2009 · XIV. évfolyam 1. szám · 2010. január · 2011

Kérődző világ · Karinthy Frigyes

filozófia, fizika, tér, idő
„Eljön-e végre a tudós vagy akár metafizikus, aki komolyan veszi a hasonlatot, hogy minden megújul, újrakezdődik, elér valahová, megint visszafordul — komolyan veszi, s elkezd valóságosan gondolkozni az Időről, hogy mi az, mit jelent — olyan valóságosan s eredményesen, amilyen valóságosan s eredményesen a Tér törvényét keresték Püthagórasztól Newtonig, Newtontól Rutherfordig?…”

Az égő sziget · Karinthy Frigyes

avagy képzelet és logika

matematika, fejtörő, logika, pszichológia
„Ezt a kedves »fejtorná«-t, ami alábbi kísérletezésre és elmélkedésre alkalmat adott, pár héttel ezelőtt hallottam egy angol úrtól, azóta sokakat kipróbáltam vele, meg is jelent valamelyik képeslapban.…”

Fordított világ · Karinthy Frigyes

matematika, fizika, csillagászat
„Egy német csillagász könyvet bocsát közre, amelyben igen kedvesen és egyszerűen közli, hogy számításokat, megfigyeléseket és megfontolásokat végzett, melyeknek alapján van szerencséje bejelenteni, hogy ami a kozmoszt, a világegyetemet, napokat és holdakat, valamint kedvenc földünknek mindeme dolgok között való helyzetét illeti, egy kis tévedésben voltunk eddig, Arisztotelésztől, Ptolemaioszon át, Laplace-ig, akinek felfogása ma is uralkodik: a dolog nem egészen úgy áll, ahogy azt az iskolában tanuljuk manapság.…”

Jelentés a Centrál pályaudvarról · Szilárd Leó

sci-fi
„Elképzelhetik, mennyire megdöbbentünk, amikor leszálltunk, és elnéptelenedett városokat találtunk. Tíz évig utaztunk az űrben, a kényszerű tétlenség miatt egyre türelmetlenebbül és ingerültebben; és amikor végül leszálltunk a Földön, kiderült — amiről önök már kétségtelenül hallottak —, hogy minden élet kihalt ezen a bolygón.…”

Theoria cum praxi · Hans Poser

A leibnizi akadémia-koncepció és a műszaki tudományok

természettudományok, Porosz Tudományos Akadémia, Gottfried Wilhelm Leibniz
„»Midőn a brandenburgi választófejedelem őfőméltósága egy dicső és valóban királyi művet, egy ‚societatem scientiarum et artium’-ot szándékozik megalapítani, olyan intézményre kell gondolnunk, amely az igaz célt és hasznot csekély panasszal érné el« — írja Leibniz a Berlini Akadémia alapítására vonatkozó emlékiratában. »Az ilyen választófejedelmi társaságnak nem egy puszta kuriozitásra vagy tudásvágyra és terméketlen kísérletekre kellene irányulnia, avagy hasznos dolgok puszta feltalálására, melyek folyamodványokon és előterjesztéseken nyugodnának, mint például Párizsban, Londonban vagy Firenzében történnek, […] hanem mindjárt a kezdetben a dolgot a tudománnyal együtt a haszonra kellene irányítanunk és olyan sajátságokra kellene gondolnunk, amitől okkal várna el tiszteletet a nagyra becsült szerző és többletet az egész közösség. Ha eszerint az lenne a cél, hogy a teóriát egyesítsék a praxissal, és ne csak a művészeteket és tudományokat javítsák meg, hanem a vidéket és embereket is, a földművelést, a manufaktúrákat és a kereskedéseket is, és egyszóval az élelmiszereket is, ezenkívül pedig tegyenek olyan felfedezéseket is, ami által még jobban kiterjed Isten túláradó tisztelete, csodáit pedig az eddigieknél jobban megismerik, és ennélfogva a keresztény vallást és jó igazgatási rendet s erkölcsöket gyökereztetnének meg, vagy jobban kiterjesztenének, részint a pogány, részint a még nyers, sőt barbár népeknél.«”
2009 · XIV. évfolyam 2. szám · 2010. február · 2011

Madách, DNS, fekete özvegy · Valaczka András

biológia, DNS, Richard Dawkins, Wilhelm Dilthey, Madách Imre
„Ha Balzac tükörképnek tekinthette a maga regényciklusát, az Isteni színjáték tükörképének, Madách a maga művét még több joggal tekinthette volna annak. Nemcsak az örök dolgok iránti metafizikai érdeklődés, a merész teofánia vagy az utazópáros meg a »helyi lakosok« kérdés-felelet játékainak sajátos ritmusa miatt, hanem a tudományos igény miatt is. Mert ahogy a dolce stil nuovo tudományos akart lenni, és nemcsak akart, hanem valóban térképmellékletekkel gazdagított, precíz geográfiát adott, úgy Az ember tragédiája is legalább annyira történettudományi elemzés, mint szépirodalmi mű…”

Transzcendentális filozófia és matematika Kant gondolkodásában · Komorjai László

matematika
„A matematika tételeinek megingathatatlan, a priori bizonyossága az újkorban mindig is kihívást jelentett a filozófia számára. Valóban megkérdőjelezhetetlen ez a bizonyosság? Mi kölcsönöz ennek a tudománynak ilyen kiemelt helyet a többi tudományok között? Hol találhatók a matematikai bizonyosság gyökerei?
Másrészt ezek a tételek nem csupán megingathatatlanul bizonyosak, hanem egyszersmind tartalmas felismerések is. Hogyan képes az elme a tapasztalat közvetlen segítségülhívása nélkül, mintegy a saját anyagából, valami gyökeresen újat »teremteni«? Hogyan vagyunk képesek tiszta felismerésekhez jutni; hogyan működik a tiszta invenció? Kant egyetlen kérdésbe sűríti ezeket a problémákat: hogyan lehetségesek a priori szintetikus matematikai tételek? Egyáltalában mely tudomány hivatott ezeket a kérdéseket megválaszolni?…”

Rejtelmek · Karinthy Frigyes

Érzelmek zűrzavara — értelem biztonsága

matematika, fizika, biológia, etológia
„Ez a hathetes kis állat, akit sem én, sem más nem idomított még egy percig se, fél perc alatt egy igen bonyolult, minuciózus számítást végzett el. Differenciálegyenletet oldott meg, kétszer egymás után, három centiméternyi különbözet rendkívül pontos beszámítása mellett. Az egyenletekben, mint általa ismert mennyiségek, szerepelt a távolság, a nehézkedés, a tulajdon izomereje, a föld ellenálló keménysége — ezekből kellett kiszámítani azt a határértéket, amelyen innen biztonságos számára az ugrás, amelyen túl már kockázatos.…”

A lift feljebb megy · Karinthy Frigyes

fizika, rádium, radioaktív sugárzás, Pierre Curie, Marie Curie
„A laboratórium előtt egy terasz volt: este a fiatal tanár fiatal feleségével kiült a teraszra, az asszony odaült, ölébe hajtotta a fejét. Végtelen, holdtalan, csillagos ég. Lent lankás mezők nehezedtek, a jegenyeallé hallgatagon és megdermedve nyúlt ki alattuk. A fiatalember ivott is valamicskét, minden érdekelte, lelkesítette és tele volt szerelemmel. Az öreg tudósról is beszélt, az egyetemi tanárról, akivel együtt töltötte a délutánt, és aki óvatos modorához képest nagyon hízelgő dolgokat mondott neki: — és végre rábízta néhány napra azt az ezredgramm rádiumot, amit nehéz tokjával együtt a mellényzsebében hordott most is…”

A Volenszki-epizód · Handi Péter

matematika, Volenszki Gyula, Recsk
„Gondolom, egy tanár hamar észreveszi, hogy osztályában ki közömbös tantárgya iránt. Az én matematikatanáromnak, a legendás Volenszki Gyulának meg igazán könnyű dolga volt. Az ötvenes éveket tapostuk mindketten a Madách Gimnáziumban, s ez a bizalmas többes szám volt az egyetlen, ami közös nevezőre hozott bennünket — hogy legalább itt matematikailag fejezzem ki magam.…”
2009 · XIV. évfolyam 3. szám · 2010. március · 2011

Vigyázat, robbanunk! · Karinthy Frigyes

Nyári éjszaka a sváb-hegyi csillagvizsgálóban

fizika, csillagászat, Sváb-hegy, csillagvizsgáló, Tass Antal
„A dolog úgy áll, hogy ama legörökebb aktualitás, amelyet ma éjszaka tárgyaltunk Tass és Ternék igazgató urakkal a sváb-hegyi csillagvizsgáló kupolái alatt, a csillagos nyári éj sátorában, valahogy elkerülte a napilapok figyelmét. Pedig példátlanul izgató és különös és…”

Une encyclopédie romantique · Victor Hugo

Szemelvények a Nyomorultakból

matematika, matematikus, természettudomány, természettudós
„Ez a három-négy ágyásból álló tábla majdnem ugyanannyira érdekelte a püspököt, mint a könyvtára. Szívesen eltöltött benne egy vagy két órát. Gyomlálta, öntözte a virágait, néhol kis gödröket vájt, és magvakat ültetett el a földbe. A kártékony rovaroknak nem volt oly esküdt ellensége, ahogy kertészhez illett volna. Egyébként nem tartotta magát tudós botanikusnak. Nemigen értett a növények osztályozásához, világért sem akart dönteni Tournefort rendszere és a természetes rendszer közt; sem Jussieu mellett Linnével szemben nem foglalt állást. Nem a növénytan búvára volt, hanem a virágok kedvelője. Tisztelte a tudósokat, de még inkább tisztelte a tudatlanokat, és anélkül, hogy valaha is vétett volna a kettős tisztelet ellen, egy zöld bádog öntözőkannával minden este meglocsolta virágágyait.”

Az arcképfestő szerelmei · Formanek Csaba

6. Francesca

matematika
„Mikor Egmontius, a messzeföldön híres arcképfestő elérkezett ötödik szerelme portréjának megfestéséhez, igen bölcsen, s művészetben jártas emberhez méltó módon úgy találta, mielőtt Francescáról önmagának bárminemű állítást megfogalmaz, el kell merengenie az 5-ös szám természetéről, hogy így a lírikus emlékezet szertefutó ösvényeit úgymond matematikai alapokon csavarhassa újra össze…”

Reklám és propaganda · Karinthy Frigyes

Új stílus a politikában

matematika, fizika
„mintha egy új pedagógus a fizika és matematika törvényeit egyszerre csak úgy kezdené népszerűsíteni, hogy bevezetés és magyarázás helyett plakátokat és lelkesítő füzeteket olvastatna tanítványaival. »Éljen az egyedül érvényes binominális tétel!«, »Püthagorasz hívei, egyesüljetek!«, »Csak az egyszeregy és az önbizalom vezethet ki a káoszból!«, »Harcoljunk a hármasszabályért és mienk a jövő!«, »Einstein ennek a nemzedéknek Megváltója!« feliratokkal, s kísérletek bemutatása helyett kokárdás, lampionos, sisakos felvonulást rendezne tanítványaiból, tüntetni Newton igazsága mellett, mielőtt Newton igazságát kipróbálta és bebizonyította volna előttünk.…”

Püthagorasz · Szathmári Sándor

matematika, geometria, Püthagorasz, Pitagorasz-tétel
„— Üdv neked, ó nagy hatalmú Korpulentosz — mondotta belépve. — Miért hívattál?
— Üdv neked is, ó szamoszi Püthagorasz. Sajnálatos dolgokat kell megtárgyalnunk. Híveim és jó barátaim, akik itt ülnek a tanácsban, arról értesítettek, hogy újabban helytelen tévtanokat hintesz el az ifjúság szívében.
— Miről van szó voltaképpen? — kérdezte.
— Valami háromszögről volt szó.
— Hja! Hogy az átfogó négyzete egyenlő a befogók négyzeteinek összegével?
— Helyesen mondád. Éppen erről.…”
2009 · XIV. évfolyam 4. szám · 2010. április · 2011

Egyetemi társak

Juhász Gyula kiadatlan jegyzeteiből

matematika, Zalai Béla
„Mikor a kilencszázas évek elején a pesti egyetemre kerültem, az irodalmi ifjúság szellemi érdeklődése szinte kizárólagosan esztétikai természetű volt. Még a filozófusok közül is azok hatottak leginkább, akik elsősorban jó írók voltak, mint Schopenhauer, aki a legformásabban fejezte ki gondolatait, vagy éppen költő is volt, mint Nietzsche. E boldogtalan szellemnek különösen sok hódolója akadt…”

Kornis Mihályt kérdezi Révai Gábor: Az istenkérdésről

(Részlet)

matematika
„RG: Valaki a zenéről beszélt nekem úgy, ahogy Te most a matematikáról.
KM: A zenéről is lehetne beszélni ugyanúgy, én azért beszéltem a matematikáról, mert mostanában sok matematikáról szóló könyvet olvasok, pedig világéletemben rettenetesen rossz számtanista voltam…”

Ebcsont se forr be könnyen — és egyéb kutyabajok · Karinthy Frigyes

Egy délelőtt az Állatorvosi Főiskolán

orvoslás, Állatorvosi Főiskola, Raisits Emil
„Raitsits Emil tanár úr, aki harminc éve áll az Állatorvosi Főiskola élén, türelmesen hallgatja végig szerény tudományos elméletemet mint jövetelem okát, hogy tudniillik az állatok élettanával, betegségeivel és gyógyításával foglalkozó tudomány a valódi, legáltalánosabb kutatási terület lévén, tulajdonképpen fölötte áll az emberrel foglalkozó orvostudománynak, lévén az ember élettani szempontból egyik fajtája csak a sok ezer állati fajtáknak, s így legfeljebb egy mellékágnak tekinthető az összehasonlító biológiában.…”

Ákombák tanár úr · Tersánszky Józsi Jenő

matematika
„Igaz, hogy fura figura volt. Csupa gubanc az egész feje, bozontos haja, bozontos szakálla, vastag, göbös orra, cvikkerrel nyergelve, s egy pepita nadrágja, melyet apám is látott rajta gimnazista korában. És igaz az is, hogy a matematikának volt tanára, s ilyenformán kész ellenség. Valamint az se hazugság, hogy aki egyszer nála elégséges tanuló hírébe keveredett, az fújhatta a leckét, mint a miatyánkot, s bebiflázhatta a példát az utolsó tizedestörtig, mégse kapott jobbat, mint elégségest, míg akit kedvelt… Mindegy! mégse kellett volna annyi csúfot űznünk belőle…”

Ókori meteorológia · Mészáros Ernő

ahogy Arisztotelész gondolta

meteorológia, légköri jelenségek, Arisztotelész, tudománytörténet
„Arisztotelészről, főbb műveiről és filozófiájáról érthető módon rengeteget írtak. Nem lenne célszerű a megjelent írásokat tovább szaporítani. Ugyanakkor e sorok írójának ismeretei szerint kevesen értékelték az ókori szerző Meteorológia című művét, annak ellenére, hogy ez az opus az ókori természettudományos, bizonyos értelemben filozófiai ismeretek tárháza…”
2009 · XIV. évfolyam 5. szám · 2010. május · 2011

„mérem a téli éjszakát” · Nagy Csilla

A tér és a táj poétikája a harmincas évek magyar lírájában

matematika, Szabó Lőrinc, József Attila
„A harmincas évek magyar lírájában a táj megjelenítésére, leképezésére vonatkozó poétikai megoldások párhuzamosak azzal a szemléletbeli váltással, amely a 20. század első felében a képzőművészetet és a természettudományt is jellemzi. A képzőművészet és különösen a festészet esetében a perspektíva elvetéséről, illetve újraértéséről van szó, amelynek különböző változatai évszázadokig meghatározták a térábrázolást, és amelyet az impresszionisták még igen, a szimbolizmus, a kubizmus és az absztrakt festészet azonban már nem, vagy csak a fogalom általános értelmében (például a különböző perspektívák variációjaként, ún. szimultán formában) alkalmazott.…”
In memoriam Tóth Imre (1921—2010)

A szubjektum és szabadsága · A matematika alapjairól

Interjú Tóth Imrével

matematika, geometria, nemeuklideszi geometria, Arisztotelész, matematika alapjai
„A szerző 1921-ben Szatmáron született. Filozófus és matematikatörténész. 1969-es emigrációjáig a Bukaresti egyetemen tanít, majd a Regensburgi Egyetemen a Tudománytörténeti Tanszék vezetője. 1991 óta Párizsban él. Úttörő felfedezése, hogy a nemeuklideszi geometriát már Platón Akadémiájában vitatták. Életműve a filozófiai, tudománytörténeti és etikai alapkérdések egysége. Metafizikai kollázsait is ez az egység hordozza.…”

Hajnal a Holdban · Weöres Sándor

csillagászat, biológia, sci-fi
„Holdbéli várban Vimálá
jégpadlón hever egymaga,
sok csillangóját széttárja,
kék tüskéit rezegteti.

odakinn kén-színű mélység,
fönn a sötétzöld holdi ég,
mozdulatlan csillag-raj süt
s a foltos, ködös Föld gurul.”
In memoriam Szathmáry Sándor (1897—1974)

Szathmári Sándor · Kuczka Péter

Szathmári Sándor
„Apró betűs, fizetett közlemény adta tudtunkra, hogy »Szathmári Sándor gépészmérnök, író 1974. szeptember 27-én, életének 77.évében meghalt.« Sem az Írószövetségnek, sem az Irodalmi Alapnak nem volt tagja, még akik a közleményt olvasták, azok sem tudták biztosan, hogy a tüskés és keserű bölcs, a Kazohinia és a Gépvilág írója lépett át a Semmibe — vagy az Örökkévalóságba.…”
2009 · XIV. évfolyam 6. szám · 2010. június · 2011

A Magyar Orvostörténelmi Társaság 1971. március 25-én „perújítást” rendezett Wesselényi Miklós megvakulásáról. Az ülést Réti Endre dr., a Társaság elnöke vezette. Az ülésen elhangzott előadások anyagát az alábbiakban közrebocsátjuk.

Wesselényi Miklós megvakulása · Dr. Karasszon Dénes
Wesselényi Miklós megvakulása · Prof. Dr. Miskolczy Dezső
Wesselényi Miklós szembajáról · Dr. Bíró Imre

orvoslás, tumor, Wesselényi Miklós, Korányi Frigyes
„Királyi Tábla ítélete alapján a hűtlenségi perbe fogott hadadi báró Wesselényi Miklós (1796—1850) »a közbátorságot és csendességet felzavaró, a társaságot fellázasztó intézkedései, törekvései és egyéb vétkes tettei« miatt 1839 február havában a budai vár Ferdinánd kaszárnyájának börtönébe vonult büntetésének megkezdése céljából…”
„Valamennyien jól emlékszünk arra, hogy már középiskolás korunkban, a reformkor történetének tárgyalása során nemegyszer hallottuk, hogy Wesselényi Miklóst, a nemeslelkü, bátor hazafit, éppen bátorságának és hazafiságának következtében börtönbe vetették és annak falai között vesztette el szemevilágát. A megvakulásnak ez a pathetikus beállítása sejteni engedte, hogy a zsarnokság tömlöcének testet-lelket emésztő nyirkos sötétsége tették tönkre a nagy szónok és politikus látását, akinek egészsége pedig — mint ő maga írta — »…századdal dacolni termett…« — A börtön és a szembaj közötti általánosan hitt kapcsolat még lexikális konkretizálást is kapott, miszerint Wesselényi »a börtönben súlyos szembajt szerzett.«…”

A Mosel halai · Decimus Magnus Ausonius

(Részlet)

biológia, állattan, limnológia, Mosel folyó, Bél Mátyás, Matej Bel
„A burdigalai (bordeaux-i) születésű Ausonius (310—382), költeménye, a Mosella tárgyául a Rajnába ömlő Mosel folyó környezetét és élővilágát választotta. […] Ausonius költeményére még hazánk halainak legrégibb kutatói is hivatkoztak. Például Bél Mátyás, Tractatus de re rustica Hungarorum című, 1730—1740 közt írt művében…”

Leonardo da Vinci válogatott írásai

Ízelítő a polihisztor életművéből
(A válogatás válogatása)

anatómia, fiziológia, természetrajz, arányok, orvoslás, optika, akusztika, asztronómia, botanika, geológia, fizikai földrajz, topográfia, atmoszféra, repülés, mozgás, súly, matematika, víz, hidraulika, csatornaépítés, kísérletek, találmányok, színek, perspektíva
„Művem úgy fogja számodra megjeleníteni az emberi testet, mintha csak magad előtt látnád a hús-vér embert. Mégpedig a következő okból kifolyólag: ha alaposan meg akarod ismerni a darabjaira szedett emberi test részeit, akkor vagy őt kell forgatnod, vagy a szemeidet, hogy forgatva minden nézőpontból, alulról, felülről és oldalról is megszemléld, és megkeresd minden egyes tag eredetét. Tudásvágyadat csakis így elégítheti ki a természetes boncolás…”

Arisztophanészi természettudomány

Két részlet a vígjátékokból

fizika, csillagászat, kozmogónia, meteorológia, villám
„Arisztophanész nyilván jól ismeri Euripidészt és a korabeli természetbölcselők alapgondolatait is: ezekből építi fel költői-tréfás kozmogóniáját, hogy igazolja a madarak felhőkakukkvári igényeit…”
2009 · XIV. évfolyam 7—8. szám · 2010. július—augusztus · 2011

Móra matematikusai · Csákány Béla

matematika, aritmetika, geometria, matematika tanítás, Móra Ferenc, Katona Dines, Haar Alfréd, Gáspár Dezső
„Móra Ferenc nem egy helyen vallotta meg férfiasan, őszintén, hogy gyerekségétől kezdve hadilábon állt a matézissel. »Még az olvasmányaimban is mindig keresztülugrom a számokat, s már kisgyerek koromban is így csináltam a Verne-regényekben« — írta 1923-ban. Ám minden alkalommal észrevehetjük, hogy olykor szinte tréfás dicsekvéssel emlegetett innumerátus volta csak a kisiskolás számtantól és mértantól való viszolygást jelenti…”

Frédi · Móra Ferenc

matematikus, Haar Alfréd
„Nincs jogom azt mondani, hogy meghitt barátom volt Haar Alfréd. A névjegyét adta le nálam, közös vendéglői asztalnál darvadoztunk egyszer-kétszer, s néhányszor egymásba karoltunk az utcán — ennyi volt az egész külső összetartozandóságunk ebben az életben. Nem tudom, kit szeretett és mit szeretett, kiért lelkesedett és miért haragudott; még arról is csak hallomásból tudok, hogy ideges ember volt, és nagyon ki tudott jönni a sodrából. Én mindig csak mosolygósnak láttam — igaz, hogy a mosolygása valami megfoghatatlanul finom szomorúsággal volt beszegve, mint némelyik gloxiniának a piros bársonya fehér csíkkal. Virágban sok van ilyen, ezeket szokták bájosnak mondani, fél hozzájuk érni az ember, hogy a simogatással is kárt ne tegyen bennük: emberben, különösen férfiember kevés. A matematika szegedi professzora ilyen volt…”

Számoljunk · Móra Ferenc

matematika, számtan, számolás, számtantanítás, Gáspár Dezső
„Előrebocsátom, hogy én nem vagyok jó számoló, és ebben nyilván nemcsak Bajáki tanító úr hibás, aki harminchét évvel ezelőtt tanított meg a kétszerkettőre. Valami természeti ellenkezés van köztem és a számolás művészete közt, mint a párduc és a fokhagyma közt. Mert a régi fabulások azt tartották a párducról, hogy még a tájékot is elkerüli, ahol fokhagyma terem. Nekem a matematika ilyen szívelhetetlen fokhagymám…”

Kedves, öreg árnyak · Móra Ferenc

A röpülő piarista meg a háromszög hámozó című rész

Szablik István, fizika, repülés, léggömb, Katona Dienes, matematika, geometria, szerkesztés, szögharmadolás
„Ahogy Szinnyei tizenkét kötetében keresgetem a régi szegedi piaristákat, megakad a szemem egy könyvcímen: »A hegyes szögelet meghámozása. Feltalálta Katona Dienes, a kegyesrend tagja, bölcselkedés tanára, a szegedi kir. líceum és gimnázium igazgatója. 1843.«…”

Kit ünnepeljünk? · Móra Ferenc

Feketeházy János életrajzával kiegészítve

fizika, mechanika, acélszerkezete, híd, Feketeházy János
„Fekete István aláírással levelet kaptam, azzal a kéréssel, hogy a nyilvánosság előtt adjam meg rá a választ. Arról van benne szó, hogy a rekonstruált Szegeddel az Eiffel-híd is megérte az ötvenedik esztendejét — értetődvén Eiffel hídja alatt a közúti híd…”

Külön fejezet a bodzáról · Móra Ferenc

biológia, növénytan, bodza, szaporodás
„Ha visszanézek esztendeim ködbe mosódó alléjába, a legvégén egy bodzafát látok. Azon túl nincs semmi, hanem erre a kaszvadt öreg fára elég tisztán emlékszem. Úgy gubbasztott a pernyésgödrök szélén, mint valami szürke boszorkány. A koronáját nem látom, akkor nekem elérhetetlen magasságban volt az, de a töve körül nagyon otthon vagyok…”

The monist · Babits Mihály

matematika, fizika, tudományos világkép, 20. század, Henri Poincaré, Clarence Luther Herrick, Cassius Jackson Keyser
„H. Poincaré A matematikai fizika elvei címen diagnózist (nem prognózist) akar adni e tudomány mai kríziséről. A matematikai fizika anyja az égi mechanika volt; eleinte nagyon is hasonlított rá. Atomok, óriás intervallumoktól elválasztott tömegek, távolságaik arányában hatottak egymásra; csak az exponens volt itt — kettő helyett más-más; feladat: ezt keresni a különböző esetekben. Mikor e központi erők konceptusa nem bizonyult kielégítőnek, nem törekedtek már a természetgép részleteibe hatni; megelégedtek pár vezető elvvel, hogy e részletmunkát megtakarítsák. Ez elvek vannak ma veszélyben…”

Karinthy és új novellái · Babits Mihály

matematika, természettudomány, sci-fi, Karinthy Frigyes
„Már többször írtam Karinthy Frigyesről. Megírtam róla, hogy a mai magyar írók közt talán ő áll legközelebb ahhoz, amit régibb időkben zseninek volt szokás nevezni, s ami nem egyéb, mint invenció, azaz kitalálás; zseni az, akinek »originális ötletei vannak« — így értették legalább nagyapáink. Mai irodalmunk nem nagyon kedvez a kitalálásnak és az »originális ötleteknek«, sőt a kitalálás szó maga is gyanúsan cseng…”

Karinthy · Babits Mihály

Karinthy Frigyes
„Minduntalan rajtakapom magam, hogy úgy gondolok rá, mintha élne. Például az imént arra gondoltam, mit szól majd ehhez a cikkhez? Tudok-e olyant mondani, ami őt is érdekelheti? Milyen csalódás rádöbbenni, hogy ő ezt nem olvassa már! Nemcsak ezt: semmit sem fog már olvasni, akármit csinálok. Ő nem halt meg bennem: de én meghaltam őbenne. Csak most jutok tudatára, mennyire megszoktam őt, mint életem tanúját…”

Szellemtörténet · Babits Mihály

(Részletek)

fizika, tudományos világkép, 20. század, Arthur Stanley Eddington
„És ha már csak az agy foglalkoztatásáról van szó: nem lehetne-e — nem volna-e okosabb — mindjárt a tudományos olvasmányokra térni át? A sakkjátékos avval a fáradsággal matematikát tanulhat, és a rejtvényfejtő nyelvészettel vagy lexikográfiával foglalkozhatik. Valamikor a matematika, ez a nehéz és idegen nyelv nem volt egészen érthetetlen számomra; de évről évre jobban felejtem már. Kicsúszik kezemből a világ rejtélyének kulcsa, amibe valamikor annyira vágytam beletekinteni…”

Móra, méhek, matematika · Csákány Béla

matematika, geometria, optimumszámítás, Colin Maclaurin, René Antoine Ferchault de Réaumur, Giacomo Domenico Maraldi, Fejes Tóth László, Leonhard Euler, kristályformák
„1996 tavaszának derekán Klukovits Lajos kollégám, aki számos más feladata mellett régóta előadója a matematika történetének a szegedi, egyetemen, Utrechtbe indult rövid, tanulmányútra. Készülődése során megkérdezte, nem akarnék-e távollétében két óra előadást tartani hallgatói számára kedvem szerinti matematikatörténeti témáról. Eszembe jutott, hogy negyedszázaddal korábban sokat foglalkoztam a méhek lépsejtjeivel, ezekkel a csodálatos geometriai szabályosságot mutató viaszépítményekkel. Erőt vett rajtam a nosztalgia, és vállaltam, hogy előadást tartok a lépsejtek alakjára vonatkozó matematikai gondolatok kétezer éves történetéről. A vállalkozó szellem elnyerte jutalmát. Magam számára is váratlanul így lettem botcsinálta »Móra-kutató«…”

Egy szegedi néptanító emlékezete · Bakacsi Géza, Csákány Béla

Portrévázlat Gáspár Dezsőről

matematika, számtan, számolás, számtantanítás, Gáspár Dezső
„A szűkebb szakma művelőin kívül kevesen tudják, hogy Neumann Jánost, a számítógép megalkotóját, élete vége felé erősen foglalkoztatta az élővilág teremtményeinek egy megszokott és mégis titokzatos közös tulajdonsága. Az élő szervezetek — növényektől az emberig — és közösségeik — hangyabolytól az emberi társadalmakig — újraalkotják, szokásos idegen szóval reprodukálják önmagukat, egyrészt napról-napra, másrészt nemzedékről nemzedékre. Különösen az önreprodukció utóbbi módjának, az utódok létrehozásának alapját képező folyamatok logikai és matematikai elemzése érdekelte Neumann Jánost a 20. század derekán…”
2009 · XIV. évfolyam 9. szám · 2010. szeptember · 2011

A filozófusok és a gépek · Paolo Rossi

(Részlet)

fizika, csillagászat
„A régiek által felfedezett »igazságok« korlátozottságának feltárulásában nem csekély szerepe volt az új csillagászatnak is. Azzal, hogy mérhetetlenül kitágította a világegyetem határait, sőt néhány esetben egyenesen a végtelen világegyetem állításáig jutott el, olyan érzetet keltett, hogy vége minden, a világűrről való hagyományos elképzelésnek vagy felfogásnak…”

Óda a matematikához · Lautréamont

Részlet a Maldoror énekeiből — két fordításban

matematika
„Ó, szigorú matematika, nem felejtettelek el, mióta méznél édesebb tudós leckéid úgy szivárogtak be szívembe, mint az üdítő hullám. Már bölcsőmben ösztönösen vágytam rá, hogy igyak napnál is régibb forrásodból, és még ma is tovább tapodom ünnepi templomod szent előcsarnokát, én, leghívebb beavatottad…”

A Marson · Tóth Árpád

fizika, csillagászat, sci-fi
„A Nyugat lírikusai közül Juhásznál nincs nyoma a groteszknek, Tóth Árpád csak pályája vége felé pendíti meg ezt a húrt is (Rímes, furcsa játék; Április), de groteszkjeinek esztétikai jellegét lírai fájdalma tompítja még fantasztikumba hajló verseiben is (A Marson).” (Rába György: Babits Mihály költészete.)

Eratoszthenész, a matematikus költő

matematika, kockakettőzés, déloszi probléma, Eratoszthenész
„Az egyik legenda szerint — és a kockakettőzést ezért nevezik déloszi problémának is — Délosz szigetén pestisjárvány dühöngött. Az istenek azt kívánták, hogy a kocka alakú oltárkövet kettőzzék meg, és akkor elmúlik a járvány. A kívánság teljesítésére törekedve azonban kitűnt, hogy a kőfaragók nem tudják megmondani, mekkora a kétszer nagyobb térfogatú kocka éle…”
2009 · XIV. évfolyam 10. szám · 2010. október · 2011

Geológia a költészetben, költészet a geológiában

A Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti Szakosztálya összeállítása alapján, amelyet Dudich Endre és Hála József szerkesztett

geológia, földtan, geodézia, földméréstan, paleontológia, őslénytan, földtörténet, Magyarhoni Földtani Társulat
„Víz-torlasztó hegyfalak,
szél-botlasztó bércfalak
mit bánják, ha mállanak,
mit bánják, ha porlanak…”

A normann szigettenger geológiája · Victor Hugo

Részletek „A tenger munkásai”-ból

geológia, földtan, geodézia, földméréstan, földtörténet, La Manche csatorna, Normandia
„Az Atlanti-óceán marja partjainkat. Nyugati sziklafalunkba a sarki áramlat harap belé. Saint-Valéry-sur-Somme-tól Ingouville-ig alá van ásva tengerpartunk fala, hatalmas sziklatömbök zuhannak alá, kavicsfelhőket görget a víz, kikötőinkben homok- vagy kőzátonyok terpeszkednek, folyóink torkolata eltorlaszolódik. Az ár minden nap letép és elnyel egy-egy darabkát a normann földből. Ma már meglassúbbodott ez az óriási munka, de egykoron irtózatos erejű volt. Csak Finistère irdatlan sarkantyúja tudta megfékezni…”

Népies észjárás a tudományban · Mikszáth Kálmán

tudományos gondolkodás
„Mondhatnám humornak és bízvást odatehetném cikkem címeül megfordítva is: tudomány a népies észjárásban, mert a magyar ember eredeti, zamatos s bizonyos furfanggal vegyült gondolkozását gyakran éppúgy magába olvasztja a tudomány, mint viszont a tudományt amaz. Fölváltva jelenik meg majd a szakismeret a magyar észjárás humorteljes mezében, majd a laikus észjárás a tudomány koturnusában…”
2009 · XIV. évfolyam 11. szám · 2010. november · 2011

Quirinus Kuhlmann versíró gépének rekonstrukciójáról · Teslár Ákos

matematika, kombinatorika
„Első pillantásra lehetetlennek tűnik, amit írok, de éppolyan biztos ez, mint hogy három meg három, az hat. De még lehetetlenebbnek fog tűnni az, mikor a legtekintélyesebb emberekkel együtt kifejtem[…], hogy miként van az emberi bölcsesség legnagyobb része a felcserélgetésben elrejtve. Bölcs tudósok, hallgassatok csak ide! Mit akartok ti az üres gondolatok megértésével, miféle belátásra juttok így? Kutassátok csak éles szemmel! Gondolkodjatok el a csodás átrendezés belső lényegén! […] Itt az igazi emberi értelem végcélja! Itt az eszköz, mely halhatatlanná tesz minket!…”

A törvények és József Attila · Csákány Béla

matematika, Kurt Gödel
„Gyerekkoromban többször hallottam felnőttektől, beszélgetésük közben: »Minden nagykapu mellett van egy kiskapu«. Néha még kacsintottak is hozzá. Föl nem foghattam, miért, hiszen az utcabeli házaknál ez csakugyan így volt. Nagysokára tudtam meg: ez azt jelenti, hogy minden törvény alól van kibúvó. Nem könnyű ebbe belenyugodni…”

A magyar nép bogarai · Mikszáth Kálmán

biológia, rovarok, bogarak
„Szegény jó magyar nép, olyan gazdag a te nemes szíved költészetben, szeretetben, hogy még a teremtés mostoha férgeinek, a bogaraknak is jut belőle. Amennyit az isten megvont tőlük, annyit pótol vissza a nép hitté izmosodott költészete. Hivatalosztogató kedvében, ha már vicispánnak vagy szolgabírónak nem választhatja meg az impozáns külsejű szarvasbogarat, megteszi a bogarak királyának, ki Gergely napjának éjjelén, éppen éjféltájban gyűlést hirdet az apróbb bogaraknak és férgeknek, s ott határozzák el, hol, melyik határban pusztítanak az idén, melyiket hagyják meg…”

A walesi bárdok · Arany János

Az eredetin kívül három angol, egy orosz és egy latin nyelvű változatban

Arany János, Iohannis Arany, Bernard Adams, Gyulai József, Watson Kirkconnel, Leonyid Nyikolajevics Martinov, Rihmer Zoltán
„Eduardus, rex Britannicus,
eques vadit via.
«Quanti sit,» ait «hæc Cambriæ,
rogo, provincia…”
2009 · XIV. évfolyam 12. szám · 2010. december · 2011

Novák tanár úr

Részletek Kosztolányi Dezső „Aranysárkány” című regényéből

matematika, tanár
„Amint a diákok ebből a fényes reggelből beléptek a régi, rozoga gimnázium előcsarnokába, minden elsötétedett előttük. Nem láttak semmit. Úgy érezték, hogy hirtelen megvakultak, úgy érezték, hogy még éjszaka van. Azonkívül fáztak is…”

A kút és az inga · Edgar Allan Poe

Mechanikus horror IV.

fizika, mechanika, inga
„Már beteg voltam — halálos betege e hosszú gyötrelemnek; s mikor végre föloldották kötelékeimet, és megengedték, hogy leüljek, éreztem, hogy érzékeim megtagadják a szolgálatot. Az ítélet — a rettenetes halálítélet — volt az utolsó határozott hang, mely fülemhez ért. Azután az inkvizítori szavak nesze mintegy elmerült a kábulat elemezhetetlen zsivajában. Ez valahogy a forgás képzetét hozta elmémbe…”

A mi kis húgocskáink · Mikszáth Kálmán

tudományos akadémia
„Van nekem egy akadémiai tag ismerősöm, akivel én együtt szoktam vacsorálni. Tudvalevő dolog, hogy az együttes vacsoráktól az ember maga is tudóssá lesz. Úgy történt velem is. Egy idő óta elkezdte beszélni a kompánia, hogy jövőre már engem is beajánl az Akadémiába. Csak abban nem tudtunk megállapodni, melyik tudományszakba? Mindegy, akármelyikbe. Ahol könnyebben keresztül lehet menni!…”

A magyar Faust · Mikszáth Kálmán

matematika, fizika, kémia, Hatvani István
„Lapunk egy barátja kezemhez juttatta »ama szomorú halotti beszédet, mely boldogult emlékű és nagy virtusokkal tündöklő tiszteletes Tudós Tekintetes Nemes Nemzetes és Vitézlő Hatvani István uramnak, a debreceni reformátusok nemes kollegiumának ritka tudományú és fáradhatatlan professzorának halhatlan emlékezetére íratott 1786-ban, midőn az úr a hív és vitéz szolgát bevivé a lelkek országába«…”