A kémia szépsége – szabadtéri szobrokon

Atomok és molekulák a szobrász szemével
Braun Tibor
ELTE Kémiai Intézet, MTA Könyvtár és Információs Központ
braun@mail.iif.hu
kémia, atom, molekula
szóelválasztás

Bevezetés

A kémiának a címben említett szépsége és káprázata számos úton kerülhet és került kifejezésre123. Említsük meg itt a Nobel-díjas Jean-Marie Lehn, a szupramolekuláris kémia egyik megalkotójának szavait:

A kémiának azonban tágas a világa, mert bár tudomány, de egyben művészet is. Természetesen a tárgy szépségének is köszönhető, de a saját lényegéből is fakad, hogy fel tudja fedezni a jövőt és vég nélkül újjá tudja teremteni önmagát. Egy művészhez hasonlóan, a kémikus is képes bevésni az anyagba az alkotó képzelet lenyomatát. A kő, a hangok, a szavak nem tartalmazzák azokat a dolgokat, amelyeket a szobrász, a zeneszerző, az író kifejez velük. Ehhez hasonlóan, a kémikus eredeti molekulákat hoz létre […], amelyek nem léteztek, mielőtt a kémikus keze megformálta azokat – ahhoz hasonlóan, mint ahogyan a művész formálja az anyagot.a

Szegi Zsuzsa fordítása
  • 1 Yan Liang: The beauty of chemistry. ChemistryViews. 2015.
  • 2 Philip Ball: The beauty of chemistry ChemistryWorld 2005. április 11.
  • 3 M. Venturi–E. Marchani–V. Balzani: The beauty of chemistry in the words of writers and in the hands of scientists. Topics in Current Chemistry 323 (2012), 73. p.
  • a But to chemistry, the skies are wide open, for it is a science, it is also an art. By the beauty of its objects, of course, also in its very essence, by its ability to invent the future, and endlessly recreate itself. Like an artist, the chemist engraves into matter the products of creative imagination. The stone, the sounds, the words do not contain the works that the sculptor, the composer, the writer express from them. Similarly, the chemist creates original molecules […] that did not exist before they were shaped at the hand of the chemist, like matter is shaped by the hand of the artist. From matter to life: Chemistry?!

Amit e dolgozatban be szeretnénk mutatni, mint a címben is említésre került, az atomok és molekulákként jellemzett kémia szépsége a szobrászat szemszögéből. Ez utóbbihoz több megközelítés lehetséges. „A kémiai szépség és szobrászat” kapcsán az érdeklődő például rácsodálkozhat annak kisplasztikái szobrokban való megjelenítésére. Példaként említsük itt a magyar Vízi Béla4 vagy az amerikai Biron Rubin valóban lélegzetelállítóan szép, kémiai vonatkozású kisplasztikái alkotásait.

  • 4 Vízi Béla: Kémia szobrokban. Magyar Kémikusok Egyesülete kiadványa, Budapest, 1990.

Amire jelen dolgozatban próbálkozást teszünk, az az, hogy a teret és a méretet megnövelve azokat a lehetőségeket vegyük tekintetbe, amelyek a kémia szépségének bemutatására az atomok és molekulák szabadtéri szobrokként való kifejezését valósítják meg. Tudatában vagyunk természetesen annak, hogy ezt csak szubjektív válogatás alapján tehetjük. Merjük azonban remélni, hogy a következőkben megjelenített szobrászati alkotások galériaszerű bemutatása hozzájárul az atomok és molekulák szépségének kültéri szobrokként való felismeréséhez és élvezéséhez.

Bemutatásra kerülnek olyan molekuláris szobrászati szabadtéri objektumok, amiket alkotóik szépnek, frappánsnak, meglepőnek és figyelemre méltónak véltek azért, mert felhívják a figyelmet arra, hogy az atomok és a molekulák alkalmasak hasonló típusú és jellegű kérdések serkentésére, mint amilyeneket a művészet mindig felvetett, például azt, hogy hogyan viszonyulunk a bennünket körülvevő világhoz, hogyan képzeljük azt el, és hogyan hozunk létre vizuális kapcsolatokat, jelen esetben például a kémiával.

Galéria

Atomium

A kémia szépségét bemutató szabadtéri szobrok között, nem vitás, hogy feltétlenül a brüsszeli Atomiumnak (1. ábra) kell első helyen szerepelnie. Nemcsak azért, mert ez a legnagyobb, hanem azért is, mert történeti kapcsolódásai folytán a legismertebb. Mielőtt ezen utóbbi ok miatt dióhéjban ismertetnénk, óhatatlanul fel kell vessük a kérdést, miszerint ez az objektum épület-e, vagy szobor. Minden különösebb érvelés, illetve magyarázat nélkül jelen szerző magára veszi a felelősséget, hogy kijelentse, szerinte egyidejűleg mindkettő, de a továbbiakban szoborként kerül majd említésre. Ezek szerint az 1958-ban Brüsszelben rendezett világkiállításon állították fel a belga André Waterkeyn építészmérnök, valamint Andre és Jean Polak építészek által tervezett szobrot. A szobor lényegében vasatomok tércentrált köbös fémrácsát jeleníti meg 165 milliárdszoros nagyításban. Magassága 102 méter, és a kilenc, 18 méter átmérőjű, rozsdamentes acél- és alumíniumgömbökként megjelenített vasatomot hasonló anyagból összekötő, 3 méter átmérőjű, henger alakú kötések (csövek) tartják össze. Az atomium név az atom és az alumínium összevonásából származik. A gömböket (atomokat) összekötő csövek (kötések) egy kocka 12 éle mentén haladnak, és a nyolc cső a központban fut össze. A csövekbe lépcsőket, felvonókat építettek be, amik a bemutatóteremként és szabad terekként kialakított gömböket kötik össze. A legfelső gömbben kialakított vendéglőből körkörös panorámaként tekinthető meg Brüsszel. A legújabb statisztikák szerint magát a szobrot és a maradék nyolc gömbben bemutatott kiállításokat évente körülbelül hatszázezer látogató keresi fel. Jessica Banavides, a CNN tudósítója az Atomiumot Európa 11 legbizarrabb objektuma egyikeként tartja számon.

1.a ábra. Atomium
makett
1.b ábra. Atomium
Rozsdamentes acél és alumínium · 102 m · Brüsszel · fotó Flickr user Mike Cattell, 2006

A „Proteinek” sorozat

Ennek a szoborsorozatnak az alkotója az 1970-ben Hamburgban született német, de az Egyesült Államokban élő és dolgozó Julian Voss-Andreae, aki festőművészként kezdte karrierjét. Eredetileg fizikát hallgatott a berlini, edinburghi és bécsi egyetemeken, majd kvantumfizikai tanulmányokat folytatott Anton Zeilinger bécsi professzor kutatócsoportjában. 2000-ben költözött az Egyesült Államokba, ahol 2004-ben végzett a Pacific Northwest College of Artban. „Proteinek” sorozatából dolgozatunkban több szobrát is bemutatjuk.5

  • 5 Julian Voss-Andreae: Unraveling Life’s Building Blocks: Sculpture Inspired by Proteins. Leonardo 46 (2013) 1. 12. p.

A művész meglátása szerint a kollagén testünk leggyakoribb fehérjéje, életfontosságú szerkezete.

A kollagénben fonalra emlékeztetőén három aminosav spirál tekeredik össze, meta-spirált idézve. Ezáltal a kollagén testünk számára főleg szerkezeti alapot hoz létre. A kollagén által ihletett szoborban én a szerkezeti szerepét hangsúlyoztam, a szobor oldalainak mindegyikét keresztkötéses vonalakra redukáltam annak érdekében, hogy az uralkodó erővonalakat korszerű épületekhez, hasznos elvű szerkezetekhez és hidakhoz hasonlóan fejezzem ki. Esztétikai és konceptuális okokból eltávolodtam a valós molekularendszerektől, felnyitva a tekeredő spirálokat. Ezáltal a szobor az öregedés metaforájává is válik, ez a kollagén lebomlása, ami közismerten az idősödés ráncaihoz vezet. Egyidejűleg a szobor játékosan felfelé való mozgása az idősödésnek fejlődés jelleget is kölcsönöz, ahol a kibomlás kibontakozássá, a lehetőség valósággá válik. [2. ábra]

2. ábra. Kollagén felnyílása
Julian Voss-Andreae · 2005 · rozsdamentes acél · 340 × 80 × 60 cm
Downtown Abstractions, Stanford, USA · © Julian Voss-Andreae

A hemoglobin, a vérünknek vörös színt adó oxigénszállító molekula, életünk másik létfontosságú fehérjéje. Színe vasatomjaitól származik. A művész a szobrot a hemoglobin szerkezetére építve alkotta, és célzott testünk légzési funkciójára, hasonló jelenséget létrehozva a művészi tárgy felületén. Az eredetileg fényes, ezüstös csillogású szobor felületét vöröses oxidréteg borította be röviddel felállítása után egy szabadtéri galériában. Miután a szobor teljes felülete fokozatosan telítődött oxigénnel, egyre sötétebb színt öltött. A szövevényesen formázott acélszerkezetet közepében vérvörös üveggömb egészíti ki, vércsepp képét idézve.

A szobrász azt is fontosnak tartja megjegyezni, hogy ez a szobor (mint a többi is) nem kíván tárgyának tudományos modellje lenni. Így például a vörös gömb elhelyezése a szobor közepén egyszerűen művészi döntés tárgya, és így nem felel meg a vas elhelyezkedésének a valódi molekulában (3. ábra).

3. ábra. Heart of Steel II (hemoglobin)
Julian Voss-Andreae · rozsdamentes acél és üveg · 200 cm
magángyűjtemény, Svájc · © Julian Voss-Andreae

A kis fehérjéből álló, a belekben lévő E. coli baktérium által szintetizált microcin egy nagyon szokatlan, lasszóhoz hasonló szerkezetet mutat, ami összecsavarodik és hurokban ér véget. Ez a csomózott szerkezet más baktériumok ölésére képes. A Nanos, ami görögül törpéket jelent, 180 centiméteres, a microcin szerkezetét idéző szobor. Amellett, hogy az alkotás azt a valós nanoskálát idézi, amiben ezek a molekulák léteznek, az elnevezés utal a szobor antromorf jellegére egy túlméretezett fejet idéző gömbbel a tetején (4. ábra).

4. ábra. Nanos
Julian Voss-Andreae · rozsdamentes acél · 220 × 140 × 100 cm
magángyűjtemény, Vancouver, Kanada · © Julian Voss-Andreae

Linus Pauling gyerekkori háza előtt áll a 3 méter magas szobor, amit Julian Voss-Andreae a fehérjék szerkezete felfedezésének emlékezetére szánt. A visszaemlékezések szerint Linus Pauling az alfa-spirál szerkezetet egy papírszelettel pepecselve fedezte fel, amikor betegen ágyban feküdt. Voss-Andreae egy körülbelül 20 méteres acélgerendát 15 darabra vágva hozta létre ezt a magas szobrot piros színben, emlékeztetve a gyerekkori Lego játékdarabokra (5. ábra).

5. ábra. Alpha Helix for Linus Pauling
Julian Voss-Andreae · porkezelt acél · 300 × 120 × 120 cm
Linus Pauling Center for Science, Peace, and Health, Portland, OR, USA · © Julian Voss-Andreae

A Szénkristályok sorozat

Galériánknak ebben a részében nem a szobrok ismertetéséből és bemutatásából indulunk, de végül szándékunk szerint azokhoz jutunk. A buckminsterfullerénről és kupolaszerkezetéről (6. ábra) elnevezett C60, buckyballnak becézett molekulát a világ legszebb, egyik legszimmetrikusabb molekulájaként tartja számon a kémia. Emlékezve a már említett Anton Zellinger bécsi professzornál folytatott kvantumfizikai tanulmányokra, Julian Voss-Andreae szobrász bronzból megalkotta 2004-ben Quantum buckyball című, 60 centiméter átmérőjű szobrát részben egy reneszánsz matematikakönyv által is ihletve67. A szobrászművész vallomása szerint, 12 hatszöget és 5 ötszöget a bronzszoborból kivágva, a kivágott bronz mennyisége elegendő egy újabb, kisebb buckyball megalkotására. Ebből újból kivágva a hatszögeket és az ötszögeket, egy még kisebb buckyballt képezhet. Ennek az iteratív műveletnek az alapján alkotta meg a négy buckyballt magába foglaló szobrát (7. ábra). A végleges szoborba rögzítés céljából vékony rudakat vezetett át a szobor 60 csúcsán.

6. ábra. A Buckminster Fuller amerikai építész által tervezett geodéziai kupola
az 1967-ben rendezett montreali világkiállítás pavilonjaként
7. ábra. Quantum buckyball
Julian Voss-Andreae · 2004 · bronz
magángyűjtemény, Portland, USA · © Julian Voss-Andreae
  • 6 Luca Pacioli: De divina proportione. Velence, 1509.
  • 7 Julian Voss-Andreae: Quantum Sculpture: Art Inspired by the Deeper Nature of Reality. Leonardo 44 (2011), 14. p.

A szobrászművész később8 az éleket képező acélrudakból 9 méter átmérőjű buckyballt épített, ami egy oregoni festői magánparkban került felállításra 2007-ben (8. ábra). Jelenleg ez a buckyball nagy magasságban nyugszik egy ferde emelkedőn, ami alatt kis patakocska folyik. Három hatalmas Douglas-fenyő nőtt át rajta, úgy járva át a szerkezetet, hogy szembetűnő, hogy a két párhuzamos hatszög, egyik alul, a másik felül, vízszintes síkba került. Az ilyen alakú forma a természettel való kapcsolata miatt testesít meg művészi alkotást. Jelentős mérete ellenére az élő fára épített buckyball hatása meglehetősen vonzó az aránylag vékony, 5 centiméter átmérőjű rudaknak és a korrodálódó acélnak köszönhetően. Az installáció a természet és a kultúra közötti dichotómiáról beszél, amit a fa és a matematikai forma jelképez.

8. ábra. Kvantumvalóság
Julian Voss-Andreae · Nagy buckyball-váz fák között · 2007 · acél és élő fa · ⌀ 9 m
magángyűjtemény, Portland, USA
  • 8 Julian Voss-Andreae: Quantum Sculpture: Art Inspired by the Deeper Nature of Reality. Leonardo 44 (2011), 14. p.

A 9. ábrán bemutatott szobrokat „Carbon Rapture” néven az angliai Keele Egyetemen Graeme Jones vegyész–szobrász vezetésével hozták létre 2009-ben. A „rapture” szótári fordításban az elragadtatás, extázis, mámor, gyönyör, káprázat magyar szavakat jelentheti. Jelen szerző ezek közül a választást az olvasóra bízná. Az angol Royal Society of Chemistry akkori elnöke szerint:

A Carbon Rapture lenyűgözi a közönséget a kémia szépségével, mulatságosságával, és elképesztő erejével. Három részből áll, melyek a tiszta szén létezésének három ikonikus formáját reprezentálják, ezek nevezetesen a gyémánt, a grafit és a buckminsterfullerén.b

Szegi Zsuzsa fordítása
  • b Carbon Rapture is there to engage the public in the beauty, fun and awesome power of chemistry. It contains three pieces which represent the three iconic forms in which pure carbon exists, namely diamond, graphite and Buckminsterfullerene. phys.org

9. ábra. Az angliai Keele-i Egyetemen létrehozott „Carbon Rapture” szoborcsoport
fém, üveg, grafit · cca. 2 m · phys.org

A szépséget egyrészt a világ legnagyobb, több mint 2,5 méter magas gyémántkristály modellje 31395 darab szénatomot jelképező átlátszó üvegkristállyal testesíti meg. A második szobrot egy buckyball képezi, míg a harmadik egy mesterséges, az acélgyártásban alkalmazott grafitelektródot mutat be, ami az alkotók szerint 48 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 szénatomból áll. A szobrokat először a londoni West End-en állították ki, majd a Royal Society of Chemistry Burlington House központja előtt, és végül a Trentham Gardens-ben nyertek végleges elhelyezést.

Egyedi szabadtéri szobrok

Marcus Jacobus Ruygrok holland szobrász 1953-ban született Voorburgban (Hollandia). Tanulmányait az amszterdami Vizuális Művészetek Akadémiáján végezte. A hollandiai Slochterenben levő gázmezők felfedezésének 50. évfordulója tiszteletére alkotta meg a metánmolekulát (CH4) megtestesítő, nyolc méter magas szobrát, amiben a hidrogénatomokat két méter átmérőjű műanyag gömbök képezik. A műanyag gömböket az Alfa Romeo gépkocsik festésére használt kék (azzurro nuvola) festékkel vonták be. Ez a szivárvány színeiben játszó bevonat folyamatosan változtatja színét. Nappal az eget és a környezetet tükrözi (10. ábra). Este a gömbökbe helyezett villanyégők sejtelmes fénnyel ölelik körül a szobrot.

10. ábra. Gázmolekula
2009 · Marc Ruygrok szobra a hollandiai A7-es úton, Slochterennél · Fotó: Gerardus

Az 1939-ben született olasz művész, Alfio Mongelli eredetileg festészetet tanult, de aránylag gyorsan áttért a szobrászatra:

…úgy éreztem, hogy a festés nem az az út, amit folytatni tudnék, mert korlátozottnak éreztem, és más volt a belső ösztönzésem. A szobrászat vonzott, a háromdimenziós lehetőségek, és erős érdeklődést éreztem a tömeg gondolata iránt.

Az 1986-ban orvostudományi Nobel-díjjal kitüntetett Rita Levi-Montalcini szerint:

Az Alfio Mongelli fontos műveit jellemző matematikai szigort felmagasztalja a minden tudományos sematizmust elutasító kifejezési szabadság. Az alkotásaiban – legyenek azok rozsdamentes acél szobrok vagy geometrikus grafikák – elért egységben és szintézisben világosan megmutatkozik az egyik legjelentősebb kortárs művész kivételes személyisége.c

Nádor Zsófia fordítása
  • c Il rigore fisico matematico che caratterizza le importanti opere di Alfio Mongelli è esaltato dalla libertà espressiva che rifiuta ogni schematismo scientifico. L’unità e la sintesi raggiunte nelle sue creazioni, siano queste grandi sculture realizzate in acciaio inox o espresse in una grafica di forme geometriche, mettono in evidenza l’eccezionale personalità dell’artista tra le più rappresentative dell’Arte Contemporanea. alfiomongelli.com

Gyerekkorom óta – nyilatkozta Mongelli – erős hajlamot éreztem a matematika és a kémia iránt. A galériánkban bemutatott, vízmolekulának szentelt hatalmas szobor (11. ábra) a 2008-as pekingi olimpiára készült, és a molekulák összefonódását, egymásutániságát jelképezi öthasábos ismétlésben, rozsdamentes kivitelben. A víz, mint életbevágó fontosságú elem, az energiát, a tisztaságot, az egészséget és a szépséget szimbolizálja.

11. ábra. H2O
Alfio Mongelli · 2009 · rozsdamentes acél · 20 × 6 × 5 m
Chaoyang park, Peking

A 12. ábrán bemutatott alkotás egy 1963-ban született amerikai szobrász műve. Amy Toscani 15 méter magas és 5 tonna súlyú szobra a Minnesotai Egyetem Molekuláris és Sejtbiológiai Intézetének épülete előtt áll. Nem reális, hanem művészi molekulát jelképez, ami a természettudományokra utal.9

12. ábra. Cím nélkül
Amy Toscani · 2008 · fém · 15 m
University of Minnesota, MN, USA · pa25.org

Epilógus

Mint az előzőekben látható, talán érdekes kötődés figyelhető meg a szobrászművészek személyében, akik műveikben a természettudományok, különösképpen a kémia szépségének a kültéri bemutatására törekedtek. Egyesek közülük tehetségük folytán „csak” művészek, sok esetben hivatalos felsőoktatási képesítéssel. Mások valamilyen természettudomány területén (kémia, fizika, matematika) szereztek képesítést és onnan tértek át a szobrászatra, de nem ritka az olyan szobrász, aki mindkét képesítést megszerezte. Mindezekkel természetesen azt szeretnénk kiemelni, hogy a művészi ábrázolásban döntő jelentőségű a bárminemű képzettség, hiszen tudatában vagyunk annak, hogy a művészeti alkotásokban, mondhatnánk úgy is, az istenadta vonzódás és a gének adta tehetség a döntő tényező.

E dolgozat címében említésre került a művészeti megnyilvánulás kérdése, hangsúlyozottan a szobrász szemszögéből nézve. Személyes érintettség kapcsán jelen szerző befejezésül rámutatna még témánkkal kapcsolatban egy érdekesnek tekinthető kettősségre. Ugyanis jelen szerző nemrég megjelent cikkgyűjtemény-kötetében10 maga a cím és a mű első fejezete egy Nobel-díjjal kitüntetett vegyület, a zöld fluoreszcens fehérje (ZFF, Green Fluorescent Protein, GFP) felfedezésével foglalkozik. Érdekesnek találtuk bemutatni, hogy milyen szemszögből látja ugyanazt a molekulát a kémikus (13.a ábra) és a szobrászművész (13.b ábra).

13. ábra. Zöld fluoreszcens fehérje (ZFF)
a) a kémikus szemével · wikipedia.org
b) a szobrászművész szemével
Julian Voss-Andreae · 2006 · acél · 120 × 90 × 90 cm
Friday Harbor Laboratories, San Juan Island, WA, USA · © Julian Voss-Andreae
  • 10 Braun Tibor: A Nobel-díjra érdemes taxisofőr. Budapest: Lexica Kiadó, 2016.
Magyar Kémikusok Lapja
Forrás

Magyar Kémikusok Lapja LXXII (2017) 2, 51–55. p.