1.

A diák különösebb lelkesedés nélkül várta a matematikaórát. Humán érdeklődésű osztályba járt, holmi képletekkel való bűvészkedés nem hozta ki a sodrából. Különben is, tanáruk megbetegedett, helyettesítés lesz. Az öregúr, akit addig csak a folyosóról ismertek, a társaságra ügyet sem vetve egyenesen a táblához ment, és belekezdett egy levezetésbe. Az első sor után jelentőségteljesen egymásra néztek: csakis őrülttel lehet dolguk, hiszen normális ember tudná, egy kukkot sem értenek a felírtakból. A második sornál bomlani kezdett a fegyelem, a harmadik sortól többen levegő után kapkodtak. Az idős tanár nem zavartatta magát, befejezte a levezetést, majd az osztállyal szembefordulva csak ennyit mondott: — Ugye, milyen szép? A diák meghökkent. A kuszának tűnő képletek egyes emberekben ugyanolyan hatást váltanak ki, mint benne egy remekbe szabott verssor?

Érettségi után antikvárius lett a diákból. Az élmény azonban még jó húsz év elteltével is élénken él emlékezetében.

(1970 körül megtörtént)

2.

A diák csendesen bóbiskolt a filozófiatanár magyarázatát hallgatva Arisztotelészről, valami Porphürioszról és más régi gondolkodókról. Ő már az informatikaórára gyűjtötte erejét, legújabb programjának módosítására készült. Ekkor váratlan esemény zökkentette ki nyugalmából. A tanár úr ugyanis megjegyezte: tudomása szerint a modern számítógép-programozás egyik alapelve szoros rokonságot mutat az arbor porphyriana, azaz a porphürioszi fa konstruálásának elvével. Nocsak, már csaknem kétezer évvel ezelőtt is? — hökkent meg a diák. Elhatározta, hogy alkalomadtán tisztázza a dolgot informatika tanárával.

(kitalált történet)

1. 1994-ben elkészült a Ponticulus koncepciójának első vázlata. Ekkorra már terjedelmes anyag állt rendelkezésre természettudományos tartalmú irodalmi alkotásokból és irodalmi színvonalú tudományos művekből, amelyek alkalmasnak mutatkoztak ahumán és reál kultúra összefonódásainak bemutatására.
2. 1995-ben, 1999-ben, 2000-ben eredménytelen pályázatok a Közoktatási Modernizációs Alapítványnál, a Kulturális Örökség Minisztériumánál, a Közoktatási Modernizációs Alapítványnál és a Soros Alapítványnál.
3. 1997. decemberében a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Közoktatási Szakosztálya vezetőségének erkölcsi támogatásával elkezdődik a Ponticulus Ludus nevű műveltségi játék.
4. 1998 novemberében az NJSzT digitalizáló eszközöket biztosított a munkához.
5. 1999 decemberében a játékhoz a Ponticulus Chrestomathia nevet viselő olvasókönyv társult.
6. 1999-ben a Soros Alapítvány 250 eFt-os ösztöndíjjal támogatta a munkát.
7. 1999 áprilisában az NJSzT hírújságja a Ponticulusból vett válogatással köszönti a költészet napját.
8. 1999 júliusában az 1998/99-es játék nyerteseinek jutalmazását a Magyar Tudománytörténeti Intézet és a Typotex Kiadó ajándék kötetekkel támogatja.
9. 1999. októberében befejeződött a – kezdettől fogva – havonta, folyóiratszerűen megjelenő anyag egységesítése. Az így létrejövő web-folyóirat neve: Ponticulus Hungaricus lett.
10. A 2000. április 23-i Könyvfesztiválon, a Typotex Kiadó Harmadik kultúra című műsorának részeként — színészek előadásában — 15 írás hangzik el a Ponticulusból.
11. 2000-től az NJSzT szoftverfrissítésekkel, eszközvásárlással, továbbá a ponticulus.hu domain név üzemben tartásával támogatja a munkát.
12. 2001. július. Az NJSzT könyvvásárlási utalvánnyokkal, míg a Typotex Kiadó ajándék kötetekkel jutalmazta a játék helyezettjeit.
13. 2001 szeptemberéban csatlakozik a játékhoz az első bölcsészhallgató.
14. 2002. július. Az NJSzT könyvvásárlási utalvánnyokkal, míg az Enciklopédia Kiadó ajándék kötetekkel jutalmazza a műveltségi játék helyezettjeit.
15. 2004-től a játékot határozatlan időre szüneteltetjük.
16. 2004-ben, 2006-ban és 2008-ban a Microsoft Magyarország Kft. szoftvercsomagokkal támogatta a szerkesztést.