A filozófusok és a gépek

Paolo Rossi
Részlet
fizika, csillagászat, filozófia, világkép
szóelválasztás

A régiek által felfedezett „igazságok” korlátozottságának feltárulásában nem csekély szerepe volt az új csillagászatnak is. Azzal, hogy mérhetetlenül kitágította a világegyetem határait, sőt néhány esetben egyenesen a végtelen világegyetem állításáig jutott el, olyan érzetet keltett, hogy vége minden, a világűrről való hagyományos elképzelésnek11 vagy felfogásnak. Ahogy John Donne írta 1611-ben:12

And new philosophy calls all in doubt,
The element of fire is quite put out,
The sun is lost, and th’earth, and no man’s wit
Can well direct him where to look for it.
And freely men confess that this world’s spent,
When in the planets and the firmament
They seek so many new; they see that this
Is crumbled out again to his atomies.
’Tis all in pieces, all coherence gone,
All just supply, and all relation;

…az új bölcseletnek nincs, mi szent,
A Tűz Eleme feledésbe ment;
Nincs többé Nap, se Föld, és nincsen ész,
Eligazodni mely elég merész.
És nyíltan hangoztaják: e világ
Idejét múlta, most az új csodát
A Bolygókban s az Égen keresik;
Ám ez Atomjaira szétesik.
Nincs összetartozás, minden széthull bizony;
Nincs ép arány, s a dolgokban Viszony.

Nádasdy Ádám fordítása

„Észreveszük, hogy nem tudunk semmit, ami ne volna vagy ne lehetne vitatható” – állapítja meg 1657-ben Pierre Borel az új csillagászati felfedezéseknek szentelt kötetében […]14

  • 11Erről a válságról: E. M. W. Tillyard: The Elizabethan World Picture. London 1943.; V. Harris: All coherence gone. Chicago 1949.; M. H. Nicolson: The Breaking of the Circle. Evanston 1950.; A. Koyré: From the closed World to the Infinite Universe. Baltimore 1957. 28. p.-től.
  • 12 J. Donne: Anatomy of the World, First Anniversary (1611) Ed. Nonesuch Press, 202. p.
  • 14Számos kijelentést gyűjt össze „a világ elöregedéséről” H. Haydn: The Counter-Renaissance. New York 1960. 525–544. p. Mersenne Rivet-hez szóló levelét részben közli R. Lenoble: Mersenne et la naissance du mécanisme. Párizs 1943. 342. p.

Tudatossá vált tehát a tudományban végbemenő nagyszabású fordulat, amely a lelkekből ujjongást és lelkesedést váltott ki, vagy még gyakrabban megdöbbenést és elbizonytalanodást – ugyanúgy, ahogyan tudatossá vált az a több oldalról jelentkező szülséglet is, amely egy új, a földrajzi világ és a csillagászati világegyetem megváltozott dimenzióinak megfelelő tudományt követelt. A XVII. század folyamán kiadott tudományos könyvek címében százával fordult elő a novus15 kifejezés. Nem egyszerűen irodalmi formula volt ez, hanem hangsúlyosan jelezte egy olyan kor igényeit, aggodalmait és elégedetlenségét, amely észrevette az ember hagyományos műveltségének elégtelenségét:

Oui, mais on parle en l'air, et n'est rien la science
Au jour d'huy que des mots, sans que l'expérience
Qui la doit esclairer de près comme son jour
Ait l'honneur seulement de la suivre à son tour:
De Grec et de Latin, mais point de connaissance
On nous munit la teste en notre adolescence.

Ám híg e sok beszéd, s a tudomány sem más
Manapság, mint szavak; míg a tapasztalás –
Közelről ez tudna rá fényt deríteni –
Még tisztes távolságból sem követheti.
Az iskola, hová ma járnak fiaink,
Nem ád igaz tudást, csak görögöt s latint.16

Nádasdy Ádám fordítása
  • 15Bőséges felsorolását lásd L. Thorndike: Newness and Novelty in Seventeenth-Century Science. „Roots of Scientific Thought.” 443–457. p.
  • 16 Perrot de la Salle: Le mystére des asnes. Lyon, Aubry 1599. 3–4. p. Lásd még A. M. Schmidt: La poésie scientifique au seizième siècle. Párizs 1938. 311. p.-től.
Paolo Rossi
(*1923)
olasz filozófus
képforrás
Jegyzet

A mű eredeti címe: I filosofi e le macchine 1400–1700

Forrás

Paolo Rossi: A filozófusok és a gépek. Fordította Kepes Judit. Lektorálta Rozsnyai Ervin és Vekerdi László. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1975. 77–79. p.