Arany János akadémiai évei
(1865–1877)

Válogatás a főtitkár hivatali levelezéséből
matematika, Bolyai-hagyaték, szögharmadolás, fizika, Meteorológiai és Földmágnességi Intézet, méter-rendszer, Vénusz-bolygó átmenet, meteorit, Kozmosz Apotheozisa, kémia, Vegyészeti Laboratórium, Than Károly, Charles Sainte-Claire Deville, földrajz, a Lánchíd vízmércéjének 0 pontja, Északi-sarki expedíció, biológia, Charles Darwin, orvoslás, Balassa János, Sebészeti Atlasz, Guillaume Duchenne de Boulogne, elektromosság a gyógyításban

„[…] érdekes lenne egy olyan Arany levelezés-kiadás, melyben a magán- és hivatali levelek együtt, egy folyamba illesztve jelennének meg s adnának egységes, teljes képet a levelező Arany Jánosról. – Egy ilyen újabb kiadásban feltétlenül helyet kellene biztosítani a jelentősebb hivatali válaszleveleknek is, amelyeket Arany mint akadémiai főtitkár kapott. Így nyerhetnénk csak igazi képet nemcsak irodalmi, de természettudományos tájékozottságáról és kapcsolatairól, természettudósoktól irodalmárokig, Darwintól – Thomas Wattsig, elsősorban angol nyelvterületen, mint arra Gál István kutatásai utalnak.”

Érdemes átlapozni Arany János hivatali iratainak második kötetét (Arany János összes művei XIV.), mely a költő 1865 és 1877 közötti akadémiai tevékenységének dokumentumait közli. Az Akadémia korabeli állapotát és a költő–akadémikus–főtitkár akadémiai munkásságát (1865–69: titoknok, 1870–77: főtitkár) Gergely Pál mutatja be, az iratokhoz készített jegyzetek bevezetésében. (Ebből néhány részt a jobb érthetőség miatt idézek.)

Főtitkárrá választása előtt Arany Szépirodalmi Figyelő (1860–1862) és Koszorú (1863–1865) című folyóirata rendszeresen beszámolt az Akadémia rendezvényeiről, továbbá új tudományos eredményeket ismertetet. Erre egy komoly (Thán Károly kémikus akadémiai előadása) és egy humoros (Villanygép) példát idézek. Ezek természetesen nem részei Arany akadémiai munkásságának. Később, főtitkárként igen korrekt módon képviselte a matematika és a természettudományok érdekeit.

Néhány figyelmet érdemlő téma: Arany levelezett a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet, valamint a Vegyészeti Laboratórium létrehozása, a „budapesti Lánchíd vízmércéje 0 pontjának szabatos meghatározása”, a méter-rendszer Magyarországi bevezetése, a Bolyai-hagyaték megszerzése és kiadása, a Vénusz-bolygó átmenet megfigyelése, különféle meteorkő-darabok bemutatása, továbbá Balassa János Sebészeti atlaszának kiadása ügyében.

Hivatali ideje alatt választják meg többek között tiszteleti tagnak Jedlik Ányos fizikust (1873), levelező tagnak pl. Eötvös Loránd fizikust (1873), külső tagnak Charles Darwin angol természettudóst (1872), Hermann Helmholtz német fizikus–fiziológust (1872), Gustav R. Kirchoff német fizikus (1872), William Thomson (a későbbi lord Kelvin) angol fizikust (1873) és Karl Rokitansky cseh származású osztrák patológust (1874). A titoknoki/főtitkári beszámolókban Arany pl. megemlékezik Jean Victor Poncelet francia mérnök, katonatiszt, matematikus, Michael Faraday angol fizikus, kémikus, Charles Babbage angol matematikus, informatikus, feltaláló és Justus Liebig német kémikus külső tagok haláláról.

Közben persze mosolyt keltő epizódok is előfordulnak. Ilyen például a „szög háromfelé metszését” tartalmazó, illetve a Kozmosz Apotheozisa címet viselő dolgozatok elutasítása, továbbá a költőnek a cs[ászári és] kir[ályi] Geológiai Birodalmi Intézet levelezői listájára való felvétele. Végül még egy érdekesség. Nemrég foglalkozott Frei Tamás műsora – ebben Fábry Sándor is ügyesen marháskodott – Kepes András egyik ősének egy „Polar expeditio”-ban való részvételével. Nos, Arany levelezéséből kitűnik, hogy az Akadémia az expedíciót anyagilag ugyan nem támogatta, azonban a sikert követően üdvözlő bizottságot delegált „Payer és dr. Kepes urak fogadására”.

A szerkesztő

szóelválasztás

Húznom kell a jármot… s akkor érem el óhajtott quasi-függetlenségemet, mikor már se lelkileg, se testileg hasznát nem vehetem.

Arany János levele Tompa Mihályhoz

Gergely Pál bevezetése a jegyzetekhez

Arany hivatalos iratainak e II. kötete a költő-titoknok, illetve főtitkár rendkívüli méretű akadémiai munkásságáról számol be; azokat az iratait közli, amelyeket Arany az MTA-hoz küldött, és amelyeket később, mint megválasztott főtisztviselő, hivatalból fogalmazott. […]

Az MTA egykorú szervezete

Arany akadémiai működésének megértése céljából szükséges röviden ismertetnünk az MTA egykorú szervezetét és ügyvitelét. Az MTA élén az elnök állt, mellette a másodelnök; az ügyeket a titoknok (1870-től: főtitkár) intézte, a következő tisztviselők: az akadémikusok sorából választott jegyző, könyvtárnok, kézirat- és éremtáros segítségével. A pénztárost, ügyészt, gondnokot, valamint a titoknoki iroda írnokait és korrektorait nem a tagok sorából nevezték ki, mint később a könyvtárnokokat sem.

Az 1825–1869. években még hat szakosztályban dolgoztak a tagok: a nyelvtudományi, filozófiai, történetírási, matematikai, törvénytudományi és természettudományi osztályban. Ezeket vonták össze 1870-ben háromra; így működött az MTA 1945-ig. Az MTA életét irányító 25 tagú Igazgató Tanács részben az alapító főrendű családok tagjaiból, részben magasabb állami hivatalnokokból állt, és főleg az MTA tisztviselőinek kinevezésével vagy fegyelmi ügyével és anyagi kérdésekkel foglalkozott. Az évi költségvetést az osztályok javaslatai alapján ott vitatták s szavazták meg; ugyancsak ellenőrizték a pénztárt, az alapítványok kezelését, és újak elfogadása felől döntöttek. Az igazgatósági tagoknak csak az Igazgató Tanácsban és az ún. Elegyes ülések-ben volt szavazati joguk; ez utóbbin választották meg az akadémiai tagok titkos szavazással az elnököt, másodelnököt, titoknokot és jegyzőt. Az elnököt háromévenként, utóbbiakat pedig élethosszig

A havonkint tartott Összes-ülések-ben vitatták meg az általános érdekű tudományos ügyeket, s fogadták el a kiadandó kéziratokat, bírálói jelentések alapján. A hat osztály 3–4 hetenként tartott ülést, felolvasást, a nyári 2–3 hónapos szünet kivételével. Ezeket az osztály- és összes-üléseket nevezték kisgyűlések-nek.

Az évenkinti nagygyűlésben, mely 2–4 napig is eltartott, ítélték oda az osztályok által javasolt pályamunkáknak a jutalomdíjakat és tűzték ki az új pályatételeket; előzetes írásbeli tagajánlás alapján új tagokat választottak az elhunytak helyére, titkos szavazással. A tagok rangsora: igazgatósági, tiszteleti, rendes, levelező és kültagok (külföldiek). A Magyar Tudós Társaság els alapszabályai szerint (Rendszabások 14–17. pontja) a tiszteleti tagok száma 24, a rendes tagoké legfeljebb 42 lehetett […]. Sem a levelező, sem a kültagok számát eleinte nem szabták meg.

1870-től a taglétszám így módosult: Az I. osztályban 16 rendes és 40 levelező tag lehetett, a II. és III.-ban külön-külön: 24 rendes és 60 levelező. A kültagok számát ezután sem szabták meg.

A titoknok (1870-től: főtitkár) kötelessége volt az ülések összehívása, gondoskodás felolvasókról, posta-bontás és iktatás, válaszolás. Neki kellett összehangolnia a különféle ülések idejét, a leveleket az írnokokkal letisztáztatnia és a Helytartótanácshoz, illetve a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz felküldenie; az igazgatósági és nagygyűlési jegyzőkönyveket neki kellett vezetnie. Reáhárult a kiadványok korrigálásának s nyomdaszámláinak végső ellenőrzése, utalványozása, továbbá az osztály-költségvetések kereteinek szigorú megtartása és a könyvtár, gondnokság, akadémiai ügyész valamennyi pénzutalványozásának aláírása, ellenőrzése. A legtöbb munkával járt a nagygyűlések előkészítése, rendezése: a hat osztály és szakbizottságai felszólítása a tagajánlások, pályamű-bíráltatás stb. ügyében, majd az ünnepélyes záró ülésre, az ún. köz-ülésre előadók felkérése és a különféle hatóságok, intézetek meghívása; a nagygyűlés után az új tagok és jutalmazottak értesítése, diplomák és jutalmi érmek készíttetése.


Arany és az MTA

Aranyt az 1858. december 15-i nagygyűlésen választották egyhangú szavazattal levelező s mindjárt utána rendes taggá. Előzetesen, e nap délelőttjén ítélték neki az ötven aranyból álló Marczibányi-díjat, a Toldi estéjéért. 1859. október 31-én megtartotta székfoglalóját Zrinyi és Tasso című tanulmányával, 45 akadémikus előtt; utána pedig – a jegyzőkönyv szerint – rendkívül melegen üdvözölték a koszorús költőt, mint most már teljes jogú tagot. […] 1865. január 26-án, rendkívüli elegyes ülésben Aranyt választották akadémiai titoknoknak […]. Már másnap átvette hivatalát […]

[…] Munkáját az elődeitől kissé rendetlenségben maradt Titoknoki Hivatalban azzal kezdte, hogy:

a) Előadások részére felirattal egy szürke, keményfedelű, negyedrét alakú füzetkét nyitott, és ebbe pontosan beleírta a tervezett s melléje a megtartott előadások címét és szerzőjét; a füzet oldalait, fejléceit maga Arany vonalazta, és hol ceruzával, hol tintával minden előadást bejegyzett éveken át […].

b) Aprólékosan, páratlan gonddal vezette a Hivatal minden ügyét. Pótolnia kellett pl. az 1858 óta elmaradt, de régóta esedékes székfoglaló előadások nyilvántartását, hogy azt, aki e kötelességét elhanyagolja, megsürgethesse. Elődei ilyesmikkel kevéssé törődtek […].

c) A napi postát a titoknoknak kellett bontania. Arany minden darabra ráírta az érkezés napját, Vettem, Jött vagy Érkezett, Kaptam szócska kíséretében, s az Igtató könyvbe beírta a küldemény tárgyát, küldője nevét és az akta tetejére, az érkezési dátum mellé az iktatószámot. Két ilyen vaskos kötetnyi iktatókönyvet vezetett, egészen lemondásáig, 1877-ig.

d) A legtöbb iratra a választ Arany maga írta, fogalmazta, hogy ezt másolják le az írnokok, és a tisztázatot az elnök vagy titoknok által aláírva, a megadott címre elküldhessék. A beadványokat Arany az illetékes szakosztályhoz vagy bizottsághoz tette át, majd a legközelebbi közgyűlésben lefolyt megbeszélés eredményét rávezette a legtöbb beadvány felzetére; a döntésről a beküldőt értesítette, és az elintézést gondosan beírta az Igtató könyv utolsó rovatába.

Arany saját maga alakította ki tizennegyedfél évi akadémiai hivatalnokságának sokágazatú munkakörét. Az élet gyorsuló menete is bővítette tisztének teendőit, kezdve az új palota befejező munkáinak anyagi, pénzügyi lebonyolításától az egyre növekvő könyv- és folyóirat-kiadásig. Titoknoki (főtitkári) munkásságáról utódai ékes szavakban emlékeztek meg […].

Minden év elején hírlapilag figyelmeztette a pályázni kívánókat a lejárati időkre, a tételek szövegére. Összefoglaló, nagygyűlési titkári jelentéseiből mindig kicsendül az öröm hangja, hogyha vannak pályázók és főleg: kitüntetésre méltó művek. […]

1869-et is a szokott drámapályázatok tömegének iktatásával kezdi, majd az évenkénti vasúti és hajójegyeket igényli egész sor közlekedési vállalattól a tagok s kutatók számára, de soha, egyetlen esetben sem a saját részére! – Mindent lehetőleg bürokráciamentesen intézett el […].

A tavaszi nagygyűlés, előkészületei újból sok dolgot adtak, főleg a két év óta számtalan bizottsági megbeszélésen előkészített Alapszabály-revízió miatt. A sorozatos megbeszélések jegyzőkönyveit mind Arany írta, és most, végleges formába öntve az új Alapszabályokat, királyi megerősítésre küldhette. A három osztályúvá átszervezett MTA ügyvitele annyi könnyítést jelentett Arany számára, hogy az új osztálytitkárok közvetlenül intézték a felolvasó ülések rendezését, bírálók felkérését s a nekrológok ügyeit, az osztályok kiadványainak ellenőrzését, szerkesztését. Persze azért mindhárom osztály munkájának ellenőrzése, üléseinek egybehangolása ezután is a titoknok dolga volt.


Az új Alapszabályok értelmében az 1870. január 17-i elnökválasztó elegyes ülésben Aranyt […] megerősítették tisztében […]. […] – Iktatókönyvében még fel-feltűnik keze nyoma, pedig már négy írnoka is volt hivatalában, de a postabontás és válasz-fogalmazás régi hagyományaitól nem tágított. Nyolc évi főtitkársága alatt 36 igazgatósági ülés jegyzőkönyvét írta, köztük 20–24 oldalasakat is, évente a nagygyűlésieket mind és az összesülési jegyzőkönyvekből 91-et! Ez a titoknoki évek sajátkezű Arany-jegyzőkönyveivel együtt 339-re megy.

Ezután is ő szerkeszti az Akadémiai Értesítőt s az évi Almanachot. Utóbbiban még arra is volt gondja, hogy felsorolja a könyvküldési csereviszonyban álló több száz külföldi tudományos intézményt; a hazai iskolák, intézmények címeit is közzétette, amelyek ingyen kapták az MTA kiadványait. Reá hárult a nyomdákkal való tárgyalás: árajánlat-kérés, számla-kifizettetés is, valamennyi kiadványra. Közel 2500 utalványának mintegy negyedrésze maradt fönn – köztük sok olyan, melyeknek egész szövegét (kötetcím, lapszám, tiszteletdíj összege stb.) maga írta. A főtitkári korszakában kiadott 188 nagyobb kötetés 264 értekezésfüzet valamennyi írójával, szerkesztőjével, nyomdájával – hacsak egyszer is – neki kellett tárgyalnia, mint jegyzetei, utalványai bizonyítják. És mindezek tetejébe a pontos szétküldésért is, végső fokon, a főtitkár felelt, aminek súlyát különösen az akadémiai tagok és a külföldi könyvküldés irányában érezte; ezért szervezték meg az MTA kiadóhivatalát.

Tömérdek apróság adódott ezután is a napi postából, amit elintézett: holmi nyelvészkedő polgároknak, feltalálóknak, kötekedő pályázóknak éppoly hivatalos komolysággal válaszolt, akárcsak akadémikustársai leveleire. Akadt olyan is, aki nála akarta letenni végrendeletét, Arany puritán személyében bízva, mások pedig feltalálói és üzleti terveikbe avatták be és hívták üzlettársnak. Gyakran veri vissza a tagságra önjelölt írók és magántudósok ostromát, mindig udvarias levéllel.


Ez évtől kezd jegyzéket vezetni a főtitkári hivatalban prioritási jogszerzés okából letétbe helyezett találmányokról; ezt a jegyzéket utódai is folytatták.


A különféle tárgyú levelezés mellett gyakran visszatér a könyvtárba beküldött könyvek és folyóiratok jegyzéke, olykor 2–3 lapnyi sajátkezű kéziratában, aláírva egyik felén a leküldő Arany által, másikon az átvevő könyvtáros: Hunfalvy Pál vagy Budenz József aláírásával. Hogy ezek mekkora munkát jelentettek, elég tán a következő számszerű összehasonlításunk: 1865-ből 19 ilyen irata került elő (de sokkal több volt!), 1866-ból keltezve: 44 db 1867-ből 127, 1868-ból 101, 1869-ből 99 db, 1870-ből 107, 1871-ből 81, 1872-ből 32, 1873-ból 15. – A cserébe küldött akadémiai kiadványok kísérőleveleit is Arany írta alá, így tehát az értük kapott külföldi művekre különösen nagy gondja volt, ezen is küldte le a műveket mindig listával. Nemcsak a titkárságnak, de a könyvtárnak is valósággal mindenese volt, aki nem röstellte olykor az épületet s képeit, szobrait is végigmutogatni a látogatóknak.

[…] Az Akadémia ellenőrzés alatt működő Országos Meteorológiai Intézettel is törődik, nemcsak műszerbeszerzésükkel, hanem még a tisztviselők fizetésrendezésével is; a minisztériumnál többször sürgeti pl. az igazgatói fizetésnek az egyetemi tanárokéra, évi 2500 forintra való emelését. (Saját főtitkári fizetése változatlanul évi kétezer forint maradt!)

A nagygyűlési tagválasztás és jutalomdíj-kiosztás szokványos levelezéséből kiválnak a Darwinhoz írt sorok. – Nyári szabadsága előtt még egész csomó apróbb levelezést intéz, pl. a bizottságok új, meghívott tagjait értesíti, részletes kimutatást készít a széket nem foglalt tagokról, majd a nagy értékű Bacsányi-hagyaték linzi megőrzőinek s hozzánk elküldőinek ír köszönőleveleket; a különféle kutatóutakra készülő akadémikusoknak s ösztöndíjasoknak szerez vasúti és hajójegyeket stb. Ősszel a Bessenyei György-emlékülést rendezi meg, majd előkészíti a magyar nyomdászat négyszáz éves jubileumának ünnepségeit.

1873-ban az MTA nagyjutalmát Arany kétkötetes Összes Költeményeinek ítélték oda. A rendes nagygyűlés munkáin kívül sok gondot okoz neki az őszi nyomda-jubileum és kiállítás megrendezése. – 1874 a szokásos év eleji vasútjegy-kérésekkel kezdődik a tagtársak részére, majd a nagyszámú Teleki- és Karácsonyi-drámapályázati műveknek a bírálókhoz való szétküldésével. Ezek már szinte gépiessé váló tennivalói, akárcsak a hírlapoknak küldött akadémiai hírek, pályamű-felsorolások is. Főtitkári beszámolójában kiemeli a Könyvkiadó Bizottság nagyarányú munkatervét: a vállalati sorozat népszerűsítő köteteit, hogy a hazai és külföldi tudományos irodalom legjobb műveit olcsón a magyar közönség kezébe adhassák. […]

A Képtár fölötti tetőtűz miatt némi átépítés kellett a vas tetőszerkezet építését ellenőrző bizottság jegyzőkönyveit Arany vezette, ugyanígy törődött a palotába most bevezetett központi fűtéssel is; mindezek munkautalványait, a mérnökök ellenőrzésével, neki kellett aláírnia.


Az 1876-i nagygyűlésben már a főtitkárságról való lemondás hangulatában teszi jelentését […]. – Az MTA a lemondást nem fogadta el és fölkérte: folytassa még egy évig a legfőbb irányítást. De még 1877-ben is, a végleges lemondás évében, igen sok munka hárult reá. – Második lemondását március végén adta be, de az 1877. évi nagygyűlést még teljes egészében ő készíti elő, s a köz-ülésben olvassa fel utolsó összefoglaló jelentését. Még e májusi nagygyűlés után is, két hónapon át viszi az ügyeket.


Az akadémiai iratok; a válogatásról és elrendezésről

Arany hivatalos iratainak fönnmaradt része így oszlik meg: levélfogalmazványainak s följegyzéseinek száma: 3490, ülési jegyzőkönyve: 339 db, valamint pénztári utalványa: 620; aktáinak tömege természetesen különféle szempontokból esett vizsgálatunk tárgyává. Formájára, műfajára és tartalmára nézve meglehetősen sokrétű anyagot tartalmaz.


I. Megjelenési formája szerint a következő háromféle csoportot különböztethetjük meg:

a) Arany saját kéziratai,

b) Arany fogalmazványainak másolatai,

c) Arany nyomtatásban közzétett szövegei.

Arany valamennyi akadémiai fogalmazványát és ülési jegyzőkönyvét, bírálatát világosszürke vagy szürkéskék merített papírra írta; fél- vagy negyedíves lapokra s mindig tintával. (Csupán jegyzőkönyv-vázlatait írta ceruzával.) A hosszában kettéhajtott papírlap bal felén, fönt az iktatószámot és a címzett nevét aláhúzta, a jobb hasábon a szöveget fogalmazta. Az itt-ott előfordult javításokat, betoldásokat a bal hasábba írta.

A ceruzával írt jegyzőkönyv-vázlatokra csupán utalunk, s a végleges szövegűekből közlünk néhányat.


II. Az anyag műfajok szerint is több rétegre bomlik:

a) Számbelileg legnagyobb terjedelmű a hivatali ügyintézés személytelen aktáinak és számláinak tömege;

b) ehhez csatlakoznak a levelek. – Ezek a hivatalos munkával kapcsolatos megnyilatkozások, bár itt-ott – mint pl. az Eötvössel váltott hivatalos levelekben – a baráti hang is megszólal bennük.

c) Terjedelmére nézve legnagyobb a jegyzőkönyvek, jelentések, megemlékezések és bírálatok anyaga; ezekben a hivatali rutinmunka az alkotó és személyes jellegű munka rangjára emelkedik. Az évenkénti pályázati jelentéseket a bírálóbizottság iratai alapján csak kivonatolta, a jutalomdíj odaítélésére tett javaslatokat mintegy összegezte Arany.

A hivatali iratok közé soroltuk mind hivatalos leveleit, mind a jelentések, megemlékezések s bírálatok anyagát, mert ezek szorosan kapcsolódnak Arany titoknoki (főtitkári) működéséhez; nem a nagy nyilvánosság számára készültek, s a végső irodalmi csiszoltság is hiányzik róluk.


III. Az anyag Arany életművében elfoglalt jelentősége szerint is rétegződik:

a) Mintegy 4/5 részét teszik ki a sablonos szövegek ezeket ha maga fogalmazta is, az akadémiai ügyintézés kialakult közhelyei szerint írta.

b) Az anyag 1/10 részét teszik azok a szövegek, amelyeknek tudománytörténeti vagy személyi értéke figyelemre méltó.

c) Az anyag utolsó tizedét azok a művei adják, melyek Arany alkotó munkájának eredményei, amelyekben tehát ítéletei, emberismerete s egy-egy tárgykör áttekintésére való kivételes képessége tükröződik.

A fentiek alapján természetesen adódnak a válogatás szempontjai. Nyilvánvaló, hogy Arany hivatali iratainak egész anyagát számba kellett vennünk. A kritikai kiadás összeállítása tekintetében azonban két részre kell bontanunk:

A) A főszövegbe azok a darabok kerülnek, amelyek a sablonszövegek főbb típusainak jellegzetes képviselői, amelyeknek tárgyi vagy személyi jelentősége kimagasló és amelyeken Arany alkotó szellemének megnyilatkozása is tapasztalható.

B) Jegyzetbe kerül minden egyéb szövegre történő utalás.

Az egész anyagot szoros időrendben csoportosítottuk, kiadásunk főszövegében ezért az egyes darabok külön számot kaptak, 1–719-ig. A különféle iktatószámok pusztán a szöveghez tartozó adalékként szerepelnek; a szövegek rendjének meghatározásában semmi szerepük nincsen.


A szövegközlésről

Akár a maitól eltérő helyesírásról, akár rövidítéseiről van szó, mindenütt híven követjük Arany szövegeit, tehát az itt-ott észlelhető következetlenségek, furcsa szórendek és helyesírási szokatlanságok: Arany következetlenségei, sietésbeli elnagyolásai. Ezeket is híven megtartottuk; csupán 1870-ig használt cz-betűit írtuk át mai c-re, valamint a kettős mássalhangzók kettőzött alakjait, mai helyesírás szerint, a kiadói szabályzat egységes szempontjához igazodva. A főszöveg aláhúzásai (kurziválásai) is Arany kezétől erednek.

A főszövegben Arany rövidítéseit sem bontottuk fel, hanem a rövidítések jegyzékében külön felsoroljuk.


A betűhíven közölt Arany-szövegek nemcsak művelődéstörténeti szempontból érdekesek, hanem Arany sajátosan egyéni hivatalnok-stílusa, stilisztikai fordulatai és nagy körültekintést eláruló részleteik miatt is. – Ha nem mindegyik itt közölt szövegéhez is, de a legtöbbhöz szükségesnek láttuk rövid magyarázó-jegyzeteket adni.

A jegyzetekben feltüntetjük, hogy a főszövegben közölt anyag kézirat, másolat vagy pedig nyomtatott szöveg-e. Ahol megvan a kézirat is a publikált anyagon kívül, ott a nyomtatott, végleges formájú szöveget adjuk, pl. jelentései esetében.


[…] kapcsos zárójelbe tesszük az Arany által áthúzott szavakat, valamint a szöveggel kapcsolatos rövid észrevételünket (sic stb.).

Ahol címzés nem volt, [ ]-be téve magunk adtunk az iratnak címet; egyébként mindenhol megtartottuk Arany címzéseit, akkor is, hogyha puszta vezetéknevet írt, pl. Eötvös, Toldy stb.

Az iratok

Meteorológiai és Földmágnességi Intézet

NAGYMÉLT[ÓSÁGÚ] B[ÁRÓ] EÖTVÖS JÓZSEF ÚRNAK,
Ő cs[ászári] és apost[oli] királyi Felsége vallás- és közoktatás-ügyi magyar Miniszterének, teljes tisztelettel (Saját kezébe!)

Nagymélt[óságú] Báró Minister és akadémiai Elnök Úr!

A M[agyar]T[udományos]A[kadémia] f[olyó] hó 6-án tartott ülésén a kebelében fennálló mathem[atikai] és term[észet] tud[ományi] bizottság előterjeszté, hogy az Akadémiának a budai várdombon absolut delejes észleletekre használt kunyhója, mely béres telken állván, eddig is ide-oda vándorolni kénytelen vala, most, a tulajdonos felmondása folytán eltávolíttatott, s így jelenleg absolut észleleteket tenni lehetetlen; holott ezek okvetlen szükségesek, részint, hogy a variatiói adatokra nézve a valódi értékeket föllelni, – részint, hogy az utazásra használt műszerek állandóit, melyek folytonosan változnak, meghatározni lehessen. Egy alkalmas hely szerzése tehát igen sürgős, mert az észleleteket folytatni nem lehet. E hely a variatioi műszerektől sem lehet nagy távolságban, minthogy az észleleteket egymásután mindkét ponton kell végezni, hogy ez által a helyi zavarok felismertessenek.

A bizottság azt remélte, hogy a célba vett koronázási út kihasításával a várdomb oldalán valahol esik egy kimaradt telekrész, melyet az Akad[émia] e célra megszerezhet: de miután a koronázási úttal felhagytak, ily módon a delejes kunyhónak sem maradhat zúg. Bérleni a helyiséget, a gyakori felmondás és költözés miatt, eddig is alkalmatlan s magukra az észleletekre nézve zavaró volt: jelenleg pedig nem is találtatik bérbeadó hely.

Kérdés tétetvén tehát a budai hadmérnöki (genie-) kar igazgatóságánál, vajon az erődítvényi telkek valamelyike nem adathatnék-e át e célra az Ak[adémiá]nak, báró Gemmingen alezredes úr a budai észlelde vezetőjének szóval úgy nyilatkozott, hogy az összes vár-erődi telkek közt csak azon darab használható, mely a vár északkeleti oldalán, a bécsi kapú és a József bástya közt fekszik. Ez a telek mintegy 1100 négyszögölet tesz, s a célra annyiban igen alkalmas, hogy két oldalon bástyafalak, harmadikon a szomszéd kertek által kerítve, csak a negyediket kellene 15 öl hosszúságú deszka kerítéssel befoglalni. – S bár a delejes kunyhó helyiségeül 100 négy[szög] öl is elég volna, a bizottság mégis megragadni javasolná ez alkalmat, annyival inkább, mert b. Gemmingen alezr. úr igéretet tőn, hogy mihelyt ez iránt az Ak[adémia] elnöksége vagy a vallás- és közokt. ministerium a szükséges lépéseket a cs[ászári és] k[irályi] katonai hatóságnál megteszi: ő ez ügyet a legforróbban fogja pártolni és előmozdítani.

Minél fogva a tud. akad[émia] ez aláz[atos] fölterjesztésben kéri Nagyméltóságodat, hogy úgy is mint elnöke, úgy is mint vall[ás] és közokt[atási] minister, e tárgyban a szükséges lépést megtenni méltóztassék. Teljes tisztelettel Nagymélt[óságod] aláz[atos] szolgái:


Pesten, máj. 10-én, 1867.

232. 92/1867.

  • Az említett „delejes kunyhóból” fejlesztette ki nemsokára az MTA bizottsága az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézetet (alapítva 1870-ben); ámde addig még Aranynak sok sürgető levele ment a minisztériumba.

A VALL[ÁSI] ÉS KÖZOKT[ATÁSI] NAGYMÉLT[ÓSÁGÚ] M[AGYAR] KIR[ÁLYI] MINISTERIUMNAK
teljes tisztelettel.
Budán.

A M[agyar]T[udományos]A[kadémia] f[olyó] évi jul. 29-én tartott összes ülésében Szabó József r[endes] t[ag] a math[ematikai] termtud[ományi] biz[ottság] előadója dr. Schenzl Guidónak, mint az Ak[adémia] budai légtüneti észleldéje igazgatójának egy, az Ak[adémiá]hoz benyujtott következő tartalmu iratát terjeszté elő. – A légtüneti észleletek hálózatában; mely a magyar korona országain átvonul, a legfontosabb állomások egyike annak északkeleti vidékén, jelesül Szatmár, mind eddig hiányzott. Ez állomásra most egy észlelő jelentkezett

dr. Lucz Ignác szatmári kir[ályi] főgimn[áziumi] tanár úr személyében, ki hajlandó és kész volna, az esetben, ha a szükséges segédeszközökkel elláttatik, észleleteket tenni minden díj nélkül. Egy állandó észlelde létesítésre Szatmárott jelenleg annyiban kedvező alkalom kínálkozik, minthogy épen most új épületet emelnek a gimnázium számára, mely alkalommal egyszersmind a leendő észlelde igényeit is, mindjárt kezdetben kellőleg tekintetbe lehetne venni. Az ez általi költségnövekedés jelentéktelen, s mindössze is abban állna, hogy a természettani tanárnak a természettani muzeumon kívül, még egy, éjszakra nyíló ablakú szoba adassék rendelkezése alá. Műszereket illetőleg kezdetben elégséges 1. egy akadémiai légsúlymérő, 2. egy August-féle nedvmérő, 3. egy egyszerű széllobogó (Windfahne), 4. egy esőmérő. – S miután az 1–2. alattiak természettani gyüjteményből úgysem hiányozhatnak, csupán a 3–4. számnak megszerzése s felállítása okozna rendkívüli, legfeljebb 20–25 frt-nyi költséget. Az önjegyző hévmérő s egyéb műszerek beszerzése későbbi időre halasztható volna.

Minthogy az észleldei állomás nemcsak helyi hanem átalános tudományos érdekkel bir: a beadvány szerzője indítványozza, hogy az Akad[émia] a n[agy]mélt[óságú] Ministeriumnál járna közbe ez állomás mielőbbi életbe léptetése iránt; egyszersmind e téren szerzett tapasztalatait, ha azok igénybe vétetnének, a vállalat létesítése körül kész-örömest felajánlotta.

Mely előterjesztést az Ak[adémia] egészben elfogadván s magáévá tevén: ezennel tiszt[elettel] bizodalommal kéri a n[agy]mélt[óságú] Min[inis]t[ériumo]t, hogy egy Szathmárt felállitandó meteor[ologia] észlelde valósítása iránt hatályos lépéseket tenni méltóztassék.


Kelt a M[agyar]T[udományos]A[kadémia] 1867. jul. 29-i összes üléséből

249. 142/1867.

  • 1 A meteorológiai országos hálózat ezzel a szerény szervezéssel indul.
  • 2Schenzl Guidó – az MTA budai légtüneti észleldéje vezetője, 1867. január 30-án választatott akadémiai taggá; később a Meteorológiai Intézet igazgatója, egyetemi tanár és több akadémiai bizottság tagja lett élete végéig (1890) sok cikkét adta ki az MTA szakfolyóiratában. Emlékbeszéd Heller Ágostontól: Akadémiai Értesítő 1892. évi kötet.

NAGYMÉLT[ÓSÁGÚ] B[ÁRÓ] ÖTVÖS JÓZSEF
v[allás és]k[özoktatási]min[ister] úrnak telj[es] tisztelettel.

A M[agyar]T[udományos]A[kadémia], még a mult 1868-ik év febr. 24-én tartott összes üléséből 157 sz[ám] alatt alázatos fölterjesztést tett vala N[agy]m[éltósá]g-odhoz, egy az akadémiai épületben felállítandó vegyészeti laboratorium költségei fedezésére 3–4000 forint országos segély kegyes kieszközlése iránt.

Ugyane tudományos testület 1868. ápril. 6-án tartott összes üléséből 299 sz[ám] alatt egy magyar központi meteorologiai intézeta életbe léptetésére vonatkozó kész tervezetet nyujtott volt be Excellentiádnak, és egy ily intézet országos költségen leendő létesítését a m[agyar] kir[ályi] kormánynak melegen ajánlotta.

Miután sem egyik sem másik alázatos fölterjesztésre a mai napig válasz nem érkezett: az Ak[adémia] f[olyó] évi máj. 10-én tartott math[ematikai] és term[észet] tud[ományi] mint illető szak-ülésében elhatározta: fölkérni Exc[ellentiá]dat, hogy e tudományos állapotaink előmozdítására szükséges intézetek létesítését a sürgős tárgyak közé sorozni, minden esetre pedig az Akadémiát fölterjesztése sorsa felől értesíteni kegyesen méltóztassék.

Mely alázatos kérelem tolmácsolása mellett mély tiszt[elettel] maradtam


Pesten, 1869 máj.


Exc[ellentiá]dnak alázatos szolgája

389. 332/1400. 1869.

  • aAz MTA vegyi laboratóriumának megsürgetésén kívül igen érdekes most a Központi Meteorológiai Intézet létrehozásának szorgalmazása is.

NAGYMÉLT[ÓSÁGÚ] B[ÁRÓ] EÖTVÖS J[ÓZSEF]
m[agyar] kir[ályi] v[allás és] közokt[atási] min[iszter] úrnak

Nagymélt[óságú] Báró, M[agyar] Kir[ályi] Minister Úr

Méltóztatott a M[agyar]T[udományos] Akadémiát Budán f[olyó] é[v] nov. 1-én, 20406 sz[ám] a[latt] kiadott kegyes feliratában felszólítni arra, hogy a felállítandó Orsz[ágos] Központi Meteorológiai Intézetre vonatkozó szervezeti javaslatot és utasítást kellő tudomásul véve, netaláni észrevételeit az utóbbiakra Exc[ellenti]ádhoz terjessze föl.

Az Akad[émia] nov. 8-án tartott szak-ülésben örömmel értesült Exc[ellent]iádnak ez intézet felállítására tett sikeres lépéseiről, mint amely már a foganatosítás küszöbén áll, – de egyszersmind a vett parancshoz képest szükségesnek vélte a szervezeti javaslatra nézve szakértő tagjait meghallgatni, s azok iránti észrevételek megtételével egy küldöttséget bizott meg.

E küldöttség jelentése az alulírt napon tartott összes ülésben felolvastatván, azt az Akad[émia], – úgy a javaslati szövegmódosításait, mint a tisztviselők fizetése fölebb emelését illetőleg – sajátjává tette. Az akadémiai meteorologiai és delejességi műszereket illetőleg örömest beléegyezik abba, hogy azokat ideiglenesen a központi országos Intézet használhassa, másfelől azonban osztja a küldöttség véleményét, hogy e műszerek közös tulajdona két intézetnek nem lehetnek, – azonban mi történjék a tulajdonjogot illetőleg az Akad[émia] műszereivel, azt az illető szakosztály meghallgatása után egy későbbi ülésben fogja az Ak[adémia] eldönteni.

Midőn a küldöttség véleményét idecsatlani, egyszersmind a szervezeti javaslatot s utasítást vissza-rekeszteni szerencsém van, maradok teljes tisztelettel

Nagyméltóságodnak alázatos szolgája:


Pesten, a M[agyar]T[udományos]A[kadémia] 1869. dec. 20-án tartott üléséből


m[egbízott] elnök

406. 639/1400. 1869.

NAGYMÉLT[ÓSÁGÚ] VALL[ÁS] ÉS KÖZOKT[ATÁSI] MINISTERIUMNAK

A n[agy]m[éltóságú] Ministeriumnak még 1869 folyamán az Akadémiához intézett azon felhívására: nem volna-e hajlandó a birtokában lévő meteorologiai és magnetikai eszközöket, illő kárpótlás mellett, a felállítandó Központi Földdelejességi és Meteorologiai Intézetnek s így az ország tulajdonába átbocsátani, az Akad[émia] márc. 28-án tartott összes ülése, az illető osztály meghallgatása után azt határozta volt, hogy ezen eszközök közül azok, melyeket az Akad[émia] is ajándékba kapott, minden díj nélkül, a pénzen vett eszközök pedig az ár bizonyos részének megtérítése mellett engedtessenek át. Egyszersmind utasította az osztályt, hogy úgy az ajándékba kapott, mint a pénzen vett eszközökről kimutatást készítsen.

[Ezután részletes felsorolás következik, áruk összesen 2216 frt-ban állapíttatott meg, majd az ülés megbízásából közli a főtitkár, hogy ennek 70%-os megtérítését kérik]


Fogadja a n[agy]m[éltóságú] Ministerium stb.


Pesten, 1871. julius hó …

501. 622/1871.

A NAGYMÉLT[ÓSÁGÚ] M[AGYAR] KIR[ÁLYI] KÖZLEKEDÉSI MINISTERIUMNAK
telj[es] tisztel[ettel]

A M[agyar]T[udományos]A[kadémia] f[olyó] é[v] nov. 27-én történt ülésén a mathematikai és természettudományi bizottság azon figyelmeztetést tette, hogy miután a hatóságoktól és az illető hiv[atalos] közegektől beérkező meteorologiai adatok feldolgozása ezentúl az Orsz[ágos] Központi Meteorologiai és Földmágnességi Intézet feladata lészen, kéressék meg a nagymélt[óságú] Ministerium, hogy a közegei által beküldött esőmérési adatokat ezután ne az Ak[adémiá]hoz, hanem a mondott közp[onti] Meteorologiai Intézethez utasítsa.

Mit az akad[émia] elfogadván, tisztelettel fölkéri a N[agy]mélt[óságú] Min[isztérium]ot, hogy ily értelemben intézkedni méltóztassék.

Teljes tisztelettel a n[agy]mélt[óságú] Min[isztérium] alázatos szolgája


Pesten, 1871. dec. 4.

520. 1118/1871.

Vegyészeti Laboratórium

NAGYM[ÉLTÓSÁGÚ] BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF
v[allás és]k[özoktatási] min[ister] úrnak, tisztelettel

Nagyméltóságu Báró, Magyar Királyi Minister Úr

A M[agyar]T[udományos]A[kadémia] természettudományi osztálya még a múltév végén egy az Akad[émia] helyiségeiben felállítandó vegyészeti műhely és állomás iránt terjesztett volt javaslatot az összes Akad[émia] elé. Mielőtt azonban az összes ülés az osztály javaslatát döntő határozat alá bocsátotta volna, tudni kivánta először, vajon célszerű és szükséges-e az Akad[émiá]nak egy ily laboratorium és állandó vegyészeti állomásb létrehozása; továbbá vajon a költségek fedezésére elégségesek-e intézetünk jövedelmei, egyéb tudományszakok háttérbe szorítása nélkül. Annál fogva egy, a külön osztályok által választandó, vegyes bizottságot rendelt, mely a javaslattevő osztály tervének bővebb megvizsgálása mellett, a föntebbi kérdésekre feleletet adjon.

E bizottságnak az alulírt napon tartott összes akad[émiai] ülés elé terjesztett jelentése az első kérdést igenlőleg dönti el. A bizottság – úgy mond – teljesen át van hatva a vegytannak nagy horderejétől, mert nemcsak közvetlen gyakorlati hasznosságát, hanem azon jelentőségét is átértette, mely által az újkori míveltségnek mindinkább egyik fő fontosságú tényezőjévé válik. Már ez általános szempontból kiindulva, óhajtandónak tartja a bizottság nevezett intézet életbe léptetését. Hazánkban, ez irányban, a tárgy culturjelentőségéhez és nemzetgazdasági fontosságához képest alig vagyunk a kezdet elején. Nincs nálunk egyetlen vegyészeti laboratorium sem, mely belterjesen foglalkoznék az idevágó kérdések tanulmányával. Már pedig a természetbúvár laboratorium nélkül, mint Pasteurmondja, harcos a csatatéren fegyver nélkül. Az Akad[émia] mathem[atikai] és természet tud[ományi] bizottsága a programmjában kitűzött feladatát vegyi műhely nélkül megoldani teljességgel nem képes. Az országban már meglevő, különben is sajnálatos nyomorban sínlődő laboratoriumok a tanítás legszerényebb igényeinek is alig felelnek meg. Föltéve azonban hogy egy vagy két ily laboratorium péld[ául] az egyetemen és műegyetemen fel fog is kellően szereltetni, ezek határozott célja: gyakorlati és rendszeres oktatás a vegytanban. Ez intézetek főnökei által tehető némi szolgálat semmikép sem felelhet meg az Akad[émia] által math[ematikai] és term[észet] tud[ományi] bizottsága elé tűzött feladatoknak. Ilynemű kérdések megoldására egyrészt a külön laboratoriumok nélkülözhetetlenek, de másrészt ezek magukban véve nem elégségesek, mert sikeres müködés ezekben csak akkor képzelhető, ha alkalmas szakképzettségű s más terhes teendőktől független egyének rendszeresen eszközlik bennök azon vizsgálatokat, melyek hazánk természetrajzi, geologiai, hydrographiai, archaeologiai és gazdászati viszonyainak vegytani tekintetben ismertetését célozzák és így a math[ematikai] és term[észet] tud[ományi] biz[ottság] feladatának megoldására nélkülözhetetlenek.

Kimutatván e szerint a bizotts[ág] az akadémiai vegytani műhely szükséges voltát: a költségekre nézve ohajtaná, hogy azokat maga az Akad[émia] födözze. Ha azonban ez, a pénztár helyzete miatt nem történhetnék, a nélkül hogy az Akad[émia] munkássága más irányban csorbát ne szenvedjen: a bizottság a kérdéses ügyet azon javaslattal ajánlá az Akad[émia] pártfogásába, hogy e műhely folyó költségei fedezésére, mely évenkint 3–4000 frt-ot igényelne, igyekezzék országos segélyt eszközölni ki. Indokolja e javaslatot azzal, minthogy e labor[atórium]ban kifejtendő müködés nemcsak specifikus akad[émiai] és míveltségi de, közvetlen országos és nemzetgazdászati érdekkel is bir. Ez esetben a kérdéses műhely müködésének lehetővé tételét az Akad[émia] maga részéről az által támogathatná, hogy ez intézetnek a megfelelő helyiségeket saját házában átengedné használatra s eszközölné, legalább részben, az első fölszerelést, mi már némileg meg is történt. Ezen kívül mathem[atikai] és természet tud[ományi] biz[ottság]a által vezetné a müködés feletti felügyeletet, s igényt tartana arra, hogy e labor[atórium]ot saját céljai előmozdítására is felhasználhassa.

E javaslatot az Ak[adémia] minden részeiben elfogadván, miután anyagi körülményei tekintetbe vételével nincs reménye, hogy ily laboratoriumot saját erején állitva, fel is tarthasson, jelen aláz[atos] felterjesztésében Nagymélt[óságoda]t megkérni határozá, hogy ez ügyet magas pártfogásába venni és ministeri költségvetésében az ohajtott országos segélyt indítványozva, azt a törvényhozásnál kieszközölni méltóztassék.


Kelt Pesten, az 1868 febr. 24-i összes ülésből

Legmélyebb tisztelettel:


titoknok; h[elyettes] elnök

287. 157/1400. 1868.

  • bAz MTA mai, széles körű intézeti szervezettsége korában érdekes kiemelnünk ezt az első kezdeményező lépést: a „saját vegyészeti laboratorium” létrehozására. – Arany idézi a II. bekezdésben Pasteur híres mondását.

NAGYMÉLT[ÓSÁGÚ] B[ÁRÓ] ÖTVÖS JÓZSEF
v[allás és]k[özoktatási]min[iszter] úrnak telj[es] tisztelettel.

A M[agyar]T[udományos]A[kadémia], még a mult 1868-ik év febr. 24-én tartott összes üléséből 157 sz[ám] alatt alázatos fölterjesztést tett vala N[agy]m[éltóság]g-odhoz, egy az akadémiai épületben felállítandó vegyészeti laboratorium költségei fedezésére 3–4000 forint országos segély kegyes kieszközlése iránt.

Ugyane tudományos testület 1868. ápril. 6-án tartott összes üléséből 299 sz[ám] alatt egy magyar központi meteorologiai intézetc életbe léptetésére vonatkozó kész tervezetet nyujtott volt be Excellentiádnak, és egy ily intézet országos költségen leendő létesítését a m[agyar] k[irályi] kormánynak melegen ajánlotta.

Miután sem egyik sem másik alázatos fölterjesztésre a mai napig válasz nem érkezett: az Ak[adémia] f[olyó] évi máj. 10-én tartott math[ematikai] és term[észet] tud[ományi] mint illető szak-ülésében elhatározta: fölkérni Exc[ellentiá]dat, hogy e tudományos állapotaink előmozdítására szükséges intézetek létesítését a sürgős tárgyak közé sorozni, minden esetre pedig az Akadémiát fölterjesztése sorsa felől értesíteni kegyesen méltóztassék.

Mely alázatos kérelem tolmácsolása mellett mély tiszt[elettel] maradtam


Pesten, 1869. máj.


Exc[ellentiá]dnak alázatos szolgája

389. 332/1400. 1869.

  • cAz MTA vegyi laboratóriumának megsürgetésén kívül igen érdekes most a Központi Meteorológiai Intézet létrehozásának szorgalmazása is.

Lánchíd, nullapont

A NAGYMÉLT[ÓSÁGÚ] M[AGYAR] KIR[ÁLYI] KÖZMUNKA- ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISTERIUMNAK, tisztelettel,
Buda-Pest

Nagymélt. Ministerium!

A M[agyar]T[udományos]A[kadémia] folyó máj. hó 29-én tartott ülésében mathemat[ikai] és term[észet] tud[tudományi] osztálya egy indítványt terjesztett elő, melyet alatt mellékelni szerencsénk van, kérvén az Ak[adémiá]t, hogy azt a n[agy]mélt[óságú] Min[istérium]hoz pártolólag terjessze föl. Célja ez indítványnak a budapesti Lánchíd vízmércéje 0 pontjának szabatos meghatározása, melyre vonatkozólag az osztály, illetőleg most már az Akad[émia] összességének kérése röviden a következő pontokban foglalható össze:

a) Ha a folyam lejtmérések s a fiumei tenger-szin egybekapcsolására vonatkozó lejtmérési megbízható adatok a nagymélt[óságú] Ministerium rendelkezésére állnak: azokat a M[agyar]T[udományos] Akadémiának, tudományos felhasználás végett, kiadni méltóztassék.

b) Ha ilyenek nem léteznének, kegyeskedjék elrendelni, hogy a meglevő pontos vízi lejtmérési hálózat, a Luiza-út lejtmérési adatainak teljesbítése után, ezen a vonalon a fiumei tengerszin egy meghatározott állásával egybekapcsoltatván, annak alapján a vízi lejtmérések által meghatározott pontok tengerszín feletti magassága kipuhatoltassék, s ez szintén az Akad[émia] által bocsáttassék közre.

c) Ha megbízható adatokból ez ki nem puhatolható: kegyeskedjék a kétes vonalak kiigazítása céljából pontos lejtméréseket elrendelni.

Midőn az Akad[émia] ezen kérelmeit az össz[es] ülés határozatából fölterjeszteni szerencsénk van, telj[es] tisztelettel maradtunk a nagymélt[óságú] Ministerium alázatos szolgái:


Buda-Pest, 1876. május 31-én


főtitkár. a M[agyar]T[udományos]A[kadémia] elnöke

673. 498/1876.

Méter-rendszer

NAGYMÉLT[ÓSÁGÚ] GATTÁJAI GOROVE ISTVÁN
m[agyar] kir[ályi] Minister úrnak, a M[agyar]T[udományos]A[kadémia] tiszteleti tagjának, telj[es] tisztelettel.

A gazdasági, ipari és kereskedelmi m[agyar] kir[ályi] ministeriumnak 1869. dec. 29-én 728/eln[ök] sz[ám] alatt az Ak[adémiá]hoz intézett felhívása iránt, mely szerint az Ak[adémia] birtokában levő, Nagy Károly-féle platina mètre étalont és kilogrammot az ország részére átengedtetni s azok hitelesítésére egy, Párisba küldendő hazai tudós kijelölését kivánja, az Akad[émia] célszerűnek vélte a kebelében működő mathem[atikai] és term[észet] tud[ományi] osztály véleményét meghallgatni.

Nevezett osztálynak ide másolatban mellékelt j[egyző]k[öny]vi véleménye az alulírt napon összes ülésben helybenhagyatván: e szerint az Akad[émia] kész a mondott eszközöket az ország részére minden díj vagy föltétel nélkül átengedni, valamint hozzájárul az osztály által kijelölt tudósa: Szily Kálmán lev[elező] tag és polytechnicumi tanár Párisba küldetésed iránti véleményéhez.

Midőn erről Exc[ellentiá]dat tudósítani szerencsém van, teljes tisztelettel maradok aláz[atos] szolgája,


Pest, 1870. jan. 31.

412. 45/1500. 1870.

  • dSzily Kálmán párizsi kiküldetése ügyében az indoklás, mint a Gorove miniszterhez küldött felterjesztés melléklete, nincs meg. A párizsi méter-norma ügyében egyébként később kongresszust tartanak.

NAGYMÉLT[ÓSÁGÚ] BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF
m[agyar] kir[ályi] közokt[atási] min[ister] úrnak, teljes tisztelettel,
Budán.

A M[agyar] T[udományos] Akadémia f[olyó] é[v] május 30-án tartott összes ülésében a III. osztály indítványt terjesztett elő, mely szerint – kiemelvén, mily jó haszna van annak, ha honunk a külföld tudósaival, szakférfiai által, érintkezésbe jő, minél fogva óhajtandó volna, hogy a f[olyó] évi augusztusban Párisban a mètre-rendszer behozatala iránt tartandó nemzetközi gyülésben szakférfiaink részt vennének: kivált most miután Magyarország politikai önállóságra vergődött, igen kivánatos, hogy tudományos dolgokban tartott nemzetközi tanácskozásokban is vegyen részt, annál inkább, mert az ily összejövetelek képesek az ismeretkört, a nézetet tágítani és szilárdítani, s így a szellemi fejlődés s emelkedés hatalmas tényezői. – Az osztály ajánlja az összes ülésnek: tegyen lépéseket a m[agyar] kir[ályi] kormánynál az iránt, hogy ez a kiküldetésben a magyar tudósokat is részeltesse, s ez esetben az Akadémiát bízná meg a kiküldendő egyének kijelölésével.

Az osztálynak e határozatban foglalt indítványa az akadémiai ülés részéről helyesléssel fogadtatván, e szerint az Akadémia mély tisztelettel fölkéri Nagyméltóságodat, hogy a méter-rendszer iránt augusztusban tartandó párisi nemzetközi gyülésre a magyar államot képviselendő tudósok kiutazását kormányköltségen lehetővé tenni s e kijelöléssel az Akadémiát még a szünidő előtt, tehát e hó folyamán megbízni méltóztassék

Maradván teljes tisztelettel Excell[entiád], aláz[atos] szolg[ája]


Pesten, 1870. jun. 15.

445. 639/1500. 1870.

Bolyai-hagyaték

A MAROSVÁSÁRHELYI REF[ORMÁTUS] COLLEGIUM TISZTELT IGAZGATÓSÁGÁNAK
Maros-Vásárhely.

Igen tisztelt Főiskolai Igazgatóság!

A M[agyar]T[udományos]A[kadémia] alulírt napon tartott ülésében Hunyady Jenő akad[émiai] tag, bemutatván néhai Bolyai Jánosnak, austriai hadsereg geniekara kapitányának „La science absolue de l’Espace” c[ím] alatt, francia fordításban ez idén megjelent értekezését, melyet Schmidt Ferenc temesvári épitésztől a két Bolyai, Farkas és János élete s munkásságának rövid ismertetése előz meg; azon óhajtást nyilvánítá egyszersmind, hogy a két jeles emlékezetű s immár európai nevezetességre jutott magyar tudósnak hátrahagyott kéziratai az Akad[émia] mathematikai osztálya által vizsgáltassanak meg. Az Akadémia mind azon kegyeletnél fogva, melylyel Bolyai Farkas, elhúnyt tagjának emléke iránt viseltetik, mind pedig és kivált a tudomány érdekét tekintve s azon méltó díszt sem feledve, mely e vizsgálatból úgy a Bolyaiak, atya és fiu, eddigi hírnevére s általuk a hazára is derülhet, – örömmel járult az indítványhoz s elhatározá, maga részéről mindent elkövetni, hogy amaz iratok a feledésből kivonassanak.

Ennélfogva, miután biztos érteslése szerint a két Bolyai kéziratos hagyományai a marosvásárhelyi ref[ormátus] Collegium könyvtárába vannak letéve, illetőleg végrendelet által reáruházva, az Akadémia szives bizalommal felszólítja és kéri az igen tisztelt Főiskolai Igazgatóságot, hogy az összes iratokat átvizsgálásra kikölcsönöznie, s biztos kéz által az Akadémia kézirattárába juttatni méltóztatnék.

Mindenkori tiszteletünk kifejezése mellett maradván a tisztelt Igazgatóságnak aláz[atos] szolgái:


Kelt Pesten a M[agyar]T[udományos]A[kadémia] 1868. jun. 15-én tartott üléséből.


titoknok, eln. helyettes

324. 426/1400. 1868.

  • eA kölcsönkért marosvásárhelyi Bolyai-kéziratokat azután az MTA néhány év múlva véglegesen megkapta, és ma is az MTA kézirattárában őrzik 6 dobozban.

HUNFALVY PÁL.

Tekintetes Úr!

A mult napokban szerencsém volt rövid uton értesítni, hogy a Bolyai Farkas és János féle kéziratok, melyeket az Akad[émia] kivánatára a maros-vásárhelyi ref[ormátus] főiskola előljárósága ideiglenes használat és megvizsgálás végett az Ak[adémia] kézirattárába felküldeni sziveskedett, – gr[óf] Teleki Domokos úr ő m[é]l[tósá]ga útján megérkeztek, s ideiglenes helyre, felbontatlanul letétettek. Nehogy e csomag, felbontatlanul, eltévedjen, – miután ugy tudom, hogy Rómer Flóris ő n[agysá]ga kézirattári állomásáról lemondott, Tekint[etes] Urat kérem föl, hogy a csomagot biztos helyen megőrzeni, vagy talán tartalmát is az alatt eredetiben idezárt levélben foglalt jegyzék szerint számbavétetni méltóztassék.

Tisztelettel


Pesten, 1869. dec.

405. 645/1400. 1869.

Vénusz-bolygó átmenet

NAGYM[ÉLTÓSÁGÚ] PAULER TIVADAR
v[allás és]k[özoktatási]m[iniszter] úrnak, teljes tisztelettel.

Nagyméltóságodnak Budán f[olyó] é[v] máj. 16-áról 10469 sz[ám] a[latt] kelt becses intézvénye, melyben a VENUS bolygó 1874-i átmenetét megelőzőleg Neumayer úr által tervezett délsarki expeditióra nézve az Akad[émia] véleményét kivánni méltóztatik, a f[olyó] é[v] máj. 22-én tartott összes akad[émiai] ülésen felolvastatván: a véletlen úgy akarta, hogy a III. (math[ematikai] és term[észet] tud[ományi]) osztály épen akkor e tárgy iránt már kész véleményt adjon be, miután dr. Neumayertől erre nézve magánlevélben is fel volt híva. E vélemény, egy albizottság által szerkesztve, teljesen kimeríti a tárgyat, egy ily expeditiót teljesen szükségtelennek s a tervezettet nagyon kétes sikerűnek tünteti fel, s a dr. Neumayer-féle exp[editio]ban való részvételt s arra teendő költekezést egy átalában nem ajánlja.

Mely véleményt a Tud[ományos] Akad[émia] is magáévá tevén, Nagymélt[óságod]hoz fölterjesztetni határozta, s azt alatt idecsatolvaf, maradunk teljes tisztelettel Nagymélt[óságod] aláz[atos] szolgái:


Pesten, 1871. jun. 5.


főtitkár, m[egbízott] elnök

498. 474/1871.

  • fA hivatkozott melléklet: a Vénusz-bolygó vonulására vonatkozó szakvélemény másolata nincsen meg az MTA Kézirattárában, e fogalmazvány mellett.

Meteorit-darabok

TEK[INTETES] DUMA GYÖRGY GIMN[ÁZIUMI] H[ELYETTES] TANÁR ÚRNAK,
Ungvár.

Tek[intetes] Úr!

A M[agyar]T[udományos]A[kadémia] math[ematikai] és term[észet] tud[ományi] osztályainak múlt hó 16-án tartott ülésében Szabó József, osztálybeli tag úr méltó elismeréssel jelenté be az ungmegyei knyahinyai meteorköből Tekintetes Úr által az Ak[adémiá]nak beküldött darabokat.

Az Ak[adémia] midőn örömmel fogadta az értesítést és Tek[intetes] Úr részére fáradozása, sőt költségeiért (mely utóbbiak némi visszapótlásul a Szabó József úr által már elküldött 50 ft szintén átutalványoztatott) köszönetét jegyzőkönyvben is kifejezte: egyszersmind engem bízott meg, hogy erről Tek[intetes] Urat levélben is tudósítnám.

Mely k[edves] kötelesség teljesítése mellett hazafiúi üdvözléssel maradtam…


Pest, aug. 3. 1866.

179. 176/917. 1866.

T[EKINTE]TES SZABÓ JÓZSEF ÚRNAK.

A göttingeni kir[ályi] tudományos társulat levelét, melyben az Akad[émiá]tól knyahinyai meteorit-darabot kérne cserébe, egyszersmind a göttingeni egyetem meteorit gyüjteménye lajstromát is mellékelve, szerencsém van áttenni a bizottsághoz, tudomás és lehetség szerinti foganatosítás végett.


Tisztelettel Tek[intetes] úrnak aláz[atos] szolg[ája]


Pesten, 1867. jun. 14-én.g


[eredeti kiadvány]

244. 371/1867.

  • gIdegen, írnoki kéz írásában, csupán Arany aláírásával, de valószínűleg az ő utasításai vagy diktálása nyomán készült akta.

Sebészeti atlaszok

NAGYS[ÁGOS] KIR[ÁLYI] TANÁCSOS, DR. BALASSA JÁNOS TANÁR ÚRNAK.
a M[agyar]T[udományos]A[kadémia] tisztel[eti] tagjának,

Pesten. Nagys[ágos] Kir[ályi] Tanácsos Úr!

– Kaltenbrunner úr, a bécsi cs[ászári és] kir[ályi] udvari és államnyomda aligazgatója, megkereste levélben az Ak[adémiá]t, hogy a Nagyságod által szerzett s a M[agyar]T[udományos]A[kadémia] költségén a föntemlített nyomdában készült Sebészeti atlaszok már rég idő óta készen vannak, s hogy a múlt évben meghalt rajzoló dr. Elfinger még 1863 végén próbalenyomatokat küldött az Ak[adémia] elnökségéhez, hogy azok impr[imatur]ral ellátva visszaküldessenek. – Miután azonban e javítási példányok az imprimaturral mostanig sem érkeztek vissza: nem lehetvén addig a munkát végkép sajtó alá bocsátani, kéri az említett aligazg[azgató] úr az Ak[adémiá]t, hogy a próbarajzokat, minden lapot, az imprim[atur] vagy netaláni szükséges igazítással ellátva, minél elébb hozzájuttani ne terheltessék.

Én e próbarajzoknak itt a titoknoki hivatalban semmi nyomára nem bírok akadni, többeket fel is kérdeztem, de utasítni nem tudtak, sőt a javítnoki személyzet sem emlékszik ilynemű correctura-lapokra.

Azon reményben, hogy Nagyságod, mint a kérdéses mű szerzője, talán többet fog tudni e lapok sorsáról, hogy azok tán kezein is megfordultak, bátorkodom egy pár sor felvilágosítást kérni.

– Maradván telj[es] tisztelettel Nagys[ágos] Kir[ályi] Tanácsos Úrnak aláz[atos] szolgája


Pest, ápr. 12. 1865.

35. 135/1865.

[Kaltenbrunnerhez, a bécsi államnyomda aligazgatójához]
az egyenesen németül fogalmazott levél fordítása:


Igen tisztelt Uram!

Március 30-i b[ecses] levele nyomán megkerestem dr. Balassa János akadémiai tag, kir[ályi] tanácsos urat a „Sebészeti atlaszok” című művéhez tartozó korrektura-táblák sürgős visszaadása ügyében. Balassa dr. ápr. 18-i levelében azt felelte, hogy a rajzoknak dr. Elfinger váratlan halála miatt megakadt kiadását csak úgy lehetett megint elindítani és befejezni, ha a munkát ez utolsó stádiumában egy, az elhunyttal fölérő szakművész elvállalná, miután a figurák korrekturájából a legfontosabb rész: a színes táblák még hiányoznak. Ez utóbbira való tekintettel dr. Heitzmannt, ezt az Elfingerhez képességben és készségben legközelebb álló művészt kérte fel, hogy művén az utolsó símításokat elvégezze. Amint választ kap Heitzmanntól – ígéri nekem Balassa dr. –, akkor engem nyomban értesíteni fog. Balassának ily válasza után nem maradt más hátra, mint további tudósítását megvárni. Mivel azonban ez még nem jött meg és Méltóságod az Ak[adémia] elnökségét a táblák ügyében újra figyelmeztette, így kötelességemnek érzem Méltóságodat az ügy állásáról tájékoztatni.

Tisztelettel:


titkár.

43. 925/1865.

dr. Gergely Pál fordítása

Darwin-levél

SIR CHARLES DARWIN, BART.
in London

Igen tisztelt Baronet! –

A M[agyar]T[udományos]A[kadémia] május 24-én tartott nagygyülésén szerencséje volt Nagyságodat a természeti tudományok körüli érdemeiért külső tagjává megválasztani. Különös örömemre szolgál tolmácsolhatni azon tiszteletet, melylyel a M[agyar] Akadémia a tudomány érdemes elébbvivői iránt viseltetik, s egyszersmind, nagyra becsülésünk jeléül, Akadémiánk oklevelét ide zárva megküldeni.

Fogadja Nagyságod mély tiszteletem kifejezését, mellyel vagyok Nagyságod


Pest, 1872 junius …


aláz[atos] szolgája:


elnökh

Most Honoured Sir,

The Hungarian Academy of Sciences, in its General Assembly of the 24-th May, has had the honour to chose YOU, as foreign Member, in regard of Your highly distinguished merits in natural sciences.

It is on my side a particular pleasure to give words to this proof of respect the Hungarian Academy owes to the worthy promoters of science, and to join hereby as a token of our consideration the respective Diploma.

Assuring You, most honoured Sir, of my perfect consideration, I am


Pest, … Juny 1872.


your most obedient servant.

544. (Kívül) 565/1872.

  • hDarwinhoz írt értesítőlevelének megvan a fogalmazványa (először közölve fényképe: Gergely Pál: Arany és az Akadémia című mű (1957) függelékében és ugyanattól: Arany János akadémiai titoknoki és főtitkári működése cikkében: Magyar Tudomány című folyóirat 1957. 1–4. f. 49. 1.).

Körnégyszögesítés

TEK[INTETES] SIMÓ FERENC AKAD[ÉMIAI] OKLEVELES TANÁR ÚRNAK
a kolozsvári lyceumban, tisztelettel
Kolozsvár
(Óvár 231. sz[ám])

Tekintetes Úr!

Még 1867 ápr. havában beküldött Mértani felfedezés című rövid értekezése ugyanakkor kiadatván a mathematikai osztálynak bírálatra, ott annyira elkésett, hogy az osztály csak f[olyó] évi ápr. 12-én tette ismét által az Akadémiához, megbízott tagjának alatt másolatban idecsatolt véleményével együtt, mely az u[gyan] a[zon] napon tartott akad[émiai] ülésben előterjesztetvén, annyival inkább jóváhagyatott, mert az akad[émiai] Ügyrend 162. szabálya szerint „a kör négyszögesítését, a szög háromfelé metszését s örök mozgony feltalálását előadó értekezések vizsgálatlanul visszautasítandók” volnának.

Midőn tehát a dolgozatot és rajzmellékletét idezárva visszaküldöm, maradok tisztelettel


Pesten, 1869 máj. 19.


Tekint[etes] Urnak aláz[atos] szolgájai

390. 336/1400. 1869.

  • iSimó Ferenc kolozsvári római katolikus gimnáziumi (lyceumi) tanár volt első rajztanítója Székely Bertalan festőművésznek; a „szögmetszés” kérdésével az MTA éppúgy nem foglalkozott, mint az örökmozgógéppel.

Kozmosz Apotheozisa

BALLA KÁROLY L. T[EKINTETES] ÚRNAK.

Tekintetes Úr!

A Kosmos Apotheosisa című kéziratát a math[ematikai] és természettudományi osztály folyó hó 8-án tartott ülésén bemutatván, miután az Ak[adémia] már a hozzá intézett kisérőlevél kezdő szavain megbotránkozva, tovább hallgatni vagy az Apotheosist érdemleges vizsgálat alá elfogadni sem kivánta, rendelete folytán az utóbbit egyszerűen visszaküldöm.

A kivánt Triester Zeitung iránt nem szolgálhatok utasítással. Maradván tisztelettel Tek[intetes] úrnak aláz[atos] szolg[ája].


Pesten, 1869. nov.

403. 582/1400. 1869.

A bécsi geológiai intézet levelezői listája

[A BÉCSI GEOLÓGIAI INTÉZETHEZ]

Mélyen tisztelt cs[ászári és] kir[ályi] Geológiai Birodalmi Intézet!

Vettem az igen tisztelt Intézetnek f[olyó] é[v] 392. szám alatt kelt becses levelét, mely szerint értesülök, hogy csekély nevem némely akadémiai könyvküldemények alkalmából a cs[ászári és] kir[ályi] Geológiai Birodalmi Intézet levelezői közé fölvétetett.

Bárha kevés reményem van eme szaktudományt csak legkevésbbé is előmozdítani, – miután az én köröm leginkább a szépirodalmi volt, – mindazáltal hálás köszönettel fogadom a Cs[ászári és] k[irályi] Birodalmi Intézet ez, irántam mutatott figyelmét, annál inkább, mert ebben azon Akadémiát látom kitüntetve, melynek ez idő szerint méltatlan tisztviselője vagyok.

Legmélyebb tisztelettel…


Pest, 1865. ápr. 25.

39. 944/1865.

Polár-expedíció I.

AN EIN HOHES PRAESIDIUM DES HOCHGEEHRTEN COMITÉ FÜR DIE POLAR-EXPEDITION 1872
in Wien.

(németre fordítandó)

A M[agyar]T[udományos]A[kadémia]-hoz a Payer cs[ászári és] k[irályi] főhadnagy és Weyprecht cs[ászári és] k[irályi] hajóhadnagy urak által tervezett éjszaki sarki expeditio tárgyában intézett levelét a t[isztelt] Elnökségnek vettük, s közölvén az Akadémiával, ennek megbízásából szerencsénk van válaszolni.

A M[agyar]T[udományos]A[kadémia] a legmelegebb rokonszenvvel és legélénkebb érdeklődéssel viseltetik a vállalat iránt és legmélyebb sajnálkozást érez a miatt, hogy körülményei e percben nem engedik részvétét anyagi hozzájárulással tanusítani és csupán erkölcsi eszközök által törekedhetik felkölteni az országban az érdeklődést e vállalat iránt; noha annak nagy tudományos fontosságát teljesen méltányolja tudományos tekintetben, s különös örömére szolgál, hogy a vállalat élén az osztrák–magyar monarchia férfiai állanak, és hogy Monarchiánk népeinek önkéntes hozzájárulása által a terv kivitele lehetségessé vált. Valóban, a sarki expeditiók nagyon érdekes fejezetét teszik a felfedezések történelmének. Kezdetben a kormányok s tengeri nemzetek leginkább a kereskedés, az anyagi nyereség érdekében küldték azokat ki: miután azonban kiderült, hogy a kezdetben kitűzött célok csak részleg vagy épen nem is valának elérhetők, hozzájárult az emberiségi érdek, a Franklin-expeditio maradványainak kikutatása, mely a sarki hajózásnak új ösztönt adott; végre, miután ez érdek is elhült, a tudomány érdekei léptek előtérbe. A kormányok többnyire visszavonultak további vállalatoktól, hanem a tudomány férfiai folytatták tevékenységöket s hatalmas érdeket tudtak költeni a népeknél az ily vállalatok iránt, melyek fő eredményei a tudomány különböző ágai javára esnek. Akadémiánk teljes örömét fejezi ki azon, hogy a tisztelt Payer és Weyprecht urak buzgó törekvései után, most már az osztrák–magyar monarchia népei is belépnek az ily törekvésekben őket megelőzött nemzetek társaságába, s osztozik az eddigi észleletek és tapasztalások alapján azok nézetében, kik úgy vannak meggyőződve, hogy a Spitzberga és Novaja-Zembla [sic!] közötti tengeren legfeljebb behatolni lehet éjszak felé, s így az expeditio által kijelölt irány-, valamint utitervben megszabott módok és eszközök a legalkalmasabbak azon tájakon eredményre vezetni. Minélfogva a M[agyar]T[udományos]A[kadémia] a legmelegebb ohajtását fejezi ki arra nézve, hogy koszoruzza siker a várakozást és jutalom a törekvéseket; reméli is, hogy az expeditio tapasztalt vezérei céljokat elérendik, vagy a tudományt minden esetre új észleletekkel és felfedezésekkel gazdagítják, s így, magoknak hírnevet szerezvén, egyszersmind az osztrák–magyar lobogóra is becsületet hoznak. Megujítva szerencsekivánatainkat, teljes tisztelettel vagyunk a tisztelt elnökségnek alázatos szolgái:


főtitkár, elnök.


1872. május …

541. 232/1872.

Polár-expedíció II.

PULSZKY FERENC, HORVÁTH MIHÁLY ÉS SZTOCZEK JÓZSEF
osztály-elnökökhöz:

A III. osztálynak f[olyó] hó 12-én tartott üléséből végzésileg tett s az akad[émiai] Elnökséghez benyújtott azon indítvány folytán, hogy a sarki expeditio két tagja: Payer és dr. Kepes urak fogadására az Akad[émia] részéről az osztályelnökök és o[sztály] titkárok, a legidősb osztályelnök vezetése mellett volnának kiküldendők, – akad[émiai] elnök gr[óf] Lónyay Menyhért úr hátiratilag megbízott engem, hogy az osztályelnök és titkár urakat értesítsem s kérjem fel, hogy a sarki expeditio két tagjának üdvözlésénél az Akadémiát képviselni sziveskedjenek.

Mit ezennel, az osztályelnökség útján van szerencsém a kiküldöttek tudomására juttatni, illetőleg felkérni, hogy küldetésükben eljárni méltóztassanak.

Teljes tisztelettel alázatos szolg.


B[uda]pest, 1874. oct. 14.

623. 926/1874.

Függelék

Két cikk Arany János lapjából, a Koszorú-ból

– Az Akadémia közelebbi heti ülésében (febr. 22.), a math[ematikai] és természettudományi osztályokon levén a sor, Than Károly tartott – nem felolvasást, hanem experimentummal kísért előadást, „a szabály ellenes térfogatú gőzökről.” Nem kisértjük meg ez előadás tárgyáról fogalmat nyujtani olvasóinknak; annyit azonban megjegyezhetünk, hogy Than úr saját vegyészi kisérletei eredményét mutatta be az akadémiának, melyek Deville francia vegyésznek a fenforgó tárgy körül tett tapasztalataival, vagy is inkább az azokból vont következtetésekkel, ellenkezőt bizonyítnak. Dicsérnünk kell Than úr világos, szabatos, folyékony előadását, mely a jó tanárt s alapos gondolkozót előnyösen tünteté ki benne […]

418. Koszorú II. évfolyam I. félév 9. szám. 1864. Arany János összes művei XII. 134. p.

  • Than Károly (1834–1908) magyarosodó német polgárcsaládból származott; miután gyermekfővel részt vett a szabadságharcban, itthon és külföldön tanulva, vegyész a magyar vegyészet és a magyar vegyészeti oktatás egyik úttörője lett. Első jelentős kísérletei közül való ez az itt említett is. – Charles Sainte-Claire Deville (1814–1876) francia geológus vegyész és meteorológus, aki egész sor ásvány első precíz vegyelemzését végezte el.

Duchenne francia doctorj már régóta tanulmányozza az emberi arc idegeit, s szorgos kutatásainak sikerült végre minden érzelem kifejezésére szolgáló ideg tökéletes ismeretére jutni, ugy hogy többször tőn kisérletet – villanygépet alkalmazva egy halott arcához, mely aztán az ő tetszése szerint sirt, nevetett, haragudott stb. stb. Most M. Z. párisi gépész, ez idegismeretet hasznára forditván, egy kis terjedelmű gépet készített, melyet a szinészek politikai és egyházi szónokok könnyen elrejthetnek magoknál s a villany alkalmazásával a szerephez megkivántató érzéskifejezést lesznek képesek arcukra varázsolni. A francia képes ujság – honnan e hirt vesszük – azt jegyzi meg, hogy a diplomatiai körök nagy feszültséggel várják ez uj találmányt. Mi lesz igy a művészetből, ha minden mesterséggé válik! (Se baj! a művészet maga soha sem válik mesterséggé. Szerk.)

(?)

390. Koszorú I. évfolyam II. félév 12. szám. 1863. Arany János összes művei XII. 124. p.

  • jJegyzet. Duchenne, Guillamme-Benjamin-Armand (1804–1875) – ünnepelt francia orvos, aki az idegrendszer kutatásában és gyógyításában az elektromossággal kísérletezett. – Melyik francia magazinban olvashatta e hírt Arany és fia, nem tudni; a glossza ugyanis nyilván kettőjüké, mint a bizalmas lezáró szerkesztői megjegyzés mutatja.
Források
  • Arany János összes művei. XII. kötet. Prózai művek 3. Glosszák, szerkesztői megjegyzések, előfizetési felhívások. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963. (Arany János összes művei.)
  • Arany János összes művei. XIV. kötet. Hivatali iratok 2. Akadémiai évek (1859–77). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1964. (Arany János összes művei.)