A kémia és a „társművészetek”

Hannus István
Szegedi Tudományegyetem, Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
kémia

A cím némi magyarázatra szorul. A kémia és a klasszikus művészetek (társművészetek, mint irodalom, képzőművészet, film, zene) viszonyát vizsgálni csak akkor van értelme, ha a kémiát is művészetnek tekintjük. A szerző így tekinti. Ugyanis a művészet sok meghatározása közül az egyik azt mondja, hogy „a művészet valamely hivatás magas szintű gyakorlása”. Szoktuk mondani, hogy művészi fokon csinál valamit, a szakmájának a művésze.

Annak bizonyítására, hogy a kémiát is lehet művészi fokon művelni, a Nobel Bizottságot hívom segítségül. 1965-ben a kémiai Nobel-díjat Robert Burns Woodward (1917–1979) kapta „a szerves szintézisek művészi tökélyre fejlesztéséért”.1 Az amerikai kémikus az MIT-n (Massachusetts Institute of Technology) végzett, majd a Harvardon lett egyetemi tanár. 1963-tól haláláig a svájci gyógyszergyárak által számára Bázelben létrehozott Woodward Research Institute igazgatója volt. Kutatásai során számos olyan bonyolult szerves vegyület szintézisét valósította meg, amelyek a gyógyszeripar fontos alapanyagai. Részt vett penicillinkutatásokban, 1952-ben az antibiotikus hatású oxatetraciklint szintetizálta, amely fontos gyógyszerek, például a Tetrán alapanyaga. A biológiailag fontos szterán-vázas vegyületek közül a koleszterint és – munkatársaival közösen – a kortizont is előállította. 1960-ban elért kiemelkedő teljesítménye a fotoszintézis alapvető anyaga, a klorofill-a 55 lépéses előállítása. Legbravúrosabb eredménye a B12-vitamin szintézise, amelyen mintegy 100 munkatárssal együtt, több mint 10 éven át (1961–1972) dolgozott. Hatalmas szintetikus teljesítményével legalább egyenrangú az ún. Woodward–Hoffmann-szabályokban testet öltött elméleti kémiai eredmény, közös felismerésük a molekulapályák szimmetriasajátságainak szerepéről a reakciók térbeli lefutásának irányításában.2

A kémia és az irodalom

Az író kémikus

Bőségesen találunk példákat a világirodalomban és a magyar irodalomban is arra, hogy egy mű szerzője kémikus végzettséggel rendelkezik. Az előbbiek jellegzetes képviselője Isaac Asimov (1920–1992). Kétéves volt, amikor szülei Oroszországból kivándoroltak az Egyesült Államokba. Kémikus diplomáját 1941-ben szerezte New Yorkban, a II. világháborúban katonaként szolgált, utána doktori tanulmányokat folytatott és 1948-ban doktorált. Biokémiát tanított Bostonban, a Harvard Egyetemen és emellett írta tudományos-fantasztikus műveit. Tíz évig haladt párhuzamosan kétféle karrierje, 1958-tól csak a sci-fi írásának szentelte az idejét. Több mint 500 könyvet írt.3

Isaac Asimov a „tudományos-fantasztikus irodalom trónján”
http://hu.wikipedia.org/wiki/Isaac_Asimov

Műveiben bőven találhatók kémiai vonatkozások. A cselekmény színhelye többször kutatóintézet, egyetemi tanszék, kémiai könyvtár. Például a „Csupán egy név” című krimi novellájában a nyomozás kulcsmozzanata az, hogy a Beilstein név mást jelent egy szerves kémiai könyvtárosnak (a szerves vegyületek gyűjteménye), mint egy átlagembernek.

A magyar irodalom kémikusai közül a szerző legkedvesebb írója Örkény István (1912–1979), aki gyógyszerész és vegyészmérnöki diplomát is szerzett. Ő volt a kiindulási pont a kémia, a kémikusok és a klasszikus művészetek közötti kapcsolatok keresésében, kutatásában.4 A Magyar Kémikusok Lapjában megjelent írásomra, amit röviden összefoglalok, Szekeres Gábor hivatkozott elismerően.5

  • 4 Hannus István: Örkény István és a kémia = Magyar Kémikusok Lapja 49 (1994) 1. 19–24. p.
  • 5 Szekeres Gábor: Ipartörténeti szilánkok = Magyar Kémikusok Lapja 61 (2006) 7. 236–238. p.
Örkény István
(1912–1979)

Örkény a 60-as, 70-es években groteszk drámái (Tóték, Macskajáték) révén vált világhírűvé. Saját találmányát, az egyperces novellákat is több nyelvre lefordították, franciára például mini mítosz műfaji megjelöléssel. Következzék itt egy kémiai tárgyú írása – „A végzet” – az „Egyperces novellák” kötetből,6 ami környezetvédelmi vonatkozásai miatt ma is aktuális.

Valahol a Nagy Magyar Alföldnek egy kicsike tanyáján éldegélt egy család, apa, anya és két gyerek, mind pogácsakedvelők. Ha a mamának volt rá ideje, s kedvében akart járni övéinek, sütött nekik egy nagy tepsi pogácsát.

Egyszer azonban liszt helyett mérges rovarirtó szert gyúrt a tésztába. Ízre nem volt rosszabb, így hát jól bepogácsáztak, s reggelre meghaltak mind a négyen, az apa, az anya, a gyerekek.

Negyednap eltemették őket, s aztán összejött a rokonság, meg a közeli és távolabbi szomszédok, ahogy az már illik, halotti torra. Homoki bort ittak, s hozzá a maradék pogácsát majszolgatták. El is patkoltak mind, ahányan voltak.

A mentősöknek – az orvosnak, a két hordágyvivőnek meg a sofőrnek – már nem akadt dolguk. Csak fejcsóválva körüljárták azt a sok halottat, s mielőtt visszaindultak volna, megettek néhány pogácsát, ittak rá egy kis bort.

Kivéve a sofőrt. Bort nem ihatott, mert vezetnie kellett, a pogácsát pedig nem szerette. De ami még ott maradt a tepsiben, azt újságpapírba csomagolva letette az ülése mellé, hogy kárba ne vesszen. Jó lesz az még, gondolta, valakinek.

És most viszi!

  • 6 Örkény István, Egyperces novellák. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1984. 390. p.

Örkény István írásművészetének gyökerei között jelentős a háborús élmény, a hadifogságban eltöltött idő, de saját bevallása szerint meghatározó kémiai műveltsége is. A kémiához több szállal is kapcsolódott: ősei, tanulmányai és gyógyszergyári munkája révén. Anyai nagyapjának a Felvidéken, a Nyitra melletti Verebélyen volt kis ecetgyára és Örkény számára a szünidei nyaralások meghatározó élménye volt az ecetszag.

Édesapja, Örkény Hugó gyógyszerész volt, több patika tulajdonosa. A leghíresebb, a „Csillag” ma is gyógyszertárként működik a Rákóczi út és a József körút sarkán, az Emkével átellenben.

Apja kívánságára érettségi után a József Nádor Műegyetem Vegyészmérnöki Osztályára iratkozott be. Itt a korabeli kémia olyan nagyjai oktatták, mint Ilosvay Lajos (1851–1936) az analitika, Varga József (1891–1956) a kémiai technológia professzora. Tanárai közül azonban kétségkívül Zemplén Géza (1883–1956), a szerves kémia világhírű professzora volt rá a legnagyobb hatással. Tanulmányai a 4. félévben akadtak meg a termodinamika vizsga miatt. A sikertelen vizsga és Strauss Hermann professzor emléke nem múlt el nyomtalanul, mert később írásaiban is felbukkan.

Tanulmányai székhelyét ekkor áttette Budáról Pestre, a Műegyetemről a Tudományegyetemre és gyógyszerészhallgatóként folytatta. Itt többek között Winkler Lajos (1863–1939) vizsgáztatta analitikából. Az akkori képzésnek megfelelően, két lépcsőben, 1935-ben és 1937-ben szerezte meg gyógyszerész diplomáját.

Az 1938–39-es éveket külföldön, Londonban és Párizsban töltötte, ahonnan a II. világháború kitörésekor tért vissza Budapestre. Apja még mindig fennálló kívánságára visszairatkozott a Műegyetem Vegyészmérnöki Karára és 1941-ben megkapta vegyészmérnöki oklevelét.

Írói elképzelései megvalósításának újabb akadálya támadt, amikor 1942 áprilisában katonai behívót kapott. A munkaszolgálatosként a fronton, valamint a hadifogságban eltöltött évek után 1946 karácsonyán érkezett újra vissza Budapestre.7

  • 7 Hannus István: Örkény István és a kémia = Magyar Kémikusok Lapja 49 (1994) 1. 19–24. p.

Az ötvenes években sikeres és ismert íróvá vált. 1956-os szerepvállalása miatt azonban szilenciumra ítéltetett, írásait, fordításait nem közölték. Ekkor leporolta két diplomáját és állást vállalt tanult szakmájában. 1958 és 1963 között az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyárban (ma EGIS) dolgozott az orvostudományi osztályon. Itt az új gyógyszerek ismertetésével, bevezetésével, terjesztésével foglalkoztak. A gyógyszerismertetők, összefoglalók, propagandakiadványok készítésében hasznosíthatta kémiai ismereteit és stílusérzékét, nyelvtudását is.

Közben lassan megtört a jég, kezdték újra megjelentetni írásait. 1963-ban befejezte gyógyszergyári karrierjét és újra csak az írásnak szentelte idejét.

Műveiben szép számmal találhatók kémiával kapcsolatos motívumok. Például Irinyi János és a gyufa, vagy Paul Erlich esete a salvarsannal többször is előfordul. Ennél azonban sokkal jelentősebb az a hatás, amit stílusára, kifejezőkészségének tömörségére gyakorolt természettudományos műveltsége. Ez jelenik meg az egyperces novellákban.

Örkény István írásai ma is elevenen hatnak. Érettségi tételként is szerepelt már. Bár úgy emlékszem, ha kötelező olvasmány lesz valakiből, az nem biztos, hogy növeli az író népszerűségét. Érdekes lenne tudni, hogyan vélekedne erről Örkény a maga groteszk módján.

Azért, hogy Örkény ma is irodalmi életünk eleven része legyen, nagyon sokat tesz Mácsai Pál, akinek „Azt meséd el, Pista!” című önálló irodalmi estje már túl van a 400. előadáson. A Bereményi Gézával készített összeállítás könyv formában is megjelent.8

Azt meséld el, Pista!
Mácsai Pál a Dunakeszi Teátrum előadásán
Gordon Eszter · dunakesziteatrum.hu
  • 8 Mácsai Pál, Bereményi Géza, Azt meséld el, Pista! Örkény István az életéről, Palatinus, 2002.

A hős kémikus

Erre is sok példát találunk, valós és kitalált személyeket egyaránt. Az egyik valós hős Maria Skłodowska, a későbbi Madame Curie (1867–1934). Az egyszerű lengyel lány, aki a cári megszállás alatt lévő hazájából Párizsba ment tanulni. A Sorbonne-on matematika-fizika tanári diplomát szerzett, és férjével, Pierre Curie-vel együtt dolgoztak az Henri Becquerel által felfedezett radioaktivitás vizsgálatán.

Hárman kapták megosztva az 1903-as fizikai Nobel-díjat. Férjével, és annak halála után egyedül, kémikusként dolgozott új radioaktív elemek uránszurokércből való kinyerésén, és kémiai Nobel-díjat kapott 1911-ben két új elem, a rádium és a (szülőhazájáról elnevezett) polónium felfedezéséért. A 2005-ös fizika éve után, ami Einstein 100 évvel korábbi felfedezései miatt kapta a kitüntető megjelölést, 2011 lesz a kémia éve Madame Curie kémiai Nobel-díja nyomán.

Élete kész regény, szokás mondani, amit kisebbik lánya, Eve meg is írt.9 Nagyobbik lánya, Irene Joliot-Curie és annak férje, Frédéric Joliot-Curie 1935-ben szintén kémiai Nobel-díjas lett „az új elemek előállításának radioaktív kémiája területén végzett munkájukért”.

  • 9 Eve Curie, Madame Curie. Gondolat, Budapest, 1967.

A téma kémiai

A tudományos-fantasztikus irodalomban bőven találunk reális és kevésbé reális kémiai motívumokat. De ezt már megfigyelhetjük a műfaj előfutárának tekinthető Jules Verne műveiben is. Például „A rejtelmes sziget” szereplői (öt léghajótörött egy lakatlan szigeten), a kor kémiai ismereteit alkalmazzák túlélésükhöz. Többek között robbanóanyagot, nitroglicerint és az ehhez szükséges salétromsavat és kénsavat állítanak elő, és a vasgyártás is sikerül nekik.10

  • 10 Wajand Judit, Vörös László, A kémia tanítása (1996) 14. p.

A kémia és a képzőművészet

Fizikai-kémiai vizsgálati módszerek

A képzőművészetben, régészetben fontos a tárgyak életkorának meghatározása. Az 1. táblázat a különböző kormeghatározási módszereket foglalja össze.11

  • 11 Josef Riederer, Műkincsekről vegyész-szemmel. Anyagvizsgálat, kormeghatározás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984.

Ezek közül az egyik legismertebb és legpontosabb az adott időintervallumban a radiokarbon (14C) kormeghatározás. A módszert W. F. Libby (1908–1980) dolgozta ki 1946-ban, amiért 1960-ban kémiai Nobel-díjat is kapott.12 Libby, aki dolgozott a Manhattan-projektben (az atombomba kifejlesztésén), a háború után békésebb célokra használta tudását. Megfigyelte, hogy a kozmikus sugárzással a Földre érkező neutronok a levegőben lévő N-atomokkal ütközve azokat 14C-gyé alakítják, ami 5730 év felezési idővel bomlik. Ha a kozmikus sugárzás állandó és a levegő CO2-tartalma is állandó, akkor állandó 12C/14C = 1012 aránnyal számolhatunk. A fotoszintetizáló növények ilyen izotóparánnyal építik be a szervezetükbe a szén-dioxidot és ez az arány életük során a szervezetükben meg is marad. Elpusztulásuk után a 14C-izotóp mennyisége a felezési időnek megfelelően csökken. A szerves anyag aktuális bétasugárzásának mérésével megállapítható a műtárgy kora.

A 12C/14C arány azonban nem volt állandó a múltban. Változott a kozmikus sugárzás intenzitása és nőtt a neutronsugárzás mennyisége a közelmúltban a légköri atomrobbantások miatt is, növelve a 14C-izotóp mennyiségét. De az ipari forradalom óta nőtt a 12CO2 mennyisége is a fosszilis tüzelőanyagok fokozott használatával. A radiokarbon technika megbízható mérési módszerré fejlesztéséhez korrekciókra volt szükség, amit meg is tettek a dendrokronológia (a fák évgyűrűi számának felhasználása) segítségével. A béta-sugárzás mérési módszere is egyre érzékenyebb és így a kormeghatározás is pontosabb.

1. táblázat. Kormeghatározási módszerek
Josef Riederer: Műkincsekről vegyész-szemmel.
Anyagvizsgálat, kormeghatározás, Műszaki Könyvkiadó,
Budapest, 1984
A módszer megnevezése Felfedezésének ideje Alkalmazási területe
1. Radiokarbon (14C) módszer 1947 Minden szerves anyag, mész, vas
2. Fluor-nitrogén-meghatározási módszer 1844 Csontok
3. Dendrokronológia 1919 Egyes fafajták (tölgy, tűlevelű fák)
4. Termolumineszcens eljárás 1965 Kerámiák, öntőmagok
5. Archeomágnesség 1933 Kerámiák
6. A maghasadás nyomdetektálása 1963 Üvegek, kerámiák
7. Üvegkorróziós rétegek meghatározása 1961 Üvegek
8. Obszidián hidratációs kérgének mérése 1960 Obszidián
9. Urán-tórium-módszer 1965 Mészlerakódások
10. Ólom-210-es módszer 1967 Ólom, ólomötvözetek, ólomtartalmú pigmentek
11. Mössbauer-spektroszkópia 1976 Kerámiák
12. Szalagos anyagok kronológiája XIX. sz. Ásatási rétegek
13. Pollenanalízis XIX. sz. Ásatási rétegek
14. Szeriáció Régészeti leletek
  • 10 .

Röntgendiffrakció

A röntgensugárzás felfedezése, 1895 óta nagy szolgálatot tett az egészségügyben, a kristályos anyagok vizsgálatában, de a képzőművészetben, a régészetben is a művészettörténészeknek, restaurátoroknak.

CorreggioLéda hattyúval” című gyönyörű képét röntgensugarakkal átvilágítva számos olyan hibát, károsodást mutatnak ki a festővásznon, amit szabad szemmel nem lehet látni.

Léda hattyúval
Antonio da Correggio · 1532 körül · olaj, vászon · Gemäldegalerie, Berlin · Wikipedia

A röntgensugárzás segít a hamisítványok leleplezésében is. A II. világháború után felbukkant Vermeer van Delft (1632–1675) németalföldi festő „Utolsó vacsora” című képe. A vászon korabeli volt, a röntgenátvilágítás buktatta le Henricus Antonius van Meegeren (1889–1947) tehetséges hamisítót, mert kimutatta, hogy HondiusVadászjelenet” című, középkori képét festette át.

Kimutatható természetesen az is, ha a művész változtatott koncepcióján festés közben, maga festette át saját képét. Ez történt Francisco de GoyaKorsós lány” című művével is, amely a Budapesti Szépművészeti Múzeum féltett darabja. A művész egy virágcsendéletet festett át. A röntgenfelvételen jól láthatók a virágszirmok.13

Korsós lány
Francisco de Goya 1810 körül olaj, vásznon Szépművészeti Múzeum, Budapest
real-j.mtak.hu
  • 13 Urbach Zsuzsanna: A röntgen alkalmazása festmények vizsgálatában = Magyar Tudomány XL (1995) 9. 1075–1082. p.

Spektroszkópiák

A festékek, pigmentek azonosításában a különböző spektroszkópiai technikák (infravörös, Raman, UV, látható) segítenek. A 2. táblázat mutatja a festészet legfontosabb pigmentjei használatának korát. Látható, hogy egyeseket már az ókorban is, míg másokat, például a TiO2-alapú titánfehéret alig száz éve használják a festők. Nyilván nem lehet középkori az a műalkotás, amelyen a fehér szín TiO2-alapú.

2. táblázat. A legfontosabb festészeti pigmentek használatának kora
Josef Riederer: Műkincsekről vegyész-szemmel. Anyagvizsgálat, kormeghatározás.
Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984

Az Angewandte Chemie egyik 2003. évi számának címlapfotója RaffaelloBolsenai mise” című, a Vatikánban található freskójának egyik részletét mutatja. Azt a jelenetet, amikor 1263-ban egy olasz kisvárosban, Bolsenában csoda történt, vércseppek voltak az ostyán, mikor a miséző pap elővette a kehelyből. A korabeli pápa az esemény napját egyházi ünneppé nyilvánította.

Az Angewandte Chemie címlapja
a „Bolsenai mise” részletével

Hasonló csodákról több történetet is feljegyeztek, például Nagy Sándor katonáival is megesett, hogy amikor a táborban megtörték az ennivalóként kapott kenyeret, vércseppeket találtak benne. Ezt jó előjelnek tekintették a másnapi csata kimenetelére.

Az Angewandte Chemie-ben publikált cikk szerzői kimutatták, hogy keményítő táptalajon, megfelelő körülmények (hőmérséklet, páratartalom) között, cseppfolyós állagú, vörös színű gombák szaporodnak el, amelyek vörös folyadékcseppekként jelennek meg.14

A szerző (H. I.) természettudományos felfogása szerint a csodák két csoportra oszthatók: egyikbe azok tartoznak, amelyekre tudunk természettudományos magyarázatot adni, a másikba pedig azok, amelyekre még nem. A bolsenai vérző ostya átkerült az első csoportba.

  • 14 Fürstner, A.: Chemistry and biology of roseophilin and the prodigiosin alkaloids: a survey of the last 2500 years. = Angewandte Chemie International Edition, 42 (2003) 31. 3582–3603. p.

Kémiai jelek a szegedi dómon

Az egyházi vonatkozású témát folytatva, talán meglepőnek tűnik, de tény, hogy a Szeged jelképének számító fogadalmi templomon, a dómon a díszítések között találhatók kémiai jelek is. Igaz, nem a ma használatos vegyjelek, hanem a négy őselem.

A szegedi dóm
A szegedi dóm bejárata fölött a négy dombormű a négy őselem szimbóluma. A földet elefánt, a tüzet főnixmadár, a levegőt sas, míg a vizet egy szép sellő ábrázolja

A filozófiatörténetből és a kémiatörténetből ismert, hogy a régi görögök világunk alapjait különböző ősanyagokra, őselemekre és azok egymásba alakulására vezették vissza. Ezeket az elképzeléseket Arisztotelész (i. e. 384–322) szintetizálta a négy őselemre (föld, víz, tűz, levegő) épülő elméletté.15

Az elmélet hosszú életét az ókortól a középkoron át egészen Lavoisier (1700–1796) munkásságáig – Arisztotelész megkérdőjelezhetetlen tekintélye mellett – az is magyarázhatja, hogy a mindennapi élet olyan folyamatai, mint például a vízforralás, leírhatók a négy őselem egymásba alakulásával. Ha egy fazékban vizet forralunk addig, amíg teljesen el nem párolog, akkor a víz és tűz „részecskéi”-nek egyesülésével levegő (vízgőz) és föld (vízkő) keletkezik. Lavoisier és kortársainak pontos mérései mutatták meg, hogy a folyamat anyagmérlegéhez nem kellenek tömeggel rendelkező tűzrészecskék.

  • 15 Balázs Lóránt, A kémia története I–II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. 88. p.

Kémia szobrokban

Ez a címe Vízi Béla könyvének.16 Szerzője Veszprémben, egyetemi oktatóként molekulaspektroszkópiával foglalkozott, ma már nyugdíjas, szabadidejében pedig „megszoborja” a kémiát. Számára az atomok, molekulák, reakciók, kémiai elvek, elméletek egyaránt formateremtő motívumot jelentenek. A „Rózsaillat” című kisplasztika a fenil-etil-alkoholnak, a rózsaolaj egyik komponensének szerkezeti képletét idézve egy virágot, felfelé szálló illatot formáz.

Ugyanilyen kifejező többi kis szobra is, például az energiától duzzadó, bifunkciós jellegét jól mutató monomer és a monomerek reakciója, a polimerizáció.

Rózsaillat
Vízi Béla · 17 cm · bronz, alapja tengeri kavics, a norvégiai Agdenes-foktól
A monomer
Vízi Béla · Vízi Béla: Kémia szobrokban. Veszprém, 1990. Kémia szobrokban 2. Veszprém, 1994.

Vízi Béla véleményével, amit könyvének előszavában fogalmaz meg, csak egyetérteni lehet, hogy a kémia népszerűségének csökkenéséhez, sok egyéb mellett, az is hozzájárul, ha túl tudományosan, szépség- és érzelemmentesen tanítjuk. A kémia és gondolkodásunk közeledését segítheti a művészet.

  • 16 Vízi Béla: Kémia szobrokban. Veszprém, 1990. Kémia szobrokban 2., Veszprém, 1994. http://www.vizibela.hu

A kémia és a film

Ebben a kapcsolatban találunk példákat arra, amikor a rendező kémikus, és arra is bőséggel, amikor egy film témája tartalmaz kémiai elemeket. Itt csak az „Ismeri a Szandi mandit?” című filmet említem, amelyben mindkét vonatkozás megtalálható. A szerzőpáros: Gyarmathy Lívia (1932), a film rendezője és Böszörményi Géza (1924–2004), a forgatókönyv írója vegyészként, vegyészmérnökként végezték el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát és ezután alkották meg 1969-ben első, nagy sikerű filmjüket, amely egy vegyi üzemben játszódik.

A középiskolás Juli a nyári szünetben abba a vegyi üzembe megy gyakorlatra, ahol apja dolgozik. Hamarosan komoly tapasztalatokat szerez arról, hogy a dolgozók milyen buzgó lelkesedéssel foglalkoznak mindazzal, aminek semmi köze a termeléshez.17

A felvételeket Százhalombattán, a frissen elkészült Dunai Finomítóban készítették. A film a korabeli magyar valóság szatirikus ábrázolása olyan kitűnő színészekkel, mint Schütz Ila, Sztankay István, Soós Edit, Kállai Ferenc, Kiss Manyi, Dajka Margit, Agárdy Gábor.

A kémikusok és a politika

Szokás a politika művészetéről is beszélni, bár mostanában ez nem túl aktuális. A politikusok között is találunk kémiai végzettségűeket.

Most csak a külföldieket tekintve, az egyik példa Margaret Thatcher (szül. M. Roberts, 1925), a Vaslady, aki több mint 10 évig volt Nagy-Britannia konzervatív miniszterelnöke. Oxfordban szerzett vegyész diplomát, utána kutatóként dolgozott. Spektroszkópia tárgykörben PhD-tanulmányokat is folytatott, amit W. J. Orville Thomas, a European Congress on Molecular Spectroscopy (EUCMOS) szervezőbizottságának tiszteletbeli elnöke mint egykori témavezetője mesélt el az egyik konferencián.18 Későbbi férjével, Denis Thatcherrel megismerkedve fordult érdeklődése egyre inkább a politika felé, és feladta kémikusi karrierjét.19

A negatív példa Elena Ceaușescu lehet, aki vegyészlaboránsként lett a Román Tudományos Akadémia elnöke, nem népszerűsítve ezzel sem a kémiát, sem a kémikusokat.

A politikus, történelmi személyiség kiemelkedő képviselője Görgey Artúr (1818–1916), aki Szabadváry Ferenc megfogalmazásával „katonatisztből kémikus, kémikusból hadvezér” lett.20 Az elszegényedett középnemesi család sarja édesapja kérésére ment az ingyenes katonai iskolába. Apja halálát követően, a katonáskodással töltött 12 év után, az őt eredetileg is érdeklő természettudományokkal kezdett foglalkozni. 1845-ben beiratkozott a prágai egyetemre, ahol J. Redtenbacher (1810–1870) osztrák kémikus (később Bécsben Than Károly mestere) irányításával a kókuszdióolaj elemzésével foglalkozott. Báriumsóik eltérő oldékonysága alapján választotta el a zsírsav-homológokat. Munkájának maradandó tudományos értéke a már ismert kapronsav (C6H12O2), kaprilsav (C8H16O2) mellett a kaprinsav (C10H20O2) kimutatása a kókuszdióolajban. Kimutatta a laurinsavat (C12H24O2) is és vizsgálta tulajdonságait.21

  • 20 Szabadváry Ferenc: Katonatisztből kémikus, kémikusból hadvezér = Magyar Kémikusok Lapja 48 (1993) 6. 254–257. p.
  • 21 Görgey Arthur (közli: Szőkefalvi Nagy Z. és Szabadváry F.): A kókuszdióolaj szilárd és folyékony zsírsavjairól = Magyar Kémikusok Lapja 29 (1974) 9. 500–504. p.

Pályázott a pesti egyetem megüresedő kémiatanári székére, de a történelem közbeszólt, és a szabadságharc kitörése után jelentkezett katonának. Későbbi katonai karrierje közismert. Száműzetéséből 1867-ben, a kiegyezés után térhetett vissza hazájába. Sikertelen álláskeresések után hosszú élete hátralévő majd fél évszázadát öccse visegrádi birtokán töltötte, főleg kertészkedéssel.22

  • 22 Somogyi Farkas Pál, Riedel Miklós: „Arthur Görgey aus Toporez in Ungarn”, a vegyésztábornok = A kémia tanítása 14 (2006) 4. 10. p.

Az őt 1893-ban felkereső Than Károlynak a következőket mondta:

Én katonai sikereimnek legnagyobb részét chemiai tanulmányaimnak köszönöm. Chemiai tanulmányaim közben tanultam meg, hogy puszta okoskodásaiban, sőt megfigyeléseiben is mily sokféleképpen csalódhatik az ember a valóság felöl; …de egyúttal azt is megtanultam, miféle módon lehet csalódásait sikeresen ellenőrizni, és így a valóság fölismeréséhez biztosan eljutni.

Than Károly így összegezte véleményét:

…ha személyes szerencséjére a tudományos pályán maradhat, mint búvár és egyetemi tanár egyikévé lett volna a legkiválóbb szaktudósoknak.23

  • 23 Than Károly: Egy magyar hadvezér mint chemikus. = Budapesti Szemle 74 (1893) 196–198. 161–180. p.

A kémia és a zene

A zeneszerző kémikus

Borogyin, Alekszandr Porfirjevics (1833–1887) orosz zeneszerző és vegyész, a szerves kémia professzora (1862) a szentpétervári Katonai Sebészeti Akadémián. A kémiatörténet számon tartja azt a felfedezését, hogy a karbonsavak ezüstsói a brómmal úgy reagálnak, hogy egy szénatommal kisebb alkil-bromid keletkezik. A klorofill vizsgálatával 1882-ben foglalkozott. Megfigyelte a kristályos klorofill képződését, amikor az alkohollal megnedvesített növényi metszeteket hagyta beszáradni. Ez alapján Wilstatter (Nobel-díj, 1915) 1907-ben klorofill-vizsgálati módszert fejlesztett ki.24

  • 24 Balázs Lóránt: A kémia története I–II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. 872, 757. p.

Tudományos érdeklődése és zenei tehetsége korán megmutatkozott. Utazásai során megismerkedett a német romantikus muzsika mestereivel, de hamarosan szívvel-lélekkel barátai, az „Ötök” célkitűzéséhez csatlakozott, akikhez rajta kívül Balakirev, Kjui, Muszorgszkij és Rimszkij-Korszakov tartozott. Borogyin is az orosz nemzeti zene megteremtésén fáradozott, azt vallotta, hogy annak – a nyugati műformák üres utánzása helyett – a népi muzsika szellemében fogant alkotásokra kell épülni.

Élete főművét, az „Igor herceg”-et, amelynek máig legnépszerűbb, többször feldolgozott motívuma a „Poloveci táncok”, szabadidejében, kedvtelésből írta. 20 évig készült, de befejezetlen maradt. Barátai, Rimszkij-Korszakov és Glazunov fejezték be.25

  • 25 Till Géza: Opera kézikönyv. Zeneműkiadó, Budapest, 1964.

A hős kémikus – még egyszer

Mindenből lehet musicalt írni. Ez az utóbbi évtizedek színházi tapasztalata

– írta Schiller Róbert 1996-ban a Természet Világában, „Vegytani musical” című írásában, amely később „Egy kultúra között” című kötetében is megjelent.26 1992-ben mutatták be Londonban a Square Rounds (Szögletes golyóknak fordítható) darabot, melynek szövegírója Tony Harrison, a zenét pedig Dominic Muldowney szerezte. A főhős, Fritz Haber (1868–1934), egyik kidolgozója a Haber–Bosch-féle ammóniaszintézisnek, ami megalapozta a nitrogénműtrágyák gyártását. Ezzel Haber az emberiség jótevője, meg is kapta a kémiai Nobel-díjat 1919-ben. De a vegyi hadviselés atyjának is ő tekinthető, mert javaslatára és irányításával vezettek a németek klórgáztámadást az I. világháború során, 1915-ben Ypres mellett a franciák ellen. A gázfelhőben hatezer katona lelte halálát és további ezrek váltak harcképtelenné. A darab címe is Haber ellentmondásos tevékenységére utal, és a tudós, a tudomány felelősségét boncolgatja megzenésített rímekben.

A Square Rounds musical előadásának plakátja
http://www.aboutmaria.com/squarerounds.html
  • 26 Schiller Róbert: Egy kultúra között. Typotex, 2004.

A téma kémiai

Könnyűzenei alkotások is foglalkoznak kémiával. Csak illusztrációként néhány példa. A német Kraftwerk együttes több számot is szerzett „Radioaktivitás” címmel, és Jean Michel Jarre-nak is van több szintetizátorra írt „Oxigén” kompozíciója.

A Holló Színház „Karaj” című, 1998-ban készült lemezén Dózsa Gergely adja elő „A kémiai elemek” című számot. Az angol ihletésű szerzeményben (Sir Arthur Sullivan – Tom Lehrer – Philipp István – Bárány Ferenc) elénekli a periódusos rendszer 104 elemének nevét. A végén pedig az ajánlás így szól:

Ha e dalt akarod énekelni, megteheted könnyen; a szövege benne van a kémia tankönyvben.

Arra is van példa, hogy jókedvű kémikusok adnak elő, énekelnek kémiai témájú dalokat. Néhány évvel ezelőtt Hajdú Ferenc közölte a Magyar Kémikusok Lapjában a „Szigor herceg” című vegyészopera egy szövegvariánsát.27 Eszerint 1947-től kezdődően több-kevesebb rendszerességgel az ELTE TTK-n előadták a vegyészoperát, ami átterjedt a BME-re is.

E cikk szerzője a 10 évvel ezelőtti ELTE-s előadás videofelvételét látta, ami nagy élmény volt. A „SZIGOR HERCEG avagy CARMENni VEGYÉSZNEK” címmel előadott változatban négy vizsgáztató professzor szerepel és négy vizsgázó: Pancser Etelka, Kocsonya Malvin, Könyök Ödön és Gálickő László. Előadásukban az opera, operett és aktuális slágerek dallamára előadott kémiai szövegek nagyon élvezetesek.

  • 27 Hajdú Ferenc: A „Szigor herceg” vegyészopera = Magyar Kémikusok Lapja 58 (2003) 11. 406–409. p.

Záró gondolat

Az Irinyi János Vegyipari Technikumban érettségiztem, Kazincbarcikán. Hálával gondolok kitűnő tanárainkra, akik nagyon jól megtanították a szakmát, és eközben volt lehetőség egészséges életre, sportolásra is. Az iskola tanterve azonban eléggé beszűkítette a kémián kívüli érdeklődés kielégítését, például földrajz-, biológiaóránk nem is volt. Mint az előző példák mutatják, a fehér foltokat a kémiához valamilyen módon kapcsolódó művészetek megismerésével próbáltam eltüntetni.

Egyetemi oktatóként azt tapasztaltam, hogy a kémia és a művészetek kapcsolatának bemutatása, Vízi Béla gondolataival egyetértve, segíthet a kémia megszerettetésében és népszerűsítésében.

Az írás kémiai eredetű példákat mutat az irodalomban, a képzőművészetben és a zenében, miközben alátámasztja, hogy a kémia is művelhető művészi fokon.

Forrás

Magyar Kémikusok Lapja LXIV (2009) 6. 184–189. p.