„Kis törvény fölé mindig nagyobb mered,
A roppant erő belőle fakad,
De talánya is nagyobb, beismered,
S így a falat a torkodon akad.”

Ismeretlen szerzőa

„A Természet mosolyog, de érzéketlen:
Mit számít néki boldogságotok?”

Louise Ackermand (1813—1890) francia költő

„Mindannyian hajlamosak vagyunk arra, hogy kutatásaink irányítását ne az anyagra bízzuk, hanem bírálóink véleményére, és még ha saját magunkkal vitázunk is, vizsgálatunkat csak addig a pontig terjesztjük ki, ahol már nem találkozunk ellenvetéssel.”

Arisztotelésza (i.e. 384—322) görög filozófus

„Templom a természet…”

Charles Baudelaired (1821—1867) francia költő

„Mindezt nem látta senki még —
Ám tudósaink szüntelen
Bizonygatják: így kell legyen…
Soha ne kétkedjünk tehát
Abban, mit senki át nem lát!”

Hilaire Belloca (1870—1953) angol író

„Mert a bölcsességnek sokaságában sok búsulás van, és valaki öregbíti a tudományt, öregbíti a gyötrelmet.”

Biblia Prédikátor Könyve; I,18.

Tréfás megjegyzés a kvantummechanika Schrödinger-féle egyenletéhez:

„Pszijével Erwin
Számolt, éppen eleget,
Arra mégsem jött rá,
Pszije voltaképp mi lehet.”

Felix Blocha (1905—1983) svájci születésű amerikai fizikus

„Az, amit pontosan meghatároztak, elrendeztek, adatszerűen feldolgoztak, sosem elegendő a teljes igazság megragadásához: az élet mindig túlcsordul minden serleg peremén.”

Borisz Leonyidovics Paszternak (1890—1960) szovjet—orosz költő és regényíró

„Először kételkedni, aztán kutatni, végül fölfedezni.”

Henry Thomas Buckled (1821—1862) angol történetíró

„Azt mondják, hogy bár Isten nem tudja a múltat megváltoztatni, a történészek igen; talán éppen azért tűri meg őket az Úr, mert e tekintetben hasznára lehetnek.”

Samuel Butlera (1835—1902) angol prózaíró

„A költő csak a fejét szeretné a mennybe emelni. A logikus az, aki a mennyeket szeretné a fejébe tömni. És az ő feje reped meg.”


„A tündérmesékben a világmindenség megőrül, a hősnek azonban helyén van az esze. A modern regényekben viszont a hős már azelőtt eszét vesztette, mielőtt a könyv elkezdődött volna, és rettentően szenved a világmindenség nyers határozottságától és kegyetlen józanságától.”

Gilbert Keith Chestertona (1874—1936) angol író, újságíró

„A tényekkel az a baj, hogy annyi van belőlük.”

Samuel McChord Crothersa (1857—1927) amerikai unitárius pap, esszéista

„Egyre nyilvánvalóbbá vált azonban, hogy a természet másképpen működik. Alapvető törvényei nem úgy szabályozzák működését, ahogyan az a mi képzeteinkben közvetlenül megjelenik, ehelyett egy, a jelenségek mögött rejlő valamit irányítanak, amelyről nem tudunk képet alkotni oda nem tartozó dolgok bevezetése nélkül.”

Paul Adrien Maurice Diraca (1902—1984) angol fizikus

„A véletlen nem részesíti az embert jóban vagy rosszban, csupán alkalmat ad neki ezekre.”

Epikurosz (i.e. 341—270) görög filozófus

„A természetes kiválasztódás egy rendkívül magas fokú valószínűtlenség létrehozásának mechanizmusa.”

Sir Ronald Aylmer Fischera (1890—1962) angol statisztikus, evolúció biológus, eugenetikus és genetikus

„Olyasmit keresel, Joe,
Ami nem létezik.
Kezdetekre gondolok,
Kezdetekre és végekre.
Kezdetek és végek —
ilyen dolgok nincsenek,
Csak a közép létezik.”

Robert Lee Frosta (1874—1963) amerikai költő

„Ha a világnak nevezett holmi
Véletlen űzte atomok műve
Mely bár soha nem szűnik fordulni,
Nem fárad tőle,
Ám arra mégsem felelet,
Hogy te szép vagy, s én szeretek.”

John Lewis Halla (1934—) Nobel-díjas (2005) amerikai fizikus

„Az ébrenlévőknek egy és közös a világuk, az alvóknak mindegyike pedig külön világba lép.” (Kerényi Károly fordítása)

Hérakleitosza (i.e. 530 körül—470) görög filozófus

„A legközvetlenebb és bizonyos értelemben a legfontosabb kérdés, amelynek megoldására a természet tudatos ismeretének képessé kell tennie bennünket, a jövő eseményeinek előrelátása.”

Heinrich Rudolph Hertza (1857—1894) német fizikus

„Mindig úgy véltem, hogy az általában kevéssé vonzó tudományos ismeretek népszerűsítésének legjobb módszere, ha kialakulásuk történetét felidézzük. E módszer lehetővé teszi, hogy figyelemmel kísérjük, milyen erőfeszítéseket tesz az emberi elme a megismerés érdekében. Közben arra is magyarázatot kapunk, miért tetszeleghet hosszú időn át a tévedés az igazság köntösében. A tudás útkeresését tükrözhetné-e bármi szemléletesebben, mint azok tanulsággal teli élete, akik ismereteinket megalapozták?”

Histoire de la chimie I—II. Paris, 1866, 1889; I. VIII.
Ferdinand Hoeferc (1811—1878) tudománytörténeti művek szerzője

„A fizikusok kénytelenek voltak az elérhető legjobb megoldást választani, és szomorú arccal járkálva arra panaszkodtak, hogy hétfőn, szerdán és pénteken hullámként kell kezelniük a fényt, kedden, csütörtökön és szombaton pedig részecskeként. Vasárnap pedig csak imádkoztak.”

Banesh Hoffmanna (1906—1986) angol származású amerikai fizikus

„A mértan: az összhang egyik válfaja.”


„A legkiválóbb elméknek is vannak bálványai, és néha kínszenvedést okoz nekik a logika tiszteletlensége.”

Victor Hugod (1802—1885) francia költő, regény- és drámaíró

„Az abszolút vonatkozásában minden tudomány módszertan. Ezért nem kell félni az egyértelmű módszerességtől. Ez a dolgok foglalata, de nem inkább az, mint minden más az egyedin kívül.”

Franz Kafkad (1883—1924) német nyelvű cseh regényíró és elbeszélő

Analízis. Valóban, a múlt század tudománya sikeresen szétszedte az embert. Jöhetne már valaki, aki megint összerakja.”

Karinthy Frigyesd (1887—1938) író

„Tetszik a relativitás- és a kvantumelmélet, mert számomra oly érthetetlenek. Bennük nyughatatlanul és megfoghatatlanul, riadt hattyúként bujkál a tér; az atom pedig úri kedve szerint folyton átírja a szabályokat.”

David Herbert Lawrenceb (1885—1930) angol novellista

„Nem és nem! Csupán azt festetted le, ami van. Erre bárki képes. Az igazi rejtély az lefesteni, ami nincs!”

Oscar Mandela (—) amerikai filozófus [?]

„Pokoli nehéz érzékeltetni, hogy egy csónakot mértani szabályok szerint hasított és összeállított fákból készítenek.”

Edouard Manetd (1832—1883) francia festő

Az atomelmélethez vezető út:

„Midőn felderengett a tudomány hajnala,
s dolgokat intézte papok hada,
Kalapácsot meg vésőt jól forgattak,
s az ember képére isteneket faragtak;
Majd színre léptek a kufárok,
őket követték a kiváló, tudós tanárok,
Kik démont s istent egyaránt döntöttek porba,
felcserélve őket, időtlen időkig, atomokra.”

James Clerc Maxwella (1831—1879) skót fizikus

„Nem mondom, hogy a tudomány mindent megmagyaráz, de legalább megállapít, s ennyivel beérem. Eléggé érdekel a hogyan, hogy sajnálkozás nélkül le tudjak mondani a miért hiú kutatásáról. Különben is … kétfajta magyarázat közt talán csak fokozati különbség van.”


„A tudomány. Több mint egyszerű megismerés. Vágy ez, összhangba hozni a világegyetemet — azt a világegyetemet, amelynek törvényeit előre megérzi. (Aki ezen az úton halad, sokkal hatalmasabb és izgatóbb csodához érkezik, mint aki a vallás útján jár!) A tudomány mély kapcsolatot, összhangzást teremt köztünk, s a természet és titkai közt.”

Roger Martin du Gardd (1881—1958) francia regényíró

„Ó Természet és ó emberi lélek! Mennyire kimondhatatlanok kapcsolt analógiáid! Nem mozdul vagy él az anyagban oly atom, melynek ne volna ravasz mása az elmében.”

Thomas Melvillea (1726—1753) skót természetfilozófus

„Ha macskámmal játszom, ki mondja meg, vajon én vagyok-e az ő játékszere s nem ő az enyém?” (Bajcsa András fordítása)

Michel Eyquem de Montaignea (1533—1592) francia moralista

„Nem bízhatunk abban, hogy a természet törvényeinek kódexe valaha is felfedhető és elolvasható, mert nincs bizonyíték arra, hogy egy még nálunk is racionálisabb, isteni lény egykoron megalkotott egy ilyen, elolvasható kódexet.”

Joseph Needhama (1900—1995) művelődés és tudománytörténész

„A valóság sokágú, összetett, s csak összetett módszerekkel közelíthető meg. Az új fizika, amikor a jelenségek bonyolultságához alkalmazkodik, nemcsak ismeretet nyújt, de gondolatainkat is rugalmasabbá teszi.”


„Művészetet és tudományt nem lehet csak valóságból csinálni. Egy festmény, mely csak a művészé, s nem a körülötte áramló világerőké is: halott. Egy tudományos felfedezés, mely nem tud nagy, kifejleni váró sorstörekvések eszköze lenni: kacat.”


„A serdülőt a nagy összefüggések érdeklik. Milyen a világ, hogy érvényesülhet benn ő maga. Az ifjú kozmogónus és moralista: ami a képzeletét megfogja, vagy a világ rendje, vagy a példa hatalma.”

Németh Lászlód (1901—1975) regény-, dráma- és tanulmányíró

„Ha világunk fizikai törvényei autonómak, nem vagyunk szabadok; ha viszont szabadok vagyunk, a fizikai törvények nem autonómak.”


„Hajlok arra, a gondolatra, hogy tudományos felfedezést tenni lehetetlen olyan eszmékbe vetett hit nélkül, melyek teljes mértékben spekulatívak, és néha meglehetősen ködösek; olyan hit nélkül tehát, amely tudományos szempontból teljesen megalapozatlan.”

Karl R. Poppera (1902—1997) angol tudományfilozófus

„Mert a szépség tulajdonképp oly feltevéseknek a sora, amelyeknek a csúnyaság megszűkíti, sőt elzárja az útját, azt az utat, amelyet már megnyílni láttunk az ismeretlenre.” (Gyergyai Albert fordítása)

Marcel Prousta (1871—1922) francia regényíró

A kvantumvalóság természete:

„A naiv realizmus a fizikához vezet, és a fizika, ha igaz, megmutatja, hogy a naiv realizmus hamis. Ennél fogva a naiv realizmus, ha igaz, akkor hamis; tehát hamis.”


„A fizika nem azért matematikai természetű, mert olyan sokat tudunk a fizikai világról, hanem azért, mert olyan keveset: csak matematikai sajátosságait fedezhetjük fel.”

Bertrand Russella (1872—1970) angol matematikus és filozófus

„Hiszem, ha megszakadna a párbeszéd, amit az első almafáját elültető neolitikumi ember kezdett el, meghalna a Föld.”


„Engem, csak a lehetetlen érdekel!”

Selye János (1907—1982) magyar származású kanadai orvos

„Tudós könyvekben ez áll:
Bolhát kisebb bolha zabál,
E kisebbet űzi hasonló fátum,
S így megy ez ad infinitum.”

Jonathan Swifta (1667—1745) angol szatíraíró

„Különös volna, hogy míg az egész természet, minden bolygó örök törvényeknek engedelmeskedik, lenne egy kicsiny, öt láb magas állat, mely e törvényeket megvetve úgy cselekedhetne, ahogyan jólesik neki, kizárólag saját szeszélyeit követve.”


„Newtont nagyon kevés ember olvasta, hiszen megértése tanult főket feltételez. Beszélni viszont mindenki beszél róla.”

Voltairea (François-Marie Arouet) (1694—1778) francia regény- és drámaíró, filozófus

„A tárgyi világ hétköznapi értelmezését minden korban valamilyen kétségtelen, gyanún felül álló feltételezés uralja, és az egyén elméje — bármennyire úgy érzi is, hogy nem ért egyet kortársaival — nem elszigetelt rekesz, hanem inkább öbölhöz hasonló egyetlen, folyamatos közegben — saját helyének és korának őt övező roppant óceánjában.”


„A világ haladása szempontjából a görögöket az teszi igazán fontossá, hogy felfedezték azt a szinte hihetetlen titkot, hogy a spekulatív ész maga is szabályos módszerekkel végzett vizsgálat tárgya lehet.”

Alfred North Whiteheada (1861—1947) angol filozófus