Képek Poloniusnak

Orosz István retrospektív kiállítása az Ernst Múzeumban
2006. augusztus 16–szeptember 17.
matematika, geometria, paradoxon, képzőművészet, grafika, Orosz István, Arcimboldo, Escher, Magritte
szóelválasztás

…soha sincs valóban közvetlen kapcsolatunk a bennünket körülvevő világgal. Mindnyájan a saját agyunk szülte világmodellekben élünk és dolgozunk.

Marvin Minsky

Orosz István az 1970-es évek vége óta kiállító művész. A képzőművészet több területét is aktívan műveli: autonóm és sokszorosított grafikát (elsősorban rézkarcot és illusztrációkat) készít, alkalmazott grafikát (plakátot) tervez, fest, háromdimenziós tárgyakat és installációkat (főleg tükrös és perspektivikus anamorfózisokat) alkot, és animációs filmjeiről is ismert. A külföldön is számon tartott magyar művésznek jelentős önálló kiállítása volt több országban: 1997-ben a görögországi Thessalonikiben, az Aristotelian University kiállítótermében, 1998-ban a pennsylvaniai Bethlehem egyetemén lévő Payne Galleryben, 2000-ben a svédországi Silkeborgban, a Kunst Centerben és 2002-ben Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Galériában. Orosz István az egyetlen magyar művész, akinek alkotása az újrarendezett londoni Tate Modern gyűjteményében szerepel.

Munkásságának fontos területe a képzőművészeti tárlatokhoz, filmekhez és színházi előadásokhoz készülő plakátok tervezése. Anamorfózisaival érzékeink befolyásolását kísérli meg. Jelrendszerében az abszolútum képi megjelenítésével szembesül a néző az egymásba kapcsolódó végtelen terek, az abszurd struktúrák, a végeláthatatlan labirintusok, a jelentésteli hiányok megjelenítése révén. A formák átváltozásával hozza zavarba a nézőt. Közvetlen forrásai Arcimboldo, Escher, Magritte alkotásai.

A pontosan kiszámoltnak tetsző álperspektívák és látvány-illúziók gyakran vezetik el a nézőt az emberi létezés viszonylagosságának megsejtéséhez, a valóság észlelésének racionális határához. A néző ugyanolyan fontos szerepet tölt be Orosz István műveinek életre keltésében, mint maga a művész. A véleményalkotás első lépcsőfoka maga a szem. Orosz az érzékelésnek már ezen a szintjén kétségbe vonja a tudatunkhoz eljutó információt, így az általunk alkotott vélemény hitelességét is.

Az Ernst Múzeum tárlata a kiállítási tér adottságai folytán alkalmas arra, hogy némileg elkülönítve, mégis egymással összefüggésben mutassa be Orosz munkásságának különböző területeit.

A kiállításra sok képpel illusztrált katalógus készül, amelyben zömmel Orosz István írásait olvashatják az érdeklődők.

Kedvelt eszköze a tükör. Tükrökből épített rendszere új, meglepő térélményt nyújt. Tükröződés, visszatükröződés, torzítás, dimenzióváltás, a valóság milliónyi csilláma az összetört tükörszilánkokban. Egész. Rész. Végül a NYOM!

Hisz minden tükör megőrzi minden arc nyomát, mely megfürdött fényeiben.

Alice Csodaországban! Emlékezzünk csak!

A kiállítás ezt az élményt egy külön teremben nyújtja Önöknek.

Ernst Múzeum · 1065 Budapest, Nagymező u. 8. · Telefon: 341 6410 · E-mail: ernst@ernstmuzeum.hu
Fal (heliogravure)
A Fal V., 2008
A Fal IV., 2008
Kinn is vagyok, benn is vagyok
Forrás

Az Ernst Múzeum elektronikus sajtóanyaga.