funkciói eredményei. Legfeljebb azt állíthatja valaki, hogy a számolás további kialakulásában például számrendszerré való növekedésében, vagy a számokhoz fűződő jelentésekben nincs semmi határozott törvényszerűség, de az ilyen állítás sem érinti magát a számolás tényét, absztrakt voltát, mert a számok mindenki előtt az elvont gondolkodás legpregnánsabb kifejezői.”

A prímszámok egyéniségéről · Erdély Dániel

matematika, számelmélet, természetes számok, prímszámok
„A matematikusok úgy tekintik a prímszámokat, mint valamely »idegen elemeket« a természetes számok körében. Lehet, hogy ez durva leegyszerűsítés bizonyos tudósembereknek a tudásuk, azaz nemtudásuk tárgyához való viszonyáról. Annyi bizonyos azonban, hogy sokat bajlódnak a prímekkel. Én nem vagyok matematikus (csak egy kicsit, a lelkem mélyén), de én is ezt tettem és teszem.

Szombat

Egy igen régi vicc korszerűbb változatban

matematika, fizika, tér, idő, természettörvények, szingularitás
„A rabbinkat egyszer az úton érte a szombat…”
2005 · X. évfolyam 2. szám · 2006. február · 2007
Traditio renovata
válogatás Schultheisz Emil orvostörténeti tanulmányaiból

A tanulmányok szerzőjéről · Vida Mária

orvoslás, orvoslástörténet
Több mint 40 esztendős folyóiratunk ezúttal ismét egyszerzős supplementummal jelentkezik. Schultheisz Emil professzor több, mint négy évtizedes (1952—1996) munkásságának válogatását adjuk az olvasó kezébe. A folyóirat történetében rendhagyó ez a kötet: egy több, mint ötven éven át működött orvos szakmatörténeti ismerteinek, orvos- és művelődéstörténeti kutatásainak excerptuma. Schultheisz professzor annak a napjainkban oly ritka humán műveltségű orvosnemzedéknek a képviselője, amelyik széleskörű ismereteit még híres elődök munkáiból is meríthette. Ahhoz a nemzedékhez tartozik, mely ifjú korától vallja: egy tudomány elméleti és gyakorlati elsajátításának alapja a disciplina történetének ismerte…

Medicina a reneszánsz egyetemen · Dr. Schultheisz Emil

orvoslás, reneszánsz, felsőoktatás, orvosegyetem
„A nagyon rövid életű hazai orvoskaroknak, minden ünnepélyes deklaráció ellenére, nem volt, mert nem lehetett jelentős befolyása az orvosképzésre és az orvosi életre. Ismerve az egyetemek meghatározó szerepét az európai orvosi műveltségben s tudva azt, hogy Magyarország orvosai tudásukat és műveltségüket a reneszánsz idején külföldi egyetemeken szerezték, az ezek stúdiumaiba való betekintés képet ad a magyar és hazánkban működött külföldi orvosok felkészültségéről.”

Az arab medicina assimilatiója a későközépkori latin orvosi irodalomban · Dr. Schultheisz Emil

orvoslás, középkor, arab orvoslás, latin orvosi irodalom
„Az orvosi és természettudományi írások arabról latinra fordítása az európai medicinában a későközépkorban alapvető változást jelentett mind szemléletben, mind pedig a gyakorlatban […]. Ez az irodalmi-transpositio — bizonyos fáziseltolódással az irodalom egyéb ágaival szemben — főként a 12—13. században történik, hatása a 16. század végéig, illetve a 17. század közepéig követhető.”

Avicenna és a psychosomatica gyökerei · Dr. Schultheisz Emil

orvoslás, pszichoszomatika, Avicenna
„Manapság jóformán axiómaként emlegetik […] azt a tényt, hogy a psychosomatikus medicina a felvilágosult és modern medicina jellegzetes »terméke«, egy kicsit a quasi túlzottan természettudományos-technikai orvostudomány mintegy reaktív mellékterméke. […] Anélkül, hogy a kérdést minden részletében tárgyalnám, rá kell mutatnom arra, hogy ez a fajta szemlélet az ókorban gyökerezik és a középkorban bontakozik ki. Végigvonul a középkor egész medicináján s később még Descartes filozófiáját is befolyásolta…”

A tanköltemény az orvosi oktatásban · Liber Medicinalis Quinti Sereni · Dr. Schultheisz Emil

orvoslás, reneszánsz, felsőoktatás, orvosegyetem, tanköltemény
„A tanulás mind az ókorban, mind a középkorban a kéziratos tankönyvek csekély száma miatt nem kis mértékben memorizálás volt. Megkönnyítésére különféle irodalmi formákat és módszereket alkalmaztak, melyeket a középkori irodalom ars memorativa cím alatt foglalt össze. A memorizálás legjobb módja már az ókor óta kedvelt költői forma volt, a poema didacticum, amit Galenos megjegyzése a versforma fontosságáról megerősít: »Carmina medicaemtorumque maxime conducant…«.”
2005 · X. évfolyam 3. szám · 2006. március · 2007

Az Iliász és az Odüsszeia növényvilága · Surányi Dezső

botanika, növénynevek, ókor, ógörög irodalom, Homérosz, Iliász, Odüsszeia
„Évről évre nagyszámú kiadvány jelenik meg Homéroszról, bizonyítva aktualitását és korszerűségét, illetve a tudomány adósságát és felelősségét sokféle kérdés tisztázatlansága miatt. Természetesen nem vállalhattuk most a monográfiai feldolgozás igényességét, de egy nagy körkép megrajzolását igenis megtettük. Szükségesnek érezzük ezt Juhász-Nagy Pál emlékének tisztelegve is, mert az interdiszciplináris szemléletből adódóan sok új eredményt és összefüggést nyerhetünk mind a történeti flórakutatás, mind a termesztett növények eredete tekintetében.”

Matematikai motívumok görög érméken · Benno Artmann

matematika, geometria, szimmetria, numizmatika, ókor, Görögország
„A görög matematika Euklidészt megelőző történelméről aligha van több forrásunk, mint néhány töredék Eudémosznak, Arisztotelész tanítványának A matematika története című művéből, melyeket Proclus és mások hagytak ránk, továbbá különféle, Platón és Arisztotelész munkáiban elszórt megjegyzések. Ezért szívesen fogadunk bármilyen tovbbi, más területen lelt mégoly csekély információt. Ebben a cikkben görög városok érméin megjelenő matematikai vonatkozások közül mutatok be néhányat. E források természetüknél fogva kizárólag képiek, ám kétségkívül meggyőzőek.”

Lexicon nominum herbarum, arborum fruticumque linguæ latinæ · Stirling János

botanika, növénynevek, szótár, Vergilius
„A hagyományos művelődéstörténeti és tudománytörténeti diszciplínák némelyike (orvos- és gyógyszerészettörténet, agrár- és kertészettörténet, valamint a szűkebb értelemben vett kertművészet, -történet) mellett korunk legfiatalabb tudományágai között az elmúlt másfél évtizedben rohamos fejlődésnek indult történeti ökológia egyre inkább érzi annak hátrányát, hogy a történeti forrásszövegek egyes növénynevei a mai napig nem teljesen tisztázottak és az értelmezésükre tett kísérletek a legtöbb esetben kudarccal végződtek.”

Plinius Természettudományának II. könyve. Csillagászat

kozmológia, csillagászat, földrajz, meteorológia, tudománytörténet, művelődéstörténet, Római Birodalom, ókori latin irodalom
„Caius Plinius Secundus Természettudományának második könyve a csillagos égbolttal kapcsolatos ókori tudásanyag gyűjteménye. Fontos adatokat szolgáltat az ókori csillagászat, meteorológia, földrajz eredményeire és állapotára vonatkozóan.”
2005 · X. évfolyam 4. szám · 2006. április · 2007

Zeneterápia az Alzheimer-kóros betegek kezelésében · Kollár János

orvoslás, Alzheimer-kór, zeneterápia
„Az Alzheimer-kóros betegek életminőségének javítása — tekintettel arra, hogy betegségükből fakadó kommunikációs zavaraik miatt a legtöbb terápia náluk nem alkalmazható — igen nehéz feladat. Ebből kiindulva különös figyelmet érdemel minden olyan beavatkozás, amely képes segítséget nyújtani a betegek emlékezeti és kommunikációs képességeinek megőrzésében, esetleges javításában, és ezáltal a betegek önbecsülésének növelésében. Számos vizsgálat igazolja, hogy e nehéz feladat megoldásában sikerrel alkalmazhatók a zeneterápiás megközelítések.”

Bartók Béla csillagai · Szabó Gyula

fizika, csillagászat, csillagképek, napfogyatkozás, zene, Bartók Béla
„Néhány közgyűlésünkön és a Meteor egyes számaiban már találkozhattak az érdeklődők olyan előadásokkal vagy cikkekkel, amelyek nagyjaink (pl. Jókai Mór, Vajda János) csillagászati tevékenységéről, megfigyeléseiről, a csillagászatnak az életműben föllelhető hatásával foglalkoznak. Ez a cikk is ehhez az áramlathoz akar csatlakozni, mégpedig Bartók — nem egészen köztudottan igen mély és alapos — csillagászati tevékenységének bemutatásával.”

Hányan vannak a „Három kaszások”? · Bartha Lajos

fizika, csillagászat, Orion csillagkép, Orion-öv, csillanevek, néprajz, néphit, népszokások
„Az Orion fényes csillagai egyébként ma is alkalmat adnak a képzelet játékához. Néhány éve egy szép kora tavaszi estén megmutattam egyik ismerősömnek a csillagképet. »Nem olyan mint egy pillangó«? — lelkendezett. Valóban: a lepke törzse az Orion öve, a két vállát, illetve két lábát jelző csillagok a szárnyakat mutatják.”

A penészes gyík · Pintér László

orvoslás, fertőző betegségek, diftéria, torokgyík, Fekete István, Móra Ferenc, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond
„Ballagtunk Ferkó után döbbenten az elmúlás fekete kígyózásával, és én még külön is vonszoltam azt a gömbölyű gumidarabkát, amely felfoghatatlan súlyosra nőtt, jóvátehetetlenre, áskálódó, szörnyű koloncra bennem és ott a kukoricaszár között. Aztán a temető! Az ének síró szárnyalására peregni kezdtek a fák néma levelei, Ferkót elnyelte a föld, s a koporsó dübörögve húzta magára a hantok örökös takaróját.”
2004 by Dennis Kunkel Microscopy, Inc.
2005 · X. évfolyam 5. szám · 2006. május · 2007

A magyarok honfoglalásának ideje és a csillagászat · Lakits Ferenc

fizika, csillagászat, napfogyatkozás, magyar történelem, honfoglalás, Bizánc
„Abban az egyben azonban körülbelül minden nézet megegyezett, hogy a magyarok bejövetele évének meghatározása attól függ, mely évre tesszük azt a bolgár hadjáratot, amely a magyarok bejövetelét megelőzte. Ezt a bolgár háborút a 893., 894. 895. és 896-ik évre is teszik; ezek szerint tehát maga a honfoglalás is 894—898 közt történt meg. A bolgár háború idejére nézve a kérdéses évek krónikásai azt írják, hogy ez idő tájt Bizáncban nagymértékű napfogyatkozás volt látható, amelynek éve iránt azonban szintén kétség lehet. Ez a csillagászati tünemény okolja meg, hogy a csillagászat e kérdésben a történelem támogatására indul.”

Matematikai modellek és képzőművészet a XX. század elején · Angela Vierling-Claasen

matematika, geometria, téridomok, szobrászat, Naum Gabo, Antoine Pevsner, Henry Moore, Max Ernst, Man Ray
„Évezredeken át a művészeket, csakúgy mint a matematikusokat, vonzották a térbeli geometriai formák. A legegyszerűbbek ezek közül a poliéderek (»sokoldalú testek«). Poliédereket rajzolhatunk és festhetünk kizárólag oktatási célból, ám a művészeknek és bölcselőknek ezek a többoldalú téridomok magát a tökéletességet és az igazságot jelentették. Platón például az öt szabályos testet a tűzzel, földdel, levegővel és a vízzel, tehát a négy őselemmel, valamint magával a világegyetemmel hozta összefüggésbe. A 19. században a matematikusok elkezdtek kevésbé szabályos, ám annál meglepőbb testeket előállítani. Ezen alkotások szokatlan szépsége hatással volt sok művészre is, ahogyan azt majd látni fogjuk.”

Spidron jegyzetlapok I. · Erdély Dániel

matematika, geometria, térgeometria, térkitöltés, spidron
„Lehet, hogy valamilyen remény fűződik a geometriai tökéletesség tapasztalatához, avagy »csupán« a platóni formák tisztaságával való érintkezés varázsa okozza ezt a vonzalmat? Az egyik lehetséges megoldása a rejtélynek talán a háromszög tisztasága és öntisztító mivolta. Nem kell kontextusba helyezni, azaz van egy kontextusa, amely kicsit tudományos, kicsit matematikai, de mégis emberi, hozzáférhető, sőt akár mondhatnánk intimnek is.”

Orvosi bölcsesség · Agathiasz

orvoslás, tüdőgyulladás, bizánci irodalom, Kr.u. 6. század
„Agathiasz a VI. században Konstantinápolyban élt, ott is halt meg, fiatalon. Buzgón folytatta az alexandriai hagyományt. Kilenc könyvben írta meg a Daphniaká-t hexameterben, azonban ez a műve elveszett. Fennmaradt százegy — erotikus, vallásos, gnómikus — epigrammája, eleven stílusukkal, világosságukkal, formai tökéletességükkel tűnnek ki. Szerkesztett egy antológiát, amelybe saját verseivel együtt régebbi költők epigrammáit is beiktatta.”
2005 · X. évfolyam 6. szám · 2006. június · 2007

In memoriam Somlyó György (1920—2006)

matematika, függvénytan, fraktálgeometria, kibernetika, negatív visszacsatolás, fizika, relativitáselmélet, Albert Einstein, űrhajózás, kozmogónia, biológia, orvoslás, anatómia, Leonardo da Vinci, kettős spirál, dezoxiribonukleinsav
„Látjátok, ilyen vagyok. Mielőtt még
ajkam kiejtené egyik szavát,
alatta már a másik tűnik át,
sosem azt mondhatom, amit szeretnék.”
(Önarckép — részlet)
vegyes

Szemelvények a „Nyugat” természettudományából III.

matematika, fraktálgeometria, fizika, relativitáselmélet, orvoslás
Fejér Lipót: Néhány szó Henri Poincaréról · Benedek Marcell: A G-sugarak · Bálint Elemér: Beke Manó · Bor Pál: A mozgás ábrázolása · Bresztovszky Ernő: A mozi · Sós Aladár: A relativitás teóriája · Juhász Géza: Gyermek az éjtszakában · M. Pogány Béla: Rabevel · Ma Lin: Hullámzó tenger a hold fényében · Rab Gusztáv: A valóság és a költészet a Madame Bovary-ban · Cholnoky Viktor: Haldokló betegségek

A pozitivista fizika apoteózisa

Részlet Kaffka Margit Hangyaboly című regényéből

természettudományok, pozitivizmus, fizika, Occam borotvája
„— Nem »igazság«-ról van ám szó a természettudományban, lelkeim! Igazság — az nincs, azaz hogy — a vallásban van. […] A tudomány összefüggésekre kíváncsi, úgy ám — új és termékeny összefüggésekre; vagyis olyanokra, melyek más összefüggésekkel legkönnyebben és legegyszerűbben kapcsolhatók. Értjük? Hm, igazán? — Az a valami, hogy »sejt«, kislányok, az talán nem is létezik »valóságban«, csak a mesében; nem hiszik? […] Ezt valaki egyszer felvetette, csak úgy, (megtetszett neki) — és az élettanban létezni fog mindaddig, míg a legtöbb jelenséget és legegyszerűbben ezzel tudjuk megmagyarázni.”
2005 · X. évfolyam 7—8. szám · 2006. július—augusztus · 2007

Képek Poloniusnak

Orosz István retrospektív kiállítása az Ernst Múzeumban

matematika, geometria, paradoxon, képzőművészet, grafika, Orosz István, Arcimboldo, Escher, Magritte
„…soha sincs valóban közvetlen kapcsolatunk a bennünket körülvevő világgal. Mindnyájan a saját agyunk szülte világmodellekben élünk és dolgozunk.” (Marvin Minsky)

Németh László hódmezővásárhelyi üzenete · Marx György

természettudományok, fizika
„Amikor annyi idős voltam, mint a kedves kollégák tanítványai most: gimnazista voltam a késői harmincas években, akkor Németh Lászlót olvastuk. A Magyar Élet könyvesboltba jártunk, Püskinek segítettünk cipelni a könyveket. Akkor jelent meg Németh László két könyve, amely rám nagy hatást tett: A magyarság és Európa és A minőség forradalma. Németh László úgy látta, hogy egy neobarokk országban él, ahol több a díszlet, mint a struktúra; ahol a kis közép-európai országok egymásnak ellenségei, s mindenki azt lesi, hogy melyik nagy szuperhatalom oldalához dörgölődzőn. Az értékrendek is furcsák voltak. Aki Ferenc Jóska iránt érzett nosztalgiát, az a születési, származási előjogokat érezte döntőnek. Akik Amerikát érezték példaképnek, azok arra figyeltek, hogy kinek milyen autója van már abban az időben. Németh László Magyarország helyét kereste.”

Spidron jegyzetlapok II. · Erdély Dániel

matematika, geometria, térgeometria, térkitöltés, spidron
„Ha valami nem kapcsolható a már meglévőhöz, noha szívesen kapcsolnák, akkor az csak van. Ez a minimal art és a fenomenológia kulcsszava. Akkor előbbre léptünk? Induljunk ki a jelenségből, a műveletből? Vagy ne induljunk ki olyan hamar? Először hajtsuk végre. Nem lehet. Csak igyekezni lehet, véges módokon. Például hajtogassuk a nevét. Minek? Hajtogassuk ki papírból! Egy részét lehet. Befejezetlen.”

Hard fun

Részlet Nyíri Kristóf a Globális társadalom, helyi kultúra című írásából

oktatás, funkcionális analfabétizmus, nehéz szórakozás, Seymour Papert
„Mint a közelmúltban John Updike mondatta Bill Gates-szel Gutenbergnek: „Ma már egy egész nemzedék nőtt föl, ha nem éppen kettő, amelyet ki lehetne üldözni a világból azzal, hogy valamit el kell olvasnia; minden információjukat a televízióból és a videoklipekből veszik.”

Egzotikus képek, egzotikus betegségek · Németh István

orvoslás, orvoslástörténet, képzőművészet, festészet, Frans Post
„Hága híres képtára, a Mauritshuis, ha méreteit tekintve nem is vetekedhet mondjuk az amszterdami Rijksmuseummal, feltehetően legalább annyira ismert a holland festészet szerelmesei körében. Mindez nem csoda, hiszen a válogatott műalkotásokból álló gyűjtemény többek között olyan remekművekkel büszkélkedhet, mint például Rembrandt 1632-ben festett Dr. Tulp anatómiai leckéje, vagy Vermeer felejthetetlen alkotása, a Delft látképe. A világhírű kollekció talán nem is kaphatott volna méltóbb helyet a Jacob van Campen tervei alapján 1634—1644 között épült kis városi palotánál, amely a klasszicizáló barokk egyik legszebb emléke Hollandiában. Míg azonban a rangos gyűjtemény legjavát kitevő XVII. századi festmények alkotóit valószínűleg senkinek nem kell már külön bemutatni, talán még a hollandok közül sem tudja mindenki pontosan, ki is volt valójában a múzeum névadója, a Mauritshuis, azaz a Móricház építtetője és első tulajdonosa.”

Quentin Massys és egy rejtélyes Paracelsus-portré · Németh István

orvoslás, Paracelsus, képzőművészet, festészet, Quentin Massys
„A párizsi Louvre gyűjteményében található egy XVI. század első felében készült, igen kvalitásos németalföldi portré, amely a kép alsó szegélyén olvasható Famoso doctor Pareselsus felirat szerint a kora újkori Európa egyik legtalányosabb személyiségét, a híres svájci orvost, Theophrastus Bombastus von Hohenheim-et (1493—1541), vagy ismertebb nevén Paracelsus-t ábrázolja. A mellképen egy öntudatos (immár enyhén hízásnak indult), középkorú férfit láthatunk, szőrmével díszített vörös sapkával a fején, kezében egy apró könyvet vagy talán egy jegyzetfüzetet tartva.”

Van Gogh patográfiája · Németh István

orvoslás, pszichiátria, Vincent Van Gogh
„Közhelyszerű megállapítás, hogy a zsenit olykor csak egy hajszálnyi választja el az őrülttől. Mindez különösen érvényes a modern európai festészet egyik úttörőjére, a holland származású Vincent Van Goghra, akinek öngyilkosságba torkolló tragikus élete, illetve fennmaradt levelei a művész szélsőséges hangulatváltozásait, ismétlődő rohamait dokumentáló egyéb korabeli forrásokkal együtt, nem kismértékben hozzájárultak a festő halála utáni mítoszteremtéshez, a Van Gogh- (mint a meg nem értett zseni) kultusz kialakulásához. Mindmáig aktuális és vitatott kérdés az orvosok és művészettörténészek körében, hogy a művész utolsó korszakának híressé vált alkotásait (az Arles-ban, majd Saint Rémyben, illetve Auversben készült kései festményeket) netán egy beteg elme szüleményeinek vagy egy logikus és tudatos művészi fejlődés eredményeinek kell-e tekintenünk. Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Magyar Pszichiátriai Társaság 2002-ben Budapesten megrendezett V. nemzetközi kongresszusának előadói is, akiknek a tanulmányai a közelmúltban könyv formában is napvilágot láttak.”

Művészet a pestis árnyékában · Németh István

orvoslás, járványok, pestis, képzőművészet, festészet, Poussin, Coppola, Vaccaro
„Aki valaha járt már Velencében, valószínűleg sosem fogja elfelejteni a Canal Grande bejáratát koronázó Santa Maria della Salute templomot, amelynek hatalmas kupolával fedett impozáns épülettömbjét számos festő, így többek között Canaletto is megörökítette vedutaképein. A Baldassare Longhena tervei szerint 1631 és 1687 között épült nyolcszögletű, oldalkápolnákkal bővített templom kétségtelenül a velencei barokk építészet legkiemelkedőbb alkotása, amely méltán vált a város egyik szimbólumává. Talán már kevésbé közismert, hogy a templom — ha áttételesen is — lényegében az 1630-ban Velencében dúló pestisjárványnak köszönheti létét, a szenátus ugyanis ekkor határozott arról, hogy a vészt megfékezendő, fogadalmi templomot emeltet a Szűzanya tiszteletére.”

Mestermű vagy hamisítvány? A Morelli-módszer · Németh István

XIX. század, morfológia, Giovanni Morelli, Morelli-módszer, képzőművészet, festészet
„A késő középkori vagy a reneszánsz festészet egyes alkotásait, szignatúra hiányában még manapság sem mindig sikerül teljes bizonyossággal valamely ismert művész nevéhez kötni. Könnyen elképzelhető, mennyivel nehezebb lehetett mindez több mint száz évvel ezelőtt, amikor a kutatók lényegesen kevesebb technikai segédeszközzel rendelkeztek, s az esetleg fennmaradt írásos dokumentumokon kívül csak saját szemükre, illetve megérzéseikre hagyatkozhattak.”

Az igazság arcai

Beszélgetés Beney Zsuzsával

orvoslás, tüdőgyógyászat, költészet
„»A magyar költészet még aligha produkált szubtilisabbat, szellemibbet, mint Beney Zsuzsa lírája. Versei annyira éterikusak, hogy eleinte alig érzékeljük a témáikat, csak többszöri elolvasás után bontakoznak ki. Anyagtalannak hatnak, átlátszó fényfátyolnak, pedig nagyon is keményen megmunkált matéria rejlik bennük.« — írta róla Weöres Sándor. A Két parton című, 2000-ben kiadott verseskötetet így jellemezték: »A magyar bölcseleti líra egyik csúcsteljesítménye.« Beney Zsuzsa orvos, költő, író és esszéista; hetvenéves koráig tüdőgyógyász szakorvosként dolgozott, mindemellett egyetemi tanárként bölcseletet és költészetet tanított Pécsett és Miskolcon.”

Matematikai absztrakció és skolasztikus teológia

matematika, absztrakció, skolasztika, teológia, filozófia, Szaádja Gáon
„Az absztrakció a matematika éltető eleme, és viszont, ahogyan P. Dirac rámutatott: »Kifejezetten a matematika az alkalmas eszköz arra, hogy bármiféle absztrakt fogalmakkal foglalkozzunk. Teljesítőképességének ezen a területen nincs határa«. De az absztrakció mindenütt megtalálható. Ez majdhogynem ismertetőjegye vagy szinonimája magának az értelemnek. A matematikai típusú absztrakció gyümölcsei között megemlíthetjük a rendszeres skolasztikus teológiát is. Bertrand Russell véleménye szerint a rendszeres skolasztikus teológia közvetlenül a matematikából származik. Különösen érdekes ezt nyomon követni Szaád ibn Juszuf (882—942) írásaiban.”

Két diákdal az ELTE Természettudományi Karáról

matematika, síkgeometria, kör, parabola, fizika
„Keresem mindazon pontok / Mértani helyét a síkon, / Keresem mindazon pontok / Mértani helyét a síkon, / Honnan egy ellipszis íve / Kilencven fok alatt látszik.”

A látás kérdése Witelon Peri Optices (1275) című munkájában · Stanisław Szpilczyński

fizika, optika, biológia, látás, Witelo
„A látás kérdése az ókori gondolkodókat is foglalkoztatta, így Hipparchoszt, Püthagoraszt, Leuküpposzt, Demokrütoszt, Empedoklészt, Platónt, Arisztotelészt, Epikuroszt, Plutarchoszt, Apolloniust, Damianust, Theodosiust, Lactantiust, Cicerót és másokat.”
hírek

Mágneshártya

„Fizikusok találmányaiból ritkán merítenek ihletet képzőművészek. A szerb származású Nikola Tesla születésének 150. évfordulóján mégis ez történt: kanadai és európai művészek készítettek műalkotásokat a rezgés, az elektromosság és az elektromágnesesség témakörében.” (Népszabadság 2006. július 11.)

A szubjektív mindenség

2006. július 11.—2006. július 25.

Urbán György avantgárd képzőművész a „mindenséget” körüljáró alkotásai láthatók a Nemzeti Múzeumban. Színezett vagy olvasztott üvegfelületek, műanyagból kialakított formák, beillesztett rajzok, fényinstallációk, geometrikusan megtört tükörfelületek, gömbök alkotják a formákat. A tárlat a Zempléni napokon is bemutatkozik majd.
A kozmosz, a világűr rejtelmeit, a terek találkozásait, térbe komponált plasztikákká formálta Urbán György. A műveken megjelenő gömbök, önálló alkotásokként emelkednek ki a térből. A megfestett geometriai formák érzelmeket, gondolatokat örökítenek meg.
Urbán György nemcsak a kozmoszba kalauzol el, alkotásai gondolkodásra is késztetik az embert. Műveiben a műanyagot, az üveget, a tükröt, a különböző fémeket és a színes fénycsöveket alakítja valóságos és illuzórikus tereket szervező, általában egy-egy élénk színfoltot hangsúlyozó együttessé.
A szubjektív mindenség című kiállítás július 25-éig látható a Nemzeti Múzeumban.
MTV Híradó 2006. július 13.
2005 · X. évfolyam 9. szám · 2006. szeptember · 2007

Dante Isteni színjátékának szemészeti vonatkozásairól · Dr. Grósz István

biológia, orvoslás, szemészet, irodalom, vers, Dante, Isteni színjáték, Divina Commedia, La Commedia, Grósz István
„Alighieri Dante zseniális alkotása művészi értékelésével kötetekre menő irodalom foglalkozik évszázadok óta. Nem ismeretes előttem, hogy történt-e feldolgozása szemorvosi szempontból. Nemrég hagyta el az angol sajtót Shakespeare műveinek orvosi vonatkozásai című munka. Szerintem egyáltalán nem »felségsértés« az ilyen jellegű tanulmányok megírása, hiszen csak újabb bizonyítékát adják e lángelmék sokoldalúságának. Jelen tanulmányban Babits Mihály konzseniális fordítását dolgoztuk fel.”

Szemészeti vonatkozások Shakespeare műveiben · Dr. Grósz István

biológia, orvoslás, szemészet, irodalom, szonett, színmű, Shakespeare, Grósz István
„A brit szellemóriás alkotásaiban sokrétű orvosi utalást találunk; ezeket többször feldolgozták, így legutoljára Simpson. Ezúttal a szemorvos szemszögéből próbálunk kiemelni klinikai vagy élettani-optikai megállapításokat, figyelmen kívül hagyva a mindennapos érzékszervi részleteket, amelyek egyébként igen gyakran fordulnak elő.”

A Balaton télen · Cholnoky Jenő

[Szakvélemény Krisztyán Tódor halálának körülményeiről · A szerk.]

fizika, víz, halmazállapot-változás, fagyás, ismeretterjesztés, Balaton, Cholnoky Jenő
„Ezeket a durranással keletkezett repedéseket a nép nem nevezi rianásnak. Durranás közben nem is keletkezhet olyan széles repedés, hogy abba például egy ember beleeshetne. Szó sem lehet róla! Pedig ez a vélemény terjedt el mindenfelé, amióta Jókai Az aranyemberben ilyen repedésbe fullasztotta a gonosz Krisztyán Tódort.”

A nemeuklideszi geometria előtörténetéből · Tóth Imre

matematika, geometria, nemeuklideszi geometria, ókor, Arisztotelész, Tóth Imre
„… a következő lapon, az Analytica Priora következő fejezetében találkozunk egy olyan szöveggel, amely egymagában is tanúsítani képes azt, hogy az Arisztotelész-korabeli görög geométereket már foglalkoztatta a párhuzamosok problémája. Egy példáról van szó, amelyet Arisztotelész azért vezet be, hogy ezáltal illusztrálja azt az állítását, amelynek értelmében két egymástól különböző hamis premisszából egyaránt nyerhető ugyanaz a hamis konklúzió.”
2005 · X. évfolyam 10. szám · 2006. október · 2007

Az életlendület matematikai konstrukciója · Csach Gábor

matematika, arányok, arányelmélet, aranysor, modulor, képzőművészet, avantgárd, szobrászat, Beöthy István, Etienne Beothy, Le Corbusier, Csach Gábor
„Könnyen gyanúba keveredhet az ember, ha valamely kor vagy művész esetében döntő arányelméletekről, matematikai konstrukciókról beszél, hiszen ez a fajta racionális megközelítés a művészet mágikus nimbuszát tompítja. Ráadásul gyakran megesik, hogy közvetlen bizonyítékok híján a kutató saját elméleteire erőlteti rá a kiszemelt műveket s alkotóikat. Mégis »fontos tudni, hogy művészek vagy korok használtak-e bizonyos arányrendszert, vagy sem, s még sokkal lényegesebb ismerni azt, hogy miképp alkalmazták« azokat — mondja Panofsky. Mert az aránytanok matematikai természetükből fakadóan a legközvetlenebb és legfélreérthetetlenebb módon közvetítik a korszak — vagy az alkotó — művészeti jellegét, akaratát (Kunstwollen). Jelen könyvben a fent említett csapdák nem kísértenek, hiszen a cél: egy mind elméletileg, mind annak gyakorlati alkalmazásmódjára nézve alaposan kidolgozott és megírt arányelmélet bemutatása, elhelyezése a kor és az életmű kereteiben. Továbbá, hogy ne csak matematikáról essen szó, a szerző egyéb forrásértékű írásai is elővezettetnek majd. Nevezett arányelmélet szerzője, Beöthy István a magyar avantgarde történetének egyik főszereplője, bár szobrászi és teoretikusi munkásságának kibontakozása szigorúan véve se Magyarországhoz, se a »klasszikus« avantgarde-hoz nem köthető.”

Az orvos alakja a magyar szépirodalomban · Szállási Árpád

orvoslás, orvos, szépirodalom, regény, novella, Gvadányi József, Eötvös József, Fáy András, Kemény Zsigmond, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Török Gyula, Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Szállási Árpád
„Az orvos regényhős, a fehér köpeny, az injekciós tű és a műtőlámpa misztikuma mindig mágnesként vonzotta az írók és az olvasók érdeklődését egyaránt. A világirodalom ömlesztve kínálja a példákat, a fajsúlybeosztás egyik szélén a Dr. Arrowsmith, a másikon a Réztábla a kapu alatt, hogy csak a legismertebbekre hivatkozzunk, bár ez utóbbinál megerőltetés nélkül lehet silányabbakat találni. A magyar irodalom sem szűkölködik orvos szereplőkben. Ha nem is születtek jogos, vagy kétes értékű világsikerek (ez regényirodalmunkról általában is elmondható), megközelítőleg hű tükörképe a mindenkori magyar orvosi rétegnek.”

Petőfi igazi arca · Escher Károly

technika, kémia, fényképezés, Daguerre, dagerrotípia, Petőfi Sándor, Escher Károly
„Aránylag sok Petőfi ábrázolást ismerünk, korabeli jeles művészek alkotásait, de azok annyira ellentmondtak egymásnak, hogy érthető volt az izgalom, amikor köztudomásúvá vált, hogy van egy hiteles arckép is, egy fénykép, amelyet Petőfi 1847. körüli időben készíttetett Pesten, jegyajándékképpen menyasszonyának, Szendrey Júliának.”

A Bolyaiak exhumált földi maradványai · Hints Elek

orvoslás, exhumálás, matematika, geometria, nemeuklideszi, történet, Bolyai János, Bolyai Farkas, Hints Elek
„A Bolyaiak tetemének: földi maradványainak exhumálására 1911. június 7-én került sor, a Magyar Tudományos Akadémia küldöttének és a Kollégium tanári karának jelenlétében.”
ajánló
Filatélia és numizmatika

Matematikusok és természettudósok, továbbá matematikai ábrák bélyegeken és papírpénzeken.

matematika, természettudományok, fizika, kémia, biológia, bélyeg, filatélia, pénz
2005 · X. évfolyam 11. szám · 2006. november · 2007

A Biblia növényei · Surányi Dezső

biológia, botanika, kultúrtörténet, Biblia, Surányi Dezső
„Főleg azokra a növényekre kívántunk koncentrálni, amelyek kevéssé vitatottak, mivel kisebb megjegyzéseket leszámítva, a mai biblikus botanika eredményeire támaszkodtunk, azokat tényszerűen átvéve. […] A növények kiválasztása az alábbi szempontok szerint történt: előfordulási gyakoriság a Bibliában, általános és gazdasági jelentősége a zsidók körében, és végül — de nem utolsósorban —, amelyek egy adott szituációban kiemelkedő jelentőséggel rendelkeznek (manna a pusztában, Jónás csodafája, példabeszéd a konkolyról stb.). Így a növénycsoportok a következők: a) vadnövények, b) haszonfák, c) szemtermésű növények, d) zöldség és aperitif hatású növények, e) gyümölcstermő növények és f) illatosító és ipari növények.”

A görög hitvilág növényei · Surányi Dezső

biológia, botanika, Görögország, mitológia, kultúrtörténet, Surányi Dezső
„Az Iliász és az Odüsszeia alkalmat kínált az archaikus kor flórájának rekonstruálására, egy másik tanulmányunkban ezt meg is tettük. Az a munka megkönnyítette dolgunkat ennek az írásnak az elkészítésekor; egyszerűbbé vált a színes mitológiai szőttesekből az érdekes, fontos és jellegzetes növények kiemelése. A görög mitológiában se szeri, se száma a szent növényeknek, a termesztett fajoknak, a mágikus és gyógyító növényeknek, virágoknak. E nagy gazdagságban kíván tanulmányunk rendet teremteni, s bizonyos tanulságokat is levonni.”

Lectures to Women on Physical Science · James Clerk Maxwell

fizika, Thomson, tükrös galvanométer, C. G. S. mértékrendszer, James Clerk Maxwell, irodalom, költészet
Maxwell nagy szerelmese volt a költészetnek. Nemcsak memorizált költeményeket, sajátokat is írt. A költeményeit Lewis Campbell jelentette meg The Life of James Clerk Maxwell című könyvének Költemények és dalok című fejezetében, 1882-ben.

Kicsik vagyunk, de hódítani akarunk

fizika, csillagászat
Kis képes, könnyen érthető relativitáselmélet azok számára, akik úgy hiszik, hogy meghatározó szerepük van a passzátszél előidézésében.

Hetvenkét francia tudós neve az Eiffel-tornyon

matematika, fizika, kémia, biológia, csillagászat, geodézia, anatómia, fiziológia, technika, Franciaország, Párizs, Eiffel-torony, Gustave Eiffel
Ampère · Arago · Barral · Becquerel · Belanger · Belgrand · Berthier · Bichat · Borda · Breguet · Bresse · Broca · Cail · Carnot · Cauchy · Chaptal · Chasles · Chevreul · Clapeyron · Combes · Coriolis · Coulomb · Cuvier · Daguerre · De Dion · De Prony · Delambre · Delaunay · Dulong · Dumas · Ebelmen · Fizeau · Flachat · Foucault · Fourier · Fresnel · Gay-Lussac · Giffard · Goüin · Haüy · Jamin · Jousselin · Lagrange · Lalande · Lamé · Laplace · Lavoisier · Le Chatelier · Le Verrier · Legendre · Malus · Monge · Morin · Navier · Pelouze · Perdonnet · Perrier · Petiet · Poinsot · Poisson · Polonceau · Poncelet · Regnault · Sauvage · Schneider · Seguin · Sturm · Thénard · Tresca · Triger · Vicat · Wurtz
2005 · X. évfolyam 12. szám · 2006. december · 2007

A geológus · Tasnádi Kubacska András

geológia, geológus, paleontológia, szépirodalom, regény, Jókai Mór, Fekete Gyémántok, Berend Iván, Tasnádi Kubacska András
„Thomas Mann mondotta, hogy a távolság, mely forogva és sietve hengeredik az ember és lakóhelye közé, feledést hoz, akárcsak az idő, sőt még a pontoskodó emberből, a nyárspolgárból is csavargófélét formál egy szempillantás alatt. Ilyesfélét tapasztalunk mi is, amikor egy friss reggeli órában befűzzük bakancsunk zsinórját, megisszuk teánkat és hátizsákkal a vállunkon kilépünk a szabadba. Még hűvös van, mint rendesen napfelkelte után. Vidám tavaszi szél fú flanelingünk hasítékába, hogy lúdbőrözik a mellünk, szinte beléborzongunk, de azért nagy kortyokat nyelünk a szikrázó levegőből. S a következő pillanatban elmarad mögöttünk az öreg ház, az utca, a megszokott város, a család, a napi bajok tömege, minden, ami a ragadós, régi gondolatkörhöz tartozik és csak az elkövetkező órák szabadságának öröme feszít bennünket türelmetlenül a jövő elé. Úton vagyunk! Kutatni, megfigyelni, tanulni és gyűjteni.”

Szemelvények a „Nyugat” természettudományából IV.

Válogatás a Nyugat természettudományos vonatkozású cikkeiből

matematika, fizika, kozmogónia, technika, filozófia, irodalom, esszé
Babits Mihály: Goethe · Könyvről könyvre · Gáspár Kornél: Örök megújhodás-e vagy világ vége? · Madách és lelki rokonai · Az eszme felé · Lánczi Jenő: Modern metafizikusok (Paulsen, Haeckel, Ostwald, Mach) · Németh Andor: Új irányok a világirodalomban. Nyugat-konferencia · Németh László: Klasszicizmus? · Új enciklopédia · Schöpflin Aladár: Babits Mihály új regénye. Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom

Spidron jegyzetlapok III. · Erdély Dániel

Egy eszme/elv/ötlet/tudomány/diszciplína/találmány ébredésének dokumentumai

matematika, geometria, térgeometria, térkitöltés, spidron, filozófia, Erdély Dániel
„Nem csupán egy lírai felütésre szántam el magam, amikor végül ezt a címet választottam. Úgy tűnik, hogy a csönd tere az a kontextus, amely megengedi a történetem elmondását és a kívülről látás lehetőségét.”

Recenzió

D. H. Lawrence: Lady Chatterley szeretője

vadőr, vadvédelem, vadgazdálkodás, irodalom, regény, D. H. Lawrence, Lady Chatterley
„…ama elhíresült angol vadőr mindennapi életének e festői leírása méltán tart igényt a szabad ég alatti életet kedvelő olvasó érdeklődésre, mert sokat foglalkozik a fácánneveléssel, a vadorzók lefülelésével és az élősdiek irtásának agyafúrt módszereivel, valamint a hivatásos vadőr egyb feladataival és kötelességeivel.”

Computerápia a gyakorlatban · Dr. Kollár János

A XXI. század egyik lehetséges pszichoterápiás módszere

informatika, számítógépes programok, pszichológia, humán etológia, pszichoterápia, computerápia, Dr. Kollár János
„A computerápia lényege: a terápia alanyául szolgáló ember igényeinek figyelembe vételével, az alany teljesebb, tudatosabb életének elősegítése a számítógép kínálta lehetőségek alkalmazásával, annak érdekében, hogy az illető minél nagyobb mértékben használja és kiaknázza a rendelkezésére álló képességeit, készségeit.”