A történeti Kepler – vonatkozással Az ember tragédiájára

Mikola Sándor
csillagászat, asztronómia, Johannes Kepler, Madách Imre
szóelválasztás

Nincs a természettudományok történetében tudós, kinek életrajzát nagyobb érdeklődéssel olvashatnók, mint Keplerét. Tudományos munkái magukra vonják érdeklődésünket, mert eredményükkel a modern szellemi kifejlődés fordulópontját, módszerükkel az induktív kutatások igazi formájának megalapítását jelzik. Érdeklődésünk fokozódik, amikor megismerjük ennek a melegszívű, élénk kedélyű, költői fantáziával megáldott tudós egyéniségét; és meleg rokonszenvvel fordulunk feléje, ha feltárul előttünk tragikus és küzdelmes fordulatokban gazdag élete. Nekünk azonban másért is kedves Kepler; azért, mert Madách őt szerepelteti, nem pedig azokat, kiknek neve inkább élt a köztudatban, pl. Kopernikuszt vagy Galileit. A következőkben igyekezni fogunk Kepler életküzdelmeinek és egyéniségének hű rajzát adni.

I.

Kepler 1571-ben született a Baden-Württemberg-i Weil der Stadtban.a Apja zsoldos katona, kocsmáros, földmíves, majd megint zsoldos katona volt s valószínűleg a török háborúkban esett el valahol Magyarországon. Mint szegény, elhagyatott, de jó tanuló közköltségen nevelkedett (singulari clementia et sumptibus illustrissimorum Ducum Würtenbergicorumb). A gimnáziumot Maulbronnban végezte, abban az iskolában, ahol a monda szerint Faust Mefistofeles-szel találkozott. Innét került a tübingeni egyetemre, amely abban az időben a lutheránus teológia főhelye volt. Pap akart lenni, de fogékony lelke minden iránt érdeklődött. Egész tervet készített magának arról, hogyan fogja az akkoriban ismeretes tudományokat végigtanulni.1 Emellett verseket írt, szónokolt és igen szeretett vitatkozni. Lelkesen magyarázta és védte Kopernikusz rendszerét, holott az egyház csak a Ptolemaiosz-féle rendszer terjesztését engedte meg. Ezzel már elrontotta dolgát tanárainál s az iránta való ellenszenv még fokozódott, mikor a híres concordia-formulát, amely a lutheránus egyháznak az úrvacsoráról szóló tanát tartalmazta, kritika s vita tárgyává tette s a maga részéről nem akarta elfogadni. Tübingen már akkor is híres volt ortodoxiájáról. így történt, hogy szegény Kepler, aki mindig a legjobb tanuló volt, csak olyan végbizonyítványt kapott, amely a papi és egyetemi pályát örök időkre elzárta előle. Ez volt életének első csalódása.

  • aMikola eredeti szövegében Kepler szülőhelyeként a würtenbergi Magstadt szerepel, azonban a források többsége Weil der Stadtot jelöli meg szülőhelyként.
  • bsingulari clementia et sumptibus illustrissimorum Ducum Würtenbergicorumlatin A würtenbergi hercegek páratlan kegyéből és költségén.
  • 1 Az ember tragédiája X. szín:

    Tanítvány
    Im itt vagyok, lelkem vágytól remeg
    Belátni a természet műhelyébe.
    Felfogni mindent…

Kénytelen volt elmenni a grazi „provinciál-gimnázium”-bac matematikát tanítani. Stájerország lakossága ezidőtájt nagyobbrészt lutheránus volt s tanárait Németországból akvirálta.d

Valami rejtett sors vezeti az embert hivatásának megválasztásában, írja a Marsról szóló művében. Mikor már elegendő idős voltam, hogy a filozófia édességeit megízlelhessem: minden részét nagy buzgalommal karoltam át, csak a csillagászattal törődtem nagyon keveset. Minthogy pedig a württembergi hercegek költségén nevelkedtem, elhatároztam, hogy odamegyek, ahová küldenek… Csillagászati állás kínálkozott először… Elfogadtam; a nagy távolság nem ijesztett, hanem az a tudat, hogy a filozófia eme részéhez keveset értek.

Első műve egy naptár volt, amelyben a Gergely-féle időszámítást használta, holott az egész protestáns Németország csökönyösen ragaszkodott a Juliánusz időszámításhoz. Ezzel a művével a tübingeni teológusokat még jobban magára haragította. Jellemző az akkori időkre az a határozat, melyet a tübingeni egyetem tanári kara az időszámítás megváltoztatása tárgyában hozott. Íme néhány részlet belőle.

Ez az új naptár csak arra való, hogy a pápaság istentelen érdekeit előmozdítsa, mi pedig a pápát méltán tartjuk utálatos és dühös farkasnak. Ha elfogadjuk naptárját, akkor kell a templomba mennünk, amikor ő harangoztat. Hát az Antikrisztussal álljunk egy sorba? … A sátánt sikerült kiűzni az egyházból2 nem engedjük meg, hogy helytartója, a pápa révén ismét közibünk kerüljön.

  • cprovinciállatin tartományi
  • dakvirállatin szerez, gyűjt
  • 2 Az ember tragédiája VII. szín:

    A hétfejű sárkány, az Antikrisztus
    Vagytok ti, kikről Szent János beszél,
    Gazok, csalárdok, ördög cimborái.

Kepler erről a kérdésről így írt volt tanárjának és barátjának Maestlinusnak:

Mit csinál a fél Németország? Meddig akar még a birodalom másik felétől és az egész európai kontinenstől elmaradni? A csillagászat már 150 év óta követeli az időszámítás megváltoztatását. Talán arra akarunk várni, míg valamely deus ex machinae felvilágosítja az evangélikus magisztrátusok fejét?

  • edeus ex machinalatin 1. irodalom isteni beavatkozás (drámában). 2. váratlan fordulat, külsőleges megoldás (= isten a gépből; a görög tragédiákban a bonyodalmakat egy váratlanul megjelenő, színpadi gépekkel elővarázsolt isten oldotta meg).

Kepler Grazban megnősült; felesége Barbara Müller von Mühleck elég vagyonos nemes leány volt. Sok küzdelemmel járt ez a házasság is. Feleségének rokonai nem akartak beleegyezni, azzal a megokolással, hogy nemes leány nem mehet plebejushoz nőül. Hiába bizonyítgatta Kepler, hogy nemes származású ő is. Nem hitték el neki. Kénytelen volt szabadságot kérni s felutazni Württembergbe (7 hónapig tartott akkor ez az utazás), hogy nemesi levelét megszerezze. Mire visszatért, jegyese hallani sem akart róla. Távolléte alatt mindenféle hazugságokkal elfordították tőle az asszony szívét (23 éves özvegyasszony volt). Nagy nehezen sikerült azt visszaszerezni s így megtörténhetett az esküvő.

Boldog volt. Boldogságát növelte az a tudat, hogy ezután nyugodtabban szentelheti életét a csillagászatnak. De csalódott. 1598-ban Ferdinánd vette át Stájerország kormányzását, aki megfogadta a lorettói szűznek, hogy országában visszaállítja a katolikus egyház egyeduralmát. Kiadta a rendeletet, hogy a lutheránus papok és tanítók hagyják el országát. Kepler sorsa annál meghatóbb, mert neki az a vigasztalása sem maradt, hogy igazságtalanul üldözik. Látta ugyanis előre, hogy hitsorsosai – különösen a papok – oly kihívóan viselkednek, aminek jó vége nem lehet.

A mi istentelen prédikátoraink addig fogják feszíteni a húrt, hogy templomainkat, iskoláinkat el fogjuk veszíteni.

Alighogy a herceg megérkezett, a pápáról gúnyképeket hordoztak körül a városban és a katolikusokat mindenféle módon gúnyolták (a szószékről is).

Kepler társaival együtt Magyarországba menekült. Valószínű, hogy Nádasdy Tamás és László vendégszeretetét élvezte vagy Pinkafőn vagy Petáncon Vas-megyében. Azonban egy hónap múlva engedélyt kapott, hogy Grazba visszatérhessen. Két oka lehetett, hogy Keplerrel ily kivételesen bántak. Az egyik: növekvő csillagász híre, melyet különösen a Világegyetem misztériuma című művével ért el, a másik az, hogy a katolikus egyházba való áttérését remélték. Ezt a reményt különösen a jezsuiták táplálták, kik között több tisztelője és barátja volt.

Kepler sorsa nem volt irigylésre méltó. Látta, hogy helyzete Grazban teljesen bizonytalan. Folyton írogatott Tübingenbe, adjanak neki honi földjén valami állást, hogy megélhessen. Nem adtak, mert benne a heretikustf látták, aki Kopernikusz tanait hirdeti s az úrvacsoráról szóló tant nem fogadja el. Így a lutheránusok. A katolikusok pedig minden képzelhető módot megpróbáltak, hogy őt megnyerjék. Nem sikerült. Kepler férfi volt.

Keresztény vagyok, az ágostai hitvallást szüleim tanításából, gyakori pontos vizsgálatokból, naponkénti gyakorlatból merítettem, azon csüngök, a képmutatáshoz nem értek, a hit dolgaiban nem tréfálok.

Hervart jezsuitához írt levele.
  • fheretikusgörög–latin eretnek (személy, tan stb.)

Az elnézésnek vége lett. Kepler rendeletet kapott, hogy hagyja el végleg Graz városát. Nagy csapás volt ez reá nézve, mert felesége birtokát potom áron volt kénytelen elvesztegetni. Így került 1600-ban Prágába, Rudolf császár udvarába, mint a császári főcsillagász Tycho de Brahe segédje. Büszke és gőgös úr volt Tycho s ezt alantasaival nagyon tudta éreztetni. De ilyen volt Kepler felesége is, a nemes származású hölgy. Többszöri összeütközésre került a dolog. Tycho nemsokára meghalt, Kepler lett az utódja. Fizetés tekintetében ez nagy javulást jelentett, de csak papiroson. A császártól pénzt alig tudott kapni.

Egész nap az udvari pénztári hivatalnál ácsorgok és nem végezhetem kutatásaimat. Csak az a gondolat erősít, hogy nemcsak a császárnak szolgálok, hanem az egész emberiségnek és nemcsak a jelenlegi generációnak, hanem az utókornak is.

Úgyszólván érzi, hogy magasabb a hivatása. Nativitásában, amelyet önmagáról készített, így beszél:

Azzal a rendeltetéssel jött ő (t. i. Kepler, kiről harmadik személyben beszél) a világra, hogy oly dolgokkal foglalkozzék, amelyeknek nehézségeitől mások visszarettennek.

Ez a magasabb rendeltetésében való hit tartja meg benne a munkakedvet. Minthogy felesége nem tudott takarékoskodni s egyébként is szeretett jól élni („non assuevit uxor mea fabis victirare”g, mondja egyik levelében) kénytelen volt nativitásokat és jóslásokat csinálni, hogy pénzt szerezzen.

Hogy a császár becsülete megmaradjon, semmit érő naptárokat és jóslásokat kellett írnom, ha éhen nem akartam halni.

Pedig az asztrológiát elítélte.

Az asztrológia – írja – nem érdemes arra, hogy reá időt pocsékoljunk; azonban a közönség azt hiszi, a matematikusnak ahhoz is kell értenie.

Mint filozófus és csillagász szégyellném magamat, ha a császárnak nativitásokat írnék.

  • gnon assuevit uxor mea fabis victirarelatin a feleségem nem volt hozzászokva, hogy a bab is étek.

Fájt neki az is, hogy feleségével nem beszélhetett oly dolgokról, melyek az ő lelkét foglalkoztatták. Az asszony őt meg nem értette s különben is hajlama volt a civakodásra (Kepler bevallása egyik levelében). Folyton zsémbelt és panaszkodott, nem tetszett neki, hogy ura egész éjszakákon át a csillagász-toronyban van s nem részesíti őt a kellő „observantiában”h. Az elégedetlenség később annyira erőt vett lelkén, hogy búskomorságba esett, később egészen megőrült. Meghalt 1611-ben, kevéssel előbb halt meg fia himlőben (contagio febris „Ungaricae” maculosaei).

  • hobservantialatin figyelem, tiszteletadás
  • icontagio febris „Ungaricae” maculosae latin – „magyar” pöttyös (foltos) lázas fertőzés. Meg kell jegyeznünk, hogy „Egyes betegségek között vannak olyan tüneti hasonlóságok, amelyek megtévesztők lehetnek, többek között ezért keverte sok időn keresztül pl. a kiütéssel és lázzal járó megbetegedéseket a régi korok embere, de sok esetben orvosa is. Így például a himlő és a kanyaró, a himlő és a pestis nem egyszer nehezen különíthető el akár az ókori, akár a középkori orvosi munkákban.” (Mende Balázs Gusztáv: Járványos mindennapok)

Rudolf császárt testvérei letették a trónról s Mátyást tették meg utódjává. Rudolf fogva volt a prágai várban. De nem is kellett fogva tartani, mert a gyenge és tehetetlen öregembert hívei elhagyták. Elhagyták udvaroncai, kamarásai, zsoldosai. Csak egy maradt meg mellette: matematikusa és asztrológusa Kepler.

1612-ben azután Rudolf is megtért őseihez. Mátyás ugyan megerősítette Keplert a császári matematikus hivatalában, de mit használt ez, ha fizetést most még kevésbé kapott, mint azelőtt. Sőt dologi kiadásait sem térítették meg. Így kénytelen volt a linzi gimnáziumban tanári állást vállalni.

Átköltözött hát Linzbe. A lutheránus pap Hitzler már várta, ő is Tübingenben tanult s így hallotta, hogy Kepler nem igazhitű. Elébe tartotta az úrvacsoráról szóló tant és követelte, írja alá. Kepler a béke kedvéért hajlandó lett volna erre, de amikor Hitzler azt is követelte, hogy ünnepélyesen átkozza el a reformátusokat, akik az úrvacsoratant nem hiszik, akkor egész önérzettel tiltakozott ez ellen.3 Erre Hitzler eltiltotta őt az úrvacsorától, ami abban az időben egyenlő értelmű volt a társadalomból való kiközösítéssel és megbélyegzéssel. Kepler a stuttgarti konzisztóriumhoz fordult panasszal. Meg is kapta a feleletet. Elnevezik őt báránybőrbe bújtatott farkasnak, aki csak szájával tartja magát lutheránusnak. Megtiltják néki, hogy hitbeli dolgokkal foglalkozzék.

Véget vethetnék a dolognak, írja Maestlinusnak, azzal, hogy mindent aláírok, azonban a hit dolgaiban nem tudok képmutatóskodni, nem átkozhatom el testvéreimet, nem visz rá lelkiismeretem.

  • 3 Az ember tragédiája VII. szín:

    Ádám
    Barátim! népem fáradt, menhelyet kér.

    Harmadik polgár
    Kérdés, nem vagy-é
    Eretnekségben rosszabb a pogánynál.

    Negyedik polgár
    Mondd, mit hiszesz, a Homousiont,
    Vagy Homoiusiont?

    Ádám
    Ezt nem értem.

    Negyedik polgár
    Lám, kételkedik, ez is hamishitű.

    Többen
    El tőlük, el, zárkózzunk házainkba!
    Átok reá, ki nékiek fedélt nyújt.

1613-ban Kepler másodszor nősült. Felesége, Susanna Reutinger, jóravaló asszony volt. Kepler megtalálta azt a boldogságot, melyet első feleségénél hiába keresett. Négy leánya és három fia származott tőle.

De a sors könyvében úgy volt megírva, hogy Kepler nem lehet boldog. 1615-ben kapta a hírt, hogy öreg édesanyját boszorkánysággal vádolják és a törvényszék elé idézik. Hogy mik voltak a boszorkányperek, hogy keletkeztek, mi volt az indító okuk és lefolyásuk: az éppen ebből a perből világosan látható. Mi csak néhány megjegyzésre szorítkozunk. A hitéletnek az a túltengése, amely az akkori időket jellemezte, szülte meg a boszorkányokban való hitet.4 Az egyházak nemcsak hogy nem tiltakoztak ellene, hanem egyenesen érdekükben állott ezt a hitet fenntartani és ápolni. Az ördöggel való cimboráskodás vádja oly hatalmat adott a papok kezébe, amilyent az egyszerű morális vagy pietisztikusj hittel sohasem tudtak volna elérni.

Mindaz a rossz, amely most Németországban uralkodik, a papok dölyfének következménye, akik szívesebben uralkodnak, mint tanítanak.

írja Kepler egyik levelében.

  • 4 Az ember tragédiája VII. színében, amely a hitélettel foglalkozik, az eretnekek máglyájának égése közben a légben boszorkányok szállnak s a színen is megjelennek.
  • jpietisztikuslatin mély érzelmi alapokon nyugvó vallásosság

Hogy mily badar vádak, mily könnyen találtak hitelre, azon ne csodálkozzunk, hiszen napjainkban is tapasztalati tény, hogy emberek, akik egyébként teljes belátással ítélnek, a legnagyobb badarságra képesek, ha oly dolgokról van szó, melyek vallásuk rendszerével bárminő vonatkozásban vannak s elég egy merész embernek lelkiismeretlen vádaskodása ahhoz, hogy a legjobb és legnemesebb emberek neve és becsülete bemocskoltassék. Kepler anyjának boszorkányperéből csak egyetlen egy vádpontot emelünk ki, amely megvilágítja a többit. Ez a vádpont így szólott: „Bűnösnek kell lennie, mert nem tud sírni.” Végtelenül megható, amit a szegény agyonsanyargatott asszony a jegyzőkönyv tanúsága szerint erre a vádpontra felelt: „Azért nem tudok sírni, mert életemben annyit sírtam, hogy elfogytak a könnyeim.”

Kepler a tudósítás vétele után rögtön felutazott Württembergbe. Sürgette a per minél előbb való befejezését (mégis hat évig tartott). Gyűjtötte a védelmi adatokat, végigjárta pártfogóit, tisztelőit. Könyörgött anyja érdekében hercegeknél, minisztereknél, bíráknál s egyetemi tanároknál. Ennyi fáradsággal s ennyi mindennek megmozgatásával sikerült kivívnia azt, hogy anyját nem vetették a tényleges tortúrának alá. A hóhér azonban végigmutogatta a kínzó szereket, megmagyarázva mindegyiknél, hogyan használandó és hogyan hat. Kepler anyja mindezekre a következőket felelte: „Csináljanak velem, amit akarnak, nincs semmi vallani valóm. Ha valami dolgom lett volna a sátánnal, rég bevallottam volna. Inkább meghalok, semhogy hazudjak önmagamra és ha a fájdalom és kín hatása alatt valamit vallanék, azért az mégsem az igazság.” Erre azután szabadon bocsátották. De nem sokáig örülhetett szabadságának (lehet-e a történtek után örömről szó?); félévre rá meghalt.

Kepler visszatért Linzbe, ahová természetesen már előbb eljött a híre annak, hogy Kepler milyen ügyben volt többször távol. Óh, az emberek oly szívesen terjesztenek és hallanak másokról rosszat! Azt nem vették tekintetbe, mily magasztos erény az, ha a fiú nemesen és áldozatkészen védi az anyját, ellenben tudomásul vették a megszégyenítő tényt, hogy Kepler anyja boszorkány, ö azonban nyugodtan dolgozott tovább munkáin. 1626-ban azután jött II. Ferdinánd császár parancsa: minden protestáns fejvesztés terhe alatt, hagyja el Ausztriát! A császári csillagász sem volt kivétel, pedig ebben az állásban Ferdinánd is ép úgy, mint Mátyás megerősítette őt.

Ismét kézbe veszi a vándorbotot s Regensburgban, majd Ulmban telepszik le. Itt nyomdát rendezett be s kinyomatja a híres Rudolf-féle táblákat, amelyek a bolygók járásának elemeit tartalmazták.

Hátralékos fizetését és kész kiadásainak megtérítését folyton sürgette, de nem kapta. Követelését Nürnberg városára, majd Wallenstein hercegre ruházták. Sőt Wallenstein meg is hívta Keplert, legyen az ő csillagásza. Kepler elutazott Sagan, (Sziléziába) és ott volt két évig. Wallenstein azonban nem fizetett. „A sors engem ide-oda hány s nem vagyok ura akaratomnak”, írja Kepler egyik barátjának. 1630-ban kénytelen volt a regensburgi országgyűlésre utazni, hogy követelését érvényesíthesse. Hiába! Nem kapta meg. A hosszú, lóháton való utazás fáradsága, a visszautasítás szégyene annyira tönkretették gyenge szervezetét, hogy lázba esett s pár napra rá meghalt 1630. november 15-én. Ott nyugszik a regensburgi temetőben. Sírkövén a saját maga által készített felirat:

Mensus eram coelos, nunc terrae metior umbras.
Mens coelestis erat, corporis umbra iacet.

A ragyogó egeket mértem, most mérem az árnyat;
Szellemem égi vala: test pora hamvadoz itt.

Johannes Kepler
(1571–1630)
német matematikus, csillagász és optikus, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amelyeket róla Kepler-törvényeknek neveznek


When it comes to orbits, Johannes Kepler knew his stuff. He’s the one who in 1602 realized that planets orbit in ellipses rather than circles, which became the first of his Three Planetary Laws. But no one is perfect, and these were not his first attempts at describing the motions of the Heavens. In 1596 he published Mysterium Cosmographicum (The Mysteries of the Cosmos), in which he proposed the following model for the solar system:

In this model, the six known planets were envisioned as traveling in circles, along the equators of six giant spheres. The six giant spheres were separated by the five platonic solids. Saturn and Jupiter were separated by a giant cube, and Jupiter and Mars by a giant tetrahedron. It’s harder to see the interior planets in the drawing above, so here’s a close up:

Mars and Earth were separated by a giant dodecahedron, Earth and Venus by a giant icosahedron, and, finally, Venus and Mercury by a giant octahedron. And then, in center of all the orbits, was the Sun.

Madách Imre
(1823–1864)
magyar költő, író, ügyvéd, politikus
Kéziratlap Madách művéből

II.

Milyen lehetett annak az embernek a lelke, aki ennyi viszontagság dacára nagyot tudott alkotni? Erre a kérdésre nem nehéz feleletet adni. Kepler a világirodalom legőszintébb tudósa. Műveiben és igen kiterjedt levelezésében – amelyek teljességükben ránk maradtak – lelkének minden mozzanatáról, érzelemvilágának minden megrezdüléséről, próbálgatásairól, tudományos eljárásáról, kudarcairól és sikereiről egyformán számot ad.

Gondolhatjuk, hogy ennyi viszontagság között csak az tud megállani, kinek lelkét magasztos ideálok töltik be. Csak az viselheti el a kor gúnycsapásait, ki magasabb harmóniát sejt.

Az a kor, melyben Kepler élt, a túlzott vallásosság korszaka volt, amelyben az emberi elme és élet minden funkciója a vallásos tanokkal került kapcsolatba. Kepler nem vonhatta ki magát korának hatása alól. Lelkének alaptónusa tehát szintén a vallásosság. De milyen más módon nyilatkozik meg az nála, mint kortársainál! Kortársainál a vallásos hit ráfeküdt a lélekre, elnyomta a feltörekvő gondolatokat, elsorvasztotta az érzelem világát, mérges párákkal telítette á társadalmat. Kepler vallásossága szárnyat adott lelkének, buzdította őt a kutatásra, megtöltötte szívét a nemes, a jó, a szép, az igaz iránti rajongással s a szeretet érzelmét indította meg benne embertársai iránt.

A Prodromusban így ír:

Amint a testet étellel és itallal tápláljuk, éppúgy kell a lelket ismerettáplálékkal jól tartani. Persze, hogy az égi dolgok nem mindenki számára jó eledel, csak a nemes lelkek üdülnek fel tőle. A nemes lélek az ég felé fordul s az égi igazságban találja meg a maga nyugalmát, isten műveit helyezi mindenek fölé és azoknak szemléletében tiszta s üde örömöt talál. Ne felejtsd el, hogy minden tudomány célja: felismerése, csodálása és imádása a legbölcsebb teremtőnek. A szemtől az értelemig, a látástól a gondolkodásig, a látható világtól a teremtő gondolatáig visszamenni értéktelen dolog, ha nem adod magadat teljesen a teremtő imádására.

Ugyanezen művében a teremtő dicsőítésére latin verset ír, amelyet dr. Serédi P. Lajosk fordításában itt adunk:

Nagy Jehovánk, e világ szerzője, … örök hatalom Te
Rajtunk. Mind e világ kerekén a neved mi dicső nagy?
És a dicsőséged? A csodás ég messze húzódó
Bástyáin magasan suhan el csattogva a szárnya.
Rád ismér a gyerek s megvetve – betelten – az emlőt.
Mit Te sugallsz, okait gügyögő ajkkal szövi rendbe
Oklánccá, amivel leverődik az ellen, a gőgös,
Mert Téged vet meg s Teveled mi jogos, mi igazság!
Mit higyjek hát én! A világűrben hol a Lényed?
Szent ihlettel sejtlek a végtelen Ég tömegében,
Tudva: művésze Te vagy s jobbod csodaműve az ott fenn.
És ötféle szabályos alakra vonád, mi világtest
S közbe Te állítád fényünk s éltünknek adóját,
Mely az örök mozgás zabláját tartsa kezében.5
Fel- s letűnő Holdnak mi szerep jusson Te szabád ki
És tele hintetted az eget csillagmiriáddal.

Nagy művésze világunknak! zaklatni mikép mer
Itt e parány, e silány, e tehetlen, e szűk rögön élő
Ádámsarj, apró bajait mind, hogy igazítsd el.
Csak érdemre tekintsz. Azt felviszed égbe, csak épen
Isteni lény nem lesz, minden dísszel betetézed;
És koszorúd’ övezed Te a fönnkelt főre, királlyá
Helyhezvén kezeid remekelt csodaművei közzé.
Mind a világtestet, mi fölöttünk rendre kering, a
Szellem alá helyezéd. S mit a földnek háta teremtett
Mind igaszerre szülött s oltárra való szelíd állat,
Erdőkben lakozó dúvad sokezernyi fajával,
S mely könnyed szárnyán hasogatja egünk, a madár mind,
Tengerárba, folyóba úszó sokféle halakkal’:
Úgy akarád, kényünk nyögjék s mi erős kezeinket.

Nagy Jehovánk, e világ szerzője, örök hatalom Te
Rajtunk, mind e világ kerekén a neved mi dicső nagy!?

Iova Sator Mundi, nostrumque aeterna potestas,
Quanta tua est omnem terrarum fama per orbem?
Gloria quanta tua est? Coeli quae dedita supra
Moenia, concussis volat admirabilis alis.
Agnoscit puer et spreto satur ubere, balbis
te dictante struit valida argumenta labellis:
Argumenta, quibus tumidus confunditur hostis
Contemptorque tui, et contemptor iuris et aequi:
Ast ego, quo credam spacioso Numen in orbe:
Suspiciam attonitus vasti molimina coeli,
Magni opus Artificis, validae miracula dextrae;
Quinque uti siderios normis distinxeris orbes,
Quos intra medius Lucisque animaeque Minister
Qua lege aeterni cursus moderetur habenas,
Quas capiat variata vices, quos Luna labores,
Sparseris immenso quam plurima Sidera campo.

Maxima Mundi Opifex, qua teratione coegit
Parvus, inops, humilis, tamque exiguae Incola glebae
Adamides rerum curas agitare suarum?
Respicis immeritum, vehis in sublime, Deorum
Tantum non genus est, tantos largiris honores,
Magnificumque caput cingis diademite, Regem
Constituisque super manuum monumenta tuarum.
Quod supra caput est, magnos cum motibus orbes,
Subijcis ingenio: quicquid Tellure creatur,
Natum operis pecus, atque aris fumantibus aptum,
Quaeque habitant siluas reliquarum saecla ferarum,
Quodque genus, volucres, levibus, ferit aera pennis,
Quique maris tractus tranant et flumina, pisces,
Omne iubes premere imperio, dextraque potenti.

Iova Sator Mundi, nostrumque aeterna potestas,
Quanta tua est omnem terrarum fama per orbem?l

  • kSerédi P. Lajos (*1860) – bölcseleti doktor, ág. evang. főgimnáziumi tanár.
  • 5Kepler első próbálgatásai alkalmával valami titokzatos összefüggést vélt felfedezni a bolygók naptávolsága és az egymásba helyezett öt szabályos test méretei közt.
  • l Prodromus dissertationum cosmographicarum, continens mysterium cosmographicum, de admirabili proportione orbium coelestium, deque causis coelorum numeri, magnitudinis, motuumque periodicorum genuinis & propriis, demonstratum, per quinque regularia corpora geometrica, a M. Ioanne Keplero… Tubingae: excudebat Georgius Gruppenbachius, 1596. caput xiii. 82–83. (Kepler Múzeum)

Kepler azt a feladatot tűzte maga elé, hogy az égi jelenségeket hipotézis nélkül fogja megmagyarázni. De mindjárt tovább is ment: nemcsak meg akarta ismerni a tényleges mozgások törvényeit, hanem kereste a világ épületének belső szükségességét. Isten gondolatait akarta kitalálói, azokat a gondolatokat, amelyeket a világ teremtésénél alkalmazott,6 írja többszörösen leveleiben. Így szövődik össze lelkében a vallásos hit, a metafizika és a szigorú induktív kutatás.

  • 6 Az ember tragédiája I. szín:

    Lucifer
    Az ember ezt, ha egykor ellesi,
    Vegykonyhájában szintén megteszi.

Éppen ellenkezőleg járt el mint a teológusok. Nála a mindenség, a természet a Bibliával összefért. Így ír Mariusnak:

A szentírásból akarod bebizonyítani, hogy a Föld áll? Én pedig azt mondom: ez az állítás a szent könyv meggyalázása, mert az nem foglalkozik fizikai vizsgálatokkal, hanem megmutatja, hogyan tiszteljük az Istent, és hogyan javítsuk meg szívünket. A teológiában uralkodhat a tekintély, de a filozófiában csak okok uralkodhatnak. Szent nekem Lactantius, aki a Föld gömb alakját tagadta; szent nekem Augustinus, aki azt megengedte, de az antipodesekm tanát elvetette; szent nekem az újabb egyház tanítása, amely a Föld kicsiny voltával kibékül, de mozgása ellen tiltakozik: de szentebb előttem az igazság, mikor én minden az egyház iránt érzett tiszteletem dacára bebizonyítom, hogy a Föld gömbölyű, hogy antipodesek vannak rajta, hogy az kis pontocska a világűrben és a csillagok között mozog.

Mikor Maestlinus azt írta Keplernek, hogy a tübingeni teológusok megbotránkoznak a Prodromus tanításán, Kepler azt írta vissza: „a szentírás őrei szúnyogból elefántot csinálnak”.7

  • mantipodusgörög elemekből, földrajz a földgömbnek pontosan az ellenkező oldala
  • 7 Az ember tragédiája VII. szín:

    Ádám
    Ki szúnyog ellen oly fegyvert ragad,
    Melyet medve ellen vinni hősiesség, Bolond.

    Lucifer
    De hátha ók a szúnyogot
    Medvének nézik. Nincs-e rá joguk?

A Világ harmóniája című munkájában, amely a róla elnevezett harmadik törvényt és felfedezésének körülményeit tartalmazza, így ír:

Amit 22 évvel ezelőtt sejtettem, amit feladatul tűztem ki magamnak, amiért életem javarészét csillagászati tanulmányoknak szenteltem, azt végre a nagy isten segítségével, aki engem lelkesített, aki bennem erős tetterőt keltett, aki életemet és szellemem erejét megtartotta, a napvilágra hoztam, hogy az egész természetben s az égi jelenségekben harmónia van. Hátra van még, hogy szememet és kezemet ég felé emeljem és alázatosan szólítsam a világosság urát. Köszönöm néked teremtőm és uram, aki a természet világosságával a kegyelem világosságát bennem felkeltetted, köszönöm neked, hogy a teremtéssel engem megörvendeztettél és hogy kezeid alkotásán gyönyörködni engedtél. Lásd, íme befejeztem a nagy művet, kihasználva erőimet, amelyeket te adtál, műved dicsőségét megmutattam az embernek. Ha én kicsiny és bűnös ember bölcsességedhez nem méltót írtam, világosítsd fel elmémet, hogy kijavíthassam. Ha saját dicsőségemet kerestem, amikor a te műveidnek dicsőségén dolgoztam, bocsásd meg nékem kegyesen.8

  • 8 Az ember tragédiája XV. szín:

    Angyalok kara
    Ámde útad felségében
    Ne vakítson el a képzet,
    Hogy, a mit téssz, azt az Isten
    Dicsőségére te végzed,
    És ő épen rád szorulna
    Mint végzése eszközére:
    Sőt te nyertél tőle díszt, ha
    Engedi, hogy tégy helyette.

III.

A tudományos munkásság Keplernél valóságos lelki szükséglet. Olyan ő, mint a költő, aki, ha fájdalom és csapás éri, a költészethez menekül s ott keres és talál vigasztalást. Mikor barátai unszolják, fejezze már be a Rudolf-féle táblázatokat, amelyekre oly nagy szükség van, így felel:

Kérlek, barátaim, ne ítéljetek örökös számolgatásra, hanem engedjetek időt filozófiai spekulációkra, egyetlen örömömre.

Egyik levelében ezt mondja:

Könyvemnek megírása nekem több gondot adott, mint annak elolvasása adni fog; de én ebből a munkámból több örömet is merítettem, mint valamennyi olvasóm együttvéve.

Kislányának halála után is a Világ harmóniája című munkája megírásában talált vigasztalást.

Mindezek s általában egész élete és művei mutatják, hogy Kepler igazi költői lélek. Nála a legélénkebb fantázia a legvilágosabb matematikai szemlélettel egyesült.

Az igazi tudósok mindig poéta lelkek, kikben van „látóképesség”. Látóképessége oly dolgoknak, melyeket a közönséges szem meg nem lát. Ez a látóképesség erős meggyőződésekkel és naivságokkal van párosulva. Nem az a költő, ki mértékre szabja sorait. Van magasabb költészet is, melynek meghatározása nehéz. Talán az eszmék és gondolatok harmóniája a lélekkel és a világgal. Ha ilyenforma költészetet keresünk, akkor az igazi tudós munkájában több költészetet találunk, mint akárhány költőében, viszont az igazi költő műveiben több igazság van, mint akárhány tudóséban.

Kepler művei tele vannak költészettel. Formai tekintetben is nagyon szép költői munkája a Holdálom (Somnium, vei Astronomia lunaris). Némelyek misztikus műnek tekintik, mások azt mondják, hogy korának szatírája. Berneggerhez írott levelében ez van:

Hát nem felséges dolog, ha korunk ciklopsz (egyoldalú) erkölcseit élénk színekkel festjük, de elővigyázatból a Földet elhagyjuk és a Holdba költözünk át?

Ez az első munka, amely formát ád a felfelé vonzódás általános nagy emberi érzésének, amelyről Faust is oly szépen elmélkedik húsvét reggelén s amely érzelmet Kepler is oly sokszor megpendít műveiben:

aki itt lent az emberi dolgok gyarlóságát belátta, az a földtől az ég felé fog törekedni;

vagy más helyen:

Szerencsések, akiknek ezt látni először volt megengedve, akik először mentek ég felé, oh szerencsés lelkek!9

  • 9 Az ember tragédiája XIII. szín:

    Ádám
    őrjöngő roptunk, mondd, hová vezet?

    Lucifer
    Hát nem vágytál-e, menten a salaktól,
    Magas körökbe.

Kepler nagy költői érzékkel a Hold és a Föld árnyékából építi a hidat a végtelenségbe, és ezen megy fel a Holdba, ahonnét megmutatja nekünk az égi jelenségeket, ahogy azoknak Kopernikusz rendszere szerint látszaniok kell. Külön kiemeli azt a helyet, ahol a Föld vonzása megszűnik (illetőleg pontosabban, egyenlő lesz a Hold vonzásával), Keplernek a vonzási erőről már egész határozott képzete volt, bár csak Newton fogalmazta azt meg később.10

  • 10 Az ember tragédiájában is Ádám ki akar szakadni a Föld vonzási köréből a XIII. színben, de nem tud.

Kozmológiai nézetei hasonlókép poétikusak. Eszerint az egész természetet egy lélek hatja át s minden egyes világtestnek megvan a maga külön szelleme. A fény és a meleg a Nap lelkének megnyilatkozása. A Földnek is megvan a maga szelleme, ennek megnyilatkozásai: a Föld saját belső melege, a magnetikus és meteorológiai jelenségek, a talaj nedvessége és a folyók, a földrengések stb.11

  • 11 Az ember tragédiája III. színben Lucifer megmutatja Ádámnak a melegséget, amely életet visz a jegek hónába (mi áradat buzog fel stb.), a delejt (hát e két lángfolyam, mely zúgva fut mellettem el stb.), a földrengést (alattam ing a föld stb.) és végre magát a Föld szellemét, aki azt mondja, hogyha az ember keresi őt, megtalálja: Elrészletezve vízben, fellegekben, ligetben, mindenütt, hová benéz erős vágyakkal és emelt kebellel.

Igazi költői lélekre vall továbbá az a mély humor, amely nála megnyilatkozik. Ő korának legfelvilágosodottabb embere, kénytélen asztrológiai jóslásokat adni, hogy éhen ne haljon. Lelkének ezt az állapotát tünteti fel az asztrológiáról adott következő nézete:

Es ist wol diese Astrologia ein närrisches Töchterlin… aber lieber Gott wo wolt jhr Mutter die hochvernünfftige Astronomia bleiben wann sie diese jhre närrische Tochter nit hette […]. Vnd seynd sonsten der Mathematicorum salaria so seltzam vnd so gering daß die Mutter gewißlich Hunger leyden müste wann die Tochter nichts erwürbe.n

A világ annyira bolond, hogy az öreg eszes mamát, az asztronómiát, csak leányának, az asztrológiának csalafintaságával lehet neki bebeszélni és belehazudni, s mert a matematikusok fizetése oly ritka s csekély, hogy az anya bizonyosan éhen halna, ha leánya nem keresne semmit sem.

Révai lexikon
  • n J. Kepler: Tertius interveniens. J. Kepler, Gesammelte Werke. Bd. 4. hg. von M. Caspar und F. Hammer. München 1941, S. 161. [A harmadik közbenjárása, 1610]

Mikor a róla elnevezett mozgási törvényeket kereste, rengeteg sok sikertelen próbálgatást kellett végeznie. Az igazság fénye néha felcsillant, de azután ismét eltűnt. Ekkor mondja:

Malo me Galathea petit, lasciva puella,
Et fugit ad salicem, et se cupit ante videri.

Vergilius: Ecologues 3.64–65

Csintalan egy almát dob rám Galatéa, e csitri,
Majd a füzesbe fut, ám hogy előbb vegyem észre, kivánja.o

Vergilius: Harmadik ekloga 64–65. sor; Lakatos István fordítása

Joggal alkalmazom Vergilius ezen versét a természetre, mert minél jobban közeledünk hozzá, annál pajzánabb játékot űz velünk s amikor már szinte elérni véljük, új utat talál a megszökésre és mégis mindig tovább csalogat, mintha tévedéseinken nevetne”.12

  • oVergilius összes művei.
  • 12Nem hagyhatom említés nélkül, hogy Poincaré a nagyhírű francia fizikus és filozófus a Tudomány értéke című munkájában a következőket mondja: „Az igazság magához húz bennünket, de mégis szökik előlünk; nem áll meg soha; ha azt hisszük, hogy már elértük, vesszük csak észre, hogy még mindig tovább kell menni. Aki az igazságot keresi, arra van átkozva, hogy a nyugalmat soha meg ne lelje.”

Kutatásait a Rudolf császárhoz intézett előszavában (Astronomia nova) úgy írja le, mint Marssal való háborúját. Mindenekelőtt dicsérendő Tycho vezér kitartása, aki 20 évi éjjeli őrálláson az ellenség minden szokását kikutatta, harci kedvét megfigyelte, terveit felfedezte. Így azután ő már bátrabban ment az ütközetbe.” Az első próbálgatás nem sikerült.

Mialatt így örvendeztem Mars feletti győzelmemen és számára, mint hadi fogoly számára a táblázatok börtönét és az egyenletek béklyóit készítgettem: kitűnt, hogy a diadalmi mámor korai volt. Az átkozott fogoly az egyenletek láncait szétmorzsolta és a táblázatok börtönéből kitört. De a háború újból megkezdődött. Nyugvás nélkül követtem az ellenséget minden bujkálásában, míg végre, mikor már sehogy sem tudott menekülni, jelét adta békére való hajlandóságának, legyőzöttnek jelentette ki magát és engedte magát megkötözni. Csak arra kérem Felségedet: adjon parancsot kincstartóinak, hogy a háború »nervus«-árólp gondoskodjanak és új összeget juttassanak nekem a hadsereg felállítására, hogy összes rokonait, apját Jupitert, nagyapját Saturnust, testvéreit Venust és a többit is mind bekeríthessem.

  • pnervuslatin itt kötél (rabszíj)

Műveiben és leveleiben sok mély poézisű mondás van elszórva. Egy párat mutatóul:

Az emberi dölyf oly nagy, hogy senki sem hiszi magáról, hogy tévedhet.

A holnapi nap sincs az ember hatalmában.

Minden szellemi élesség, első lépésben csupa balgaság. És e balgaság megfog füleinknél fogva és elvezet ahhoz a keresztúthoz, amely a filozófiához visz.

A néptömeg gonosz bestia, sokfejű szörnyeteg.

Leggyakoribb emléksora:

O curas hominum, o quantum est in rebus inane.

[Oh emberi gondok, mennyi hiábavalóság van minden mi dolgunkban.]

IV.

Lehetetlen nem éreznünk a tragikus mozzanatokat Kepler életében. Aki a hit lényegét felismerte s élete munkásságát isten dicsőségének kimutatására szentelte, az vallása miatt üldöztetésben részesül. S aki vallásos hitéhez való törhetetlen ragaszkodása miatt a kemény üldözéseket végigszenvedi, azt hitsorsosai heretikusnak tartják s exkommunikálják. Korának egyik legnagyobb szelleme, jobb meggyőződése ellenére kénytelen jóslatokat árulni, hogy éhen ne haljon, pedig a császár is barátja. Korának legfelvilágosodottabb embere kénytelen édesanyját védeni a legsötétebb babonaság vádja: a boszorkányság ellen. És végül: aki a nagy mindenség harmóniáját felfedezte, gyermekkorától halála napjáig ide-oda hányatik. Hát nem tragikum ez?

Kepler tragikuma a kiváló ember tragikuma, kit kora meg nem ért, nem méltányol; az ideális ember tragikuma, akit a hétköznapi élet reális követelményei fojtogatnak; a tisztességes becsületes ember tragikuma, aki nem számol az önző emberek törekvéseivel. Kepler mindent igazán hisz, képmutatásra nem képes, mindent becsületesen és tisztességesen akar, mások romlására nem törekszik. Ezért kell szenvednie. Szóval Kepler tragikuma „az ember” tragikuma, ha ezt a szót az ő nemes értelmében használjuk.

Célom volt a történeti Kepler életét és egyéniségét megismertetni, mert ez önmagában is olyan cél, amely megérdemli a fáradságot. Ha sikerült, akkor elértem mellékcélomat is. Az olvasónak kell éreznie, hogy Kepler életének és egyéniségének ismerete oly mély hatást gyakorolt Madách lelkére, amelynek nemcsak a Kepler-féle jelenetekben, hanem Az ember tragédiája egyéb helyein is megvan a nyoma. Mindenekelőtt kétségtelennek látszik, hogy a Tankréd-jelenetet Kepler élete inspirálta. Végigrészletezhetnék ezenkívül más gondolatokat és felfogásokat is, amelyekre már részben a jegyzetekkel is ráutaltam. Nem teszem. Egyes gondolatok egyezése a véletlen műve is lehet, nem bizonyít tehát semmit. Az összhatást nézem. Bennem Kepler élete hasonló hangulatokat vált ki, mint Az ember tragédiája.

Kármánq szerint Az ember tragédiája theodicear; a költemény igaz értelme az Úr szentséges akaratának igazolása erkölcsi kétségeinkkel szemben. Fentebbi fejtegetéseinkben láttuk, hogy ugyanez volt Kepler elve is. Ő a világ teremtésében, a nagy mindenség harmóniájában kereste az Isten gondolatait, Madách az emberi nem rendeltetésében, a történet lefolyásában keresi az isteni akarat megnyilatkozását. Ahogy Kepler szerint e világ nem vakon működő erők eredménye, hanem az isten akarata, gondolata és eszméje szerint kialakult harmónia, azonosképpen Madáchnál az egyes történeti jelenetek egy magasabb harmónia szerint szövődnek egymásba. Minden az egészhez van viszonyítva, minden az Úr akarata szerint folyik le. Ahogy Kepler kimutatta, hogy az Isten mily törvényekkel biztosította a mindenség örök fennmaradását és harmóniáját, azonosképpen Madách is megmutatja, hogy az Isten milyen módon biztosítja a nagyság és erény fogalmaival a történet harmóniáját.

Kétségtelen, hogy Madách mélyen és behatóan tanulmányozta Keplert.

  • qItt feltehetően a következő cikkre utal Mikola: Kármán Mór: Az ember tragédiája: elemző tanulmány. Budapesti Szemle CXXIV. kötet, 1905, 57–115. p.
  • rtheodicaeagörög elemekből, vallás isten tökéletességét és mindenhatóságát a világon meglevő bajokkal és nyomorúsággal összeegyeztetni igyekvő teológiai mű

Források:

  1. Ludwig von Breitschwert: Johann Keplers Leben und Wirken. Stuttgart, 1831.
  2. Johannes Keppler, Sein Leben und seine wissenschaftliche Bedeutung. Berlin, 1856. (Szerző megnevezése nélkül. Kétségtelenül megállapítható, hogy ez a könyv Breitschwert megelőző művének kibővítése és átdolgozása.)
  3. Johannis Kepleri Opera Omnia. Vols. VIII. edidit Dr. Ch. Frisch. Francofurti a. M. et Erlangae, 1858–1871.
Néhány oldal Kepler Mysterium Cosmographicumából
A Prodromus címoldala
Kepler idézett verse a Prodromusban
Szerző

Mikola Sándor (1871–1945) fizikus, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fizikusként a dielektrikumok polarizálásával foglalkozott, nevéhez fűződik a Mikola-cső megalkotása. Tanárként szerepe jelentős, több nemzetközi hírű tudós, így Wigner Jenő és Neumann János is tanítványai voltak. Jelentős tankönyvírói és módszertani munkássága is. 1928 és 1935 között a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatója volt.

Forrás

Emlékkönyv Beöthy Zsolt születésének hatvanadik fordulójára. Írták tanítványai, barátai, tisztelői. Budapest: Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.T. nyomása, 1908. 375–390. p.

Lásd még
  • Das Kepler Museum
  • Haltenberger Mihály: Természettudományi gondolatok Madách Ember Tragédiájában. Miskolci gimnáziumi értesítő 1912.
  • Hoitsy Pál: Madách mint csillagász. Fővárosi Lapok 1879. II. 255. sz. 1080. p. [Hoitsy Pál (domályosi), bölcseleti doktor, országgyűlési képviselő (*1850)]
  • Morvay Győző: Az ember tragédiája és a koponyatan. Irodalomtörténet 1934. 80. p.
  • Tolnai Vilmos: Madách Ember tragédiájához. Irodalomtörténet 1914. 408. p. A szerző a falanszterjelenetben előforduló „alumin” szót az 1850-es évek sajtóvisszhangjának tulajdonítja, ahol sok alkalommal vitatják az alumínium nagyban való előállítását.