Id. Pieter Bruegel betegségábrázolásai

Tony-Michel Torrilhon
A szerző La patologie chez Bruegel című tanulmányának magyar nyelvű összefoglalása
orvoslás, patológia

1973-ban közölte az Orvostörténeti Közlemények Tony-Michel Torrilhon francia nyelvű tanulmányát az idősebb Pieter Bruegel művein felfedezhető betegségábrázolásokról. A szerző orvosi diplomával rendelkező festő, róla ennél többet a folyóirat szerkesztőségétől sem sikerült megtudnom. Miután a cikk lefordítására jelenleg nem volt mód, a francia szöveg végén található magyar nyelvű összefoglalás közlésére kellett szorítkoznom. Ahol lehetett, a folyóiratban közölt képeket színesre cseréltem. Sajnos egyes részletek esetében kénytelen voltam a folyóirat – nem mindig kifogástalan minőségű fekete–fehér képeit – felhasználni. Az alábbiakban a Festő és a műértő valamint a Tudás című képeken kívül – ezeket utólag illesztettem bele az anyagba – csak az összefoglalásban is megemlített képek szerepelnek. A teljes képanyagot a tanulmány teljes szövegével együtt szeretném a későbbiekben közölni. Ahol tudtam – az Új orvosi szótár alapján –, a csak latinul szereplő betegségnevek mellet szögletes zárójelek közé zárva magyar megfelelőjüket is feltüntettem. – A szerk.

szóelválasztás

Orvos lett volna a 16. század legnagyobb németalföldi festője, az idősebb, a „paraszt” Pieter Bruegel? Nem, csupán arról van szó, hogy orvos módjára – „en médecin” – szemlélte és ábrázolta a világot, az embereket. Tárgyilagosan néz szépet és csúnyát egyaránt, megfigyel mindent: konstatál.

Művein számtatán figura tanúsítja ezt. Pontosan és szakszerűen ábrázolt részleteikkel beillenének egy modern pathologia illusztrációinak.

A Farsang és Böjt harca című korai festményén a Farsang megtestesítője a kóros elhízás (adipositas) jellegzetes példája. Ellentéte, „Böjt asszonyság” a pszichés eredetű étvágytalanság (anorexia mentalis) nyomait viseli magán. A csonka lábú és karú fiatalember nyilvánvalóan thromboangiitis obliteransban [férfiaknak, leggyakrabban az alsó végtagokon mutatkozó elzáródásos gyulladással járó általános érbetegsége] szenved, a földön csúszó-mászó asszonyt pedig egész sor nyavalya sújtja: az alsó végtagok amyotrophiája [izomsorvadása], ínsorvadás, muscularis hypotonia [izomgyengeség?], súlyos statikus ataxia [rögzült mozgáskoordinációs hiba], a nagylábujj atrophiája [sorvadása], csontfejlődési zavarok.

Farsang és Böjt harca
1559 · olaj, fatábla · 118 × 164,5 cm · Kunsthistorisches Museum, Bécs

[A számos szimptómát bemutató – az összefoglalásból kimaradt – Nyomorékok című képe nem kíván különösebb kommentárt. – A szerk.]

Nyomorékok
1568 · olaj, fatábla · Musée du Louvre, Paris

A Vakok című híres képe igen tanulságos a szemész számára, mert Bruegel itt a vakság négy különböző, gondosan megfigyelt esetét örökítette meg: a pemphigust [hólyagképződéssel járó bőrbetegség] (felülről az első részlet), egy valószínűleg glaukomás [zöld hályog (a szem belső nyomásának kóros fokozódása)] eredetű szemideg- és szemgolyósorvadást (második részlet), a leucomát [tömött, vaskos fehér homály a szaruhártyán] (harmadik részlet) és a szemgolyó művi eltávolítását (negyedik részlet).

Vakok
1568 · olaj, vászon · Museo di Capodimonte, Nápoly

Bruegel legnépszerűbb képei, a Paraszttánc, a Parasztlakodalom és a Lakodalmas tánc sincsenek orvosi tanulságok nélkül. Bruegel „az orvos szemével” figyeli és a realista művész bátorságával, álszemérem nélkül ábrázolja a mulatozó parasztok körében megfigyelt fiziológiai jelenségeket. Jellemző, hogy az egyik táncoló legény penisének erekcióját a műlenyomat egyik kiadója már szemérmesen retusálta. Ezzel szemben érdekes, hogy Bruegel festményein sehol sem találni meztelen embert. Pedig Tizianón és Cranachon kívül még sok más kortárs vásznán szerepelnek szép számmal Vénuszok, Évák és Lucretiák. Ez megint csak Bruegel „orvosi szemléletére” vall. Elgondolkodtató párhuzam, hogy a párizsi Musée d’Art Moderne-ben az orvosfestők évenként megrendezett kiállításán (Salon des Médecins) szinte sohasem bukkan fel aktkép. Pedig a témaválasztás kötetlen … Bruegel is az orvos közömbös tárgyilagosságával szemlélhette a meztelen emberi testet.

Paraszttánc
1567 · olaj, fatábla · 114 × 164 cm · Kunsthistorisches Museum, Bécs
Parasztlakodalom
1568 körül · olaj, fatábla · 114 × 164 cm · Kunsthistorisches Museum, Bécs
Lakodalmas tánc

A művek sorából világosan kialakul előttünk egy bizonyos „bruegeli embertípus” képe. Alkati sajátosságait a legjellegzetesebben egyesíti magában a Fészekrabló főalakja.

Fészekrabló
1568 · olaj, fatábla · 59,3 × 68,3 cm · Kunsthistorisches Museum, Bécs

Rendkívül érdekesek Bruegel egyes képei pszichiátriai szempontból. A Szent Antal megkísértésén a hallucinációs delírium jelenségeinek egész sora válik szemléletessé. (Auditív hallucináció: harang, kereplő; olfaktív hallucináció: füst; vizuális hallucináció: különös fények, színek, egzotikus tájak, monstrumok, démonok; szexuális hallucináció: a kunyhó tetejéből kinyúló meztelen női lábak stb.).

Szent Antal megkísértése
Bruegel vagy tanítványa · olaj, fatábla · The National Gallery of Art, Washington, DC

A Bolond Margit a klimax után visszamaradó krónikus üldözési mániában szenved. Azt is megfigyelte Bruegel, hogy az őrültek az ösztönök zabolátlan felszabadulása következtében mintegy alacsonyabb létszintre süllyednek. A Bolond Margit körül nyüzsgő alacsonyrendű állatok (halak, békák, hüllők) a saját vágyai kivetítései. Az előtte fölmagasodó szörnyeteg arcán tátongó nyílás pedig egyszerre száj, anus és vagina, vagyis egyesíti magában a libido fejlődésének három – oralis, analis és genitalis – fázisát.

Bolond Margit
1562 körül · olaj, fatábla · 117,4 × 162 cm · Musée Mayer van der Bergh, Antwerpen

Az Erények és bűnök sorozatba tartozik a Bujaság című metszete, amely a bűn szinte valamennyi válfaját szemlélteti: a bestialitást, a szadizmust és mazochizmust, az exhibicionizmust, az auto- és heteromutilációt [öncsonkítás, illetve mások megcsonkítása], a kopro- és anthropophagiát [bélsár és emberevést].

Bujaság
Erények és bűnök sorozat · 1557 · Brüsszel

A mizantróp nemcsak egy flamand közmondást illusztrál – „Hitszegő a világ, gyászruhába öltözöm” –, hanem egy paranoiás őrültet is, akinek üldözési mániája azonban még az organizáció s nem a szisztematizáció stádiumában van.

A mizantróp
1568 · olaj, vászon · Museo di Capodimonte, Nápoly

A halál problémájával foglalkozik Bruegel a Betlehemi gyermekgyilkosság, A Halál diadala, az Igazságosság és A Szűz halála című alkotásain. Az utóbbin mintha az orvos diszkréciója nyilvánulna meg abban, hogy a szoba berendezése homályban marad. Hiszen Hippokratész esküje szerint: „Ha beengednek a ház belsejébe, szemem nem kutatja, mi történik ott”.

Betlehemi gyermekgyilkosság · 1566 · Bécs
A Halál diadala
1562 körül · olaj, fatábla · 117 × 162 cm · Museo del Prado, Madrid
Igazságosság
1559 · Brüsszel
A Szűz halála
1564 · olaj, fatábla · Upton House, Bunbery, Oxfordshire

Végül felvetődik a kérdés: Mivel magyarázható, hogy Bruegel ennyire vonzódott a betegek világához? Ő maga is beteg lett volna? Ő is hallucinált, szorongott, őrjöngött? A Parasztlakodalom, az Évszakok harmonikus szemlélete rácáfol erre. Életművének egésze egyre érettebbé váló, kiegyensúlyozott lélekre vall. Veleszületett fokozott – talán beteges (de ugyan ki tudna itt pontos határt vonni?) – érzékenysége, amely a betegekkel együttértővé tett, s rányitotta szemét az emberi nyomorúságra, nem hatalmasodott el rajta, hanem ma is megrázó és felemelő művészi alkotásokra sarkallta.

Évszakok. Nyár (augusztus) – Aratók
1565 · olaj, fatábla · 118,1 × 160,7 cm · The Metropolitan Museum of Art, New York
Évszakok. Nyár (augusztus) – Aratók
1568 · tinta, papír · Kunsthalle, Hamburg
Évszakok. Tél (január) – Vadászok
1565 · olaj, fatábla · 117 × 162 cm · Kunsthistorisches Museum, Bécs
Évszakok. Tél – Téli táj korcsolyázókkal
1565 · olaj, fatábla · 38 × 56 cm · Wiltshire, Wilton House

A festő és a műértő

1565 körül · toll, fekete tinta, barna papír · 25 × 21,6 cm
Graphische Sammlung Albertina, Bécs

Farsang és Böjt harca
(részletek)

Farsang úr
Böjt asszonyság
csonka lábú és karú fiatal férfi
a földön csúszó-mászó asszony

Vakok
(részletek)

Lakodalmas tánc
(részlet)

Bolond Margit
(részlet)