A végtelenig és tovább

A matematika a kortárs művészetben
Najmányi László
matematika, kortárs művészet
szóelválasztás

1979 őszén, budapesti rokona tanácsára Párizsban meglátogattam egy magát műgyűjtőnek nevező gazdag magyart, remélve, hogy megvásárol néhány művemet, így ki tudom fizetni lakbérhátralékomat. Akkoriban a történelem geometriája és matematikája foglalkoztatott, a politikai és vallási szimbólumok belső és egymáshoz viszonyított arányai, illetve a legprominensebb szimbólumok egymásra halmozásával keletkező formák és jelentésrendszerek. A körülbelül ezer évvel ezelőtt, 120 évig épült Chartres-i katedrális, a szürrealisták kedvenc épülete terveit tanulmányoztam, amelyeket a Biblia szavainak a matematika és geometria nyelvére történő fordítása segítségével vázoltak fel a régi építészek, köztük Geoffroy de Lèves.

Rajzaim, festményeim a kutatott témának megfelelően geometrikusak voltak, leginkább az építészeti rajzokhoz hasonlítottak. Meglátva őket a műgyűjtő arcán mérhetetlen undor jelent meg. Visszagyűrve műveimet a mappába elkezdett kioktatni a művészet lényegéről. „Tudja mi a művészet? Azt hiszem nem. Hát én most megmondom magának. Van nekem egy művészbarátom, a Jóska, az a csizmája sarkával rajzol Madonnákat a kisdeddel a porba. Hát az a művészet, nem az, amit maga csinál.” Műveim eladása tehát nem sikerült, a lakbérhátralékot nem tudtam kifizetni, ki is lakoltattak albérletemből, nem először és nem is utoljára. Még az sem vígasztalt, hogy néhány hét múlva megtudtam, a műgyűjtő franciául dacból és magyar nemzeti büszkeségből megtanulni nem hajlandó felesége a férje pénzéből ágyat vetett magának nappali szobájuk kandallója előtt, benzinnel lelocsolta, ráfeküdt és meggyújtotta maga alatt a bankjegyeket. Égési sebeibe belehalt.

A New York állam Suffolk megyéjében, Long Island északi partján fekvő Huntington városka Heckscher Művészeti Múzeuma To Infinity and Beyond: Mathematics in Contemporary Art című kiállításán matematika, geometria, statisztikák, számrendszerek, számítógépes kódok és kapcsolódó tudományágak által inspirált, kortárs és modern műalkotásokat láthatunk. Ahogy Leonardót foglalkoztatták a struktúrák és az arányok, úgy kísérleteztek az absztrakt festők, minimalisták, konceptualisták az elmúlt évszázad során az alkotás aktusának matematikai formulára, vagy precíz szabályokra való redukálásában rejlő lehetőségekkel. A kiállítás a múzeum négy galériájából kettőt foglal el, és főleg az utóbbi fél évszázad számok inspirálta műveire fókuszál. Körülbelül ötven művész alkotásait láthatjuk, mozgalmas, életteli elrendezésben, festményeket, szobrokat, rajzokat és egy igen érdekes munkát, Polly Motley táncosnő matematikai formula szerint koreografált táncát bemutató videofelvételt. A kiállított művek közül talán a legemlékezetesebbek Richard Anuszkiewicz Temple of Ochre című, egyszerű formákból komponált, hipnotikus op art műve; Sol Le Witt Square No. 4 című, építőjátékhoz hasonló, apró, fehér kockákból konstruált modul-struktúrája; a becsapós geometria nagymestere, M. C. Escher Waterfall című képe, amelyen egy toronyból induló vízesés csatornákból csatornákba ömlő vize látszólag felfelé folyik és Alfred Jensen színes négyszögekben, labirintusszerűen elrendezett számokat ábrázoló, változatos textúrákkal operáló festményei.

Heckscher Museum of Art, Huntington

2008. június 24.

Rosamond Purcell · Dobókockák · 2003 · c-print · A művész tulajdona
Sugimoto Hiroshi · Matematikai forma: 0009-es felület · 2004 · fotó · az SHP Fine Art, New York tulajdona
Mel Bochner · Elmélkedés Püthagorasz tételéről · 1972 · gesztenyék, padló
Mel Bochner · Püthagorasz tétele · 1997 · fametszet, merített papíron · 22 × 17,5 hüvelyk
Grace DeGennaro · Teljesség/Telítettség · 2007 · olaj, vászon · 26 × 16 hüvelyk
Richard Anuszkiewicz · Négy × Négy × Négy · 1990 · szitanyomat · 1220 × 1220 mm
Richard Anuszkiewicz · Színtelített rombusz · 1968 · színes Screenprint papír · 15 × 15 hüvelyk

Függelék

A páratlan képeken (1, 2, …) Sugimoto Hiroshi iskolai gipsz felület-modellekről készült művészi fotói láthatók. A páros képek ezen geometriai felületek a Mathematica programmal előállított képét mutatják be. További részletek (például a matematikai háttér) a forrásul szolgáló Harvard University honlapján találhatók.

Forrás