Tanköltemény-kesergő

Az eke részei a magyar népköltészetben
műszaki tudományok, eke alkotórészei, mezőgazdaság

A véletlenek összjátéka folytán akadt a kezembe Balassa Iván Az eke és a szántás története Magyarországon című kötete. Bevallom, nem sejtettem, hogy az eke felépítéséről valóságos tankölteményeket találok benne. Az alábbi összeállításhoz többek között a következő fejezetekből válogattam: Az eke magyar szakterminológiája, Az eke és részeinek magyar szókincse, Eke és szántás a népköltészetben, Az ekéhez és szántáshoz kapcsolódó szólások és közmondások. A rövidítéseket és a különféle hivatkozásokat a legjobb tudásom szerint feloldottam. Köszönet illeti a szerzőt a közlési engedélyért, továbbá egy későbbi időpontban átadandó Kodály-gyűjtötte népdalért az eke részeiről, amely a kötetébe már nem kerülhetett be. – A szerk.

szóelválasztás

Természetesen az alábbi felsorolás inkább csak jelzés kíván lenni, hogy az eke és szántás a népköltészetben is előfordult, sőt vannak olyan alkotások is, melyeknek éppen a középpontjában maga az eke és a szántás áll. Az ilyen fajta versezet kiindulása nem is minden esetben népi, legfeljebb később szélesebb körben elterjedtek a nép között is. Ilyen típus az is, mely az eke részeit igyekszik sorba és rímbe szedni:

Eke’ Részei.

Eke két szarva talpastul,
Szántó-vas reá ütve,
Czimer, Czimer-szeg, és Fa-szeg
Kődök, ’s éke bé ütve.

Tengely, nagyobb, ’s kissebb kerék
Göröndő és kakas-szeg,
Váltó, váltó-szeg, csoroszlya
Császár-szeg, ragasztó-szeg.

Patying, kormány, Far-ék, Balra
Üsztöke, Cságatyus tezsla,
Ennek ragasztó szege, –
Járom, ’s ennek vas szege.

Járombeli-fa, a hozzá
Tartozandó Bélfával,
Bélfaszege, a’ szükséges
Csikojtóval, ’s Alfával.65

  • 65 PÉCZELY A.: Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára 2997. 1. Szeged.

Ennél általánosabban ismert az a legtöbb esetben énekelt vers, amely ugyancsak sorba veszi, az eke részeit és elmondja, hogy minden szerteszét lévén, nem tudja a gazda a szántást megkezdeni. Ennek egyik legszebb változatát KÁLMÁNY LAJOS Szőregről66 (Torontál megye) adta közre:

Ősz az idő, szántani kék,
Eke, szörszám széjjel van még:
Két szép lovan Ludason van,
Kettő mögént Lugoson van.

Eke vasam Eszékön van,
A csoroszlám Csanádon van,
Czimörszögem Cziglédön van
Eke szarvam Szarvason van.

A tajigám Tasnádon van,
A kereke Mező-Túrban.
A göröndöm Gödöllőn van,
A váltója Nagy-Váczon van.

A csikojtóm Csiklódon van,
Az ökröm mög Erdéjbe’ van,
Üsztökém van Nagy-Labánba’,
Nyele mög van Komáromba’.

Magam lakok Tótországba’,
Fő’dem mög Némötországba’,
Paraszt akarok én lönni,
Szántáshoz kék néköm fogni.

Száz forint égy köböl abrak,
Kis pej lovam agyoncsaplak!
Né csapj agyon édös gazdám,
Kitelelök búza szalmán.

De még néköm pé’zöm sincsen,
Magam sé’ vagyok még készen,
Mer’ ha écczör készen löszök,
Isten icscsé’ paraszt löszök!

  • 66 KÁLMÁNY L.: Délvidéki népmondák. Ethnographia 3:62. 1891. Egy változata előfordul: KÁLMÁNY L.: Koszorúk az Alföld vad virágaiból. Arad. 1877–1878. Ethnographia 2:137.

A nóta töredékei azt mutatják, hogy széles körben ismerték az Alföld déli felében Csongrád és Bács megyében. Így egyes részeit Kiskunhalason is feljegyezték.67 Valamivel kerekebb az a változat, amit Tázlárról (Prónayfalva) közöltek 1926-ban az Ethnographiában68 Legteljesebb a KÁLMÁNY LAJOS által közölt változat után az alábbi, Pálmonostorról való, melyben néhány népdal részletre emlékeztető sor is található:69

  • 67 NAGY Cz. L.: Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára 1810. Dalolta Gál Lídia 1934-ben. Megjegyzi, hogy eléggé ismert, de sokfelé ágazó szöveggel. Sajnos, ezt a sokfelé ágazó szöveget nem közli.
  • 68 Ethnographia 37:194. Tázlár (Prónayfalva) Csongrád megye. Énekelte: Szántai Ferenc 25 éves.
  • 69 NAGY J.: Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára 259. Pálmonostora. Pest megye. A nagyapjától hallotta és 1928-ban írta le.

Szántó vető dalla.

Ősz az idő ködös nagyon,
Szántani kék igen nagyon,
De szerszámim széjel vagyon,
Hogy szedjük ösze galambom.
Örkényen vannak ökreim
Gyarmaton meg a jármaim
Tisza szegen a nyak szegem
Szegeden a járom szegem
Békésen vannak bélfáim
Alpáron meg az alfaim
A tézsláim temesbe van
A csikojtom kovácsnál van
A talyigám esákoványon
Czimer szegem megy szegváron
A göröndöm gödöllön van
Ekém szarva szarvason van
A patingom meg patajon
Ekém vasa van vasváron
A csoroszlyám csongrádon
A béresem van bánátba
A baltája meg bácskába
Balta nyele fatüvibe
Ostor nyele fahegyibe
Minden féle széjel vagyon
Csak az ösztöke van ithon
A nyele van erdő háton
Levelet hozott a nyáron
Béres ostora van monostoron
Kilesz az én ostorosom
Majd eljön kedves galambom
Az lesz az én óstórósóm.

Ez a vers nemcsak a nyelvterület déli részén, hanem Tiszántúlon is megtalálható:

Szántani kén, tavasz vagyon,
A szerszámom széjjel nagyon,
A két lovam Hortobágyon,
A többi meg Szentmiklóson.
Ekém vasa készül Pesten,
A csoroszlyám Debrecenben,
Kerekem van Kerekiben,
Kerékszegem Szegedében.
Kakas-szegem van Tyukodon,
Cimervasam Nagyváradon,
Kormánydeszkám Böszörményben,
Eketalpam Turkeviben.
A talyigám van Halason,
Az ekém szarva Szarvason,
Ostornyelem van Szentesen,
Gyeplőszáram Kenderesen.
Ostorosom ül Sarkadon,
Szűre Vásárhelyen vagyon,
Semmi sincsen ki egészen,
Magam se vagyok még készen.70

Megtaláltam egy változatát Bodrogközben is.71 Az eddigi adatok tehát arról tanúskodnak, hogy elsősorban az Alföldön ismerték s vándorlása közben az új terület helyneveit vette fel. Néhol sántít a versezete, máshol a népdalokkal cseng össze néhány sora.

  • 70 SZŰCS S.: Pusztai szabadok. Budapest, 1957. 227. p. Nagysárrét, Bihar megye.
  • 71Ez a terjedelmesebb változatok közé tartozik. Dalolta Forgon Barna juhász Györgytarlón (Zemplén megye), aki Heves megyéből került a Bodrogközbe.
Szántójelenet
Kassai Kalendárium · 1620

Az eke magyar szakterminológiája

Az alábbiakban az eke magyar szakterminológiáját határozom meg, amit a tanulmány további során alkalmazok. A kiválasztáskor figyelembe vettem az eddigi néprajzi szóhasználatot, egy-egy szónak az általános elterjedtségét, a mezőgazdasági szakirodalomban betöltött szerepét stb. Amennyiben ezek a szavak a továbbiakban a szöveg betűtípusával szerepelnek, úgy azok általános szakterminusok, míg ha dőlt szedéssel fordulnak elő, akkor egy-egy területre jellemző megjelölések.

Az eke és tartozékainak részelnevezései a magyar szakirodalomban
(A hiányzó terminusok ezen az ekén nem fordulnak elő.)

1. Szarv (láb) Az eke irányítására szolgáló, a gerendely végéről hátranyúló egy vagy két fogantyú.

  • 1/a Jobb oldali szarv (fiókszarv). Kétszarvú ekénél a jobb oldali fogantyú.
  • 1/b. Bal oldali szarv (anyaszarv). Kétszarvú ekénél a bal oldali fogantyú.
  • 1/c. Kötő pálca (ekeköz, lapocka). A két szarvat összekötő erősítő pálca.
  • 1/d. Csúsztató (csúszó). A bal oldali szarv külső részére erősített görbe vasdarab, a föld végén forduláskor ezen csúszik az eke; csak vasekénél alkalmazzák.

2. Talp (bursza, bocskor, fej) Vízszintes fa vagy vas, melyre az ekevasat erősítik.

3. Ekevas (laposvas, szántóvas) A földet karcoló, túró vagy fordító különböző formájú vas.

[1814:] az Ekében közel az Eke-vashoz kerekek láttatnak

RÁJNIS JÓZSEF fordítása

[1973:] és a rögök szántó-vasadat ragyogóra csiszolják

LAKATOS ISTVÁN fordítása; Vergilius: Georgica I. 33. NSza
  • aNSz = A Nagyszótár gyűjtése a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében
  • 3/a. Ekevas válla. A köpű végénél, a szimmetrikusnál két, az aszimmetrikusnál egy irányba kiugró rész.
  • 3/b. Köpű. Az ekevas része, melynek segítségével az eketalpra felerősítik.
  • 3/c. Köpű szárnya. A köpű visszahajlított része.
  • 3/d. Ekevas lapja. A köpű végétől a hegyig terjedő egész felület.
  • 3/e. Ekevas hegye. A két él összefutásának találkozása.
  • 3/f. Ekevas éle. Földet metsző felület, a szimmetrikus ekevasnak két, az aszimmetrikusnak egy éle van.
  • 3/g. Címervas lyuk. A négyszögletes lyuk az aszimmetrikus ekevas bal oldali részén, ezen keresztül erősíti a címervas az ekevasat a gerendelyhez.

4. Gerendely (ekegerenda) Az eke rúdja.

  • 4/a. Gerendely-lyuk. A gerendely végén levő lyukak, melyek az eketaligához való kapcsoláshoz, a szántás mélységének szabályozására szolgálnak.
  • 4/b. Kakat szeg. (császár-fasza-szeg, derékszeg, horog, kakasszeg, kankó, ragasztószeg stb.). A gerendelylyukba szolgáló fa- vagy vasszeg, mely az ekét a taligához kapcsolja.
  • 4/c. Gúzs. Fából vagy fonadékból készült karika, mely az ekét a taligához kapcsolja.
  • 4/d. Farék. A gerendelynek a szarvba való csapolását rögzítő és a szántás mélységét szabályozó ék.
  • 4/e. Ekelánc (fatyék, fojtókarika, gúzs, macska, pating stb.). A gerendely végét az eketaliga vánkosához erősítő lánc. (A gúzs fejlettebb formája.)

5. Köldök (eketök, eketüdök) Az eketalpat a gerendellyel összekötő fa oszlop, mely az eketest merevítésére szolgál.

  • 5/a. Köldök ék. A köldök rögzítésére szolgáló ék a gerendelybe vágott lyukban.

6. Kormány (borozdafordító, döntő, ekedeszka) Fa vagy vas lap az eke jobb oldalán, mely a felhasított földet fordítja.

[1879:] Fordítani belülről sort sor után vissza
Mint a barázdákat veti kormánydeszka

ARANY J.: Toldi szerelme XI. ének 48. versszak

7. Címer (felkötővas, eresztő, kötés) Vaspálca, mely az ekevasat a gerendelyhez erősíti; a szántás mélységének szabályozására is szolgál.

8. Csoroszlya (csótár, hosszuvas, kés, metszővas, kisvas) A gerendelyről lenyúló hosszú vas, mely a földet az ekevas előtt függőlegesen hasítja.

[1847:] Szeme is kidülled, véres könnyel telve
Mint egy nagy csoroszlya, lóg ki zöldes nyelve

ARANY J.: Toldi V. ének 9. verszak

[1857:] Jó reggel a szántó nézi taligáját
Igazgatja vasát, éles csoroszlyáját

ERDÉLYI J.: 137. NSz
  • 8/a. Csoroszlya ék. A gerendelybe ütött csoroszlya rögzítésére szolgáló ék.
  • 8/b. Csoroszlya gúzs. A csoroszlyát a gerendely oldalához erősítő vaspánt.
  • 8/c. Csoroszlya nyele. A csoroszlya szögletesre kiformált felső része.
  • 8/d. Csoroszlya éle. A csoroszlya kés formára kialakított alsó része.

9. Eketaliga (ekecsin, ekekaruca, eketalicskó, eketargonca) Kétkerekű taliga, melyre az ekegerendelyt odaerősítik.

[1847:] Látod azt az erdőt? fáját mind levágod,
Eke-taligának, szekérnek csinálod

ARANY J.: Rózsa és Ibolya. NSz

10. Váltó (ekelapocka, hadargó, koszorú, mutáló, szabályozó, vezér) A taliga rúdját és ezzel a szántás szélességét szabályozó fa vagy vas pálca.

11. Taligarúd (vezér) Az eketaliga rövid rúdja, melyhez a rudat vagy a kisefát kapcsolják.

12. Taligakerék Az eketaliga két kereke.

  • 12/a. Barázdás kerék (hajszás kerék). Az eketaliga nagyobb átmérőjű kereke, mely a barázda alján fut.
  • 12/b. Tarlós kerék (csás kerék). Az eketaliga kisebb átmérőjű kereke, mely a felszántatlan földön fut.

13. Vánkos (nyereg, pad, párna) Az eketaliga tengelye fölé erősített vastag fa, melyre a gerendely végét erősítik.

14. Ekeló (águs, bak, csikó, csúszó, csuszkó, ekeláb stb.) Kétágú fa, melyre szállításkor az ekét rádöntik.

15. Ösztöke (ekekés, lapocka, sárnyeső stb.) Fa nyélre erősített kis lapát, mellyel az ekevasról a ráragadt sarat tisztítják le.

Adjon az ur isten…
A kisebbiki béresnek
Arany üsztöke nyelet

regösének

Tézsla (cságoté, szántórúd) Az eketaliga előtt levő szántórúd, csak ökörrel, tehénnel való szántás esetén alkalmazható.

[1857:] Elébe ragasztja csikorgós tézsláját

ERDÉLYI J.: 137. p. NSz

Csikoltó (körpü, macska) E fogalom alá sok mindenféle tárgy tartozik. Lehet egyszerű fahorog, esetleg gúzs vagy lánc. Legtöbbször azonban olyan lét párhuzamos lécből készített csatformát értünk rajta, mely az eketaliga rúdját és a tézslát összeköti.

Az eke részeihez kapcsolódó közmondások

szántóvas

Későbbre kopik a disznó orr, mint a szántóvas.

[A szántóvasat gyakran éleztetni, nádoltatni kell, a disznó orra viszont mindig túr.]

lapos vas

Úgy tud az uszáshoz, mint a lapos vas.

[Nem tud úszni, elmerül.]

  • 1886: Lőrincz épen úgy tudott az úszáshoz, mint a – „lapos vas” (BENEDEK E.: A kollektor, regény a székely népéletből. 40. p. NSz).
  • Általában különböző vastárgyakhoz szokták azokat hasonlítani, akik nem tudnak úszni pl. úszik, mint a balta nyél nélkül.

ekevas

Ha nem használjuk az ekevasat, ki fog rajta a rozsda.

[A tárgy, eszköz állásban is tönkremegy, ha valami ismeretet nem gyakorolunk, akkor feledésbe megy.]

  • 1864: ua (Egri népkönyv. I. III. NSz).

Vargához viszi az ekevasat élesíteni.

[Hozzá nem értő kezébe adja a dolgok elintézését.]

  • 1713: A’ vargához viszi az ekevasat élesíteni (KIS–VICZAY).
  • 1774: A’ vargához menni eke vasat élesíteni (Melibocus5 200. p. NSz).
  • 1781: A’ vargához menni, eke-vasat élesíteni (Magyar Grammatica 216. p. NSz).
  • 1838: Nem vargához viszem köszörültetni az ekevasat (NAGY I. Részv. gyöngy. 61. p. NSz).
  • 1851: Vargához viszi az ekevasat (ERDÉLYI 406. p.).
  • Hibásan: 1805: A vargához viszi az ekeszarvát élesíteni (SZIRMAI NSz) innen hasonlóan hibásan veszi át MARGALITS (153. p.).

csoroszlya

Vargához viszi a csoroszlyát élesíteni.

[Hozzá nem értő kezébe adja a dolgok elintézését.]

  • 1794: Vargához viszi a’ tsoroszlát élesíteni (KOVÁCS 212. p.,
    1808: ugyanaz Kr. 1:180, 5:234, 1851: ugyanaz ERDÉLYI 72. p.).
  • Az előbbi szólás csoroszlyára alkalmazott változata.

Aki szántani akar, nézze meg a csoroszlyáját.

[Aki valamire készült, nézze meg, hogy minden rendben van-e körülötte és megvannak-e a munka elvégzéséhez a szükséges feltételek.]

  • 1754: A’ ki szántani készuᵉl, nézze meg ha van-é tsoroszlyája (BERTALANFFY, Keresztyén Böltseség 36. p. NSz).

Idővel a csoroszlya is elkopik.

[Semmi nem tart örökké.]

A csoroszlya általában tovább tartott, mint az ekevas, erre céloz a fenti szólás.

  • 1820: Üdővel a’ csoroszlya is elkopik (DUGONICS 2:46. p.).
  • 1851: Idővel csoroszlya is elkopik (ERDÉLYI 72. p.).

ekeszarv

Sok jó (okos) legény fogja az ekeszarvát.

[Sok ember van alacsonyabb sorban, mint azt képességei szerint megérdemelné.]

  • 1794: Sok jó (okos) legény fogja az eke’ szarvát (KOVÁCS 27. p.).
  • 1805: ugyanaz SZIRMAY.
  • 1808: Sok érdemes legény, hogy értéke szegény, fogja az eke’ szarvát (Kr. 1:252. p.).
  • 1820: Sok jó fogja az eke’ szarvát (DUGONICS 2:3. p.).
  • 1830. kör: Sok érdemes legény, hogy értéke szegény, fogja az eke szarvát (CZECH J. Győri közmondások 7. p. NSz).
  • 1851: Sok jó fogja az eke szarvát.

    Sokérdemes legény
    Mert értéke szegény,
    Fogja az eke szarvát

    ERDÉLYI 107. p.
  • 1864: ugyanaz BENICZKI, 1. CzF)
  • Ebben a szólásban a már az ekeszarv foglalkozást jelölő értelme is benne érződik (lásd lentebb).

Rest kéz meg nem izzasztja az eke szarvát.

[A lusta ember nem kapkod a munka után.]

  • 1820: A’ röst kéz meg nem izzasztja az eke szarvát (DUGONICS 2:226. p.).
  • 1851: Rest kéz nem izzasztja meg az eke szarvát (ERDÉLYI 337. p.)
  • 1896: ugyanaz MARGALITS 153. p.).

Nem szokta a cigány az eke szarvát.

[Ha valaki olyan munkát végez, amit nem szokott meg és nehezen küzd meg vele.]

  • 1820: Nem szokta Cigány az eke szarvát (DUGONICS 2:296. p.).
  • 1851: Nem szokta czigány az eke szarvát (ERDÉLYI 77. p.,
    1896: MARGALITS 153. p.).
    (Nem szokta a cigány a szántást. A két szólás szorosan összefügg.)

Nem pálcára, hanem az eke szarvára termett.

[Nem való tanítónak, bírónak, hanem parasztnak.]

  • 1820: Nem pácára, hanem eke’ szarvára (DUGONICS 2:81. p.,
    1896: ugyanaz MARGALITS 153. p.).
  • 1892: A szólás előfordul az alábbi helyen is: (Az) öregbíró … letette a bírói pálczát s visszatért az ekeszarvához (CSOÓR G. Falu 96–97. p. NSz).

Kajla, mint az ekeszarv.

[Legtöbbször az emberre vagy annak is lábára mondották.]

  • 1820: Kajla, mint az eke szarv (DUGONICS 1:223. p.,
    1896: ugyanaz MARGALITS 153. p.).
  • Összevethető a lőcslábú kifejezéssel.

Nehéz az eke szarvával gazdaggá lenni.

[Nehéz csak a munkával boldogulni, vagyont szerezni.]

  • 1820: Nehéz eke szarvval gazdaggá lenni (DUGONICS 2:111. p.,
    1851: ugyanaz ERDÉLYI 107. p.,
    1896: ugyanaz MARGALITS 153. p.).

Az eke azt gazdagítja, ki szarvát kézzel szorítja.

[A munka gyümölcse azé, aki megdolgozik érte.]

A koldus tarisznyát felakasztotta az ekeszarvára.

[Aki csak a földművelésből akár megélni és nem gyakorolja az állattartást is, az szegény marad.]

Irodalom

  1. BALÁSHÁZY J.: A’ háztartás’ és mezei gazdaság’ tudománya. 1–2. Debreczen.
  2. CZUCZOR GERGELY–FOGARASI JÁNOS: A magyar nyelv szótára. 1–6. Pest. 1862–1874.
  3. DUGONICS A.: Magyar példa beszédek és jeles mondások. 1–2. 1820. Szeged.
  4. ERDÉLYI J.: Magyar közmondások könyve. 1851. Pest.
  5. KIS–VICZAY P.: Selectoria adagia Latino–Hungarica… 1713. Bártfa
  6. KRESZNERICS F.: 1832–32. Magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal. 1–2. Buda.
  7. MARGALITS E.: Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Budapest, 1896.
  8. SZIRMAY A.: Hungaria in parabolis. 1805. Buda
  9. KOVÁCS P.: Magyar példa és közmondások. 1794. Győr. NSz
uruki ekeábrázolás
Kr. e. IV–III. évezred fordulója
A finntorpi eke II. · Svédország
Forrás

Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Lektorálta Banner János és K. Kovács László. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1973. 32–34, 46, 65–66, 88, 176–238, 324, 517–520, 522, 528–530. p.

Függelék

Az eke eredete

5. Maguk a szküthák azt állítják, hogy az ő népük a legfiatalabb a világ valamennyi népe között, s véleményüket a következő hagyományra alapozzák. Földjükön, amely régen lakatlan volt, először egy Targitaosz nevű ember telepedett le. S azt mondják – én ugyan nem hiszem, de ők váltig állítják –, hogy ennek a Targitaosznak apja Zeusz, anyja pedig Borüszthenész folyó leánya volt, Ennek a Targitaosznak aztán három fia született, Lipoxaisz, Arpoxaisz és a legfiatalabb, Kolaxaisz. Azt mondják, hogy az ő uralkodásuk idején aranytárgyak hullottak le az égből a szkütha földre: egy eke, egy járom, egy harci fejsze meg egy ivócsésze. Mikor meglátták őket, először a legidősebb fiú ment oda megszerezni, az aranytárgyak lángolni kezdtek. Elment hát, és a második lépett oda, de közeledtére ugyanez történt. Ezt a két fiút tehát az égő arany elűzte magától, de mikor a harmadik, a legfiatalabb testvér lépett oda, a tűz kialudt, ő pedig hazavitte az aranyat házába. Az idősebb testvérek aztán, megfontolva a dolgot, az egész királyságot átadtk a legifjabbnak.

6. A hagyomány szerint Lipoxaisz leszármazottai azok a szküthák, akik az aukhatai nevű törzs tagjai, a középső testvértől, Arpoxaisztól származnak a katiaroi és traszpiesz nevű törzsek tagjai, a legifjabbnak utódai pedig a királyi szküthák, akiket a paralatai néven emlegetnek. Együttesen a szkolotosz névvel jelölik magukat, királyuk neve után. Szkütha néven a hellének nevezték el őket.

7. Ezt mesélik a szküthák származásukról. S azt állítják, hogy első királyuk, Targitaosz óta nem több, hanem csak ezer esztendő telt el Dareiosz átkeléséig. A szent aranytárgyakat a királyok gondosan őrzik, és minden évben nagy engesztelő áldozattal járulnak elébük. A szküthák állítása szerint aki az ünnepen a szent aranykincseket őrizve a szabad ég alatt elalszik, nem él tovább az esztendő végénél, s ezért annyi földet adnak neki, amekkorát egy nap alatt körül tud lovagolni. Minthogy az ország túlságosan nagy volt, Kolaxaisz három részre osztotta fiai között, s az a rész lett a legnagyobb, ahol az aranyat őrzik.

Hérodotosz: A görög–perzsa háború. IV. 5–7. 266–267. p.; Muraközy Gyula fordítása