Mindennapi hetesünket add meg nekünk ma

Válogatás a Hetes lexikon anyagából
orvoslás, növénytan, matematika, fizika

A Hetes lexikon két szerzője, Kicsi Sándor András és Magyar László András, jókora dézsával merített a hetes számmal kapcsolatos kultúr-, művelődés-, tudománytörténeti anyagok tengeréből. Jómagam egy bögrényit adok ebből közre. Köszönet illeti az Enciklopédia Kiadót és a szerzőket a közlési engedélyért. – A szerk.


MTI, 2010. május 26.: Az ausztráliai Új-Dél-Wales egyetemének Kvantum Számítógép-technológiai Központja (CQCT) és az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem kutatóinak mindössze hét atom felhasználásával sikerült megalkotniuk a világ legkisebb tranzisztorát, amelytől a méretcsökkenés mellett a mikrocsipek jelentős sebességnövelését is várják. A szilíciumkristályba ágyazott négymilliomod miliméteres, azaz mindössze 4 nanométeres kapcsoló az első lépés a kvantumszámítógépek létrehozásához. A parányi alkatrészekkel ráadásul a mostani processzorok számítási teljesítményénél milliószor gyorsabb gépeket lehet alkotni.

szóelválasztás

Lám csak az istenek is páratlan számnak örülnek.
Hét planéta az úr csillagokon s az időn;
A hetedik nap adott a teremtőnek nyugodalmat;
Hét szélvész támadt János apostol előtt;
Hét háborgó torkon tölti a Nilus a tengert;
Hét csoda állja a fold ingadozó tetejét;
Hét dombon dagadoz már Róma, ki Márs ivadéka;
Császárt ülheti csak hét fejedelme körül.
Több a titok, mit e szám rejt önképének alatta,
Bölcsen, mint ahogy azt Stenius adja elő.
Csak bátorságtok legyen, ifjak, akiknek e titkos
Rend ád összekötést, s éljetek így örömest!
És ne untasson titek ím e baráti ajándok.
Cseppet adóz a csekély, s többet az isteni kéz.

Szenci Molnár Albert: Koszorúcska

Agrippa hét bűvös négyzete Henricus Cornelius Agrippa von Nettesheim (*Köln, 1486, †Lyon, 1535), De occulta philosophia (magyarul: Titkos bölcselet, Budapest, 1990) című művében, a második könyv 22. fejezetében tűnnek fel azok a különös számnégyzetek, amelyek ugyan első pillantásra csak számtani játéknak látszanak, valójában azonban kulcsot adnak Agrippa matematikai mágiájához. Matematikai szempontból ugyanis ezek a négyzetek felelnek meg a „bűvös négyzet” kritériumainak, amelyet W. Ahrens így definiál: „Akkor beszélhetünk n × n = n négyzet mezős bűvös négyzetről, ha a négyzet mezőiben az 1, 2, 3… n számokat úgy helyezzük el, hogy minden sor, minden oszlop és mindkét átló ugyanazzal a számösszeggel rendelkezzék”. E négyzetek felfoghatók ún. quadratikus mátrixként is, amelyek elemei egytől n négyzetig terjedő természetes számsor tagjai (ismétlődés nélkül), és amelyeknek saját értéke mindig egy szám. Azonban mindenképp kitűnnek szabályosságuk által, amely csillagszerű elrendezésüknek köszönhető. Ennek lényege, hogy a négyzetek szemközti számpárjai a négyzet cellái számánál eggyel többet adnak összegül. A páratlan cellaszámú négyzetek középső, pár nélküli eleme pedig a párok összegének felével egyenlő.

$$\begin{matrix} 4 & 9 & 2\\ 3 & 5 & 7\\ 8 & 1 & 6 \end{matrix}$$ $$\begin{matrix} 4 & 14 & 15 & 1\\ 9 & 7 & 6 & 12\\ 5 & 11 & 0 & 8\\ 16 & 2 & 3 & 13 \end{matrix}$$ $$\begin{matrix} 11 & 24 & 7 & 20 & 3\\ 4 & 12 & 25 & 8 & 16\\ 17 & 5 & 13 & 21 & 9\\ 10 & 18 & 1 & 14 & 22\\ 23 & 6 & 19 & 2 & 15 \end{matrix}$$ $$\begin{matrix} 6 & 32 & 3 & 34 & 35 & 1\\ 7 & 11 & 27 & 28 & 8 & 30\\ 19 & 14 & 16 & 15 & 23 & 24\\ 18 & 20 & 22 & 21 & 17 & 13\\ 25 & 29 & 10 & 9 & 26 & 12\\ 36 & 5 & 33 & 4 & 2 & 31 \end{matrix}$$ $$\begin{matrix} 22 & 47 & 16 & 41 & 10 & 35 & 4\\ 5 & 23 & 48 & 17 & 42 & 11 & 29\\ 30 & 6 & 24 & 49 & 18 & 36 & 12\\ 13 & 31 & 7 & 25 & 43 & 19 & 37\\ 38 & 14 & 32 & 1 & 26 & 44 & 20\\ 21 & 39 & 8 & 33 & 2 & 27 & 45\\ 46 & 15 & 40 & 9 & 34 & 3 & 28 \end{matrix}$$ $$\begin{matrix} 8 & 58 & 59 & 5 & 4 & 62 & 63 & 1\\ 49 & 15 & 14 & 52 & 53 & 11 & 10 & 56\\ 41 & 23 & 22 & 44 & 45 & 19 & 18 & 48\\ 32 & 34 & 35 & 29 & 28 & 38 & 39 & 25\\ 40 & 26 & 27 & 37 & 36 & 30 & 31 & 33\\ 17 & 47 & 46 & 20 & 21 & 43 & 42 & 24\\ 9 & 55 & 54 & 12 & 13 & 51 & 50 & 16\\ 64 & 2 & 3 & 61 & 60 & 6 & 7 & 57 \end{matrix}$$ $$\begin{matrix} 37 & 78 & 29 & 70 & 21 & 62 & 13 & 54 & 5\\ 6 & 38 & 79 & 30 & 71 & 22 & 63 & 14 & 46\\ 47 & 7 & 39 & 80 & 31 & 72 & 23 & 55 & 15\\ 16 & 48 & 8 & 40 & 81 & 32 & 64 & 24 & 56\\ 57 & 17 & 49 & 9 & 41 & 73 & 33 & 65 & 25\\ 26 & 58 & 18 & 50 & 1 & 42 & 74 & 34 & 66\\ 67 & 27 & 59 & 10 & 51 & 2 & 43 & 75 & 35\\ 36 & 68 & 19 & 60 & 11 & 52 & 3 & 44 & 76\\ 77 & 28 & 69 & 20 & 61 & 12 & 53 & 4 & 45 \end{matrix}$$

Irodalom

  • BARTA P.: Agrippa, H. C. mágikus quadrátjai (Budapest, 1989, 24–27. p.)

agyidegek Johannes Jessenius (*1566, †1621), a tragikus sorsú, főként Prágában működő, hungarus származású orvos, Institutiones Chirurgicae című művének 1674-ben, Nürnbergben megjelent német kiadásához a fordító, Henricus Schaevius egy függeléket fűzött. Itt olvasható az alábbi vers, amely az agyidegekre vonatkozik:

Optica prima, oculo movet, altera gustat,
Quartoque quinta audit, vaga sexta est, septima linguae.

Az első a látóideg, a második a szemet mozgatja, a harmadik ízlel, a negyedik és az ötödik hall, a hatodik a kóborideg, a hetedik a nyelv idege.

A versből látható, hogy a korabeli orvostudomány csak hét agyidegről tudott, míg a további öt ideg – a nervus olfactorius, abducens, trochlearis, facialis, accessorius – ekkoriban még ismeretlen volt. Éppen Jessenius írta le Anatomiájában a szaglóideget is, így az agyidegek számát nyolcra növelte.

Irodalom

  • RUTTKAY L.: Jeszenszky (Jessenius) János és kora 1566–1621 (Budapest, 1971, 120. p.)

állatok hét osztálya Zakarija ibn Muhammad ibn Mahmud al Quaznivi (*1283) Kitáb ’adzsá’ib al-mahluquát című állattani munkájában (302. 11–14) az állatokat a következő hét osztályba sorolja:

  1. Emberek
  2. Szellemek és démonok
  3. Hátasállatok
  4. Háziállatok
  5. Vadállatok
  6. Madarak
  7. Rovarok, csúszómászók és egyéb férgek

Tudtunkkal ez az egyetlen hétosztatú zoológiai osztályozás a világtörténelemben.


artes liberales lásd szabad művészetek


artes mechanicae mechanikus művészetek latin Robert Kilwardby (*1230, †1279) Canterbury és Porto püspöke, angol filozófus és grammatikus De ortu et divisione philosophiae című munkájában a szabad művészetek mintájára az artes mechanicaet is hétfelé, triviumra (agricultura, dietetica, medicina) és quadriviumra (szabászat, fegyvergyártás, építészet, kereskedelem) osztotta. Kilwardby könyve ugyan al-Farábi egy művén alapult, de a fölosztás az ő eredeti ötlete.

Cassiodorus és Sevillai Isidorus óta alkalmazták az ars mechanica (mekhaniké tekhné) kifejezést a gyakorlati és elméleti mérnöki tevékenységre. Varro (Kr.e. 1. század) egyik szövegén alapult az a nézet, hogy a physica hét tudományának csoportját a mechanica (architectura néven), a quadrivium négy tudománya, továbbá az asztrológia és az orvostudomány alkotja (Isidorus, Hrabanus Maurus, Ermenich von Ellwangen és mások műveiben olvashatunk erről). A 9. századtól elsősorban alacsonyabb rendűnek tartott tevékenységeket jelöltek e névvel. Az artes mechanicaeből általában hatot említenek, de ismeretesek hetes felosztásai is. Így pl. Hugo de Sancta Victore (*1096, †1141) már hét mechanica ars-ot említ:

  1. Szerves anyagok feldolgozása
  2. Kézművesség, építőmesterség, képzőművészet
  3. Kereskedelem
  4. Mezőgazdaság
  5. Élelmiszeripar (pl. pékmesterség, cukrászat stb.)
  6. Orvoslás, gyógyszerészet
  7. Lovagi tornaművészet.

Más forrás szerint viszont ugyanő a következő hét ars mechanicaet említi: lanificium (takácsmesterség), armatura (fegyvergyártás), navigatio (hajózás), agricultura (földmívelés), venatio (vadászat), medicina (orvoslás), theatrica (előadóművészet). Leibici Mártonnál (1464) az artes mechanicae versbe szedve is olvasható, amely Honffy Pál magyar fordításában a következőképpen hangzik:

Gyapjufonás, erdész-, földműves munka, hajózás,
Orvoslás, harc és idetársul a kézmüipar még.

Irodalom

  • LEIBICI Márton: Senatorium. A magyar középkor irodalma. Szerk. V. KOVÁCS S., Budapest, Szépirodalmi, 1984, 610. p.

beszéd hét része A késő ókori elméletírók a beszédet (oratio) – elsősorban a törvényszéki beszédet, később általában minden retorikusan megszerkesztett művet – hét részre osztották:

  1. principium, exordium vagy prooemium (kezdet, illetve bevezetés)
  2. narratio (elbeszélés)
  3. egressus vagy digressio (kitérés)
  4. propositio, partitio vagy divisio (részletezés)
  5. argumentatio, probatio vagy confirmatio (bizonyítás)
  6. refutatio, confutatio vagy reprehensio (cáfolás)
  7. peroratio vagy epilogus (befejezés).

Mások csak négy részt: exordium (bevezetés), narratio (elbeszélés), argumentatio (érvelés) és peroratio (befejezés) említenek.

Irodalom

  • SZABÓ G. Z.–SZÖRÉNYI L.: Kis magyar retorika (Budapest, 1988, 32–113. p.)

Bibliai hetesek A Bibliában a hetes számnak óriási szerepe van – e heteseket lexikonunk külön-külön is ismerteti. Itt rövid összefoglalást adunk a fontosabb hetes számokról: Az Úr hét nap alatt teremti a világot, Noénak egyhetes haladékot ad, Józsué a hetedik napon hétszer kerülteti meg kürtöseivel Jerikót. Izrael fiai hét napig ették a kovásztalan kenyeret. Jézus hét évig maradt az egyiptomi számkivetésben. Hét esztendeig szolgált Ráchelért Jákob. Egyiptomban hét termékeny év után jött hét szűk esztendő. Heten voltak a Makkabeus testvérek. Az Új-Testamentum mártírjának, Symphorosa özvegyének hét fia volt. Szent János a Jelenések könyvében hét gyertyatartót, hét csillagot, hét pecsétet említ. Ézsaiás jövendöléseiben a Szentléleknek hét ajándéka van, hét asszonyról és hét napról van szó. Az apostolok hét diakónust választottak, a Bölcsesség házának hét oszlopa, az egyháznak hét szentsége van. Hét főbűn és hét erény létezik. Jóbnak hét fia van, Krisztus hét utolsó szót mond a keresztfán. Az Úr szenvedéseit hét szerszám okozza (vesszők, ostor, korona, nádszál, kereszt, szögek, lándzsa). Krisztus hétszer ontja vérét (körülmetélkedés, vérizzadás, az ostorozáskor, a töviskoronától, a lemeztelenítéskor, a keresztre feszítéskor, a lándzsadöféskor). Az Úr hét hét után küldi el az apostoloknak a Szentlelket. Elizeus hétszeri mosdást ír elő Naamánnak, Szíria fejedelmének stb. Itt említhető meg, hogy létezett egy Biblia-konkordancia, amelyben a hetes szám fontos szerepet játszott. Tudjuk, hogy a Biblia szövegét Robert Estienne csak 1551-ben osztotta először versekre, vagyis a mai számozás a 16. század előtt nem létezett. Mikor aztán Hugo de Sancto Caro, dominikánus szerzetes, a párizsi Szent Jakab kolostorban megalkotta az első Vulgáta-konkordanciát (Concordantia Sancti Jacobi, 1230), a Stephen Langton, canterbury érsek által korábban (1205) már fejezetekre tagolt szöveget kényszerűségből úgy osztotta tovább, hogy minden egyes fejezetet további hét egyenlő részre szeletelt: a részeket betűkkel jelölte (a-tól f-ig). A konkordancia e jelölés alapján utalt a megfelelő szöveghelyre.

Irodalom

  • P. S. CLAPP–B. FRIBERG–T. FRIBERG: Analytical Concordance of the Greek New Testament (Grand Rapids, 1981, XIVXV)

Cardano Girolamo Cardano (*1501, †1596) olasz orvos, matematikus, filozófus Önéletírásában az egészséges élet hét feltételét sorolja föl:

  • jó levegő
  • békés alvás
  • testgyakorlás
  • megfelelő táplálkozás
  • jó étel
  • jó ital
  • profilaktikus szerek.

Ugyanitt a sikeres élet hét feltételét is fölsorolja – hangsúlyozva, hogy ezek közül neki nem mindben volt része –: hatalom, jó egészség, jó munkaképesség, jó családi háttér, tehetség, latintudás, igaz barátok.

Irodalom

  • G. CARDANO: Eigene Lebensbeschreibung. Übers. und eingeleitet von H. Hefele (Jena, 1914, első kiadás 1576)

cukorbetegség hét fő tünete Dr. Cecil Striker orvos–írónak Longfellow Hiawatha című poémája mintájára írott versében – amelyet 1952. június 7-én az ADA chicagói kongresszusának bankettjén olvasott föl nagy sikerrel – szerepel egy cukorbeteg ember, akinek hét kardinális tünete van. Idézzük a költőt:

Seven cardinal symptoms had he,
Seven means of recognition.
High blood sugar, malnutrition,
Nagging weakness, all these had he,
Polydypsia, Polyuria,
Polyphagia, Glycosuria…

Vagyis: magas vércukorszint, táplálkozási problémák, gyöngeség, állandó szomjúság, vizelési inger, állandó éhség, cukros vizelet.

Irodalom

  • D. VON ENGELHARDT (hrsg.): Diabetes in Medizin- und Kulturgeschichte (Berlin–Heidelberg–New York, 1989, 31. p.)

dhátu az indiai ájurvédikus orvoslás szerint a szervezet hét alapvetően fontos szövetből, dhátuból áll. A hét dhátu állapota szabja meg a szervezet működését és az öt bhutával (őselemmel) együtt szabályozza az immunrendszert is. A dhátuk a következők:

  1. rasza (a vér folyékony része, plazmája)
  2. rakta (a vér alakos elemei)
  3. mamsza (izom)
  4. meda (zsír)
  5. azthi (csont)
  6. madzsá (velő és idegek)
  7. sukra és ártava (reproduktív szövetek).

Irodalom

  • HEGYI G. (főszerk.).: Természetes gyógymódok – komplementer medicina (Budapest, 1999, 139–140. p.)

egészség hét törvénye Friedrich Hoffmann (*1660, †1742), korának egyik legkiválóbb orvosa és orvostudományi rendszeralkotója Dissertatio septem leges sanitatis exhibens című munkájában fölsorolja az egészség hét alaptörvényét, amelyek sorrendben a következők:

  1. Minden túlzást kerülj, mert a természettel az ilyesmi ellenkezik
  2. Ne változtass hirtelen a megszokotton, hiszen amit megszokunk, második természetünkké válik
  3. Vidám és nyugodt legyen a lelked, mert ez a hosszú élet és az egészség legfőbb biztosítéka
  4. A tiszta és jó hőmérsékletű levegőt igen megbecsüld, mert nagyon fontos a testi és lelki erőnlét szempontjából
  5. Leginkább a szervezetnek megfelelő, könnyen emészthető és a testen könnyen áthaladó táplálékokat fogyassz
  6. Mindig tarts mértéket a táplálkozásban és a mozgásban, e kettőt erőnlétedhez igazítsd
  7. Kerüld az orvost és a gyógyszert, ha egészséges akarsz maradni!

Irodalom

  • F. HOFFMANN: Opera omnia physico-medica (Genevae, 1740, 5. 131–139. p.)

Fludd mágikus négyzete Robert Fludd de Fluctibus (*1560, †1637) angol kozmográfus, orvos és okkultista Utriusque cosmi historia című munkájában a hetes szám jelentőségéről beszélve közöl egy olyan mágikus négyzetet, amelynek számait akár hosszában, akár keresztben, akár átlósan adjuk össze, mindig 25-ször 7-et, vagyis 175-öt kapunk. A négyzetben ráadásul a 49 (7×7) és a nála kisebb számok szerepelnek csupán. Ez Fludd szerint a hetes szám mágikus mivoltának egyik ékes bizonyítéka.

$$\begin{matrix} 22 & 47 & 16 & 41 & 10 & 35 & 4\\ 5 & 23 & 48 & 17 & 42 & 11 & 29\\ 30 & 6 & 24 & 49 & 18 & 36 & 12\\ 13 & 31 & 7 & 25 & 43 & 19 & 37\\ 38 & 14 & 32 & 1 & 26 & 44 & 20\\ 21 & 39 & 8 & 33 & 2 & 27 & 45\\ 46 & 15 & 40 & 9 & 34 & 3 & 28 \end{matrix}$$

Irodalom

  • R. FLUDD: Utriusque cosmi, maioris scilicet et minoris metaphysica, physica atque technica historiae. Tom. II., Tract. I., Sect. I., Lib 1. (Oppenheim, 1619, 48. p.)

hebdomasz-elmélet Az az elmélet, amely szerint a betegségek egyhetes szakaszokra, s ennek megfelelő válságperiódusokra oszthatók. Valószínűleg közel-keleti eredetű, írott műben azonban elsőként Hippokratésznél fordul elő (Peri hebdomadón, a De carne című művön belül). A helyzetet bonyolítja, hogy a megfelelő hippokratikus szövegek datálása kérdéses: W. H. Roscher szerint 6. század előttiek, F. I. Boll szerint viszont az 5. század közepe előttről nem származhatnak (lásd még: hetednapos láz). A tévesen Hippokratésznek tulajdonított, valószínűleg Kr.e. 5. századi könyv, a Peri hebdomadón azt igyekszik bizonyítani, hogy a hetes szám a világban elsőrendű szerepet játszik. Ez a mű az első írott munka, amely a hetes szám fontosságáról részletesen szól a görög kultúrkörben. A rövid írás knidoszi, illetve közel-keleti eredetűnek látszik. A mű az anyagi világ hét alkotórészének, hét rétegének, a hét ’csillagnak’ fölsorolásával indul. Szól a hét szélről, az évszakok számát is hétben állapítja meg (aratásidő, tél, vetésidő, tavasz, nyár termésidő, ősz), az emberi életet is hét periódusra osztja, végül az emberi test hét részével (fej, végtagok, belsőségek, phrén, a vizelet és a mag útja, a salakanyagok útja, csontok), és egyéb hetességek leírásával zárul. A mű hatása a későbbi filozófiára és orvostudományra igen jelentős.

Irodalom

  • G. SARTON: Introduction to the History of Science (Baltimore, 1927, 1. 97. p.)
  • W. H. ROSCHER: Die Hebdomadenlehren der griechischen Philosophen und Ärzte (Leipzig, 1906)
  • W. H. ROSCHER: Die hippokratische Schrift von Siebenszahl und ihr Verhältniss zum Altpythagoreismus (Leipzig, 1919)

heptandria héthímség: hétporzós növények: kétivarú virágjukban hét szabad porzó található. Linnénél a 7.(!) osztály. Hétporzós pl. a vadgesztenye.

Irodalom

  • KOVÁTS M.: Növénybölcsesség a ’vagy háromnyelvű fejtő növénynév műszótár (Buda, 1845, 1. rész, 38. p.)

heptapharmacum heptapharmakon görög Aetius Amidenus (6. sz.), mezopotámiai származású bizánci orvos receptje (Tetrabüblos 4. 3. 23.), amely hét összetevőből áll: cerussa, lythargyrum, szurok, terpentin, viasz, tömjén és ökörepe. Roborálószerként alkalmazta.


heptaphyllon görög ’hétlevelű’ Több hétlevelű növény (pl. Potentilla tormentilla L., Potentilla heptaphylla, Jusl., Heptaphyllon alpinum sericeum stb.) elnevezése.

Irodalom

  • L. A. KRAUS: Kritisch-etymologisches medicinisches Lexikon (Göttingen, 1844, 461. p.)
  • STIRLING I.: Lexicon nominum herbarum arborum fruticumque linguae Latinae (Budapest, 1997, 2. kötet. 315. p.)

heptapleuron görög ’hétbordájú’ Dioszkuridésznél (II. 152.), illetve Pliniusnál (XXV. 8. 39.) is említett növény Plantago maior L. (lásd még: hétbordájú)

Irodalom

  • STIRLING I.: Lexicon nominum herbarum arborum fruticumque linguae Latinae (Budapest, 1997, 315. p.)

heptapleuros görög ’hétbordájú’ Hétoldalú, vagy hétbordájú értelemben használt orvosi szakkifejezés.

Irodalom

  • L. A. KRAUS: Kritisch-etymologisches medicinisches Lexikon (Göttingen, 1844, 461. p.)

heptilalkohol heptanol Hét szénatomos alifás alkohol; az egyenes szénláncú heptanolokból 4 szerkezeti izomer ismeretes


heptóda Hételektródos, ötrácsos elektroncső. A rácsok szerepe a hexóda rácsaihoz hasonló, az ötödik rácsot fékező rácsként használják.


hét betegségcsoport A Szusrutászamhitá című, Kr.u. 1. századból származó indiai sebészeti munka szerint a betegségek hét csoportba oszthatók:

  1. az őserőből fejlődöttek (adhibalavrtta)
  2. a születési erőből fejlődöttek (janma)
  3. a betegség erejéből fejlődöttek (dosa)
  4. az összeütközés erejéből fejlődöttek (samgháta)
  5. az idő erejéből fejlődöttek (kála)
  6. az isteni hatalomból fejlődöttek (daiva)
  7. az önmagává válás erejéből fejlődöttek (svabháva).

A Szusrutá-szamhitá szövege egyébként valószínűleg régebbi ajurvédikus nézeteket tükröz.

Irodalom


hét klíma A mozlim világtérképek szerint a szárazföld és a tenger fele-fele arányban borítja a földet. A szárazföldnek azonban csak egyötöde megművelhető és lakható. Ezt a megművelhető vidéket az arab tudósok, a görög tudománytól perzsa közvetítéssel átvett elgondolások alapján hét klímára osztották. Ibn Khaldún, aki részletesen és gyakran hibásan veszi át al-Idriszi adatait, egyik kéziratos térképén ábrázolja is ezt a hét klímát (iqlím), amelyeket al-Idriszi eredetileg tíz-tíz alegységre osztott. A klímák a földet két részre osztó egyenlítőtől kezdődnek és dél felől észak felé haladva fokozatosan rövidülnek. Az egyenlítőtől délre a túl meleg, a hetedik klímától északra pedig a túlságos hideg miatt nem tételeztek föl megművelhető, illetve lakott területeket. Vagyis csak a Föld északi felét, s annak is csak egy kis részét vélték lakottnak.

Irodalom

  • E. HONIGMANN: Die sieben Klimata (Heidelberg, 1921)

hét nyakcsigolya lásd nyakcsigolyák


hét pulzus Johannes Baptista van Helmont, flamand természettudós (*1577, †1644) De magnetica vulnerum curatione című munkájának 37. fejezetében azt írja, hogy hétféle planetáris – vagyis a bolygókhoz köthető – pulzus tapintható az emberi testen: kettő a nyakon (in gutture), kettő a csuklókon (in carpis manuum), kettő a bokáknál (prope pedum malleolos) és egy a szívnél (ad cordis thronum).

Irodalom

  • J. B. VAN HELMONT: Opera omnia (Frankfurt, 1682, 710. p.)

hét szabad művészet lásd szabad művészetek


hétanyás növények, heptagünia Linné rendszerében rend a hétbibetermős növények számára.


hétbordájú heptapleurum görög, hepta ’hét’ és pleura ’borda’ szókból; Grosser Wegerich német: egy hét rekeszű magtokkal rendelkező növény (heptapleurum, heptapleuron) neve.

Irodalom

  • KOVÁTS M.: Növénybölcsesség a’vagy háromnyelvű fejtő növénynév műszótár (Buda, 1845, 2. 247. p.)

hetednapos láz Hippokratész említi (Epidemiorum I. 3. 2.), hogy létezik ilyen láz is. Ez a nézet még a 18. században is tartotta magát (Boerhaave, van Swieten, Morgagni stb.). Mások (pl. Werlhof: De febribus) ezt a láztípust a negyednapos láz egyik változatának tartották, ha kimarad belőle a paroxizmus, vagyis a csúcspont, ezért tűnik hetednaposnak. Megint mások szerint (pl. Blancard) ilyen láz egyáltalán nem létezik. A váltólázak tanának 19. századi elvetésével a hetednapos lázról is elfeledkezett az orvostudomány (lásd még: hebdomasz-elmélet).

Irodalom

  • Onomatologia medico-practica. – Encyclopädisches Handbuch für ausübende Aerzte in alphabetischer Ordnung ausgearbeitet von einer Gesellschaft von Aerzten (Nürnberg, 1786, 4. 552–555. p.)

heteslevél Hét levélkéből álló, majdnem egy pontból induló, ujjasan osztott levél. Előfordul a vadgesztenyénél (Aesculus hippocastanum).

Irodalom

  • CSEREY A.: Növénytani kifejezések (Budapest, 1907, 50–51. p.)

hétfajta filozófiai viszony David Hume (*1711, †1776) brit filozófus Értekezés az emberi értelemről (Budapest, 1976. Fordította BENCE György) című munkájában hétfajta filozófiai viszonyt különböztet meg:

  1. hasonlóság,
  2. azonosság,
  3. idő-tér viszonyok,
  4. mennyiségi és számviszonyok,
  5. minőségi fokozatok,
  6. ellentétek,
  7. oksági viszonyok.

Irodalom

  • B. RUSSELL: Az európai filozófia története (Budapest, 1993. 550. p.)

hétféle anyagból készült ír Csíkszentimrei, sebgyógyításra (kelésre stb.) használt gyógyszerkészítmény. Összetevői:

  • fenyőszurok
  • viasz
  • hagyma
  • szerbors
  • méz
  • kevés szappan
  • lúdzsír vagy tyúkzsír.

„Az összefőzött anyagot kendervásznon át kell szűrni, és a főzetet egy vízzel telt edénybe kell kicsorgatni. A matéria a vízben megkeményedik. Miután kiszedik a vízből, jól össze kell gyúrni, és rongyba kötve hűvös helyen kell tartani, így eláll hosszabb ideig is. Az írral a keléseket kell bekenni. Ha a kelés már kifakadt, akkor a sebre egy céklalaput kell rákötni.”

Irodalom

  • MIKLÓSSY V.: Csíki népi sebtapaszok (Népismereti Dolgozatok 1980. Bukarest, 1980, 60–63. p.)

hétféle bors Gyógyszerkészítmény népi elnevezése. A következőkből áll:

  • fehérbors
  • feketebors
  • hosszúbors
  • cubeba
  • amomum
  • babérmag
  • fenyőmag.

Gyomorerősítő.

Irodalom

  • K. KARLOVSZKY G.: A gyógyszerek magyar tudományos, népies és táj-elnevezései latin jelentésökkel együtt (Budapest, 1887, 90. p.)

hétféle íz Galénosz a De simplicibus medicamentis című munkája I. könyvének 38. fejezetében ed. C. G. KÜHN, XI. 450. p. leírja, hogy egyesek szerint hét-, mások szerint nyolcféle íz létezik. Platónra Timaiosz XXVIII. 65b-66c hivatkozva pedig azt állítja, hogy az ízfajták a következők:

  1. ausztérosz – savanyú
  2. sztrüfnosz – fanyar (mint a vadkörte)
  3. nitródosz, halüdosz – sós
  4. pikrosz – keserű
  5. hexész – csípős
  6. drimüsz –savas
  7. glüküsz – édes.

Ezekhez Theophrasztosz nyolcadikként a liparoszt, azaz a zsíros ízt is hozzátette.


hétféle kenőcs gyógyszerkészítmény népi elnevezése. A következőkből áll:

  • amomum
  • szappanszesz
  • levendula
  • rozmaring
  • hangyaolaj
  • kámfor
  • terpentin.

Bedörzsölésre, ’fájás’ ellen javallott.

Irodalom

  • K. KARLOVSZKY G.: A gyógyszerek magyar tudományos, népies és táj-elnevezései latin jelentésökkel együtt (Budapest, 1887, 90. p.)

hétféle szag Carl von Linné (*1707, †1778), a nagy svéd természettudós nemcsak az állatokat és a növényeket, hanem a szagokat is osztályokba sorolta, ez utóbbiakat éppen hét osztályba, amelyek a következők:

  1. Odores aromatici (fűszeres illatok) pl. a szegfűszeg és az eper illata.
  2. Odores fragrantes (finom illatok) pl. a liliom, jázmin illata.
  3. Odores ambrosiati (ambróziás illatok) pl. az ámbra és a mosusz illata.
  4. Odores alliacei (fokhagymafélék szaga) pl. a fokhagyma, bűzaszat szaga.
  5. Odores hircini (kecskebakszagok) pl. az izzadságszag.
  6. Odores tetri (undorító szagok) pl. a farkasalma, csucsor szaga.
  7. Odores nausei (hányingerkeltő szagok) pl. a dögszag.

Linné felosztását H. Zwaardemaker holland orvos kilenctagúra bővítette (odores aetherei és odores empyreumatici).

Irodalom

  • H. LINNÉ C. VON: Von Geruch der Arzneimittel. Auserlesene Abhandlungen (Leipzig, 1777, 2. 325–326. p.)
  • H. ZWAARDEMAKER: Die Physiologie des Geruchs (Leipzig, 1895, 209–216. p.)
  • GY. DÉCSY: A Select Catalog of Language Universals (Bloomington, 1988, 126. p.)

hétféle szőr Az emberi fejen (mármint szerencsés esetben a férfién) hétféle szőr található:

  1. haj (capilli, comae, caesaries),
  2. szemöldök (supercilia),
  3. szempilla (cilia),
  4. fülszőr (tragi),
  5. orrszőr (vibrissae),
  6. szakáll (barba),
  7. bajusz (mystax).

Ezenkívül még háromféle szőr található a testen: hónaljszőr (hirci, glandebalae), szeméremszőr (pubes) és testszőrzet (pili, lanugo).

Irodalom

  • B. EBLE: Die Lehre von den Haaren (Wien, 1831, 2. 40–45. p.)

hétkamrás modell Siebenkammer-modell német A 11. századi, salernói orvostudomány (pl. Pszeudo-Copho: Negyedik salernói anatómia, Trotula stb.) a női méhet hét részre osztotta. E nézet megjelenik később Richardus Anglicus és Guilelmus de Conches munkáiban is. A felosztás nem anatómiai megfigyeléseken, hanem antik eredetű elméleteken (jobb-bal méhfél teóriája, hőteória, impressioteória stb.) alapult. Eszerint a méh egy központi csatornából és hét kamrából (cellulae) áll, amelyek közül három bal, három pedig jobb felől található: a hetedik középen foglal helyet. A jobb oldaliak, a májhoz való közelségük miatt „hevesek”, így bennük hímnemű magzat fogan: aszerint, hogy melyik kamrában fogan meg a magzat, válik a három férfitípus (hős, tudós, munkás) egyikévé. A bal, azaz női félen ugyanígy alakul a mag sorsa. A középső kamrában fogannak meg a hermafroditák.

A hétkamrás modell számos orvosi ábrán fennmaradt, és egészen Vesalius koráig (16. század közepe) ismeretes volt.

Irodalom

  • Lexikon des Mittelalters (München–Zürich, 1980–, 7. 1842–1843. p.)

hétkarú csillag A szegélylemezesek rendjébe, a Luicida fajba tartozó óriás tengeri csillag (Luicida ciliaris), egyes példányainak átmérője majdnem 60 cm. Hét karja van, színe narancsvörös vagy vörös.


hétszög A hétszög érdekessége, hogy hatnál nagyobb oldalszámú konvex sokszög egybevágó példányaival nem tölthető ki a sík egyrétűen és hézagtalanul; azaz hétszögből már nem készíthető mozaik. Arkhimédész írta a hétszögről az első önálló tanulmányt.

Irodalom

  • FRIED E. et al.: Matematikai kisenciklopédia (Budapest, 1968, 227. p.)
  • H. STEINHAUS: Matematikai kaleidoszkóp (Budapest, 1984, 325. p.)

Hilarius könyve Hilarius (*315, †1367) pictaviai (poitiers-i) püspök írt egy könyvet a hetes szám teológiai és kozmogóniai jelentőségéről De numero septenario címmel. Sajnos a mű elveszett.

Irodalom

  • FABRICIUS, J.: Historia Bibliothecae Fabricianae. Pars I. (Wolffenbuttelii, 1717, 183. p.)

Kopernikusz hét axiómája és hét bolygója Nicolas Koppernigk vagy Mikolaj Kopernik (*1473, †1543) De hypothesibus motuum coelestium a se constitutis commentariolus című 1510 körül a heilsbergi kolostorban írt, kéziratos formában terjesztett művében hét forradalmian új axiómát fektetett le, amelyek A. Koestler megfogalmazásában a következők:

  1. Az égitestek nem egyazon középpont körül keringenek.
  2. A Föld nem a világmindenségnek, csupán a Hold pályájának és a földi gravitációnak a középpontja.
  3. A bolygórendszer, s ezáltal az egész mindenség középpontja a Nap.
  4. A Föld–Nap távolság az állócsillagok tőlünk való távolságához képest elhanyagolhatóan kicsi.
  5. Az égbolt látszó napi mozgása a Föld tengelyforgásának következménye.
  6. A Nap látszó évi mozgása annak tulajdonítható, hogy a Föld a Nap körül kering.
  7. A bolygók mozgásában látható megtorpanások és hátrálások ugyanezen okra vezethetők vissza.

Ezután hét fejezetben vázlatosan és minden matematikai bizonyítás mellőzésével ismerteti a bolygók köreit és epiciklusait: itt hét bolygót feltételez, s azt írja, hogy a Merkúr kering a legtöbb, vagyis hét körön. Kopernikusz e hét tételével megdöntötte az ún. geocentrikus elméletet, és győzelemre segítette a heliocentrikust.

Irodalom

  • A. KOESTLER: Alvajárók (Budapest, 1996, 186. p.)
Kopernikusz hét bolygója: a heliocentrikus világ 16. századi ábrázolása

nyakcsigolyák vertebrae cervicales latin Az ember gerince (columna vertebralis) 32–33 csigolyából áll, ebből 7 nyaki, 12 háti (vertebra thoracica), 5 ágyéki (vertebra lumbalis), 5 keresztcsonti (vertebra sacralis) – ezek összecsontosodva a keresztcsontot (os sacrum) képzik –, és három-négy (legfeljebb hat) csökevényes farkcsigolya (vertebra coccygea), amelyek a farkcsonttá nőttek össze. A nyakcsigolyákra jellemző, hogy a csigolyatest (corpus vertebrae) a csigolyalyukakhoz (foramina vertebrarum) viszonyítva kicsiny. Az első nyakcsigolyának (atlas) nincs teste: a fejlődés folyamán hozzánőtt a második csigolyához (epistropheus), s annak a fognyúlványát alkotja. A nyakcsigolyák testének az oldalán a csökevényes borda és a csökevényes harántnyúlvány (processus transversus) egy lyukat fog közre. A 7 nyakcsigolya oldalsó lyukai által képzett csatornában a fej egyik verőere halad felfelé. A nyakcsigolyák tövisnyúlványai (processus spinosus) villásan elágaznak. Az ízületi nyúlványok (processus articulares) ízfelszínei elölről hátrafelé enyhén lejtenek. Ebből adódik, hogy a nyaki gerincoszlop minden irányban mozgékony.

Irodalom

  • ÁBRAHÁM A.–BENDE S.–MEGYERI J.: Anatómia. Élettan (Budapest, 1973, 112. p.)

populációk kölcsönhatásai a különféle állati populációk egymáshoz való viszonyának hét típusa van, amelyek a következők:

  1. neutralizmus (0:0): a két populációnak a táplálék szempontjából semmi köze nincs egymáshoz (pl. oroszlán-elefánt);
  2. kommenzalizmus (0:+): a két populáció azonos táplálékot fogyaszt, de nem versenytársa egymásnak (pl. oroszlán-hiéna);
  3. szimbiózis (+:+): a két populáció segíti egymást a táplálékszerzésben (pl. cápa-kalauzhal);
  4. antibiózis (0:): a két populáció közül az egyik akadályozza a másikat a táplálék megszerzésében (gomba-baktérium);
  5. kompetíció (:): a két populáció ugyanazt a táplálékot fogyasztja és verseng érte (pl. oroszlán-gepárd);
  6. parazitizmus (+:): az egyik populáció a másikon élősködik (pl. oroszlán-bélféreg);
  7. predáció (:+): az egyik populáció a másikat eszi (oroszlán-gazella).

rühatka a középkorban a rühatkát hétlábúnak, septipesnek is nevezték, mint azt a következő versike is tanúsítja:

Septipes in scabie residens, nebuloque caballo
carpento meretrix: animalia trina superba

A rühön fészkelő hétlábú, a ménen feszítő suhanc,
a hintóban ülő kurva: három gőgös állat.

Irodalom

  • H. WALTHER: Carmina medii aevi posterioris latina. II./9. Proverbia sententiaeque Latinitatis medii aevi. Teil 4. (Göttingen, 1966, 28053)

septem artes liberales lásd szabad művészetek


Septem folia Apuleiusnál is előforduló növénynév (De herbarum virtutibus 117. 3. 5.), a Potentilla heptaphylla L.-vel azonosítható.

Irodalom

  • STIRLING I.: Lexicon nominum herbarum, arborum fruticumque linguae Latinae (Budapest, 1998, 4. 95. p.)

Septem grana növénynév Euphorbia latyris L.

Irodalom

  • STIRLING I.: Lexicon nominum herbarum, arborum fruticumque linguae Latinae (Budapest, 1998, 4. 95. p.)

skorpiószínek Albertus Magnus az „antik hagyományra” hivatkozva azt írja, hogy a skorpió hétféle színű lehet: fehér, sárga, vörös, szürke, rozsdabarna, zöld, valamint aranyszínű, de feketefarkú, borszín farkvégű.

Irodalom

  • Albertus MAGNUS: De animalibus (Ed. H. STADLER, Münster, 1920, 2: 596., XXVI. 32)

szabad művészetek artes liberales latin Tudomány- és művelődéstörténeti gyűjtőfogalom. A szabad művészetek klasszikus felosztása a következő:

trivium: grammatica · dialectica · rhetorica
quadrivium: musica · arithmetica · geometria · astronomia.

Az antik és középkori iskolai képzés alapképlete. Ugyan már Arisztotelész említi (Politica 8. 2.) az „eleütherai episztémai” (szabad tudományok) fogalmát, mint az általános műveltség nélkülözhetetlen kellékeit, úgy tűnik, a római Varro volt az első, aki e művészetek első, teljes összefoglalását adta elveszett Disciplinae című munkájában. Fennmaradt munkában először Cicerónál fordul elő e rendszer, ő azért tartja e mesterségeket szabad emberekhez méltónak, mert nem jár értük fizetség (merces enim est auctoramentum servitutis – a fizetés a szolgaság bére). Ezzel szemben állnak az ún. „artes sordidae”, illetve „artes illiberales”, a szabadokhoz nem méltó művészetek, mesterségek (Cicero: De officiis I. 1. 50.). Varro említett művében a medicinát és az architecturát is a szabad művészetek közé sorolja. A hetes beosztás talán Senecától ered, ezt vette át Martianus Capella De nuptiis Philologiae et Mercurii című művében: a fölosztást ez a munka, illetve Boethius néhány szövege tette közismertté. Röviden ismertette a szisztémát Isidorus, Alkuin is: az általuk is közvetített grammatikai hagyománynak köszönhetően válhatott azután a szabad művészetek a középkori oktatás alapjává. Egy korabeli mondóka szerint:

Gram. loquitur, Dia. vers loquet, Rhe. verba ministrat,
Mus. canit, Ar. numerat, Geo. ponderat, As, colit astra.

A grammatika beszél, a dialektika az igazságot fejti ki, a retorika a szavakat adja,
A muzsika dalol, az aritmetika számol, a geometria mér, az asztronómia pedig a csillagokkal foglalkozik.

A szabad művészetek mintájára különböztették meg a hét lovagi ügyességet (septem artes equitis), amelyet az apródoknak kellett elsajátítaniuk: equitare (lovagolni), natare (úszni), sagittare (nyilazni), cestis certare (vívni), aucupare (solymászni), scacis ludere (sakkozni vagy dámázni), versificare (verselni) (lásd még: artes mechanicae). – Thiery de Chartres (Magisler Theodericus Carnotensis) 1150 körül írt egy Heptateuchon című tankönyvet a szabad művészetekről.

Irodalom

  • KIRÁLY I. (főszerk.): Világirodalmi lexikon (Budapest, 1970–1995, 12. 779–780. p.)
  • BÁN P. (szerk.): Magyar történelmi fogalomtár (Budapest, 1989, 1. 187. p.)
  • ZSÁMBÉKI L.: Magyar művelődéstörténeti kislexikon (Budapest, 1986, 186., 361. p.)
  • Lexikon des Mittelalters (München–Zürich, 1980, 1. 1058–1063. p.)
  • J. KOCH: Artes liberales. Von der antiken Bildung zur Wissenschaft des Mittelalters (Leiden, 1976)

a világ hét rejtélye Die sieben Welträtsel német Émil Du Bois-Reymond (*1818, †1896) német fiziológus és természettudós 1880. július 8-án, a Porosz Királyi Akadémia Leibniz-emlékülésén tartott hasonló című előadásában azt állítja, hogy a tudósnak hét alapvető rejtéllyel kell szembenéznie. Ezek a következők:

  1. Az anyag és az erő mibenléte;
  2. A mozgás eredete és mibenléte;
  3. Az élet keletkezése;
  4. A természet célszerűségének rejtélye;
  5. Az érzékelés mibenléte;
  6. A gondolkodás mibenléte;
  7. A szabad akarat, illetve a determináció rejtélye.

Ezek Du Bois-Reymond szerint megoldhatatlan rejtélyek, s alapjában gátolják a teljes megismerést. A tudós egyébként ebben a – később a tudományos szkepticizmus egyik alapműveként számon tartott – beszédében használja a később szállóigévé vált „ignoramus et ignorabimus” kifejezést.

Irodalom

  • É. DU BOIS-REYMOND: Die seiben Welträtsel (Berlin, 1880)
Forrás

Hetes lexikon. Összeállította Kicsi Sándor András és Magyar László András. Budapest: Enciklopédia Kiadó, 2002. (Népszerű kislexikonok sorozat, 1.)