Iskoladráma? Filozófia? Bolyai Farkas drámáiról

Egyed Emese
Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészkar, Kolozsvár1
matematikus, Bolyai Farkas
szóelválasztás

Szeretetkeresőnek és igazságkeresőnek nevezi magát Jelentésében (szellemi végrendeletében) Bolyai Farkas. Megáldja „az emberiség mívelésére szentelt falakat”: a világ valamennyi iskoláját. Munkásságról és mértékletességről beszél.

A mértékletesség ebben a koncepcióban az ókori bölcsek via sacrá-ja: amely nemcsak az individuumra és nemcsak a jelenre figyel.

Munkásságát a harmónia keresése hatja át; ebben a színjátszás metaforának komoly szerep jut: az emberiség közös játékát – a teremtett lét perspektíváját tartja szem előtt, ahol a feltámadás nem más, mint a közös érdek felismerése:

de lecsendesednek valaha a közégés szélvészei, s megértik az emberek, hogy mint egy symphoniában mindenkinek maga részét jól játszodni legjobb: hogy harmónia köszöntse a különgyertyák egére feljövő napot.2

A működő világmindenség és benne a Nap mint állandóság: ez Bolyai drámáinak egyik alapelve.3 Leginkább mégis a II. Mohamed című darab jelképvilágát határozza meg, amely a kozmikus harmónia analógiájára „állítja helyre” egy veszélybe került birodalom működését.

  • 1 email: eegyed@lett.ubbcluj.ro
  • 2 Bolyai 102
  • 3 Kutatópályám kezdetén ráéreztem erre, bár a felismerés ellenőrzését csak mostanában végeztem el. Egyed 1993.

Nem tekintjük botlásnak Bolyai Farkas pályája kezdetének színházi/drámaírói mozzanatát, hiszen az életpályának sem nagyenyedi, sem kolozsvári, sem a nyugat-európai szakasza nem szűkölködik a színházhoz kapcsolódó élményekben.

Mégsem tekinthetjük csupán életrajzi véletlennek e színházközeliséget; Bolyai Farkas is (korai) munkása volt a reformkori nemzeti művelődési programnak (1806 februárjában Marosvásárhelyen az Aranka György-féle Nyelvmívelő Társaságban akadémiai tervezetet mutat be).

A többek által szorgalmazott magyar művelődési program, ezen belül a nemzeti nyelvű színház jótékony hatásában tekintélyes személyiségek bíztak. Erdélyben (például Kolozsvárt és Marosvásárhelyen) többen tevékenykedtek magyar játéknyelvű állandó társulat felállítása érdekében (már megvolt a kolozsvári Farkas utcai színházépület kőbe faragott, feliratos kapuja!). Magyarországon Kultsár István is közrebocsátotta már Hazafiúi Javallását (kinyomtatását éppen a szent szövetség pesti látogatása idejére időzítette), amely szerint

A’ közönséges Nemzeti Cultura különösen kimutatta magát a’ Magyar theátrom által; mert a Nemzet, hogy finomabb ízlését ’s a’ tisztább gyönyörűségekben való örömét kijelentse, maga magából theátromot teremteni, Játszó személyeket formálni, s azokat nemtsak a’ Néző Játékokban, hanem az Énekesekben és Tántzosokban is gyakorolni ditsőségnek tartotta.4

  • 4 Kultsár 1815. 8. p.

Két könyv

A könnyeztetőnek nevezett érzelmes drámák, a félelmetes történelmi tablók és az állampolgári fegyelemre szoktató polgári történetek XIX. század eleji színházi irodalmában Büchner, Lenz, Kleist színházi filozófiája közelében jelölhető ki Bolyai Farkas műveinek európai helye, ha nem is részesültek túl nagy megbecsülésben a megírásuk óta eltelt szinte két évszázad alatt.

A Bolyai-drámák új kiadására vállalkozó kutató tanár, Borbély Szilárd is híve annak a gondolatnak, hogy a drámatörténet és a színháztörténet „eltérő utakat jár be”. Ugyanakkor Bolyai drámai műveiben valamiféle erdélyi klasszicizáló drámahagyomány eredményeinek összefoglalását és alakítását látja5 – visszautalva két jelentős értelmezésre: Rohonyi Zoltán diskurzuselemző illetőleg Nagy Imre tudattörténeti összefüggéseket kereső munkájára.6

Véleményünk szerint a drámát mint megjeleníthető eszmekomplexumot Bolyai Farkas természet és társadalom kettős kontextusába helyezi, tudományos ismereteket és állampolgári értékrendet is közvetít. Ismernie kellett a Journal de physique, de chimie et d’histoire naturelle (1787–1817) című, francia nyelvű természettudományos lapot. Ebben diszciplináris rendben kísérletek leírásától kezdve a tudomány új eredményeinek sommás áttekintéséig sok műfaj található. A közügyek mindenek felett való fontossága és a tudomány alárendelése a társadalom gazdasági érdekeinek: ezt az értékrendet képviseli Delamètherie7 lapja. Maga a főszerkesztő tíz éven keresztül a vezércikkben hangoztatja e gondolat fontosságát és konkrét megvalósulását.

  • 5 Borbély 1998. 274. p.
  • 6 Nagy 1993, Rohonyi 1996.
  • 7 Delamètherie fizikát oktatott Párizsban, nem a filozófussal és természettudóssal, de la Mettrie-vel

A Döbrentei Gábor által Eredetiség s jutalomtétel címmel az Erdélyi Múzeumban közzétett drámapályázat eredményhirdetése előtt Bolyai Farkas (neve feltüntetése nélkül) megjelentette drámái gyűjteményét egy kötetben a pályázatra korábban beküldöttekhez még kettőt illesztve 1817-es impresszummal. (Ez az első könyv.) Az előszó tanúsága szerint a kéziratot 1816-ban lezárta (szerintünk antedatálta). Szebenben jelentette meg a kötetet, a cenzúrai engedély Marosvásárhelyen kelt 1817 februárjában. Az Öt szomorú játék mint könyv ára „5 Rhénes” forint volt. Bolyai ötszáz példányban kívánta megjelentetni, de az erre szánt pénz nem gyűlt össze. (Leveleiből az derül ki, hogy az első kiadás 300 példányát a későbbiekben nem követte újabb 200 példány kinyomtatása) 1819 szeptemberében Bolyai drámaköteteinek és a verseknek is tekintélyes mennyiségű eladatlan példányáról ad hírt.

Addigra már kétszer 60–60 forintot kiosztottak a koldusoknak Simon napján.

Még nem írtam, de talán írok Szentgyörgyinek, hogy publicáltassa újságba a V. Sz. J.-t, Parisi pert, Popet; cum declaratione, hogy a koldusok Capitalissa csak 520 frtra ment, mert az exemplárok nem költek el, s alább szállíttattak. Kétszer abból is kiment Simon napján 60 rf. A koldusoknak reménység fejibe, és most actu csak 400 a capitalis, s ezt kellene nevelni amire lehetne. Hát addig ne küldenék-e Hozzád néhányat?8

A második könyv A párisi per. 1817-ben fejezte be, 1818-ban adta ki szerzője.

  • 8 Bodor Pálnak 1819 szeptember 3. Benkő 1975. 116–117. p.

Előfizetők-támogatók

Ha megvizsgáljuk az Öt szomorú játék végén feltüntetett prenumeránsok névjegyzékét, láthatjuk, hogy (ifj.) Kemény Simon báró egymaga 10 példányt rendelt és a nyomdaköltségbe is ajánlott 200 rénes forintot. „Egy nevét fel nem írt hazafi” (vagyis ilyen elnevezés mögé rejtőzve a névjegyzék utolsó helyén feltehetőleg maga Bolyai) 11 példányra fizetett elő. A szerző (bizonyára előzetes tájékozódás után) nemes hölgyeket is felkeresett kiadandó kéziratával. Özvegy Gróf Kemény Simonné két példányt rendelt magának, fia, báró Kemény Simon T. R. assessor neve a jegyzékben „6 exemplár”-ral szerepel; gróf Mikes ’Sigmondné Asszony eő nagysága 5, Özvegy gróf Degenfeld Maximiliánné 4, özvegy Teleki Józsefné 11 példányra fizetett elő.

Vajon miért éppen tőlük jött a hathatósabb támogatás?

Id. Kemény Simon pártfogolta Bolyait gyermekkora óta, és a család a családfő halála után nem szüntette be a pártfogás gesztusait,9 Teleki József III. széki gróf (1777–1817) főkormányszéki tanácsos, Teleki József fia, a marosvásárhelyi színészeti próbálkozások lelkes támogatója volt. 1805-ben „egy egész új, igen drága kortinát” csináltatott a helybeli teátrum részére.10 Ő éppen 1817-ben halt meg. Özvegye gr. Teleki Zsófia, Teleki Lajos lánya volt, maga is színpártoló.11

Gróf széki Teleki József a nagy éhínség idején komoly segítséget nyújtott a birtokain élő szegényeknek. Emberbaráti gesztusának emlékezetére adja ki Bolyai Farkas az Öt szomorú játékot.12

  • 9 Bod Péter is emlegeti a család tudóspártolását. Önéletírásában 1765-ben jegyzi fel: Sárdon partialis synodusunk lévén, 7-dik Febr. oda hozák Tit. Pávai Ferenc, M(agyar) Gyerő Monostori Kemény Simon úr őnagysága praefectusának levelét száz m. forintokkal együtt. Mely száz forintokat nálam lévén a múlt esztendei szüret tájban a Méltóságos L. B. Kemény Simon úr, s látván holmi nyomtatott és nyomtatás alá készült munkácskáimat, ígérte vala Istenhez való kegyességből, melyet most már megteljesítvén, hálaadó szívvel elvettem őnagyságától.
  • 10 Teleki József híres volt emberbaráti gesztusairól, az 1817. évi éhínség idején erőfeszítéseket tett a károsultak rendszeres támogatására.
  • 11 Döbrentei értékeli mecénási gesztusait, de nem emlékszik keresztnevére: „A’ Visegrádi leányt is új általdolgozásban fogod látni, báró Kemény Simonnénak szül gróf Teleki … ajánlva. Két Asszony szív, kiknél tiszteletre méltóbbakat nem ismerek, jobbakat ismerni nem fogok. Kazinczynak címzett levelében 1818. július 15. KazLev 16. 114. p.
  • 12 1806. május 15-én a Marosvásárhelyen vendégszereplő színésztársaság díszelőadásul az ő névnapja tiszteletére mutatta be A nap szüzei című öt felvonásos érzékenyjátékot, karénekkel bővítve. Gyermekei: István, Károly, Domokos, Juliánna (gr. Tisza Lajosné), Borbála (gr. Ráday Gedeonné), Zsófia (gr. Bethlen Jánosné) és Jozefa (Zeyk Jánosné) a magyar nyelvű színjátszás pártolói voltak.

Szüzsé

Bolyai rendszeres iskolai tanulmányaiból szövegkezelésének retorikai természetű fegyelmezettsége következik.

Háromnak a sujetje historiai; ha tudnám, hogy serium az a concursus dolga, béküldeném.13

Kihozattam volt az oda béküldött pièceket: sokat korrigáltam bennek, mert a historica fides ellen iszonyúkat hibáztam volt és nem olvastam criticát – megigazíva amennyire mostani szememmel tudtam annyi idő alatt, amennyi volt reá, küldöm pótolva egy harmadikkal.14

Borbély Szilárd Bolyai tragédiáiban a virtus és a világi értékek ütköztetését tartja leglényegesebbnek.15 Ha együtt vizsgáljuk Bolyai színpadra szánt alkotásait, az érzelmi kultúra példázataira ismerünk. Ösztönvilág és alkalmazkodás különböző intenzitású energiái kerülnek egymással kapcsolatba.

  • 13 Bodor Pálnak 1816. november 3. Benkő 1975. 88. p.
  • 14 Bodor Pálnak 1816. november 3. Benkő 1975. 88. p.
  • 15 Borbély 1998. 277. p.

A Pausanias a fiúi engedelmességet mint történelemalakító tényezőt mutatja fel.

A Mohamed vándortémára épül, ezt a Törökországi levelekre vezeti vissza Heinrich Gusztáv.

A virtus győzedelme a szerelmen végzetdráma.

A szerelem győzedelme a virtuson a halálban egyesülő szerelmesek dramatizált széphistóriája.

A Hunyadi téma már Bessenyei Györgyöt is foglalkoztatta (Hunyadi János élete és viselt dolgai 1778. Bécs), de Hunyadi Jánosról majd Lászlóról Kisfaludy Sándor is írt színpadi művet. Öccse, Kisfaludy Károly Bolyai darabjának, a Kemény Simonnak még a címét is átveszi, a művet a maga elképzelései szerint alakítja színpadra alkalmasabbá. A téma kezelése tudatos választásra utal, hiszen éppen ebben az időben hág a legmagasabbra a Hunyadi János nemessége/magyarsága körüli vita (Aranka György például külön értekezésben áll ki amellett, hogy Hunyadi János törvényes házasság gyümölcse.)16

Kisfaludy Károly átformálta Bolyai Kemény Simonját. Ezt a változatot Székesfehérváron 1820. április 23-án mutatták be.

Nagy Imre passiójátékként értelmezi Bolyai Kemény Simonját.17 Szerintünk inkább az áldozati, sőt hadi áldozati rítus fejezi ki e dráma lényegét. A mű egyébként nem alkalmas arra, hogy a hagyományos tragédia-műfaj elvárásaival értelmezzük, hiszen egyértelmű a döntések oka, a hős alakja csak nagy (fenséges), de nem tragikus.

  • 16 Kazinczy 1816-ban a vajdahunyadi várat is megtekintette „holnap a Hunyadi János várát nézem meg, Vasárnap sírjánál fogom hamvait adorálni” KazLev 14. 260. p.). Tervében szerepelt, hogy az Erdélyi levelek mellékleteként közölje Kápolnay Antal Alsó Fehér vármegyei főjegyző írását arról, hogy Hunyadi János házasságon kívül született gyermek volt „nyugtalanul várom tehát a tekint. Főnótárius úrnak Értekezéseit Hunyadi Jánosnak törvényes házasságon kívül történt születése felől, s ígérem azt, hogy ha megnyerendem erre az engedelmet, Erdélyi Leveleim mellé nyomtattatom” KazLev 22.347 (Kazinczy Kápolnay Antalnak Széphalom jan. 8. 1819.)
  • 17 Dömötör Teklára hivatkozik, aki szerint a passiók egyetlen igazi drámai koncepciója: a halált megokolni, szükségszerűségét bebizonyítani” Ezzel az elvvel Bolyai értelmezésében az a gond, hogy a passiójátékokban a Megváltó halála a passiójátékok cselekményének középpontja, itt a ruhacsere célt ért, a csoport központi figurája életben maradhatott.

A mű és az egész kötet szempontjából jelentősnek tartunk egy, a dráma tulajdonképpeni szövegéhez nem tartozó szerzői megjegyzést. Bolyai Kemény Simonjában két lábjegyzet is olvasható. Az egyik a kötet közepén helyezkedik el, és két megfejtése is van. Az egyik, hogy Kemény Sámuel holttestét őrzi az alsó-gáldi régi kripta.

A Gáldi kastély kapuján, a’ mint ki-jönek, jobb felöl volt egy kápolna egybe-omolva. Néhai B. Kemény Simon Úr ő Excellentziája, mint egy 35 esztendőkkel az előtt, régi levelek és Tráditio nyomán ásatott: Omladványba találtak egy követ, mellyen veres tzikornyák közt tisztán lehetett olvasni ennyit:… SIMONIS… lajtorján ereszkedek-le egy kis kriptába: a’ mejjen egy helyt bé hojpadva találtatott egy pántzél rósda nélkül; a csont is mind porrá válva a’ tagok rendiben hullott; egy rósdától meg emésztett hosszu pallas hevert mellett, egyik lába végén egy vastag tsizma talp, ’s egy hosszu sarkantyu, tul felöl semmi sem volt; fejénél nem volt sisak, helyét egy fejéres szélü selyem kezkenő takarta-el, melly a mint hozzá értek hamu volt, a’ poroknak ’s egyébnek le írt fekvése nem kitsi termetre mutatott. Azután másodszor bontatván ki a kripta, a pallasbol tsak egy darab találtatott, a’ sarkantyú s talp oda volt. Harmadszor B. Kemény János Úr bontatta ki; a pallast nem találta, a’ pantzelt a’ N. Enyedi Nemes Kollégyom Bibliothékájába bé tette; azon tisztes helyre, a’ hol az elmult idők Geniussai őriztetnek a’ halál ellen, ’s életet vesznek a jövő időkéi. Ott mikor a hazának lejendő fia probálja magára, ’s a’ Szent Imrei mezőken lobognak a’ zászlók elötte; midőn az öregség telik az emelkedő mejjel, s a vas hajdoni nagy szive szent tüzét érzi; a Halhatatlannak lelke lobog fenn, mennyei szárnyakkal repesve az ujj Hazafi születése felett… Negyedszer is ki kellene bontani, ’s a’ nemes porokat Urnába rakva, a’ Napra ki-hozni, és ahoz mélto hellyen és modon fel tenni.18

Egyébként is fontos a Kemény Simon. Az utolsó felvonás V. jelenetében Öreg Kemény, a menye, Mária és egy remete találkozik „a megtalált Össi kripta helyén”. A római katolikus imaszöveg helyzetre utaló tartalmat kap: a remete jóslata a hazafias áldozat nemzetpolitikai értelmét hangsúlyozza: „Áldott vagy te az aszszonyi állatok között!”19 – mondja annak a földi asszonynak, akire mint példás életűre nézhet a közönség (és általa a nemzet).

A lábjegyzetben említett lelet másik feloldása az Öt Szomorú Játék utolsó darabjában volna kereshető, eszerint hogy Hieronim testét őrzi a gáldi kripta, aki bolgár fogoly volt a görög császár, II. Bazil udvarában (hiszen behorpadt páncélt találtak a kripta alatt).

Retorikai vétetésű ötlete a szerzőnek, hogy a magyar tábor önfeláldozó hazafiainak egyike, Mohai neve mementóként köznyelvi kifejezésként él a nyelvben: Kemény: Itt Mohai állott (…) de itt beszéljen egy kö majd a’ jövő idők mohai közzül a magyar hüségről.20 Egyébként a nevek motiváltsága más ötletet is adhatott Bolyainak (bár ezt olvasói közül csak a valamikori göttingai diáktársak érthették): a Simonis felirat nemcsak Kemény Simon elődeire vonatkoztatható, hanem arra a Gottfriedt Jakob Simonis-ra is, aki Jéna érintésével segesvári teológusként érkezett Göttingába (1797-ben subscribált)21

  • 18 OSzJ III. 34/35
  • 19 Kemény Simon. Öt szomorú játék 53. p.
  • 20 Kemény Simon. Öt szomorú játék 10. p. Mohai névvel 1789-ben ketten is subscribáltak Enyeden… Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy a mű első változatát Bolyai vagy még diákkorában elkészítette, vagy szándéka volt az enyedi diáktársakat is megörökíteni a mű történelmi alakjaiban.
  • 21 Szögi szerk. 2001

Struktúra

A Kemény Simon jóslatszerű monológja igen hatásos. Kemény Simon arról beszél, hogy minden áldozatnak lesz egy értelmezője-értékelője a jövőben. Ugyanakkor a kötet szerzője ragaszkodik ahhoz, hogy a maga módján a jóslat beigazolódását is bemutassa: a tényleges archeológiai leletet is („Szemmel látot és hitelés Tanubizonságbol irom ezt” sírlelet id. Kemény Simon idejéből).22

Amikor Bolyai egykori göttingai peregrinus társától, a Kolozsváron lakó Bodor Páltól arról érdeklődik, milyen az Erdélyi Muzéum nyertes drámai alkotása, tagolja is kérdését: „irj mindet rolla a mit tudsz: milyen tónusú, mik a szépségei, mi benne a Genialitás.”23

Ezt a három kérdést hadd vonatkoztassuk most a művekre:

  1. milyen tónusúak a Bolyai drámák?
  2. miben jelölhetők meg e drámák a szépségei?
  3. miben áll a drámák egyedisége (zsenialitás)?
  • 22 Ez a lábjegyzet szerencsére a drámák jegyzetelt XX. század végi kiadásából sem marad ki. Bolyai 1998. 95. p.
  • 23 Bodor

A művek tónusa különböző. Tónuson a megjelenítés atmoszféráját, az ebből következő szöveghasználatot és (kódolt) képvilágot értjük.

A drámák szépségeit a részletes értelmezés során tudjuk vizsgálni. E tanulmány a Kemény Simon kiemelt szerepét, személyessé formált történelem-képét tekinti meghatározó jelentőségűnek.

A Bolyai-drámák egyedisége egybevethető mivoltukban következtében tanulmányozható! V, XV, XV, meseidő, 1789 és néhány év múlva – az emberi értékrendet vizsgálják.

Olvasóinak azt javasolja az Öt szomorú játék szerzője, hogy az egyes drámákat egymással összefüggésben tekintsék, mint nyelvet; és hogy a használat (tegyük hozzá: olvasás vagy színpadi produkció) döntse el, érthető-e ez a (dráma)nyelv, vagyis megfelel-e a célnak.

A szerző

Bolyait foglalkoztatja a pályázat, de szerzőként fél az esetleges kudarctól.

küldöm pótolva egy harmadikkal, amely elöl van kötve, bécsinálva most ezen levéllel együtt egy mappa ládába – ha el nem küldöm, a copertára ráírom; így a jövő sokadalomra halad azt gondolom – hozzád: ha tetszik, olvasd meg; minden esetre pedig magad add át Lengyelnek, ha tetszik, ő is megolvashatja; csak hallgassatok! Perse… ami rossz benne, inkább gyaláznák csak a nevéért is, a jóért csak célnak tenné ki magát az ember.24

A XVIII. század közepe óta a magyar szerzők közül is egyre többen vállalják nevük feltüntetését is nyomtatott munkáikon, de a hagyományos viselkedéshez sokáig illik még a szerzői névtelenség. Bolyaival egy időben például Bölöni Farkas Sándor határolta el magát mind a hivatásos, mind a kontár íróságtól.25

  • 24 Bodor Pálnak 1816. december utolsó napjaiban. Benkő 1975. 90–91. p.
  • 25 Barátom, én a Poezis ’s Litteraturábol nem csináltam mesterséget ’s Dilettant sem akarok lenni, hanem vonszott és vonsz valami, hogy néha érzéseim s gondolatim kiöntsem; mert kedves a szívnek ha szókba kiömlik s papiroson látja érzéseit KazLev 16.220 Bölöni Farkas Sándor Kazinczynak 1818. november 2.

Bolyai Farkas mint szerző minden esetben rejtőzködik. A mű nyilvános (nyomtatott formájú) terjesztését úgy tételezi, mint valami, a kötelező tudósi szemérmesség elleni vétket, ugyanekkor ezt a vétket ellensúlyozni kívánja, mégpedig emberbaráti cselekedettel; az eladott példányok után befolyó jövedelemből tőkét különít el, amelyből évente kioszt egy 1000 rénes forintnyi summát (kamatot) a város tényleges szűkölködőinek, külön kiemeli, hogy tekintet nélkül a koldusok felekezeti hovatartozására. Egyszersmind ifjúkora mentorának, Kemény Simonnak is kifejezheti háláját, hiszen ezt a jótékony pénzosztást éppen Simon napjára tervezi.

Pályázat

Magánlevelezése tanúsága szerint Bolyai öt drámával volt készen a pályázat meghirdetése előtt. A pályázatra előbb kettőt, majd az elsőket is visszakérve, átdolgozva, hármat küldött be. A pályázattal kapcsolatos lépéseit Bodor Pállal közli, előtte nem tartja titokban szerzői mivoltát.

Van öt szomorú játékom készen, az elsőt is megváltoztattam (azon hogy készen, persze nem perfectum ad ungvem-et értek, úgy sohase lenne készen); circiter ötven árkus írásba (…) Amazokat sub anonymo kinyomtattatom; hogy csak néhány tudja, akit én akarok (akik közül némely, in specie Lengyel csak azért tudja, hogy abban a concursusba kéntelen voltam közbenjárónak kérni s azonban taciturnus embernek esmerem).

Elébb a tragédiákat egy darabba; b. Kemény János ígérte, csak az imprimaturt rátétessem. Hogy mehetne e véghez úgy, hogy ne castrálják, hogy meg ne nyomorékíttsák gyermekeimet? Nincs in meo judicio semmi olyas – s mi volna a legrövidebb útja? S mennyi időre eshetnék meg? Háromnak a sujetje historiai; ha tudnám, hogy serium az a concursus dolga, béküldeném; írtam Lengyelnek iránta, valamint az iránt is, hogy amely kettőt béküldöttem, küldje vissza az első bizodalmas alkalmatosságtól, hogy az elsőbb béküldöttet is igazgassam meg s a másodikat egészen megbővítve együtt a harmadikkal béküldjem ha szükséges akármikor, mert készek. Tudósíts, ha valami tanácsot tudsz adni.26

Teleki József úr ő nagyságától küldöttem egy Néked titulált mappaládát, bévarrva és azon felyöl papirossal csirizelve: noha mindezt írni szükségtelen, mert ezt őnagysága tudom maga adta kezedbe: Lengyelnek s Kézsmárkinak szolló levelemet s a magadét is benne kaptad az egybe kötött három drámával együtt melyet a concursusra küldöttem, hogy béadd Lengyel által. Még ezeket adom hozzá: 1. a ládát tedd el, hogy annak idejébe, mikor talám cum longo naso visszajő, búhassék el belé.27

A kötet középpontjában (az öt között a harmadik helyen) olvasható a Kemény Simon című darab, Bolyai szerint szomorújáték.

Valójában ezzel támogatóinak is köszönetet mond: az idősebb Kemény Simon, Alsó-Fehér és Kolozs vármegye főispánja (1737-ben született), a pályázat kiírásakor már negyedszázada nem élt, de második feleségétől Czegei Wass Katalintól 1776-ban született fia Simon, Alsó-Fehér Vármegye főispánja, felesége, széki Teleki Anna a színpártoló egyesület tagja.

A tanári munka és a színműírás nehezen volt egyeztethető:

Mahomedbe igen hosszak a jelenések s kevés a személy; Mahomedet 7berbe irtam leckék közt: egész holnapba mind besztercei szilvát ettem, főtt ételt csak néhányszor.28

  • 26 Bodor Pálnak 1816. november 3. Benkő 1975. 88. p.
  • 27 Bodor Pálnak Marosvásárhely 1817. január 4. Benkő 1975. 92. p.
  • 28 Benkő 1975. 92. p.

Színházi tapasztalat

Engem olvasni alig tanítottak; csak anyám mutogatta a betűket valami teátrumi cédulán – írja Bolyai János Kézirataiban.29 Hogy Bolyait családos emberként is érdekelte a színház, annak több oka is lehet, de az életrajz indiszkrét értelmezést elkerülve emlékeztethetünk arra, hogy Erdélyben a magyar nyelvű rendszeres színjátszás kezdeteinél ott vannak a színházat kedvtelve gyakorló nemesek. Ilyen értelemben Bolyai életrajzában a Kotzebue-epizód sem meglepő!

Az enyedi diákok 1792-ben publikálják (a tehetősebb szülők segítségével a Próbát, amely drámai művet is tartalmaz, a diákok saját drámafordítását.) 1793-ban… A nyolcvanas évekből származó adatokra épül Benkő András megállapítása, amely szerint az enyedi diákok némelyike értett a kottaolvasáshoz. Tény, hogy a művészi nevelés hagyománya még élt, a nagyenyedi Kollégium nemes diákjai otthonról hozták egyéni hangszeres zenei ismereteiket. Barcsay Ábrahám énekelt és fuvolázott kortársai közül többen muzsikáltak:

Teleki Sámuel fuvolázott, Wesselényi Miklós hegedült és fuvolázott, Zeyk János egyidőben több hangszeren is tanult játszani. Éppen Zeyk János volt Bolyai Farkas egyik legközelebbi barátja, a Kemény Simonban meg is ajándékozza őt Bolyai egy tiszteletre méltó vitézlő őssel. Külhonban is a hazai ismerősök társaságában vesz részt színházi előadásokon, például Erfurtban énekes játékban gyönyörködhetik Fogarasi Sámuelel.30

  • 29 Benkő szerk 2003.
  • 30 Fogarasi 1974. 243–248. p.

Ugyanazon időben állván fel az első magyar játékszín azon többször játszottam is.

– írja Bolyai rövid önéletírásában (212. p.).

Minthogy az erdélyi Magyar Kollégiumokban eleitől fogva szokásban volt az, hogy minden esztendőben az iffjuság közönséges megpróbáltatások idején [közvizsgakor] Komédiákat játszódjanak, a’ mellyek mind a’ bátorságnak nevelésére, ’s öregbítésére, mind pedig a’ jó erköltsöknek gyakorlására szoktak útat nyitni, értettük pedig sokaktól, hogy ezen hasznos szokás tsak a’ mi kollégiumunkban hibázik; más felől ezen szükséges gyakorlásnak legelső elkezdése mind méltóságos Curator, mind T. Professor Urainktól helyben hagyatott: Ezen okoknak meg-gondolásából arra indíttattunk, hogy mi-is ezen gyakorlásban próbát tégyünk.

A Kolozsvári református Kollégium gyűjteménytárának egy 1792-ből való nyomtatványa, melyben az iskolai színjátszásnak lehetővé tételére a’ tanulók anyagi támogatásért folyamodnak a jóltevőkhöz. Ebből idéz Herepei.31
  • 31 Néhány megjegyzés a magyar nyelvű iskolai színjátszásokhoz. Adattár III. 65. 1971.

Az 1792-es diéta résztvevőit Kemény Simon meghívta fia nyilvános vizsgájára (ott volt a két tanulótárs is, Bolyai Farkas és Szathmári Papp Károly.

1793 májusában Bolyai fellép az Erdélyi Nemes Társaság színielőadásán, amelyet Gróf Rédei házában tartottak.

Kotzebue Az indusok Angliában című vígjátékában „Fatzir egy iffju Indus” szerepét „Bollyai Úr” alakította, ezt tanúsítja egy 1793 májusából fönnmaradt színházi plakát. A Magyar Hírmondó 1793. május 10-én, Kolozsvárról április 28-án keltezett tudósítást közölt, amely szerint a gubernátor (Bánffy György) névnapját három egymást követő estén ünnepelték: előbb gr. Teleki Lajos adatott énekesjátékot olaszul, másnap a „szokott játszótársaság” (azaz a magyar társulat) egy három felvonásos vígjátékot, végül harmadnap a Gubernium fiatal tisztviselői hatan játszottak el két egyfelvonásos darabot.

Egybevetve a forrásokat, Bolyai Farkas vagy a második vagy a harmadik nap színjátszói körébe tartozott.

s az első magyar operát az Arany időt hallva másnap hegedülni kezdtem.

Bolyai Farkas Önéletírása 212. p.; Kauer Ferdinánd művéről van szó

Album Amicorumában Koncz József, Járdos Anna feljegyzései bizonyítják személyes kapcsolatait a színészekkel.

Nem tudjuk, látott-e a császárvárosban színházi előadást, de 1796-ban (talán júliusban) Bécsben jár, látogatást tesz Teleki Sámuel kancellár házában (ugyanis emléklapot kap a kis Teleki Ferenctől és annak házitanítójától, Sipos Páltól)

Az 1803-ban megalakult Theatralis Comissio vezetői kizárólagosan az arisztokrácia soraiból kerültek ki: gr. Teleki Mihály, br. Kemény Simonné, gr. Toldalagi László. A színpártoló egyesület mellett a környékbeli főurak közül is sokan áldoztak a színházért: gr. Bánffi Dénes és József házi színházuk díszleteit ajándékozták a társulatnak; gr. Petki Mária pedig egyike volt a leglelkesebb pártolóknak „agitált és mondhatni: megállította a járokelőket, hogy színházba menjenek.” (Fodor István 1937:4)

1815. március 3-án a kolozsvári társulat a marosvásárhelyi tanácshoz folyamodott játékengedélyért, vezetőjük ekkor id. Székely József. A társulat tagjai: Pergő Celesztin, Kemény János,32 Némethy Sándor, Telegdy László, Rácz Sándor, ifj. Török István, Kovács János, Máriánné, Keményné, Székelyné, Némethyné, Verestóy Ágnes, U. Terézia, Székely Zsuzsika.

Műsorukon egy kétfelvonásos opera is van; Az égi háború v. Az iskolamester quasi doktor zenéje Ditters-től való, a fordító Kótsi P. János (a szövegkönyv szerzője ismeretlen).33

  • 32 Kemény Jánosnak az Öt Szomorú Játék kinyomtatásában komoly érdemei vannak.
  • 33 A színlap Kovács György színművész birtokában volt Enyedi Sándor kutatásai idején. Enyedi 1972. 190. p.

Mit tudunk a közönségről?

Borbély Szilárd arra emlékeztet, hogy, noha Bolyai darabjai jelentős morálfilozófiai eredményeket fogalmaznak meg, ezeket nem tudják specifikusan színházi kifejezésformákká alakítani (vagyis hogy a színi hatás nem jön létre).34

A közönség határozottan szólt bele a műsorrend alakulásába. A Napóleon ellen táborba szállt nemesség tisztikarának egy csoportja például saját kezdeményezésre 1810-ben színházi jutalmat ad, közben vázolja elképzeléseit az ideális színházról. Ebben az áll, hogy a színház jól felszerelt műhelyként működjék, produkciói legyenek tekintettel a magyar ember korabeli eszményére, ízléses előadásmód jellemezze, hogy megfelelhessen, éspedig: 1. az anyanyelv pallérozásának, 2. az ember önmegismerésének és 3 „hasonló hasznos céloknak”.35

Bolyai azonban nem drámaírói, hanem honpolgári cselekedetnek tekinti színházi célú munkásságát; ugyanígy inkább számon tartja a drámakönyv megjelenését és terjesztését támogató személyeket, mint a színházi nézőtér (virtuális vagy tényleges) közönségét.

A kötet létezéséről különböző módokon kívánja tájékoztatni virtuális olvasóközönségét. Össze is kapcsolja a drámakötet-vásárlás gondolatát a jótékonyság eszméjével.

  • 34 Borbély 1998. 280. p.
  • 35 „Egy jól elkészült magyar játékszín, ha abban a mutatványok nemzetünk nemes erkölcséhez illő jó ízléssel előadattatnak, hogy az anyanyelv pallérozása, az embernek tulajdon magát megismerése és több efféle hasznos dolgokra nézve mely műhely légyen: arról ezen ezredtisztikar egészen meg vagyon győződve. A tekintetes Nemes Pest vármegye nemesi felkölt lovasezrede tisztikar által Vida Lászlónak Pest 1810. január 24. Kerényi szerk. 1987. 86. p.

A korabeli színpadkép

A Kemény Simon értelmezésekor Nagy Imre Bolyai művének barokk festőiségéről beszél. Az allegorikus jelleg és a látványos színpadkép a passiójáték-jelleg miatt nem békíthető össze szerinte.36 1812 tavaszán a marosvásárhelyi színházépületet gabonaraktárrá alakítják (zabmagazinná), a leltárba ekkor vett színházi ingóságok szinte kizárólag festett háttér- és előfüggönyök (71 kortina és 13 firhang „találtatott”).37

A színház a test jelenvalóságának helye. Bolyai a metafizika körében marad, amikor a színpad összefüggéseibe helyezkedik.

  • 36 A jelentős kézikönyv e pontján azonban mintha kissé egybe is mosódnék a passiójáték és a misztériumdráma fogalma
  • 37 Hajnal József szenátor, Erszényes József nótárius Marosvásárhely tanácsának Kerényi szerk, 1987. 98. p.

A test Leibniz szerint több mint kiterjedés: erő, cselekvés és szenvedés. Leibniz óra-tanát Bolyai Farkas A virtus gyűzedelme a szerelmen című munkájában szerelmi történetbe illeszti:

II. felvonás VI. jelenés, Camillo és Rosamunda (a ligetbe az elsö helyen) Camillo: (ki-vészen két órát, s egyet Rosamundának ad emlékezetül, öszve mutatva a kettöt) Maradjon nállad az egyik, kedves Rosamunda! Ezek ollyan meg egyezve járnak, mint a mi gondolataink. Nézd, milyen egy aránt sietnek az idő háborus méjségen által a boldogság’ szent partjára. Minden reggel, mikor ezek a mutatok ötön lesznek, imádkozzunk egy másért! És igy öszve találkozunk a szeretet istenénél.38

A kérdés egy elvi vita élethelyzetbe és színpadi összefüggésbe helyezése, éspedig a Leibniz és Foucher között zajló, a szubsztanciák közlekedéséről szóló vitáé.39

  • 38 A virtus győzelme 1817. 30–31. p.
  • 39 „…két óraművet úgy szerkeszteni, hogy teljesen megegyezzenek és egyformán járjanak, hogy abban a pillanatban, amikor az A óra üti a tizenkettőt, a B óra is ugyanazt üsse, úgy hogy azt képzelhetjük, hogy a két órának mozgását egy és ugyanaz a súly vagy rugó szabályozza.” Foucher úr felelete Leibniznek a szubsztanciák közlekedéséről szóló új rendszerére. 1695 (Vida szerk. 88). „Képzeljen két faliórát vagy zsebórát, melyek tökéletesen megegyeznek. Ez azonban háromféle módon történhetik: az első a kölcsönös befolyásban áll. A második mód az volna, hogy egy ügyes munkást állít oda őrnek, ki minden pillanatban igazítsa és összeegyeztesse. A harmadik mód abban áll, hogy e két órát mindjárt elejétől fogva annyi művészettel és pontossággal készítjük, hogy teljesen megnyugodhatnak megegyezésükben mindenkorra. Most tegye a lelket és a testet e két óra helyébe; megegyezésük e három mód valamelyike által fog történni. Második felvilágosítás a szubsztanciák közlekedéséről szóló rendszerhez. 1696. Vida szerk. 95–96. p.

Öltözékek, kellékek

Egy 15 tagból álló nemzeti színjátszó társaságnak, ha zenés és táncos darabot nem játszik, ezért csak szomorú-, néző-, és vígjátékokhoz való magyar, német, görög, római és török ruhák, trikók, kardok, sisakok, talárok, közembereknek való katonai öltözetek s más ilyesek… lesznek szükségesek.40

Kolosváry Pál levele Horvát Istvánnak, Fejérvár, 1818. márc. 13.

Az erdélyi közönség szerette a színpadon a hősöket és az uralkodókat látni, 1794-ben a Tancréd, a Codrus bemutatásáról olvashatunk magánlevélbeli tudósítást, 1806-ban például a Kazinczy által fordított Titus illetve Themistocles van a kolozsvári, mozgékony társulat műsorán.41

  • 40 Kerényi (szerk.) 1987. 101–102. p.
  • 41 Vadnay Károly ismeretlennek 1794. nov. 15, Id. Wesselényi Miklós báró Kazinczy Ferencnek 1806. ápr. 9. Kerényi (szerk.) 1987. 39, 66. p.

Színpadi emberalakok

A párisi perben gyermekszínészre is szüksége van (Georges). Egybevethetjük önéletrajzi emlékezésével a színpadi tanuló gyermek szavait.

Másrészt a jelenet erősen összefügg egy erdélyi iskoladráma betétjével, a Rusticus-szal (ott azonban nem a poétai düh, hanem az ital gőze okozza a tanító agresszivitását)42. Nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy Enyeden, a kolozsvári vagy a marosvásárhelyi Református Kollégiumban játszották az iskoladrámát.

  • 42 Comedia generalis de conflictu turcorum et hungarorum.

Párhuzamosságok

A székesfehérvári színjátszás története kapcsolódik a kolozsvári színészetéhez! A vármegyei igazgatás komolyan vette a színjátszás nyelvművelésben betöltött szerepét, de ismerte nemesi pártolói igényeit is. Ezért az első hónapok után, amikor a vándorszínészet Kotzebue-ra és a vígjátékokra épített átlagműsorát játszották, egyértelműen a vitézi játékok és a szomorújátékok irányában fejlesztették a repertoárt, és – mintegy learatva az 1810-es évek drámafejlődésének eredményeit – a magyar tematika, az „eredetiség” szempontjait igyekeztek érvényesíteni. A székesfehérvári, 1818. október 11-i nyitóelőadáson Tokody Jánostól, az Erdélyi Múzeum drámapályázatán relatíve legjobbnak ítélt szerzőtől egy Szövetség diadalma című, szövegében ismeretlen és meg is bukott vitézi játékot adtak. Műsorukra mihamar felkerültek a kortárs témájú, máshol már cenzúra tiltotta művek (Balog István Cserny Györgye, Éder György aligazgató Nagyváradon írt, de ott tilalmazott Napóleon, vagy a győri ütközet című vitézi játéka), a rablótematika magyar színdarabjai (az Angyal Bandi mellett Vándza Mihály Zöld Marcija), Kotzebue és mások magyar témájú darabjai (az előbbitől a Gróf Benyovszky, a Béla futása, az István, a magyarok jóltevője, továbbá Körner Zrínyije), magyarítások (Kotzebue Bocskai Istvánná lett Ubaldója, Török István Zieglerből formált Magyar insurgensek című darabja). Az eredetiség diadalát azonban Kisfaludy Károly vitézi játékai jelentették: A tatárok Magyarországban (ősbemutató: Székesfehérvár, 1819. április 18.) az Ilka (Pest, 1819. június 16.), a Szécsi Mária (Székesfehérvár, 1820. január 23.), a Kemény Simon (Székesfehérvár, 1820. április 23.).43

  • 43 Ugyanakkor Kemény Simon címmel Ruzitska György is írt operát. (Ruzitska ekkoriban a Bánffyak nagyfalusi házában volt félig-meddig családtag és szolgáltatott a családtagoknak hangszerelt alkalmi zenedarabokat (két, a Bánffy családban nevelt Nemes-leánynak, a ház aszszonyának vagy a családfőnek: valamennyien több hangszeren játszottak)

Bolyai Farkas 1817-ben adta ki Öt Szomorú Játék címmel drámakötetét. Ebben közli értékítéletét A párisi per címmel a jakobinus diktatúráról. Az erőszakossággal és indulatokkal teli darab a tragikum és a melodráma határán helyezkedik el. Ugyanarról a témáról magyar színházak közönsége már olvashatott egy németből fordított darabot, Kotzebue Magyar jakobita klub címmel fordított komédiáját, amely Endrődi János antológiájában, a magyar Játszó színben jelent meg. (A mű előadására Pesten 1793-ban, tudomásunk szerint egy alkalommal került sor.) Két fordításáról is tudunk.

Olvasmányok, élmények, képzelet

Oly kedvetlen voltam, mint Jénában Werther olvasása után44 – olvassuk Bolyai magánlevelében. A lelki hangoltság európai divatjaitól nem mentes ő sem. Ehhez képest a maradandóságot képviseli a sztoicizmus több jele munkáiban.

Ebben csöppet sem számot különcnek vagy anakronikusnak: elég itt a német közvetítő munkából fordító marosvásárhelyi házitanítóra Zabolai Sámuelre utalnunk, aki az 1815-ös Erdélyi Múzeum szerint gróf Teleki úrfinak nevelője és Fesslernek Marcus Aureliusát fordította nyelvünkre.45 Jéna után Göttingában tanult. 1796–97-ben Buhle professzor Kantról szóló előadásait hallgathatta Fogarasi Sámuellel, gróf Bethlen Imrével, gróf Bethlen Elekkel, Gyarmathy Sámuellel, gróf Rhédey Lászlóval, Kemény Jánossal és Kemény Simonnal, Bodor Pállal, Zeyk Jánossal, Szűts Alberttel, Körmöczy Jánossal.

Kerényi Ferenc egy Teleki Téka-beli műben pontosan azonosította A Párisi per forrását, ezek szerint állítható, hogy Bolyai rendszeresen olvasta a külföldi tudományos lapokat.

  • 44 Gaussnak 1808. december 27. Benkő 1975. 74. p.
  • 45 Tudósító levelek. Literaturai igyekezetek. Erdélyi Muzéum II (Pest 1815) 172. p.

Metafizika

A darabok a természettudományos ismeretek közvetítése mellett a szellemi szféra emberre gyakorolt hatásának kérdését is napirenden tartják.

A rozsaszin szeretet és a fekete-sárga gyülölség vetélkednek a’ mi sorsunk felett. Kegyelmet kérnek, az első rab bíborba öltözve!

– olvashatjuk a Pausaniasban.

Színelméletének függelékében Goethe hangsúlyozza, hogy minden hatás, melyet tapasztalataink során észreveszünk, a legfolytonosabb módon függ össze, s hogy mégis elkerülhetetlen, hogy azokat egymástól elválasszuk. E hatásokat Goethe alulról felfelé haladó rangsorba osztja: véletlen, mechanikai, fizikai, kémiai, organikus, pszichikai, etikai, vallásos és geniális.46

Én a magam módján imádkozom, csillapítom a szenvedély dühét, derűs, tiszta szívem mélyére pillantok, ismerkedem az erény elérhetetlen, elbűvölően vonzó ideáljával és kéjesen tüzes lélekkel csodálom, és szent borzadállyal igyekszem cselekedeteimben hozzá közelíteni, vagy elmerülök a nagy organikus szerkezet, a világ magasztos nagy lelkébe, melynek én trilliomod nagy rostja vagyok, alázattal leborulok felségessége előtt és szégyenkezem legparányibb diszharmonikus gondolatomon is.47

Mely szép volna a szeretet hármoniája ha minden a maga hangjával, az egésznek gyönyörüségébe olvadna egybe

– olvashatjuk Bolyainál. Abban, hogy pályája során többször is elemzi életét, jelentős erdélyi hagyományt követ. Saját életét mint akaratától is függő, tudatosan alakítandó, teljesítményelvű programot vizsgálja, amelyet időnként javítani lehet és kell. Idegen szféraként nevezi meg a poézis világát a drámai pályázat eredményét tudomásul véve. A világrendszer gondolatával küszködik:

Egy mákhina részei mozganak-é? Vagy egy esztelen Chaos vak háborúja foly? Vagy talám még ebből az első durvaságból kell születni a világnak?

Pausanias

Bolyai Farkas ugyanakkor instinctust (ösztönt) is emleget, amely, noha őt költői (és drámaköltői) munkákra indítja, mint örökös kísértés el is vonja önmaga centrumától: vagyis legfőbb adottsága gyakorlásától.48 A kimívelendő legfőbb adottság mint a személyiségfejlődés célszerű tervének alapelve jelenik itt meg.

Az ember az örökkévalóság scénáiba néző és jádzó is együtt; de csak úgy lehet csendes, ha maga jól jádzodja a rolléját.49

  • 46 Werner Heisenberg: Goethe és Newton színelmélete a modern fizika megvilágításában. Goethe’sche und Newton’sche Farbenlehre im Lichte der modernen Physik. Geist der Zeit című folyóirat 1941. május.
  • 47 Bolyai Farkas Gausshoz. Kolozsvár, 1803. február 27. Benkő (szerk.) 1975. 51. p.
  • 48 Az idegen sphaerából a magam centrumához térjek. – Ird meg azt is in serio minden kártevő vétkes kéméllés nélkül, hogy engedjeke tovább az Instinctusnak vagy elégessem a mi bolondságot még tsináltam s hogy ne tsináljak, észre térjek” Bodor levelére hivatkozik Szénássy 80. p.
  • 49 Öt szomorú játék előszava V. p.

Szabadtéri színház? Harmóniaszínház?

A szegények Simon-napi támogatását illetően rendezői utasítást is ad! „a piaczi csorgót körül vevő olasz nyárfák mellett” kellene gróf Kemény Simonnak, a királyi tábla elöljárójának kiosztania a pénzt (halála miatt ezt egy nemes kisasszony tette meg).

A földi élet színterein mozgó társadalmi embernek nosztalgiája van a társadalom előtti világ iránt. E rousszói vágy keresztény és spinozista természetközeli életeszmény jegyében sejlik fel:

…a jó lélek odahozott, ahol most vagyok – örökkévalóság utazója, már havazó estvéjén egy bűbájokkal teljes napi útnak – vagy inkább egy zivataros s félelmes éjj reggelén, hol egy felsőbb nap érkező sugárai a véghetlen út folytatására mind inkább bátoritnak véghetetlenül.50

  • 50 Önéletírása 212. p.

Bolyai kéményes szekerét mint valami garabonciás közlekedési eszközét tartotta számon az értetlenek profán sokasága. Pedig a természet folytonos vizsgálata és a szemlélődés ajándéka együtt jellemezte földi pályáját. Végrendeletében megindító búcsút vesz a természettől (az élet teátrumától – tehetjük hozzá).

Isten veled a földön is égi szép természet! légy mindég menedéke a bús szívnek51

erössen állj, mint egy keresztyén vitézhez illik

– írja fiának Bolyai Farkas 1821. szeptember 10-én.52 Az üdőnek második felébe a szeretet következik – tudhatták meg a Pausanias olvasói)53. Fogadjuk a szerző sugallatát jóslatként, harmónia következzék.

  • 51 Jelentés 1. oldal
  • 52 Benkő 1975. 142. p.
  • 53 Borbély (szerk.) 1998. 37. p.

Bibliográfia

  • [Bolyai] 1817: Egy hazafi [Bolyai Farkas] Öt szomorú Játék. Szeben
  • [Bolyai] 1819: Névtelen [Bolyai Farkas] A párisi per. Marosvásárhely
  • Bolyai 1834: Bolyai Farkas: Marosszéki lakodalmi szertartások. [Közl.] 2. k. 221–222. p. Tudománytár I. évf.
  • Abafáy 1964: Abafáy Gusztáv: Bolyai Farkas Shakespeare csillagzata alatt. Korunk 1005–1010. p.
  • Balogh 1979: Balogh G. Attila: Bolyai János jel- és közléstana. TETT 3. szám. 11–12. p.
  • Benkő A. 1975: Benkő András: A Bolyaiak zeneelmélete Bukarest, 1975, Kriterion
  • Benkő S. 1975: Benkő Samu (vál, bev. Jegyz.): Bolyai-levelek. Bukarest. (Téka sorozat)
  • Benkő S. 2003: Benkő Samu (szerk.): Fogalmazványok a Tanhoz, illetőleg az Üdvtanhoz. Kolozsvár, EME kiadása
  • Bod 1982: Bod Péter Önéletírás. Magyar Athenás. Budapest, Magvető Könyvkiadó
  • Borbély 1998: Borbély Szilárd: Bolyai Farkas szellemi arcképéhez. (szerk.): Bolyai Farkas: Drámák. Debrecen
  • Brassai 1886: Brassai Sámuel: Emlékbeszéd Bolyai Farkas felett. Erdélyi Muzéum III 3. füzet 1886 Kolozsvár
  • Deé Nagy 1968: Deé Nagy Anikó: A két Bolyai könyvtára. A Teleki–Bolyai könyvtárban őrzött könyvhagyaték. Könyvtári Szemle 1968/1
  • Egyed 1991: Egyed Emese Neoklasszicizmus az erdélyi magyar irodalomban. Erdélyi Múzeum LIII. 1–4. 100–121. p.
  • Erdélyi Muzéum 1815
  • Fráter 1968: Fráter Jánosné A Bolyai-gyűjtemény K 22–K 30. Budapest. (MTAK katalógusai 4.)
  • Hajós: Hajós Iosif: Bólyai Farkas (1775–1856).
  • Herepei 1971: Herepei János: Néhány megjegyzés a magyar nyelvű iskolai színjátszásokhoz. Adattár III. 65.
  • Kerényi 1992: Kerényi: Bolyai Farkas A párisi per című érzékenyjátékának forrásáról. Irodalomtörténet 1992/3. 607–610. p.
  • Kisfaludy 1892–1893: Kisfaludi Kisfaludy Sándor Minden Munkái I–VIII. Szerkesztő Angyal Dávid (VIII)
  • Kozma 1994: Kozma Béla (bevezetés, jegyzetek): Füzetlen orientál gyöngyök. Bolyai Farkas aforizmái Marosvásárhely, Mentor Kiadó, Kollégiumi Öregdiákok köre
  • Kristóf 1947: Kristóf György: A két Bolyai alakja szépirodalmunkban. A Bolyai egyetem kiadása
  • Kultsár 1815: Kultsár István: Hazafiui javallás magyar nemzeti theátrom építéséről melly egyszersmind a’ fejedelmi szövetség győzedelmének és a három felség Pesten létének emlékeztető jele légyen, Pest, Trattner
  • Leibniz 1907: Leibniz, Wilhelm Gottfried: Értekezések. Fordította Bauer Simon, Vida Sándor. Bevezetés, jegyzetek Vida Sándor. Előszó Alexander Bernát. Budapest, Franklin-Társulat
  • Oláh 1996: Oláh Anna (s.a.r) Tanár Bolyai Farkas emlékkönyvi levélkéi (1795–1799). h. n.
  • Nagy 1993: Nagy Imre: Nemzet és egyéniség. Drámairodalmunk az 1810-es években: a hazafiság drámái. Budapest, Argumentum Kiadó
  • Pándi 1990: Pándi Pál: Úton Bolyai Farkas drámáihoz – A XIX. század elejének magyar színműveiről. Kulin Ferenc – Margócsy István (szerk.): Klasszika és romantika között. Budapest
  • Rohonyi 1996: Rohonyi Zoltán: A posztkantiánus tapasztalati helyzet és a költői beszédnemek. : „Úgy állj meg itt, pusztán”. Közelítés XIX. századi irodalmunk tanulmányozásához. Esszék, tanulmányok. Budapest
  • Szénássy 1975: Szénássy Barna: Bolyai Farkas (1775–1856). Budapest, Akadémiai
Bolyai Farkas: Drámák. Kossuth Egyetemi Kiadó, 1998
Bolyai Farkas drámái. Mentor, 1999
Bolyai Farkas: II. Mohamed. Szomorújáték három fölvonásban. Régi Magyar Könyvtár 14. Szerkeszti Emich Gusztáv. Budapest: Franklin-Társulat, 1899
Abstract

School Drama? Philosophy? About the Dramas of Farkas Bolyai

Emese Egyed
Babeş–Bolyai University, Cluj-Napoca, Romania

After having completed his studies in Jena and Göttingen, Farkas Bolyai (father of the famous mathematician János Bolyai) has settled down in Marosvásárhely (Transylvania, Romania) as school teacher of mathematics and physics at the local college of the Reformed Church. He has proved to be a theatre amateur even since his youth, his belief in the competence of Hungarian language as a proper mean of use in science and arts building up his self-confidence to send his own work for a drama-competition of the Transylvanian Museum Society, later also publishing these stage-dramas under a pseudonym in 1817–1818. The volume called Öt szomorú játék [5 mourning dramas] containing 5 plays and later the one called A párisi per [The process in Paris] was programmed to appear for the emperor’s visit to Transylvania.

The paper offers an approach to the scholar’s dramas from the point of view of the dramatic universality-poem, with a special regard on the drama Kemény Simon, occupying a central position in Bolyai’s work, and with a theme from Hungarian history. The drama Kemény Simon intents to be a memory for Bolyai’s patron and his family, as well as for the scholar’s closest friends by describing them (and their presumed ancestors) as heroes – in the suit of the beloved general, Hunyadi János, also of Transylvanian origins – of the Christian fight against the Turks from the 15th century. The plot aims to reflect the altruistic and humanized patriotism by the story of the lifesaving armour-exchange between Hunyadi János and Kemény Simon.

Bolyai offers a prospective on world history from the point of view of a catalogue comprising moral and political issues, from the ancient Pausanias to the 18th French Jacobin dictatorship, with a special attention for the role of women in the history in general and in the social and private life of a man in particular.

The paper proposes to present the playwright Bolyai as a representative of the specific Transylvanian culture, who has formed a keen sense for theatre culture during his time spent in local Reformed schools and in the presence of those linked to the schools, such as Maecenas from the highest aristocracy (in Kolozsvár and Nagyenyed), than later during his journeys in West-Europe (Jéna, Göttingen and Vienna), facilitating him thus the setting to stage of ideas and knowledge acquired.

His dramas follow the dramatical typology of that period, comprising interesting visual ideas and sometimes a really exquisite language. Their thematic and emotional variety, the talent of creating characters is completed harmoniously with the integration in the plot of new information regarding society and nature sciences: visualisation of difference between objective and subjective time, revealing the interaction between nature and human activities, as well as the confluence between material and spiritual (the example of the former armour and its historical-stage reconstruction).

Although Farkas Bolyai has not won any major drama contest, the influence of his plays is clearly visible on the Hungarian theatre of that period.

He ended his playwright activity in 1818, turning his creativity in other directions (creating a valuable mathematical work), but still, his dramatic conception comprises revelations that are up-to-day even today, such as the linking of social objective and cultural product (he offered the incoming for his drama volume for the pauperized urban inhabitants).