Képzőművészet, zene és tudomány

Jegyzet
Berényi Dénes
szóelválasztás

Igen nagy a száma azoknak a tanulmányoknak, esszéknek, elmefuttatásoknak, amelyek a tudomány és a művészetek viszonyát elemzik, azt boncolgatják. A „laikusok”, a művészettől és tudománytól távol állók mindenesetre a kettőt egymástól igen messze esőnek tekintik: a művészet a képzelet, az ihlet és a fantázia birodalma, a tudomány pedig a méréseké, az adatoké és a számolásoké.

Ténylegesen azonban mind a művész, mind a tudós – a maga sajátos módszereivel – a valóságot kutatja, igyekszik a felszíntől a valóság mélyére hatolni. Ahogy a XIX. század végének költője, Komjáthy Jenő megfogalmazta, az érvényes nemcsak a költőre, de a tudósra is:

Porszem! Ő1 nem ér rá mulatni véled
kutatva, látva egy mélyebb valót.*

Az álmodó [részlet], 1890
  • 1 ti. a költő.

Vagy Czesław Miłosz, a lengyel származású amerikai költő szerint

…a költő szembesül a mindennap más, bonyolult és kimeríthetetlen valósággal*, és megpróbál belőle minél többet szavakba zárni.

  • * A kurzivált szövegrészek kiemelések a Jegyzet szerzőjétől.

Rodin – a képzőművészet oldaláról – ezt így fejezte ki:

A művész… lát, vagyis szemét mintegy szívébe helyezve kiolvassa a természet titkait.*

Hogy pedig az ihlet, intuíció, sőt a fantázia nemcsak a művész „eszköze”, hanem a tudásé is, arról szinte minden kiemelkedő tudós vall. A fizikus Heisenberg pl. így:

Súlyos, mégis gyakori tévedés azt hinni, hogy a tudományban egyedül a logika, valamint a meghatározott törvények megértése és helyes alkalmazása érvényesül. Hiszen a képzeletnek* a tudományban is döntő szerepe van. Igaz ugyan, hogy csak józan és gondos kísérletek során juthatunk a tények felismeréséhez, de az elszigetelt tények egységes képpé rendezésekor nagyobb hasznát vesszük megérzéseinknek*, mint a gondolkodásnak.

A Nobel-díjas biológus François Jacob szerint:

…a szüntelen belső dialógusban, a lélekben szüntelenül kavargó számtalan feltételezés, megközelítés, kombináció, asszociáció* közepette olykor egy-egy fénysugár töri meg a homályt. Hirtelen vakító fény világítja meg a tájat, rettenetes, ezer napnál erősebb. Az első megrázkódtatás után kemény küzdelem kezdődik a gondolkodás berögzöttségeivel.

A neves kémikus, Pauling még radikálisabban fogalmaz:

A fantázia* egyszerűen az egyik munkaeszközünk. Fantázia nélkül a tudós nem talál ki semmi újat. A tudományos felfedezés lényege, hogy az ember ugyanazt nézi, amit mindenki lát, és észrevesz valamit, amit eddig nem látott meg senki. Ehhez sok fantázia kell.

Legutóbb D. R. Hofstadter a fizikus-matematikus egy Gödel, Escher, Bach című vastag könyvben2 kísérli meg a tudomány és a művészet (pontosabban a képzőművészet és a zeneművészet) kapcsolatainak az elemzését. Keresi a kapcsolatot Gödel ún. nem teljességi tétele, a matematikai logika, Bach fúgái és Escher3 különleges grafikái között. Ezzel kapcsolatban részletesen tanulmányozza az emberi agy működését, hogy mi megy végbe a gondolkodás folyamán és mit is jelent tulajdonképpen az intelligencia vagy a tudat, vagy az a fogalom, hogy „értelmes lény”. A matematikai logika és a számítógép-programozási szabályok és tapasztalatok révén véli megmagyarázhatónak az agy tevékenységét, illetve az intelligenciát és az értelmes viselkedést:

A tudatosság… az általunk leírt bonyolult hardver és szoftver közvetlen eredménye

– állapítja meg.

  • 2 Typotex, Budapest, 2000.
  • 3 Sok más, különös alkotás között az ő műve a híres Rajzoló kezek című grafika is, amelyen a jobb kéz a bal kezet, a bal pedig a jobb kezet rajzolja.

Alacsony szinten (a gépi kód szintjén) a program olyan, mint bármelyik másik program; magas (közelítő szinten olyan jellemzők jelennek meg, mint az ’akarat’, ’intuíció’, ’alkotókészség’ és ’öntudat’?

Vagyis arról van szó, hogy az intelligencia szoftver jelenség, amely az agy hardverén alapul. Így jut arra a következtetésre, hogy

…egy napon a gépeknek is lehet majd akaratuk, annak ellenére, hogy nem fog a semmiből egy bűvös program (egy ’ön-programozott program’) megjelenni a tárukban. Ha akaratuk lesz, annak ugyanaz lesz az oka, mint az embereknél – a hardver és a szoftver sokszínű szerkezete és szerveződése.

Ezt megelőzően a molekuláris biológia és a matematikai logika között fennálló kapcsolatot, illetve megfeleltetést is tárgyalja, azaz az öröklődés törvényeit matematikai logikai, illetve informatikai felfogásban.

…a DNS-t egy magas szintű nyelven írt programnak tekinthetjük…

- írja.

A könyv elolvasása után valami olyanféle kép bontakozik ki az emberben, hogy tudomány, képző- és zeneművészet között számos átfedés, megfelelés, egybefonódás4 található. Tudomány és művészet merőben mások lennének, de mélységes összefüggés van köztük.

  • 4 Innen a könyv alcíme is: Egybefonódott Gondolatok Birodalma.

Ezt a rövid jegyzetet talán Batkin Békésy György-ről, az orvosi Nobel-díjat elnyert magyar fizikusról írt megjegyzésével érdemes befejezni. E szerint Békésy

…elmondta, hogy amikor a zene, a képzőművészet és a természettudomány között kellett választania, a tudományt választotta, mert ez magában foglalja a művészetet és a zenét is. Értekezéseiben sokszor kitűnik világosan a rokonság a tudomány, a művészet és a zene között.

Szappabuborékok
Fotó: Fabian Oefner · Képforrás
Berényi Dénes
(1928–2012)
magyar atomfizikus
Forrás

Magyar Tudomány, 2001/3, link