Matekozzunk Natalie Portmannel

Nemlineáris
matematika, Erdős Pál, Oscar-díj, Hollywood, Natalie Portman
szóelválasztás

Az Oscar-díjas Natalie Portman nemcsak szép, hanem okos is. Hat nyelven beszél, a legjobb egyetemeken tanult, és az egyik kedvenc tárgya a matematika. Ennek népszerűsítése érdekében 2007-ben elvállalta egy iskolásoknak szóló matematikai magazin egyik számának a szerkesztését is. Sőt, tudományos publikációt is jegyez és ennek révén Erdős-számmal is rendelkezik (a legendás matematikusról elnevezett számról korábban már írtunk).

Natalie matekmagazin szerkeszt

A Scholastic Math című magazin egyik 2007-es számának bevezetőjében Natalie Portman vendégszerkesztő ezt írta:

A matematika volt az egyik kedvenc tárgyam az iskolában. Nem is értem, miért nem népszerűbb. Nyilván mindenki használ matematikát a hétköznapi életében, amikor borravalót ad egy étteremben, vagy amikor kiszámolja egy recept alapján mennyi liszt kell egy nagyobb adag süteményhez. Engem azonban főleg nem a matematika praktikus, hanem inkább a nehezebben megfogható része vonzott, mint például a végtelen fogalma. Rendkívül izgalmas volt belegondolni az emberi elme határtalanságába, és hogy milyen messzire juthatunk el vele.

Az újságban Natalie Portman többek között arról is ír, hogyan lehet kiszámolni, mennyi energiát spórolunk a nyári időszámítással, hogyan lehet meghatározni egy játékáruház profitját, és hogyan kell leolvasni egy árapály-táblázatot szörfözéshez.

Amidala hercegnő Erdős-száma

Az Erdős-számot Erdős Pál tiszteletére találták ki, aki többszáz matematikussal dolgozott együtt. Azt fejezi ki, hogy tudományos publikációk közös szerzőin keresztül hány lépésben lehet eljutni valakitől Erdős Pálig. Erről bővebben itt lehet olvasni. Régi adóssága a blognak (2008 szeptemberére ígértem, de van-e jobb alkalom ezt pótolni, mint a legjobb színésznő kategória Oscar-díja), hogy eláruljuk Amidala hercegnő Erdős-számát.

Lássuk az alábbi listát:

  1. Erdos, P. and Gillis, J.: Note on the transfinite diameter. Journal of the London Mathematical Society 12 (1937) 185–192. p.
  2. Azor, R.–Gillis, J.Victor, J. D. (1982): Combinatorial applications of Hermite polynomials. SIAM Journal on Mathematical Analysis 13. 879–890. p.
  3. Victor, J. D.–Maiese, K.–Shapley, R.–Sidtis, J.–Gazzaniga, M. S. (1989): Acquired central dyschromatopsia: analysis of a case with preservation of color discrimination. Clinical Vision Sciences 4, 183–196. p.
  4. Baird, A. A.–Colvin, M. K.–Vanhorn, J. D.–Inati, S.–Gazzaniga, M. S. (2005): Functional connectivity: integrating behavioral, diffusion tensor imaging, and functional magnetic resonance imaging data sets. Journal of Cognitive Neuroscience 17 4. 687–693. p.
  5. Baird, A. A.–Kagan, J.–Gaudette, T.–Walz, K. A.–Hershlag, N., Boas, D. A. (2002): Frontal lobe activation during object permanence: data from near-infrared spectroscopy. Neuroimage 16 4. 1120–1126. p.

Az utolsó cikk szerzői között Hershlag N. nem más, mint Natalie Portman, akinek eredeti neve Natalie Hershlag. A Harvard egyetemen folytatott tanulmányai során az egyik professzor asszisztenseként részt vett egy tudományos kutatásban, ennek eredménye az 5., neuropszichológiai cikk, tehát Amidala hercegnő Erdős-száma 5. Így jutunk el néhány lépésben a transzfinit átmérő absztrakt fogalmától a tegnapi Oscar-gáláig.

Gratulálunk, Natalie!