Aki nem tud arabusul

Marx György
fizika, anyag, erő, munka, fizikai mezők, biológia, kettős spirál, science fiction stb.
szóelválasztás

A Természet jelenségeiből az anyag mozgástörvényeit olvashatja ki a kutató. Mikor azonban megfigyeléseiről és következtetéseiről másoknak beszámol, többek között azért, hogy objektivitásáról (a megfigyelő személyiségtől független voltáról) meggyőződjön, emberi nyelvet használ. A nemzetközi tudományos nyelv (legyen az latin, angol vagy a genfi nomenklatúra) érdekes ötvözete a szabatosságra törekvő tudományos racionalizmusnak, a félreértéseken át vezető tudománytörténetek és a kutatóintézetek népi ízeket felvillantó slangének.

A természettudomány azonban nem papi kasztok, nem udvari asztrológusok, nem nagyképű csodadoktorok titkos mágiája. A tudományos-technikai forradalom demokratikussá tette a természettudományt (tranzisztorból bioaktív mosóporon át hibridcsirkéig) tárgyainak és szókincsének elterjedtségében egyaránt. Magyarországon százezrek tanulnak igényes természettudományt az iskolában, százezrek valósítják meg a 20. század természettudományos eredményeit a termelésben, és mindenki használja azokat. Valljuk, hogy a mai világ műszaki környezetében csak úgy érezhetjük magunkat otthon, csak úgy kerülhetjük el a pesszimista elidegenedést és a technokraták általi manipuláltságot, ha a természettudományos alapokkal tisztában vannak széles gondolkodó rétegek. Magyarul is kell tehát beszélnünk természettudományról. Olyan magyarsággal, amely erőteljesen kifejező, ugyanakkor nem vezeti tévútra a gondolkodás szabatos menetét. A természettudományok közt a fizika mindig törekedett arra, hogy sokakhoz szóljon, és magyarul tegye ezt. Olyan szép kifejező szakkifejezések tanúsítják ezt, mint erő és munka. Különösen szeretem az anyag szót, amely nálunk is összecseng az anya szóval, mint a többi európai nyelvben. Igaz, hogy a fizikai szaknyelvnek nem volt olyan modern rendbe szedője, mint Erdey-Gruz Tibor volt a kémiának, az MTA Csillagászati Bizottsága a csillagászatnak, vagy ahogyan a biológusok kapcsolódtak be a magyar tudományos nyelv vitájába legutóbb az Akadémián. De a fizikában ennek ellenére kedvező a helyzet. Sok a találó magyar kifejezés, kevés az elterjedt félreértett fordítás, nem olyan bántó az idegen szavak áradata. Mégis – több ezer ember számára élő fizikát magyarul bemutató lapban – szólni kell a hibákról is.

Klasszikus példa természetesen a lóerő. Nem tudom, ki fordította félre valamikor a Pferdestärke vagy horse power kifejezést, de nem tudta, hogy az erő német megfelelője Kraft, angol megfelelője a force. Természetesen a múlt században az erő még sok minden jelentett. (Mesélik, hogy az energiamegmaradás felfedezésének idején Helmholtz erről szóló előadását hirdette meg a Porosz Akadémia. A tudós előadó legnagyobb meglepetésére az érdeklődő közönség javarészt pocakosodó katonatisztekből állt. Helmholtz magára vethetett, miért választott ilyen félreérthető előadáscímet: Über die Erhaltung der Kraft.) Szerencsére a watt lassan kiszorítja a lóerőt. Kibírtuk a lóerőt, csak gyerekeinknek okoztunk vele némi szükségtelen iskolás fejtörést. De azért a csendben elszenderült elektromotoros erő kifejezést ne próbáljuk feltámasztani olyan valaminek a jelölésére, ami nem vektor, hanem skalár, és amit nem newtonban mérnek, hanem voltban.

Ha valaki a sebesség egységét így adja meg az iskolában: 60 km, egyest kap. Ezt a szigorúságot nem vonatkoztathatjuk a közlekedésrendészetre, hiszen a sebességkorlátot jelző táblán ez áll: 60 km. Mi lesz, ha egy rossz diák egyszer erre hivatkozik? Úgy látszik, az angol és amerikai közlekedés-rendészet képzettebb a fizikában, hiszen ezt írják: 40 mph (miles per hour).

Sokkal inkább érzelmeket felkavaró vitatéma, hogy a field, Feld, polja szót hogyan fordítsuk magyarra. Régen az anyagiságot kiemelő mező szót használták. Azután jött Einstein, aki a gravitációt a geometriai tér megnyilvánulásának tekintette. Ezt vallotta tudományos világnézetként Novobátzky Károly is, aki így írt elektrodinamika tankönyvében: „A testek elektromos töltésük révén a környező geometriai teret fizikai tulajdonságokkal ruházzák fel, fizikai térré alakítják át. Ezt a fizikai tulajdonságokkal felruházott teret elektromos térnek nevezzük.” Einstein nem tudta tökéletesen keresztülvinni programját: ma már nem sokan bíznak benne, hogy az elektromágnesességet geometriai sajátságként lehet egyhamar értelmezni. Sokkal inkább a fény anyag volta kerül szemléletünk előterébe, így ismét terjed a filozófiailag egyértelműbb elektromos mező szóhasználat. Ez a példa is mutatja, miként hordozza az elektromos tér–elektromos mező ingadozó alkalmazása a tudománytörténet különböző útjainak és útvesztőinek emlékét.

Az elektromágneses mező anyag voltának kiemelése megkönnyíti azt, hogy elkerüljük az elektron–pozitron-pár fénnyé történő átalakulásának fizikai és filozófiai buktatóit. Ezért szerencsésebb a jelenséget szétsugárzásnak nevezni (Zerstrahlung alapján), mert ez az elpárolgáshoz hasonló képet idéz fel, szemben az annihilatioból fordított megsemmisülés szóval.

Charm szó eredetileg valami olyasfélét jelentett, mint varázslat. (A kígyóbűvölő például angolul snake charmer.) Glashow, aki ezt a szakkifejezést napjainkban bevezette a fizikába, hangsúlyozta, hogy a szónak jóindulatú jelentése van, mint a magyar bűbáj szónak. A kvarkok negyedik fajtája olyan, hogy sokat beszéltek róluk, de meglepően nehéz volt nyomukra bukkanni. Glashow ezeket a kvarkokat charmed (elvarázsolt, elbűvölt) jelzővel illette, mint mi az alvó Csipkerózsikát. Egészen más ez a Glashow által alkalmazott kép, mint ami bennünk a nálunk terjedő bájos kvark kifejezés hallatán ébred. Sokat torzít a félreértett fordítás: nem elbájoló (charming) lényekről van szó, hanem elbájolt lényekről!

Nézzünk át a szomszédba is. A spirális a geometriában egy csökkenő görbületű, zérus torziójú síkgörbe (mint a spirálködök karjai vagy a mákos tekercs fekete csíkja). A csavarvonal viszont állandó görbületű és állandó torziójú térgörbe, mint a dugóhúzó vagy mint a spirálfüzetet összetartó acélszál. Nem kívánom a kockás spirálfüzetet feltétlenül négyzethálós csavarfüzetre magyarosítani, hiszen az előbbi olyan gyerekesen bumfordi, elnevezés, hogy szinte kedves. De amikor a DNS esetében a double helix kifejezést (helix eredeti görög jelentése: csiga, mai jelentése minden európai nyelvben: csavarvonal) valaki kettős spirálra fordította, azt bizonyította, hogy nem érti az angolt és nem ismeri a geometriát. Mert a DNS alakja (geometriailag is és a hű fordításban is) kettős csavar. Ez egyszerre magyar, kifejező, szabatos.

Fiction annyit jelent, hogy széppróza. (Nonfiction az angol összefoglaló neve az esszékötet, ismeretterjesztő könyv stb. műfajának.) Science fiction jelentése tehát: tudományos regény (beleértve a tudományos novellát is). Sajnos, nem mindenki tud angolul, aki angol szavakat fordít magyarra, így változott át a science fiction kifejezés tudományos-fantasztikus regénnyé. A fordítói baki következtében az egész irodalmi műfaj jellege változott meg, mire hazai irodalmáraink kezébe került. Egy újabb bukfenc ezt. csak betetőzte: a sci-fi becenév helyett a magyar fanti szót kezdték terjeszteni. Tehát első lépésben valamit indokolatlanul becsempésztek a tányérba, a második lépésben azután minden egyebet szemétbe kotortak mellőle, és a végén csodálkoznak: idehaza egészen más íze van az ételnek, mint Londonban vagy Moszkvában. (Már azon sem csodálkozunk, hogy a Kozmosz fantasztikus könyvek 53. kötetében – 1977 – mi történik:

Az a hír, hogy új bolygó jelent meg Naprendszerünkben, érthető izgalmat keltett. A Ludea pályája a Plútóéhoz van a legközelebb, és legtávolabb esik a Naptól. Másodpercenként húsz kilométeres sebességgel kering.

Gondolom, az izgalom főleg a gimnazisták körében tört ki, akik tanulják Kepler törvényeit és rájönnek: a Ludea a másvilágból érkezhetett, hiszen mozgása fittyet hány a mechanika törvényeinek. Igaz, most jut eszembe: ez az idézet fantiból való, és nem a tudományos regény – angolul: science fiction – műfajából.)

Egyszer írtam ugyanebben a rovatban arról, hogy még a fizika is szebb és érthetőbb kifejező magyar nyelven. Most részben visszavonom: aki nem tud arabul, mégse fordítsa le az arab szakkifejezéseket magyarra. Igaz, azok még fordíthatnának, akik értik az arab nyelvet.

Marx György