XXIII. évfolyam · 2019 | XXIV. évfolyam 1. szám · 2020. január | XXV. évfolyam · 2021

Horvai Ferenc

Petőfi káprázata

fizika, csillagászat, teljes napfogyatkozás, 1842

1842. július 8-án Magyarországon — a fővárost is súrolva — teljes napfogyatkozás volt, melyet sokakkal együtt Petőfi Sándor is látott. A költő akkor a pápai református kollégium diákja volt. Barátjával, Jókaival és unokatestvérével, Orlay Petrich Somával nézte a jelenséget…

D. Gy.

Üzenetek dakszli nélkül

Csaba királyfi és Hephaisztosz is társalgott

logika, negáció, informatika, információ, információtovábbítás

A legrégibb távközlési mód drót nélküli, sőt általában eszköz nélküli volt, és éjjel-nappal egyformán jól működött: az állatvilágból lassanként kiemelkedő – részben éppen ezzel kiemelkedő – ember odakiáltott társának, előbb tagolatlanul, majd szavakba, mondatokba rendezve a hangokat. A társ — ha szükségesnek mutatkozott — tovább kiálthatta az üzenetet: az első és a harmadik között alkalmi távközlési lánc húzódott immár.…

Hinni a tudományban?

Beszélgetés Daniel Kehlmann német-osztrák íróval A világ fölmérése sikeréről

földrajz, geológia, meteorológia, növénytan, állattan, geometria, mágneses mező

– Hogyan választotta ezt a két főszereplőt? Ki volt előbb? Gauss vagy Humboldt? Melyikükről akart mindig is regényt írni?

– Őszintén szólva Gauss régebben foglalkoztat. Olvastam róla, nemcsak a tudományos tevékenységéről – de elképzelésem nem volt, hogyan lehet róla úgy írni, hogy az érdekes is legyen. Azután véletlenül, Mexikóban járva belebotlottam Humboldt ottani felfedezéseibe, és megragadott a jelenség, ez a nagyon német vagy inkább poroszos figura…

Schöpflin Aladár

Új egyetemek

(1910)

felsőoktatás, egyetemek, tudományos közélet, XX. század eleje

Vannak hosszú életű, sőt halhatatlan problémák. Évekig, évtizedekig bujkálnak, beleeszik magukat az emberek tudatába, mindenki csak helyesli és kívánja megoldásukat, ezerféle alkalommal, ezerféle érvvel támogatják ennek a megoldásnak szükségességét. A problémák pedig problémák maradnak…
XXIII. évfolyam · 2019 | XXIV. évfolyam 2. szám · 2020. február | XXV. évfolyam · 2021

Vajna Gyöngyi

Marsall László két versének értelmezése

matematika, algebra, mátrixszámítás, analízis, Heine–Borel-tétel

Dolgozatomban olyan versek vizsgálatára vállalkozom, melyek szoros kapcsolatban állnak a matematikával. Az elemzés nehézségét az adja, hogy sok esetben a versekben megjelenő tételek, műveletek, elméletek megértése alapos számtani ismereteket igényel. Ezért célom egy olyan beszédmód kialakítása, mely hidat alkot irodalom és matematika között.…

Műszaki–tudományos kislexikon

telefonközpont, biokémia, biofizika, agyműtét

Ezek a fehér ruhás, fehér álarcos mágusok csak staffázs és statisztéria a klasszikus misztériumban, amit játszanak. Olivecrona nem játszik komédiát. Ott ül a központban, munkaköpenyében, a tábla előtt, ami tele van lyukakkal és banándugókkal. Kapcsol és bont, kapcsol és bont. A finom huzalok bonyolult Gordius-csomójában tökéletesen kiismeri magát…

„miriádnyi homokszem mérnöke”

Részlet Horatius verséből

matematika, csillagászat, Arkhütasz

A matematikát négy tárgykörre bontotta. Matematikai kvadriviuma a következő részekre tagolódik: aritmetika (számok a nyugalom esetén), geometria (kiterjedések a nyugalom esetén), zene (számok a mozgásban) és csillagászat (kiterjedés a mozgásban). Ehhez a négyeshez csatlakozott később az iskolai oktatásban még három tárgykör, a trivium: a grammatika, retorika és dialektika…

„Remeg e nyíl és áll és száll vadul”

Részlet Paul Valéry verséből

Zénón, paradoxon, apória

Ma már tudjuk, hogy végtelen sok szám összege is adhat véges eredményt. A paradoxon esetében, ha összeadjuk a végtelen sok apró időszeletet, amit az egyes lépések igénybe vesznek, véges időt kapunk eredményül, méghozzá pontosan annyit, amennyire Akhilleusznak szüksége van, hogy utolérje a teknőst. Ha ennél több időt adunk, természetesen meg is előzi…