Szemészeti vonatkozások Shakespeare műveiben

Grósz István
biológia, orvoslás, szemészet, irodalom, szonett, színmű, Shakespeare, Grósz István
szóelválasztás

A brit szellemóriás alkotásaiban sokrétű orvosi utalást találunk; ezeket többször feldolgozták, így legutoljára Simpson. Ezúttal a szemorvos szemszögéből próbálunk kiemelni klinikai vagy élettani-optikai megállapításokat, figyelmen kívül hagyva a mindennapos érzékszervi részleteket, amelyek egyébként igen gyakran fordulnak elő.

A könnyezés gyakran szerepel; így Richárd király nem tudja elolvasni az írást, mert szeme könnybe lábad,

sós víz vakítja el.

II. Richárd IV. 1.

Talán a hagyma allyl-sulfid-tartalmának tudható be a hagymaszem kifejezés, mely könnybe lábadt szemet jelent:

Bizonyára egy hagyma fakasztja ezeket a könnyeket

Antonius és Kleopatra I. 2.

– mondja Enobarbus, megtudva Fulvia halálát. Később is hagymaszeműnek mondja magát, mert Antonius egész kísérete zokog:

Sírnak, én szamár is
Hagymát szagoltam tán?

Antonius és Kleopatra IV. 2.

A nők fegyverzete a könny Lear király II. 4.. Másutt Olivia bánatában könnyekkel öntözi szobáját Vízkereszt I. 1..

Valósággal művi kötőhártya-gyulladás képével találkozunk, amikor Falstaff egy csésze spanyol aszút kér, hogy szeme kivörösödjék, mintha sírt volna; később a könnyek elakasztják a szem zsilipjét. A szóban forgó bor sherry-típusú szeszféleség lehetett. IV. Henrik I. rész. II. 4.

Shakespeare gyakran használja a „rheum” szót, amely váladékozást, néha könnycsorgást jelent; a szó az ó-francia reume szóból ered, amelynek őse a görög rheuma = folyam.

Miért szemedben e siránkozó nedv,
Mint partjain felcsillanó folyam?

János király III. 1.

– mondja Constantia, Artúr anyja. Ugyanebben a drámában Salisbury utal a könnyekre, mert

Embertelen csiny, mellyel hályogos
Szemű harag, vagy a meredtszemü düh
Szánó könnyet facsart ki valaha.

A szél könnyeztető hatására utal Aumerle, York herceg fia, mert a heves szél felkelti az alvó „heum”-ot és könnyezésre készteti őt Hereford számkivetésénél II. Richárd I. 3.. Érdekes kifejezés a „bisson rheum”, amely vakító könnyeket jelent, az első színész Hekubáról szóló előadásában Hamlet II. 2.. A bisson szó másutt tompalátó jelentéssel bír (bisene = vak) Coriolanus II. 1.

Antonius azt mondja a krokodilról, hogy:

ha sír, akkor nedvesek a könnyei.

Antonius és Kleopatra II. 7.

A monda szerint az áldozatát elfogyasztó krokodil szeme könnybe lábad – ennek semmi alapja nincs, bár sokáig fenntartotta magát. Érdekes módon a klinikumban szerepel a krokodilkönnyek fenoménja, amelynek lényege az arcidegbénulást követő fokozott könnyelválasztás étkezéssel kapcsolatban. Oka, a hibásan regenerálódó idegrostok eltévedése.

A Fleming által 1922-ben leírt lysozym jótékony hatását a cseppfertőzés ellen már az író korában ismerhették, hiszen tojásfehérjét alkalmaztak, amelyről tudjuk ma, hogy nagy mennyiségű baktericid hatású enzymet tartalmaz:

Vérző szemére én majd szöszt hozok
S tojás fehérit.

Lear király III. 7.

mondja a második szolga Gloster megvakítása után.

A vírusfertőzések kezelésében alkalmazzuk az interferencia jelenséget, amikor is egy másik vírusféleséggel próbáljuk leküzdeni az eredeti bántalmat:

Ha uj méreggel éteted szived,
Jó ellenmérge lesz a réginek.

Romeo és Júlia I. 2.

– mondja Benvolio, amelyre azután Romeo ezerjófüvet ajánl. Annak idején méreg ellenes hatást tulajdonítottak e növényféleségnek.

Bár átvitt értelemben szerepel az infekció, itt említjük Lady Annának a véreskezű Glosterhez intézett válaszát:

Megfertőzöd szememet.

Mire Gloster válasza:

Szemed, édes hölgy, megfertőzött engem.

III. Richárd I. 2.

A művekben egyébként gyakran találkozunk a könnybelábadás tényével; ilyen pl. amikor Warwick azt mondja, hogy:

Vért öntne kardom, nem könnyet szemem.

VI. Henrik I. 1.

A kozmetikázott szemöldökről érdekes sorokat találunk, Mamilius fiatal szicíliai herceg szájába adva, ki az udvarhölgyekkel társalog:

Mivel sötétebb a szemöldököd, pedig
Ez illik a nőknek, ha nem busa,
Csak mint a félkör, vagy a vékony újhold,
Mit tollal irnak.

Téli rege II. 1.

Ezek szerint az epiláció már divatos volt és a szemöldökívet ceruzával pótolták félkörívben. Később az egyik hölgy kéknek mondja a saját szemöldökét: ilyet Mamilius még sohasem látott!

Jaques, a száműzött herceg kísérője csodálatos verssorokban mondja el az ember hét korszakát Ahogy tetszik II. 7.: a férfi bánatos balladát ír kedvese szemöldökéről. Rosalind ugyanitt tintafekete szemöldököt és üveggyöngyszerű szemgolyót említ Ahogy tetszik III. 5..

Shakespeare szívesen írja le a szemhéj küllemét. Így a ládában rejtőzködő Jachimo fehér és azúr ablaknak nevezi a szemhéjat. A finom vénákkal ellátott szemhéj bőréről szólva azt égszínkékkel átszőttnek mondja. Itt a drámaíró transcendens módon egzakt, és egyben költői leírást adott a finom szerkezetű női szemhéjról, szőke egyénen Cymbeline II. 3.. Ugyancsak szemhéj értendő „kék ablak” alatt, amikor az ájult Vénus magához térve szemét nyitja. Később szemhéját leereszti, amelyek gátként tartják vissza könnyei áradatát. Másutt Vénus felemeli a halott Adonis szemét fedélként záró szemhéjait:

S az ékkő burkot, mely szemét lezárja
Emeli: két sötét, kiégett lámpa

Venus és Adonis

A karikás szem szép leírását találjuk a Lucretia meggyalázásában, amikor is a gyászoló hősnő könnybe lábadt szeme körül kék árkok láthatók:

És könnyben úszó szeme körletében
Kék karikák, mint szivárvány az égen.

A szem körüli „karikák” kóroktana nem egészen tisztázott; alighanem a szemhéj bőrének nedvességtartalma csökkenvén, áttűnik az alatta levő visszeres hálózat. Különösen kifejezett ez fokozott szeszfogyasztás után vagy álmatlanság esetén, de vérszegényeknél is fennáll.

Nem szemkidülledéssel, hanem sympathicus-izgalom okozta szemréstágulással állunk szemben, amikor a Szellem szerint Hamlet szeme

mint csillag szökellne ki

Hamlet I. 5.

a rémülettől, ha megtudná a valót. Viszont szembesüppedés szerepel, ún. enophthalmus a negyvenévesek szemének leírásánál: ez akkoriban a seniumnak felelt meg II. Szonett. Ugyanez áll fenn Henrik király halálánál is IV. Henrik II. r. IV. 4..

A halhatatlan fekete asszony szivárványhártyája igen pigmentált lehetett, mert hollófeketének vagy gyászolónak mondja:

Ezért hollófekete a szemed
És szemöldököd, úrnőm

CXXVII. Szonett

Továbbá

Szemeid szeretem, s ők szánakozva,


Feketébe öltöztek


........ arcod disze két
Gyászoló szemed.......

CXXVII. Szonett

Bár a szövegben Venus szürkének és világosnak mondja szemét, valójában kék íriszről van szó Venus és Adonis.

Két ízben szerepel a szürke hályog: Edgar (szegény Tamás) említi a hályogot, amely akkori felfogás szerint a szem szöveteinek megkeményedése révén rontaná a látást. A gonosz lélektől

származik a hályog és a farkashomály.
Ő kancsalítja meg a szemeket…

Lear király III. 4.

A másik hivatkozást Leontes szájából halljuk a Téli regében:

Hályog vakitson minden szemet.

A fejlődési hibák közé sorolandó III. Richárd is, aki púpos volt és farkasfoggal született:

A kutya vaksi volt még s foga nőtt már.

Így vádolja Margit királynő York hercegnét, mert az egykori Gloster herceg most

síró lelkek szemén uralkodik.

III. Richárd IV. 4.

A fotobiológia költői meghatározását találjuk Biron szavaiban:

Szemed sötétben míg a fényt kereste,
Magát sötétté tette fénye veszte,
Tanits meg a szem igaz gyönyörére
Rögzítve a szebb szempárra sugarát:
Vakit, de gondja van rá, hogy megérje,
S oly fényt ad, hogy a vak szem újra lát

A felsült szerelmesek I. 1.

Valóságos kettős látással állunk szemben, amikor Venus a halott Adonis arcát, lábát kettőzve látja: ennek központi oka van, mert

Arca kettősnek látszik, teste szintén:
Téved a szem, ha téboly ül az elmén.

Venus és Adonis

Ugyanitt a vadkan szemét lefelé helyezettnek mondja.

Igen találó Sicinius néptribun kifejezése, amikor Menenius védőbeszédjére válaszol és azt szóbeszédnek mondja; az eredeti szövegben a „kam” szó szerepel, amely walesi eredésű és megcsavarodott, vagy kancsal értelemmel bír Coriolanus III. 1..

A felcsigázott Tarquinius Lucretia szobájába lépve forgatja „kapzsi szemgolyóit”. Ugyanitt a meggyújtott viaszfáklya sarkcsillagként világít kéjvágyó szemének Lucretia meggyalázása.

A káprázás jelensége szerepel, amikor Tarquinius elhúzza a függönyt és meglátja a vakító szépségű Lucretiát; valósággal szemhéjgörcs lép fel:

Mint ha a Nap tüzet nyilazva ront ki
Felhők mögül, s leszünk félig vakok,
A függönyt félrehúzván hunyorogni
kezd szeme a fénytől…

Lucretia meggyalázása

Optikai vonatkozásban legérdekesebb az anakronizmusként jelentkező szemüveg. A félretett Margit királynő vak és homályos szemüvegnek mondja a szemét VI. Henrik III. 2.. Pandarus pedig így szól: „Micsoda színjáték ez a két ember” – így szerepel a fordításban a szemüveg Troilus és Cressida IV. 4.. Egy másik helyen Leontes, szicíliai király így szól Camilionak:

Különben ez a pápaszem
Oly durva rajtad, mint a férji szarv

Téli rege I. 2.

mert nem látja a királyné vélt hűtlenségét. A Lear királyban pedig két ízben találkozunk a pápaszem fogalmával: így Glosternek nincs szüksége szemüvegre, hogy elolvassa Edmund rágalmazó levelét Lear király I. 2.. Másutt így szól Lear király Glosterhez:

Tégy fel
Szemüveget!

Lear király IV. 6.

Nem kétséges, hogy ebben az időben nem volt még szemüveg használatban; ezt éppen úgy foghatjuk fel, mint a középkori festők festményeit, melyeken a bibliai tárgyú jelenetet korabeli ruházattal és háttérrel látják el.

A gyűjtőlencse Falstaff szerint felperzselte Page-né szemének étvágyát, tehát a lupe gyújtópontjában keletkezett hőeffektust jól ismerhették Windsori víg nők I. 3.. Mindez Roger Bacon úttörő munkásságának köszönhető!

Az éleslátásra utalván, Biron így szól a szerelemről:

Tekintetüket élessé teszi:
Szerelmes szeme sast is megvakít

A felsült szerelmesek IV. 3.

Goneril szeretete apja iránt a legfőbb kincsnél, a látásnál is nagyobb:

Drágább vagy előttem, mint szemem világa

Lear király I. 1.

Ugyanitt mondja Kent:

Láss jobban, Lear; engedd, hogy én legyek
Szemed világa.

Több ízben találkozunk a vakság tényével. Így Romeo azt mondja:

Ki egykor látott, s vakság verte meg,
Holtig siratja vesztett édenét

Romeo és Júlia I. 1.

Az igazság még a vak ember szemén is átdereng – mondja Somerset VI. Henrik II. 4.; a halál előtt álló Mortimer elboruló szemét a fogyó olajú lámpához hasonlítja VI. Henrik II. 5..

A vakság leleplezésére is találunk adatot: ugyanis egy veleszülött vak St. Albans kegyhelyén visszanyeri látását; de Gloster leleplezi őt, mert a szimuláns a főurak nevét ugyan nem ismeri, de a ruhák színét azonnal megnevezi:

Ha vaknak születsz, úgy ismered valamennyiünk nevét, mint ahogy ruhák színét megnevezni tudtad. A látás különbséget tehet a színek közt, de, hogy így egyszeriben mindet megnevezze – lehetetlen.

VI. Henrik II. r. II. 1.

A bénaságot megjátszó ember az ostor hatására átugorja a széket és elszalad .

Az ismert közmondást („Vak vezet világtalant”) alábbi érzékelteti:

Időnk csapása, hogy bolond vezet vakot

Lear király IV. 1.

– mondja Gloster Végül a senium vakságát (szürkehályog?) a hetedik korszakban szépen jelzi a „sans eyes” kifejezés:

Se fog, se szem, se iny
teljes tönkremenés!

Ahogy tetszik II. 7.

Gloster megvakításának iszonyatos jelenetét alighanem egy kis központi színpadon játszhatták le, amely párhuzamos jelenetek rendezésére adott alkalmat; kérdés, mit jelenítettek meg az eseményből annak idején. Cornwall fejedelem a vallatás kapcsán sarkával zúzza össze Gloster egyik szemét, majd a másikat:

Pusztulj, silány kocsonya.

Lear király III. 7.

– az üvegtestre utalva. Gloster egyébként félt attól, hogy Regan kegyetlen körmével előbb utóbb kitépi apja szemét. Ugyanebben a drámában szerepel az önvakítás is:

Ti balga vén szemek! Csak sírjatok még
Ez ok miatt: kivájlak….

Lear király I. 4.

Hubert de Burgh, a király kamarása forró vassal akarja kiégetni Artúr herceg szemét, de megkegyelmez neki János király IV. 1..

Macbeth pedig felindulásában így szól:

Milyen kéz ez? Kitépi a szemem

Macbeth II. 1.

– a trójai festmény jelenetében Lucretia késével akarja kivájni az ellenséges görögök szemét. E jelenetekkel szemben már tréfásan értelmezendő, amikor Júlia szívesen kikaparná Sylvia szemét, hogy szerelme kiábránduljon belőle A két veronai nemes IV. 4..

Az öncsonkítás képzeletbeli formájára kell gondolnunk, amint Imogen – Ovidius Metamorfozisai nyomán – szeretettjére gondolva a szem „kötelékeit” akarja elszakítani (szemizmok?):

Ugy meresztettem volna a szemem,
Hogy majd kiugrott volna…

Cymbeline I. 5.

A gyermekkori szemsérülések egyik sajnálatosan gyakori alakját példázza Tóbiás, aki parittyát keres, hogy szemen üsse vele Malvoliot Vízkereszt II. 5..

Gyakran találkozunk az arckifejezés mesteri leírásával: így anyja szemét Coriolanus galambhoz hasonlítja Coriolanus V. 3., Thersites pedig a betegségek felsorolása folyamán nyers, azaz véres szemről beszél. Troilus és Cressida V. 1. Hamlet, a hűtlen királynőről mondja:

Még tettetett könnyének
Kisírt szeméből el se tűnt sava

Hamlet I. 2.

ami a szem dörzsölése által kiváltott izgalomnak tudható be.

A megvetést morózusnak „sour-ered” mondja: ez fenyegeti nászágyát, ha Ferdinánd megelőzve a szent ceremóniát tenné magáévá Mirandát – mondja Prospero Vihar IV. 1.. Ugyanitt Caliban nesztelen járást ajánl, hogy a vakond se hallja a lépéseket. A vakond egyébként a Periclésben is szerepel Pericles I. 1..

Megjegyezzük, hogy a vakond is bír csökevényes látószervvel, de ez sokáig elkerülte a figyelmet, mert a lenyúzásnál a bőrrel együtt ment veszendőbe.

Itt említjük Tyrus fejedelmének szép sorait:

Az elpletykált bűn, mint a kósza szél
Ugy terjed, hogy sok szembe port sodor,
S az egésznek rossz vége az: a szél
Elszáll s a fájó szem tisztúlva lát,
Hogy új szelet védjen ki

Pericles I. 1.

Végül Cordelia aggódó szemet említ, Lear király elutasító magatartására reagálva.

Arany János Gyermek és a szivárvány című versében írja: „Sírt az ég egyik szemével, a másikkal nevetett” – ezt a hasonlatot használta a király az alábbiakban:

A szemünk mosolygva egyik, a másik könnyezve

Hamlet I. 2.

Később ugyancsak Hamletnek borús tekintetét említi a királynő.

A vadászsólymok szemlekötéséből van átvéve az eredeti szövegben az éj leírása; fordításban „jöjj, vak éj” található Macbeth III. 2..

A fájdalmas szem kötéssel történő ellátásáról olvasunk, amikor Thersites szidalmazza Patroclust:

Te habkönnyű, anyagtalan nyersselyem szövedék,
Te zöld tafota ellenző a gyulladt szemen

Troilus és Cressida V. 1.

Az író alighanem kedvenc ókori forrásaiból vette át azt, hogy Thaisa, Simonides király leánya Cynthia szemére esküszik Pericles II. 4..

Figyelmet érdemel Burgundia hercegének az a megjegyzése, hogy a jól nevelt lányok olyanok, mint a legyek Szent Bertalan napján (augusztus 24): vakok, bár van szemük V. Henrik V. 2..

Valósággal tömeges szemkezeléssel találkozunk a Szentivánéji álomban: Oberon az alvó Titánia szemébe csodás folyadékot kíván cseppenteni Szentivánéji álom II. 1.. Hasonlót tesz Puck, aki Lysander szemhéjára helyezi a viráglevelet Szentivánéji álom II. 2.. Ezt teszi egyébként Oberon is a bíborszínű viráglével: Demetriust „kezeli”. Szentivánéji álom IV. 1. Oberon később ugyancsak virággal ébreszti Titániát.

Úgy érezzük, hogy nem követtünk el szentségtörést, amikor Shakespeare műveiből egy keskeny spektrumot választottunk ki. További bizonyítékai ezek a nagy drámaíró remek megfigyelőképességének és természettudományi intuitív készségének.

Forrásmunkák

  • Shakespeare. Ed. C. Knight. New York, 1880.
  • The complete works of Shakespeare. Odhams Press Ltd, 1947.
  • Shakespeare összes művei. 1–2. köt. Európa, 1964.
William Shakespeare


Az idézeteket a William Shakespeare összes drámái négy kötetének megfelelő szövegrészeivel vetettem össze. – A szerk.

Summary

Ophthalmologic references in Shakespeare’s works

I. Grósz

The various statements of the great dramatist are analysed from the angle of the eye-surgeon. Following points are discussed: lacrimation, the problem of lysozyme, cosmetics, protrusion of the eye-ball, cataract, ocular motility, blindness, automutilation, etc. The anachronism of spectacle-wearing is referred to.

The quotations of the Bard of Avon are additional proofs of his great power of observation and his familiarity with natural sciences.