Korányi Frigyesnek, a 104-ik honvéd zászlóalj főorvosának orvosi naplófeljegyzései

Karasszon Dénes
orvos, orvoslás

Orvosi napló 1849/50. Ennyi a molyrágta félbőr kötésű könyvecske címe, amely ott volt gazdájával a temesvári, szőregi, verbászi csatákban. Fekete tintával szántott sorok 169 sárgult papírlapon, amelyek a ’48-as szabadságharc emlékeit őrzik. Balassa-előadások kivonatai; kóresetek; háborús sérültek és venereása betegek kórrajzai, mindaz, ami 1849. június 11. és 1850. május 24-e között Magyarországon történt egy „orvosnövendék” számára, akinek oroszlánkörmei azonban már akkor megmutatkoztak:

…mint 5. éves orvos, magány gyakorlati eseteim alig levén kórházi esetekre szorítkoztam mindenkor feltartván a tanári előadások mellett saját véleményemet.

  • a venerea latin, orvosi – vérbaj.

A naplón nincs név, a bejegyzett „recipék” után nincs „subscriptio”. A napló írója nem fedi fel kilétét, feljegyzéseit kizárólag „ad usum propriumb készítette. Mégis elárulja magát a 28. oldalon, ahol 24/9 keltezéssel1 a következő bejegyzés olvasható:

Három hó óta nem vólt alkalmam e’ naplót folytatni, a három hó alatt sok igen szomorú történt, de ez orvosi naplóba csak annyiban tartozik: a mennyiben a Muszka sereg előll Pestről távozni kénytelenittetvén a 104ik h.v. zálj.hoz fő orvosul neveztettem ki…

  • b ad usum proprium latin – saját használatra.
  • 1 1849. szeptember 24.

Erről a kinevezésről az Országos Levéltárban a Hadügyminisztérium egészségi osztályának 1849.2770. H. jelzésű iratai között a következő bejegyzés olvasható:

Korányi Frigyes orvosnövendék a 104. honvéd zászlóaljnál az ideiglenes főorvos. Alorvosai: Reiner Zsigmond abszolvált orvostanhallgató és Boehm József sebészmester – jelenti a temesvári táborból 1849. július 21-én a 4. hadtest rendező főorvosa. […]

A visszaemlékezések során maga Korányi Frigyes sem említi régi naplóját. Rég elveszhetett az már, hiszen erre korábban is volt példa; a 23. oldalon, 27/6 keltezéssel2 olvassuk:

Naplóm tíz napig eltévedve lévén csak ma folytathatom jegyzeteimet előre bocsájtva röviden mik azalatt megjegyzésre méltók találtattak…

  • 2 1849. június 27.

Ki tudja, hogy a sors mely szeszélye sodorta most elő egy családi gyűjteményből, hol ismeretlenül rejtőzött. Vajon mely véletlennek köszönhető, hogy éppen most lobbantja fel ismét az emlékezés szövétneket „az orvostudomány magyar atyamesterének” emléke előtt? Habent sua fata libelli…c

  • c (Pro captu lectoris) habent sua fata libelli. latin – A könyveknek is megvan a maguk sorsa, története.

Korányi Frigyes részvétele a szabadságharcban jól ismert. Kimagasló szerepet töltött be a márciusi ifjúsági mozgalomban, tagja volt a március 19-i pozsonyi küldöttségnek, s részt vett a kolozsvári „deputatió”-band is, minderről visszaemlékezéseiben részletesen megemlékezik.

Korányi még diák volt – írja Réti Endre –, amikor megkezdődött a fegyveres küzdelem, de a szabolcsmegyei önkéntesek annyira bíztak benne, hogy orvosukká választották, 1848. november 10-én pedig Szabolcsban a 48-ik honvéd zászlóalj hivatalosan kinevezett alorvosa lett. Perczel oldalán több csatát küzdött végig, ezután a pesti hadikórházban alorvos lett Balassa és Markusovszky mellett. Amikor Markusovszky elhagyta Pestet, Korányi hazament szülőfalujába és az ottani honvédkórházban kapott beosztást. Ez rövid ideig tartott: Windisch-Grätz-et a honvédek májusban kikergették Budáról, s Korányi kis időre ismét Balassa mellé került Pestre…

  • d deputatio latin – küldöttség.

Ezekben a napokban kezdődik a Napló, amelynek most csak a szabadságharcra vonatkozó részeit és azt is részben kivonatosan, de az eredeti helyesírással közöljük. Az első bejegyzést 1849. június 11-i keltezéssel találjuk:

Kozák István honvéd őrmester m. évi Dec. 29 a Móri csata alatt elfogatván Bécsbe vitetett hol is nem sokára nyakán daganatot kapott mely mingyárt eleinte az egész nyakát ellepte az embertelen ellenség orvosi segély helyett nedves börtönben és hurczoltatásban részesítette, márcziusban behozatott Pestre s’ azon hó utóján kiszabadulván haza tért szüleihez kik orvosi tanácsot szinte nem kérvén különféle házi szerekkel rakták már nagy mértékben gennyedő de meg nem nyilott tályogot. f. hó 7-én megérkezvén beteget következő állapotban találtam: a bal tarkó tájon egy 2 krajczáros nagyságú nyílással biró tályog vólt, a nyilás körül tenyérnyi nagyságra el vólt halva a bőr mely alá vezetvén kutaszomate felfele és befele csak nem az első nyak csigolyáig alá és kifele a kulcsont felett mint egy 2 hüvelyknyiig láttam terjedni az üreget s’ a mellkulcs csecs izom hátsó hasának hátsó szélét egészen lemeztelenítve s’ a leg gyengédebb érintésre szerfelett érzékenynek találtam, a geny mely benne vólt büdös hig vólt melyet kiüriteni a tályog helyzete s’ szerfeletti fájdalmassága miatt nem lehetett; – A nyak melső részének jobb oldalán hasonlóképpen egy kettős tályogot észleltem melyek a platisma myoidesf egyik ráncza által választattak el a tályog annyira tele vólt gennyel hogy a nyelést igen meg nehezité ezt tehát megnyitni első teendőm vólt, minek következtében nagy mennyiségü vérrel vegyitett hig ev ürittetett ki, a kutasz egész a kulcsonttig alá fele ki és hátfele két befele a mélybe egy hüvelyknyire haladott.

1849. június 27.

Mi a beteg általános állapotát illeti azaz a láznak tüneményei nyilvánosan ki vóltak fejezve u:m: az érverés sebes, izgatott, kicsiny vólta, szomjuság, gyakori főfájás, a legkisebb meg erőltetésre is bő izzadás következett, minden tünemények éjszakán nagyobb mértékben jelentkeztek s’ hajnal felel bő izzadással végződtek, melyre lankasztó álom következett. a gyomor tiszta étvágy jó. De a kiüritések rendetlenek hol hasmenés hol szorulás levén jelen a beteg szine sáppadt bőre nedves. f. hó 8-án midőn először meglátogatám négy napi szorulása vólt néha köhécselt.

Ezen közjeleket összve foglalván ezen állapotban a hosszas genyedés és erőveszités által létre hozott aszlázatg látom bennök s’ kétséges valyon nem fejlődtek e ki a tüdőben gümők?

Ily állásában a dólgoknak az első indicátio vólt helybelileg a bezárt genyet ki üriteni s’ a sebben jó genyedést és sarjadzást létrehozni és ezell összve kötve fel merült a második javallat t:i: a lázat csendesiteni s’ a betveges elgyengült egyént meg erősíteni. Az elsőre nézve mint már fennebb emlitém a nyak melső részén levő tályogot felnyitám a másodikra nézve a bélcsatorna kiüritésére rendelém:

Rp: Pulv.rad.rhei chin.
Arcani duplicati
crem.tartari
dr.unam
Extr.taraxaci q.s.ut f.boli octo.

Melyre 3 könnyü székletétel következett.

7-én Markusovszky barátomat elhívtam magammal a beteghez ki is a tályogokat felvágván belöllök nyilt sebet képezett s’ csak ekkor láthattuk azon iszonyu roncsolásokat miket a bezárt ev végbe vitt a vérzést megállitván rendeltük neki

Rp: Spermat.ceti
Unc.semis
Cera alba
dr.tres
Olei amigd.
dr.decem

M.f. unguent. D.s. Kenőcs s’ ezel kötjük a sebet az általános gyógyitásra nézve tanácsosnak véltük a betegség lefolyását kissé észlelni:

Ma a sebet megvizsgálván azt javulva nem találtam a hátsó seb száraz s’ ami kis genyet elválaszt is rossz, a melső bőven de rosszul genyed a kulcs csont feletti lágy részek tésztásan feldagadvák duzzadtak. éjszaka ismét hasmenése vólt izzadás bő, nyelve tiszta, étvágya jó, érütése folytonos lázra mutat hólnap úgy is szándékom levén Markusovszkyt ismét elhivni ma csak edény rendszer csillapitására rendeltem neki italnak

Rp: Elixir.ac.Halleri
dr.duas
Syr.rubi idaei
unc.duas
M.D.S.vizbe inni.
  • e kutasz orvosi – hosszú, vékony fém pálcika; orvosi eszköz, amelyet az orvosok a test üregeinek vizsgálata során használnak.
  • f platysma myoides orvosi – a nyakra lejutott arcizom.
  • g aszkór régies, orvosi vagy szárazbetegség népies – bármi, ami legyengüléssel, elsorvadással járt (gyakran tüdőkór); aszláz orvosi – aszkóros beteg lázas állapota.

A decursusrah vonatkozó feljegyzéseket az egyöntetűség és a könnyebb áttekintés kedvéért a Napló több oldaláról egybegyűjtve az alábbiakban folyamatosan mutatjuk be.

Kozák Istvánt ma rossz állapotban találtam nyugtalan és álmatlan éj után hajnalban bő izzadás reggel felé pedig hasmenés következett nyelve száraz vólt 10 órakor azonban midőn ép hozzá menék már meg nedvesedett ér ütése sebes gyenge lágy arcza még a tegnapinál is halványabb a seben semmi változás. Ezen tünemények meg ijesztettek annyival is inkább mert a beteg szerfeletti bágyadtságról panaszkodott s’ szüntelen verejtékezett. a hasmenés elállítására rendeltem neki

Rp: Inf.ipecac.ex gr.decem unc.sem
Ac.Halleri
dr.semis
Syr.altheae
unc.1

hogy egyszersmind az edények izgatottságát compensálja. étvágya csökkent.

Dél után Markusovszkyval jöttem hozzá ki és a sebet jobb állapotban lenni mondotta, a hasmenés meg szünt vólt az érverés kevéssé csillapodott csak arról panaszkodott beteg hogy az orvosság és ital fogait el vásítja mi a bennök foglalt ac.sulfuricumi következménye, a beteg erősítése a legfőbb indicatio lévén melyet már halasztani egy átaljában nem lehetett rendeltünk neki:

Rp: Decoct.cort.chinae reg. ex dr.duab.
per.unc.quatuor Decocto flav.Inf.
Rad.acon.
grana decem
Syr.cort.aurant.
dr.tres

E szerből éjszakára két evő kanállal vegyen addig pedig fojtassa az Ipecac.infusumot.3j

  • h decursus latin, orvosi – kórtörténet.
  • i acidum sulfuricum latin, kémia – kénsav.
  • j infusum ipecacuanhae latin, orvosi – köptető.

K…k Pista a chinátk jól türi, semmi gyomor nehézségről nem panaszkodik nyelve tiszta étvágya jó hasmenése reggel két izben vólt s’ azért a hánytató gyökér forrázatot ismét vette mire el is állott éjjel többet aludt mint máskor a sebben jó geny választatik el estvére ismét két kanál china főzetet veend.4

  • k china növénytan, orvosi – kínafakéreg; étvágytalanságra, kóros lesoványodásra, emésztési zavarokra, lázra és fertőzésekre.

Kozák Pista átaljában jobban van hasmenése nem vólt a seb kinézése szebb a china főzetből három kanállal vesz napjában.5

K. Pista sebe javulófélben van de a bőr egész a jobb lapcsont melső széléig el van halva, a hátsó sebből a geny kint sülyed a kulcscsont fele. széke nem vólt. ér ütése valamivel erősebb és lassubb nyelve tiszta. a chinát folytonosan veszi.6

K. Pista ugy van mint tegnap ma széke is vólt. ma fedezte fel előttem hogy bujakóros fekélyei vannak mi a bajt szerfelett sulyosbitja s’ engem a szerelés iránt nagy kétségbe hoz a felett hogy valyon az egyént bulya kór ellenesen gyógyithatom-e vagy nem? első esetben attól félhetek a ki merült életerő mellett hogy a higanyos vagy iblanyosl szerek vég kép elcsigázzák az egyént, a másodikban pedig, hogy a még most helybeli buja kór a vérbe át menvén a már javuló nyak sebeket elfajitja. Most egyelőre csak helybelileg pokolkőm érintéssel gyógyítandom elvárván a kór kifejlődését.7

  • l iblany régies, kémia – jód.
  • m pokolkő orvosi – salétromsavban feloldott ezüst, melyet megkeményedve a sebészek fekélyek égetésére használtak.

K. Pista sebe különösen a melső szépen sarjadzik de a hátsóból a geny melfele sülyed. buja kóros fekélyeit ma pokolkővel tapintottam.8

  • 3 Vö. a kézirat 6. oldalával!
  • 4 Vö. a kézirat 8. oldalával!
  • 5 Vö. a kézirat 15. oldalával!
  • 6 Vö. a kézirat 19. oldalával!
  • 7 Vö. a kézirat 20. oldalával!
  • 8 Vö. a kézirat 22. oldalával!

1849. június 15-i keltezéssel:9

15/6. Balassa előadása folytán bemutattatott Gömöry Frigyes h.v. hadnagy, ki még mult évi november kulcs csontjában egy puska golyót kapott melynek következtében nagy része a csontnak elhalt és ki taszittatott, jelenleg is egy darabot kihuztunk megjegyzendő vólt a kutaszolás alatt a tanár azon észrevétele hogy ha a kutasz érdes felületre jő mely az ujjakban oly érzést hoz elő mintha gipsen vezetnők a kutaszt ott még minidig necrotisáltn csont van ha ellenben kásás lágy felületre akadunk mely könnyen vérzik s’ a’ kutaszt könyen be hatni engedi ott már sarjadzás van jelen…

  • 9 Vö. a kézirat 16. oldalával!
  • n necrotisál orvosi – elhal.
A sebesültek szállítása Buda ostrománál
képforrás

Az 5. oldalon kezdődik a következő esetek leírása:

Az egyetemi kórodában 5 beteget találtam 1 köves gyermek és 1 köves megnőtt férfi, egy térd izülésén keresztül lőtt honvéd s’ egy nyakán keresztül lőtt tiszt, végre egy ajk rákos gyermek. Azon 3-ik helyen emlitett honvéd ma meghalt.

„Korodai betegek” címmel olvassuk:

Ma Balassa kórodai előadást tartott. beszédének első tárgya azon katona vólt: ki mint már felyebb megemlitém térdizületébe kapott lövés után kórodánkban meghalt. A tanár ezen kimenetét a bajnak megmagyarázandó először is felemlité hogy az izbajok és sebek aránylag mindig jobban kimeritik az erőtt mint mások, fel emlité továbbá hogy ezen egyén sérülése után csak három héttel hozatott kórodánkba oly kellemetlen körülmények között hogy a golyó hol léte tudva nem lévén most már az előhaladott lob s’ talán hely változás miatt is kipuhatolni nem lehetett de bizonyosan az izülés körében vólt s’ itt a lobot folytonosan fenntartá s’ bő rossz genyedés a beteg élet erejét fel emészté.

IV. jelzés mellett olvashatjuk a következő bejegyzést:10

Derzsi főhadnagy kiről már 11-én mint a nyakon keresztül lőttről emlékeztem ma éjszaka a paralysiso és soporp tüneményei között meghalt, a bonczolás mutatta a következőket: az agy egész­séges kevéssel nagyobb bővérüség, a tüdők geny metastasisokkalq telvék melyek egész barlangokat okoztak ezen kívül a bal tüdő hártya lobos izzadmányt mutatott a has zsigerek rendesek kivévén a vékony beleket melyek egy belső lágyék sérvet képeztek a golyó bement a mellkulcs csecs izom külső fején át a torkolatvérér mellett s’ a közönséges fejüteren kívül szétzuzta az 5, 6, és 7-ik nyakcsigolya harántnyujtványait s’ a hátsó izom rétegeken át és ki ment az egész csatorna sphacelosusr vólt valamint a hát izmok is melyekbe a geny be szüremkedett. Különös vólt hogy oly helyeken is ugymint a nagy és kis mellizom között geny góczok találtattak, ide a geny nem süllyedhetett hanem szükségképpen azt kell felállitani: miszerint itt önálló gyulladás és ennek következtében genyedés jött létre. a nyak gerinczek maczeráltatnak és igy ezekről még hónap többet mondhatok.

  • 10 Vö. a kézirat 16. oldalával!
  • o paralysis orvosi – bénultság.
  • p sopor orvosi – öntudatlanság, kábulat.
  • q metastasis orvosi – (állapot)változás, áttét.
  • r sphacelus latin, orvosi – üszög.

A macerált nyakcsigolyák vizsgálatáról azonban sajnos, semmit sem tudhatunk meg. 1849. szept. 24-i keltezéssel, a következő bejegyzést találjuk:11

24/9. Három hó óta nem vólt alkalmam e naplót folytatni, a három hó alatt sok igen sok szomoru történt… ezen idő orvosi tapasztalásra nézve fölötte nyomoruságos vólt nem mintha betegek hiányzottak vólna a Z.aljnál – ezek igen is sokan vóltak – de a valamennyire sulyos betegek kórházba szállittatván általam nem észleltethettek, s’ azok is kik a táborban szereltettek általam u:m: nehány bujakórosok, alszár és lábfekélyesek, váltó lázasok s.a.t. gyógyszertáram szegénysége s’ az örökös marsok miatt a szerek használatában rendetlenség miatt csak igen kevés tapasztalásra nyujtottak alkalmat; a mint egy 120 sebesült kik általam csatatéren beköttettek legfelyebb statisticai adatot szólgáltattak, a mennyiben a Verbászi Szőregi és Temesvári csaták alkalmával kezem alá került sebvesültek között a következő arány vólt:

Okvetlen halálos seb 8
csontot sértő fejseb 5
könyebb fejseb 13
mellkason történt sebzés 2
altesten – 7
vállon – csonttöréssel 3
fölkaron csontsértéses 31
alkaron és kezen csont – 20
könnyü seb a felső végtagon 9
az alfelen 1
a czombon csontsértéssel 11
alszáron csontsértéssel 4
könyebb sebek az alsó végt. 6
   
Ezek közül csata téren mütétetett 9
csonkitást igényelni látszott 7

Ezen kívül érdekes sebészi esetkint elő adá magát egy Kulcs csont törés. Az érdekelt egyén szekérről esvén le bal óldalára azon kívül hogy balkarját szabadon mozgatni nem tudta semmi rendkivülit nem érzett, társai ficzamodást gyanitának s’ mi után a helyrehuzás kisérletét maguk sükertelenül tevék: alorvosomhoz mentek ki azonban rándulást látott benne midőn magam is oda jövén s’ a beteget megvizsgálván tölle semmi más subjectiv symptomáts ki nem tudhattam mint hogy karja mozditásánál különösen a fölkar hátra feszitésénél terjedt fájdalmat érez, ficzamodás jelen nem létét az bizonyitá: hogy kezemmel a hónlapon keresztül a vállcsucsot és kulcs csont alatti tájat megfeszitvén a fölkart izvápájában mindenütt szabadon mozgathattam, előre hátra mozgathattam, daganat vagy vörösséget átaljában látni nem lehetett mert az esés még alig ötpercz előtt történt vólt, a mint azonban a betegnek karjait előre keresztbe tétetém ugy hogy könyök izülései egymás fölibe estek a bal kulcs csont válcsucsi végétől mint egy egy hüvelyknyire szuró fájdalomról panaszkodott hol is ujjammal tapogatván a vál kulcsot eltörve találtam és külső darabja végét a belső által a melkas fel szegletbe nyomva, az az által elő hozott résen kívül a ropogás is erősité a kórismét és igy az egyénnek előlegesen is a Brünninghausen féle kötést alkalmazván és hideg borogatásokat rendelvén őt kórházba küldöttem, a gyógymód sükeréről mitsem tudok mert az egyént azóta nem láttam. –

Érdekes észleletre nyujtott még alkalmat a Cholera. ezen járvány a seregben egész nyáron de nem nagy mértékben uralkodott, zászló aljamat egész Julius 16-áig meg kimélte, midőn Temerin alatt táborban levén beteghez hivattam kin a cholerának minden jeleit látván s’ kórháztól egy napnyi távolságra levén: a szerelést az eszközök szegénységéhez képpest szabadég alatt kénytelenittetvén végbe vinni, a betegnél a hányás és hasmenés nem oly mértékben mint a görcsös tünemények mutatkoztak, a teste már egészen meghidegült, a szerelés meleg eczet mosásokon kívül székfü forrázatban mákony föstvény által eszközöltetett, a betegség 14 óra multával halállal végződött. akor nap hét másnap 9 harmad nap 1 cholerás beteghez hivattam, kiknél mind annyinál az első betegnél észlelt typus nyilvánult t:i: a görcsös symptomák tulsulya kettő közzülök a táborban meghalt a többi kórházba szállittatott. Különös megjegyzésre méltó, hogy midőn Temerin alá értünk a legénység mely már egy egész nap nem ivott vizet egy poshadt árokvizből ivott s’ a 18 cholerás egyén mind ezek közül vólt, három nap multával a cholerinátt gyakran tapasztaltam de cholerát egyszer, minek okát nagy részt abban találom hogy a legénység általam s’ még inkább a kór által figyelmeztetvén: mihelyt valamit érzett segélyt keresett s’ ezen esetekben az Ipecacuanha kis adagban általános sükerrel használtatott általam, annyira hogy mint egy 30–40 ily eset közül csak egy ment valóságos cholerába által, kihez marsban lévén szüntelenül csak betegsége második napján hivattam, gyógyszertáram a szekeren elmaradván csak dörzsölést rendeltem, estvére midőn megállapodtunk már a bőr meleg vólt, a vizelet helyre állott hányás és hasmenés megszünt s’ a visszahatás tüneményei mutatkoztak, illy állapotban a beteg kórodába vitetett. Az egész kórjáratból azt következtetem 1-ör a kórszellem jelen léte mellett a betegség kitörését a posványos víz itala okozá. 2-or azon három nap, midőn a cholera leg inkább pusztitott szerfelett hideg éjszakákra derült, forró napok következtek, 3-or ez után borult essős idő következvén a légmérséklet annyira nem contrastirozottu. 4-er oly napokon, midőn a legénység bort nem kapott a cholerina sürvebben mutatkozott 5-ör átaljában az ideges tünemények vóltak az uralkodók.

  • 11 Vö. a kézirat 28. oldalával!
  • s symptoma latin – kórtünet.
  • t cholerina orvosi – atipikus, könnyebb lefolyású kolera, a tipikus tünetek kialakulása nélkül.
  • u contrastiroz – ellentétben van, ellentétes.

Itt véget érnek a napló szabadságharcra vonatkozó részei. A következő bejegyzés már a hazatérés utánra vonatkozik:

A cholerára vonatkozó igen érdekes esetet vólt alkalmam már idehaza látni…

Szomorú hazatérés volt az: szomorú Korányinak, kit 1852-ben politikai okokból szülővárosába, Nagykállóba internáltak, hol több mint egy évtizedet töltött nehéz viszonyok között, de szomorú helyzetben volt az egész magyar nemzet. Ebben a reménytelen, szomorú helyzetben olyan emberek segítségére volt szükség, mint Korányi Frigyes. Az ő páratlan tehetsége, szorgalma, igyekezete volt az, ami a legnehezebb megpróbáltatások után újból felragyogtatta a magyar orvostudományt.

Korányi Frigyes életével, életművével, a magyar orvostudomány fejlődésére gyakorolt óriási hatásával sokan foglalkoztak, méltatva halhatatlan érdemeit. Fiatalkori éveire, szabadságharcbeli élményeire vonatkozó adataink elsősorban az ő saját visszaemlékezéseire támaszkodtak. A most előkerült „Orvosi napló” érdekesen egészíti ki eddigi ismereteinket a korról és a naplóíróról egyaránt. Az orvos-szemtanú naplója frissen, szinte a saját élmény élénkségével idézi fel a több mint másfélszáz év előtti csaták orvosi emlékeit, ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy méltán fog az akkoriban még mindössze 22 éves orvosnövendék

neve hazánk orvosi kultúrájának történetében mindig emlékezetes maradni.

Irodalom

  1. Hajós Károly: Korányi Frigyes és kora. = Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica 29 (1963) 195–208. p.
  2. Kiss József: Emlékezés Korányi Frigyesre. = Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica 30 (1964) 77–87. p.
  3. id. Báró Korányi Frigyes emlékeiből. = Orvosképzés, 1928. Különfüzet. 60 p.
  4. Máté István – Réti Endre: Korányi Frigyes. Budapest, 1951.
  5. Müller Kálmán: Korányi Frigyes. = Az orvosi tudomány magyar mesterei. Budapest, 1924.
  6. Réti E.: Nagy magyar orvosok. Budapest, 1954.
  7. Róth Miklós: id. dr. Korányi Frigyes. Budapest, 1929.
  8. Tauszk Ferenc.: Korányi Frigyes 1828–1913. Budapest, 1913.
  9. Varga Lajos: Az Országos Közegészségügyi Tanács kiemelkedő orvos tagjai. id. Korányi Frigyes. = Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica Suppl. 2 (1964) 149–162. p.
  10. Zétény Gy.: A magyar szabadságharc honvédorvosai. Budapest, 1948.
Idősb báró tolcsvai Korányi Frigyes
(1827–1913)
a márciusi ifjak egyike, belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a magyarországi orvostudomány egyik korai meghatározó alakja
Klösz György felvétele · képforrás
Korányi Frigyes 1848/49-es Orvosi Naplója
(Semmelweis Orvostörténeti Múzeum)
Korányi Frigyes 1848/49-es Orvosi Naplójának 168. és 169. oldala báró Wesselényi Miklós boncleletével