Degas táncosnői és a molekulák konformációja

Hargittai István
kémia, molekula, térbeli szerkezet
szóelválasztás

A molekulák forgási izomerjeinek elvont ábrázolása, a Newman-vetületek megértése némelyik hallgatónak nehézséget okozhat. Edgar Degasa két műve, Az arabeszkb és a Cipőjét húzó táncosnő kiválóan alkalmas arra, hogy az A2B–BC2 típusú molekulák nyitott állású és fedőállású konformerjének szerkezetét a művészet szépségével, érzékletesen, és mégis pontosan szemléltessük (1. ábra).

  • aHilaire Germain Edgar Degas (1834–1917) – francia festő. Az impresszionizmus korai szakaszának jelentős képviselője.
  • barabeszkolasz–francia itt fél lábon állva, a másik lábat hátranyújtva bemutatott balettfigura.
1.a ábra
Degas · Az arabeszk · Musée d’Orsay, Párizs
1.b ábra
Degas · Cipőjét húzó táncosnő (függőlegesen tükrözve) · Ermitázs, Szentpétervár

Degas képeinek egyszerűsített vázlata (2. ábra) könnyen átvezet a molekulák konformációjánakc szokásos ábrázolásához:

  • ckonformációkémia a szerves vegyület molekulájában az atomoknak vagy az atomcsoportoknak különböző térbeli elhelyezkedései, amelyek a szénatomok között levő egyes kötések forgása vagy elforgatása következtében keletkeznek.
2. ábra
A táncosnők rajzának körvonalai már hasonlítanak a molekulák vetületi ábrájához

Az A2B–BC2 molekula nyitott és fedőállású forgási izomerjének vetületét a 3. ábra mutatja:

3. ábra
Az A2B–BC2 molekula nyitott és fedőállású forgási izomerje.
Newman-vetületek a B–B kötésre merőleges síkon.

A vetületeken a táncosnő törzsének a B–B kötés felel meg, mely merőleges a vetület síkjára. A szétterülő szoknya és a vetületeken a kör jelzi a B–B kötésre merőleges síkot, a táncosnő két karja a B–A kötéseket, két lába a B–C kötéseket. Még a hölgy jobbjában tartott csokornak is (1.a ábra) szánhatunk szerepet, ha a másiktól különböző atomot vagy csoportot akarunk jelölni, hogy többféle forgási forma lehetőségét tárgyaljuk.

A művészetből vagy a természetből vett szemléltető képek, így Degas festményei is, tapasztalatom szerint, nemcsak az előadást élénkítő kitérők, hanem segítik új fogalmak megértését és elsajátítását.

Rozsondai Béla fordítása

A Magyar Tudomány című folyóirat ajánlása az Áthatások című rovatuk első cikkéhez:

Tudomány és művészet – van-e átjárás közöttük? A legnagyobbak, a festészet, a szobrászat óriásai – Giotto, Michelangelo, Leonardo például – egyúttal kiváló mérnökök voltak, nagyszerű építészek. Hol húzódik tudomány és művészet között a mezsgye és mennyire áthatolható? Vajon van-e sorompó a látszólag eltérő tudományágak határán?

Megpróbálunk szerény választ adni ezekre a kérdésekre, amikor új rovatot nyitunk az áthatások bemutatására. Örömmel adunk itt teret mindazoknak, akik írásaikkal, példákkal készek ebben a szellemben hozzájárulni a merev racionalizmus által mesterségesen szétválasztott szellemi cselekvések és értékek egymásra hatásának és összefüggéseinek bizonyításához. Várjuk tehát a szerzőket és örömmel fogadjuk Olvasóink véleményét is! Új rovatunkat Hargittai István akadémikus (kémikus) szellemes írásával indítjuk, amelyben a szerző meglepő és mégis meggyőző összefüggéseket mutat be egy kémiai jelenség és Degas híres festményei között.