Tudomány, fantasztikum, utópia

science fiction, sci-fi, tudomány, fantasztikum, utópia

Egy kedves segítőm, a következő szavak kíséretében nyomta kezembe a Tudományos-fantasztikus, illetve utópisztikus fantasztikus művek bibliográfiáját: – Nézze meg, hátha talál benne valami érdekeset. Belekukkantottam. A gyűjtés szempontjait Kuczka Péter foglalja össze a kötethez írt előszavában:

Beszéltem az első kiadás előszavában a science fiction definiálásának, meghatározásának nehézségeiről, megemlítve a korábban használatos elnevezéseket és azokat a formákat, amelyekben a sci-fi témák, ötletek, gondolatok az irodalom történetének során megjelentek. Említettem, hogy a néha nagyon nehéz eldönteni egy-egy mű besorolását, főleg a korábbi írásoknál, amelyekben a különböző műfajok és szemléletek még keveredtek, vagy egymás mellett voltak. A helyzet azóta kissé megváltozott. Igaz, hogy az elmélet még most sem adja meg a sci-fi tökéletes és mindenben kielégítő definícióját, mégis, a gyakorlat elég segítséget adott ahhoz, hogy a korábbihoz képest kisebb kockázattal eldönthessük egy-egy regény vagy novella hovatartozását. Ennek köszönhető, hogy bibliográfiánkból kihagytunk számos olyan művet, amely az első kiadásban szerepelt, egyszerűen azért, mert kiderült róluk, hogy nem tartoznak szorosabb értelemben vett tudományos-fantasztikus irodalomhoz és helyük inkább a kalandos, vagy tisztán fantasztikus irodalom bibliográfiájában volna.

Nem akarom ezzel azt mondani, hogy bibliográfiánk minden tételéért vállaljuk a felelősséget, hiszen ez azért is lehetetlen, mert vannak könyvek, amelyekhez hozzá tudtunk férni, vannak munkák, amelyekről csak a szekundér-irodalomból vettünk tudomást. Mégis szeretném leszögezni, hogy néhány bizonytalan esetben még a vitát, vagy bírálatot is vállaltuk és felvettünk olyan műveket, amelyeket esetleg mások nem sorolnának a tudományos-fantasztikus irodalomhoz. Így kellett tennünk azért is, mert még mindig »nem akartuk, nem is tudtuk volna ebben a bibliográfiában a definiálás problémáját megoldani«.

Az értékelést illetően szeretném megismételni, amit az előző kiadás előszavában már elmondtam. Egy bibliográfiának, amely elsősorban a tudományos kutatást szolgálja és segíti, nem lehet feladata az egyes művek és írók értékelése. Természetes tehát, hogy ebben a kötetben nagyon különböző művészi, eszmei, társadalmi értékű és érdekű munkák kerültek egymás mellé, az olcsó ponyvát, vagy a könnyű szórakoztató regényt ugyanúgy felvettük, mint a nagy írók maradandó műveit. Értékelésük az irodalomtörténetre és az esztétikára tartozik.

Némi böngészés után arra gondoltam, hogy érdemes lenne egy szubjektív válogatásban bemutatni, a kötetben szereplő klasszikus „megcsapottakat” és „nyomhagyókat”, akik hosszabb-rövidebb kirándulásokat tettek vagy éppen átmenekültek a fantasztikum világába. Az alábbi listában tehát nem szerepelnek olyan klasszikusnak számító sci-fi írók, mint Lem, Asimov stb., OLD BOY-ról (alias Tábori Kornél) nem is beszélve, akinek Hat tudós és egy lány kalandjai alcímű ifjúsági regénye (594. tétel) inkább egy pornófilm irodalmi alapanyagára emlékeztet, semmint egy neves író kalandozására a tudományos fantasztikus irodalom műfajában. Ezzel szemben fellelhető pl. Karinthy, Gogol, Poe, Csáth Géza, továbbá a másik partról pl. Hoyle, Szilárd Leó, Szathmári Sándor, Martin Gardner. Miután az alábbi felsorolás nem valódi bibliográfia, ezért nem operáltam különféle zárójelekkel, a neveket a ma szokásos írásmódhoz igazítottam, és három alapadattal (születés és halál dátuma; foglalkozás) kiegészítettem. A gyűjteményes köteteket kiemeltem, az egy szerzőhöz tartozó különböző kategóriájú tételeket (regény, elbeszélés, vers) összevontam, majd a két fő kategóriát (megcsapottak, nyomhagyók) szétválasztottam. Adós maradtam viszont számos tétel naprakész állapotra hozásával (az anyaggyűjtést 1977 végén zárták le).

A szerkesztő

szóelválasztás

ABE Kóbó (1924–): japán író.


A negyedik jégkorszak. Tudományos fantasztikus regény. Fordította Karig Sára. Budapest: Kozmosz Könyvek, 1969.


APULEIUS, Lucius (125 k.–180 k.): római regényíró.


Az aranyszamár. Regény. Fordította: Révay József. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1963.


ARISZTOPHANÉSZ (Kr.e. 450–385): görög komédiaíró.


A Nőuralom. Utópisztikus vígjáték. Fordította Arany János. Arisztophanész vígjátékai. 713–783. p.


ASZLÁNYI Károly (1908–1938): író, újságíró.


Özöngáz. Regény. Budapest: Nova, 1936.


BABITS Mihály (1883–1941): költő, író, műfordító, esszéista.


Elza pilóta vagy a tökéletes táradalom. Regény. Budapest: Nyugat, é.n.

A gólyakalifa. Regény. Budapest: Magyar Helikon, 1964.

Két fantázia. 1. Kristóf és a darazsak. 2. A „kutya”. – –: Novellák. 281–288. p.

Novella az emberi husról és csontról. Éjfél. 10–19. p.


BACON, Francis (1561–1626): angol filozófus, államférfi.


Novum orgánum. Új Atlantisz. Utópisztikus regény. Fordította Csatlós János, Sarkady János. Budapest: Művelt Nép, 1954.


BALZAC, Honoré de (1799–1850): francia író.


A szamárbőr. Regény. Fordította Rónay György. Budapest: Európa, 1961.

A vádló. Elbeszélés. Fordította Grigássy Éva. Fantasztikus történetek. 37–46. p.


BARANYI Ferenc (1937–): költő.


Egy éjjel a végtelennel. Vers. Galaktika 27 (1977) – 60. p.


BUZZATI, Dino (1906–): olasz író.


A nagy képmás. Tudományos fantasztikus regény. Fordította Szabolcsi Éva. Nagyvilág 8 (1963) 9 – 1325–1378. p.

Aki meg akart gyógyulni. Elbeszélés. Fordította Ecker Ildikó. Hajtóvadászat öregekre. 80–85. p.

A Colombre. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. Hajtóvadászat öregekre. 112–113. p.

Crescendo. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. Hajtóvadászat öregekre. 242–245. p.

Az egerek. Elbeszélés. Fordította Lator László. Hajtóvadászat öregekre. 74–79. p.

Az elefántkór. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. Hajtóvadászat öregekre. 267–272. p.

Előzés. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. Hajtóvadászat öregekre. 173–178. p.

Esti mesék. Egyperces novellák. Fordította Telegdi Polgár István. Hajtóvadászat öregekre. 123–151. p.

A felvonó. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. Hajtóvadászat öregekre. 167–172. p.

Gyorsvonat. Elbeszélés. Fordította Lator László. Hajtóvadászat öregekre. 99–104. p.

Hajtóvadászat öregekre. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. Hajtóvadászat öregekre. 152–158. p.

Hét emelet. Elbeszélés. Fordította Lator László. Hajtóvadászat öregekre. 59–73. p.

A hét hírmondó. Elbeszélés. Fordította Lator László. Hajtóvadászat öregekre. 43–46. p.

Icarus. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. Hajtóvadászat öregekre. 256–261. p.

Jago. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. Hajtóvadászat öregekre. 197–204. p.

Különös öngyilkosság. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. Hajtóvadászat öregekre. 179–185. p.

A lepke. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. Hajtóvadászat öregekre. 246–250. p.

A megigézett polgár. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. Hajtóvadászat öregekre. 47–53. p.

Novellaírás kettesben. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. Hajtóvadászat öregekre. 251–255. p.

Riadalom a Scalában. Elbeszélés. Fordította Dávid Gábor. Hajtóvadászat öregekre. 5–42. p.

Senki sem fogja elhinni. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. Hajtóvadászat öregekre. 205–211. p.

A szárnyas feleség. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. Hajtóvadászat öregekre. 273–285. p.

Századunk poklait járva. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. Hajtóvadászat öregekre. 286–327. p.

Telefonsztrájk. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. Hajtóvadászat öregekre. 105–111. p.

A tojás. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. Hajtóvadászat öregekre. 159–166. p.


CAMPANELLA, Tommaso (1568–1639): itáliai bölcselő, író.


A Napállam. Részletek. Fordította Kiss Géza. Giordano Bruno – Galilei – Campanella. 104–121. p.

A Napváros. Dialógus. Vitás kérdések a legjobb köztársaságról. Fordította Sallay Géza. Budapest: Gondolat, 1959.


ČAPEK, Karel (1890–1938): cseh író, újságíró.


Harc a szalamandrákkal. Regény. Fordította Szekeres László. Budapest: Európa, 1975.

Krakatit. Regény. Fordította Hosszu Ferenc. Budapest: Európa, 1965.

Három színmű. R.U.R. Fordította Zádor András. + A fehér kór. Fordította Rubin Péter. + Az anya. Fordította Szeberényi Lehel. Budapest: Európa, 1974.


CIOLKOVSZKIJ, Konsztantyin Eduardovics (1857–1935): orosz–szovjet rakétakutató.


Séta a Holdon. Regény. Fordította Szirmai Marianne. Budapest: Móra, 1958.

Távol a Földtől. Tudományos fantasztikus történet. Fordította Meggyesi János. Budapest: Móra, 1960.


CLARKE, Arthur Charles (1917–): angol mérnök, asztronómus, író.


Holdrengés. Regény. + Bele az üstökösbe. + Éden előtt. + Út a tengerhez. Elbeszélések. Fordította Szentmihályi Szabó Péter. Budapest: Kossuth Kiadó, 1973.

2001. Ürodisszeia. Tudományos fantasztikus regény. Fordította Göncz Árpád. Budapest: Kozmosz Könyvek, 1973.

A Mars titka. Regény. Fordította Pethő Tibor. Budapest: Bibliotheca, 1957.

Az áruló orchidea. Novella. Fordította Árokszállásy Zoltán. Galaktika 20 (1976) – 37–42. p.

Biztonsági ellenőrzés. Novella. Fordította Árokszállásy Zoltán. Galaktika 14 (1975) – 87–89. p.

Bölcső az orbitán. Novella. Univerzum 1966/9 – 20–23. p.

A csillag. Novella. Fordította Borbás Mária. Alagút a világ alatt. 53–59. p.

A csillag. Novella. Fordította Borbás Mária. Új Írás 7 (1967) 9 – 63–66. p.

Csöndet kérek! Elbeszélés. Fordította Göncz Árpád. A csillagűzött szerető. 134–149. p.

Az Isten kilencmilliárd neve. Novella. Fordította Nagy Zoltán. Riadó a Naprendszerben. 57–64. p.

Ítéletnapig. Novella. Fordította Árokszállásy Zoltán. Galaktika. 20 (1976) – 29–35. p.

Ki az? Novella. Univerzum. 1965/1 – 51–54. p.

A Kutya csillagkép. Novella. Univerzum 1966/9 – 31–35. p.

Napvitorlások. Elbeszélés. Fordította Bara Sándor. Galaktika 7 (1974) – 114–124. p.

Nehéz a bennszülöttekkel. Novella. Fordította Árokszállásy Zoltán. Galaktika 15 (1975) – 11–17. p.

Nyáridő az Ikoroszon. Novella. Fordította Karig Sára. Galaktika 10 (1974) – 3–9. p.

A pacifista. Elbeszélés. Természet és Társadalom 3 (1963) 3 – 58–64. p.

A számológép bosszúja. Novella. Univerzum 1957/5 – 75–82. p.

Tollas barátunk. Novella. Univerzum 1965/1 – 69–72. p.

Tüzek a mélyben. Novella. Fordította Árokszállásy Zoltán. Galaktika 15 (1975) – 3–8. p.

A zöld ujjak. Novella. Univerzum 1964/7 – 72–75. p.


CYRANO DE BERGERAC (1619–1655): francia író.


Holdbéli utazás. Regény. Fordította Szávai Nándor. Budapest: Helikon, 1962.


CSÁTH Géza (1887–1919): író, zenekritikus, orvos.


A sebész. Novella. Ismeretlen házban. I. köt. 45–50. p.

A varázsló halála. Éjfél. 186–192. p.


DICKENS, Charles (1812–1870): angol író.


A pályaőr. Elbeszélés. Fordította Kászonyi Ágota. 21 rémes történet. 97–114. p.


DOSZTOJEVSZKIJ, Fjodor Mihajlovics (1821–1881): orosz író.


Egy nevetséges ember álma. Fantasztikus elbeszélés. Fordította Makai Imre. Elbeszélések és kisregények. 2. köt. 675–696. p.


ELIOT, George [Mary Ann EVANS] (1819–1880): angol írónő.


Lehull a fátyol. Kisregény. Fordította Vermes Magda. Különös históriák. 155–204. p.


FRANCE, Anatole (1844–1924): francia író.


A pingvinek szigete. Szatirikus regény. Fordította Bölöni György. Budapest: Európa, 1962.


GARDNER, Martin (–): angol matematikus.


A nullaoldalu professzor. Novella. Univerzum 1973/12 – 43–53. p.


GÁRDONYI Géza (1863–1922): író.


Barkó Pál. Korrajz a technika századából. Budapest: Fráter és Tsa, 1935.


GOGOL, Nyikolaj Vasziljevics (1809–1852): orosz próza- és drámaíró.


A szellemkirály. Regény. Budapest: Tolnai, 1926.

Az orr. Elbeszélés. Fordította Makai Imre. Budapest: Új Magyar Kiadó, 1955.

Wij, a szellemek fejedelme. Novella. Fordította Balázs Béla. Kísértethistóriák. 135–185. p.


GOETHE, Johann Wolfgang von (1749–1832): német költő, író.


Az énekesnő barátja. Német kivándorlók társalgásai. Novella. Fordította Balázs Béla. Kísértethistóriák. 50–62. p.


GOLDING, William Gerald (1911–): angol író.


A legyek ura. Regény. Fordította Déry Tibor. Budapest: Európa, 1963.

Az utódok. Regény. Fordította Göncz Árpád. Budapest: Egyetemi Nyomda, 1970.


HAMSUN, Knut (1859–1952): irodalmi Nobel-díjas norvég író.


Rejtelmek. Regény. Fordította Bálint Lajos. Budapest: Kultúra, 1921.


HELTAI Jenő (1871–1957): író, költő.


Mars. Elbeszélés. A gyilkos is ember. 56–58. p.


HERCZEG Ferenc (1863–1954): író, újságíró.


Báró Rébusz. Novella. Sziriusz 1919 – 22–26. p.

A jövő század novellája. Elbeszélés. Huszonhat elbeszélés. 169–179. p.

Napnyugati mesék. Elbeszélések. Budapest: Singer–Wolfner, 1899.

Sziriusz. Elbeszélés. Sziriusz 1919 – 1–22. p.


HEYM, Stefan (1913–): német író.


A huszadik század utolsó éjszakája. Elbeszélés. Fordította Marcsó Edit. Utunk 24 (1969) 37 – 12. p.


HOYLE, Fred (1915–): angol csillagász.


A fekete felhő. Fantasztikus regény. Fordította Kuczka Péter. Budapest: Gondolat, 1969.

Osszián küldetése. Tudományos fantasztikus regény. Fordította Baranyi Gyula. Életrajz és utószó: Marx György. Budapest: Kozmosz Könyvek, 1969.

– – HOYLE, Geoffrey

Űrhajók a Göncölszekéren. Tudományos fantasztikus regény. Fordította Kuczka Péter. Budapest: Gondolat, 1971.


HUGO, Victor (1802–1885): francia költő, író.


Az eltűnt város. Elbeszélő költemény. Fordította Végh György. Galaktika 14 (1975) – 72–73. p.

Világok vége. Vers. Fordította Végh György. Galaktika 5 (1975) – 30. p.


HUXLEY, Aldous Leonard (1894–1963): angol író, költő, esszéíró.


Szép új világ. Utópisztikus regény. Fordította Szinnai Tivadar. Budapest: Pantheon, 1946.


JÁNOSY István (1919–): költő, műfordító.


Két sci-fi álom. Vers. Galaktika 7 (1977) – 13. p.


JÓKAI Mór (1825–1904): író.


Egész az északi pólusig. Regény. Budapest: Révai, 1909.

A jövő század regénye. Regény. Budapest: Franklin–Révai, 1928.

Óceánia. Ahol a pénz nem isten. Tudományos-fantasztikus regény. + Tudományos-fantasztikus elbeszélések. Budapest: Kozmosz, 1974.

Félistenek bolondságai. Történelmi komédia. Budapest: Révai, 1912.

A láthatatlan seb. Elbeszélés. Fantasztikus történetek. 159–169. p.


JÓSIKA Miklós (1794–1865): regényíró.


Végnapok. Apokaliptikus novella. Regényes képletek. 4–70. p.


KAFFKA Margit (1880–1918): író.


Szent Ildefonso bálja. Novella. Éjfél. 52–73. p.


KARINTHY Frigyes (1887–1938): író, költő, kritikus, műfordító.


Kötéltánc. Regény. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1958.

Lepketánc. Fantasztikum. Budapest: Athenaeum, 1927.

Mennyei riport. Regény. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1958

Utazás Faremidóba. + Capillária. Regények. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1957.

A delejes halál. Tudományos-fantasztikus elbeszélések. Budapest: Kozmosz Könyvek, 1969.

Északi szél. Novella. Éjfél. 102–108. p.

Az ezerarcu lélek. Humoreszk. Budapest, 1916, Légrády ny.

Krisztus vagy, Barabbás. Elbeszélések. Budapest: Dick, é.n.

A másik Kolumbusz és egyéb elbeszélések. Budapest: Lampel, 1927.


KOSZTOLÁNYI Dezső (1885–1936): költő, író, műfordító, hírlapíró.


Hrussz Krisztina csodálatos látogatása. Novella. Éjfél. 176–184. p.


LAMARTINE, Alphonse-Marie-Louis Prat de (1790–1869): francia költő, irodalomtörténész, történeti író, politikus.


Egy angyal bukása. Nyolcadik látomás. Vers. Részlet. Fordította Vég György. Galaktika 15 (1975) – 69. p.


LAUTRÉAMONT, Comte de (1846–1870): francia költő.


Óda a matematikához. Vers. Fordította Bajomi Lázár Endre. Galaktika 8 (1974) – 32–34. p.


LE SAGE, Alain-René (1668–1747): francia író.


A Sánta ördög. Regény. Fordította Badics László. Budapest: Új Magyar Kiadó, 1956.


LONDON, Jack (1876–1916): amerikai író.


Ádám előtt. Regény. Fordította Schöner Dezső. Budapest: Népszava, 1928.

Kóbor csillag. Regény. Fordította Vécsey Leo. Budapest: Légrády, 1925.

A vaspata. Regény. Fordította Szinnai Tivadar. Budapest: Európa, 1961.

A skarlát. Elbeszélés. A vadállat. 75–144. p.


LUKIANOSZ (120 k.–180 k.): görög író, szónok.


Igaz történetek. Fantasztikus mese. Fordította Révay József. Lukianosz összes művei. 1. köt. 617–659. p.

Ikaromenipposz avagy az ürhajós. Párbeszédek. Fordította Jánosy István. Budapest: Európa, 1961.


MAJAKOVSZKIJ, Vlagyimir Vlagyimirovics (1893–1930): szovjet–orosz költő, drámaíró, publicista.


150 000 000. Vers. Részlet. Fordította Szabó Lőrinc. Galaktika 11 (1974) – 73. p.


MANN, Thomas (1875–1955): német író.


Az elcserélt fejek. Elbeszélés. Fordította Horváth Henrik. Budapest: Helikon, 1957.


MÁRAI Sándor (1900–1898): költő, író, esszéista, műfordító.


Béke Ithakában. Regény, 3 énekben. London: Lincolus–Prager, 1952.


MARK TWAIN (1835–1910): amerikai író, újságíró.


Egy jenki Artur király udvarában. Regény. Fordította Réz Ádám. Budapest: Új Magyar Kiadó, 1956.

Stromfield kapitány látogatása a mennyországban. Kisregény. Fordította Siró György. Budapest: Hungária Nyomda, 1948.

A titokzatos idegen. Regény. Fordította Mikes Lajos. Budapest: Genius, 1930.

Ima háború idején. Elbeszélés. Fordította Szentkuthy Miklós. 21 rémes történet. 175–181. p.

Új világ születik. Novella. Univerzum 1959/32 – 35–46. p.


MAUGHAM, William Somerset (1874–1965): angol író.


Egy ember Glasgow-ból. Elbeszélés. Fordította Vermes Magda. 21 rémes történet. 267–280. p.


MAUPASSANT, Guy de (1850–1893): francia író.


Horla. Elbeszélés. Fordította Kelen Ferenc. Fantasztikus történetek. 208–230. p.


MÉRIMÉE, Prosper (1803–1870): francia író.


XI. Károly látomása. Novella. Fordította Balázs Béla. Kísértethistóriák. 125–134. p.

Willembach professzor kézirata. Elbeszélés. Fordította Réz Ádám. Fantasztikus történetek. 7–85. p.


MERLE, Robert (1908–): francia író.


Állati elmék. Regény. Fordította Réz Ádám. Budapest: Európa, 1973.

Malevil. Regény. Fordította: Görög Livia. Budapest: Európa, 1975.


MORE, Thomas (1478–1535): angol filozófus, politikus, író.


Utópia. Államregény. Fordította Kardos Tibor. Budapest: Magyar Helikon, 1963.


NAGY László (1925–): költő.


Zordabb szerelem. Vers. Galaktika 7 (1976) – 69. p.


ÖRKÉNY István (1912–1979): író.


Budapest. Novella. Galaktika 13 (1975) – 34. p.


PAUSZTOVSZKIJ, Konsztantyin Georgijevics (1892–1968): szovjet–orosz író.


Az utolsó ördög. Elbeszélés. Fordította Gellért György. Fantasztikus történetek. 248–253. p.


POE, Edgar Allan (1809–1849): amerikai költő, író, kritikus.


Arthur Gordon Pym, a tengerész. Regény. Fordította Tiszay Andor. Budapest: Gondolat, 1968.

Az aranybogár. Nyolc rejtelmes történet. Fordította Babits Mihály, Pásztor Árpád. Budapest: Magyar Helikon–Európa, 1972.

Bice-béka. Elbeszélés. Fordította Kuczka Péter. 21 rémes történet. 85–96. p.

Csodálatos történetek. Fordította Hang Ferenc. Budapest: Siketnemák Iparintézete Nyomdája, 1878.

Az elveszett lélegzet. Fantasztikus történetek. Fordította Babits Mihály, Fóthy János stb. Bukarest: Kriterion, 1976.

Érdekesebb novelláiból. Fordította Hang Ferenc. Pest: Lauffer–Stalp, 1862.

A fecsegő szív és más titokzatos történetek. Fordította Altai Margit. Budapest: Herczka, 1918.

A fekete macska. Novella. Fordította Dóczi Pál. Cudar gyönyörök. 1–30. p.

A fekete macska. Elbeszélés. Fordította Pásztor Árpád. Fantasztikus történetek. 86–94. p.

Groteszk és arabeszk. Elbeszélések és fantáziák. Fordította Babits Mihály. Budapest: Athenaeum, 1928.

Ligeia. Novella. Fordította Balázs Béla. Kísértethistóriák. 64–86. p.

Marie Roget rejtelmes esete. Regény. Fordította Kiss Dezső. Budapest: Lampel, 1928.

Mr Simpson tévedése. Elbeszélés. Fordította Parsi Ödön. Budapest: Globus Nyomda, 1943.

A mumia. Elbeszélés. Fordította Eördögh András. Budapest: Országgyűlési Nyomda, 1892.

A nagy örvény. Novella. Budapest: Bartsch, 1943.

Rejtelmes történetek. Novellák. Fordította Babits Mihály, Bartos Tibor stb. Budapest: Európa, 1967.

Túl életen és halálon. Elbeszélések. Fordította Pásztor Árpád. Budapest: Az Est–Pesti Napló, 1943.


POLÜBIOSZ (Kr.e. 208?–126?): görög történetíró.


Apega, az első vasszűz. Fordította Szabó Ede. Galaktika 5 (1973) – 65. p.


RABELAIS, François (1494–1553): francia író, orvos, humanista.


Gargantua és Pantagruel. Regény. Szemelvények. Fordította Benedek Marcell. Bratislava: Szlovák Szépirodalmi Könyvkiadó, 1965.


SHELLEY, Mary (1797–1851): angol írónő.


Frankenstein. Tudományos-fantasztikus regény. Fordította Göncz Árpád. Budapest: Kozmosz, 1977.


SINCLAIR, Upton (1878–1968): amerikai (USA) író, szerkesztő.


Az özönvíz után. Komédia a kétezredik évből. Regény. Fordította Braun Soma. Budapest: Népszava, 1928.


STEVENSON, Robert Louis (1850–1894): angol író, költő, esszéista.


Dr Jekyll és Mr Hyde különös esete. Kisregény. Fordította Benedek Marcell. Különös históriák. 205–281. p.


SWIFT, Jonathan (1667–1745): angol író, költő, anglikán pap.


Gulliver utazásai. Regény. Fordította Szentkuthy Miklós. Budapest: Magyar Helikon–Európa, 1968.


SZATHMÁRI Sándor (1897–1975?): műegyetemet végzett mérnök, író.


Kazohinia. Regény. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1957.

Gépvilág és más fantasztikus történetek. Budapest: Gondolat, 1972.

Tökéletes alattvaló. Elbeszélés. Rakéta 1 (1974) 5 – 22–23. p.


SZERB Antal (1901–1945): irodalomtörténész, író, műfordító, a magyar esszéirodalom egyik legkiemelkedőbb képviselője.


A Pendragon legenda. Regény. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1974.


SZILÁRD Leó (1898–1964): magyar születésű amerikai (USA) fizikus.


Csillagok, figyelem! Elbeszélés. Korunk 24 (1965) 4 – 476–479. p.

Jelentés a Central-pályaudvarról. Novella. Fordította Valkay Sarolta. Galaktika 8 (1974) – 62–64. p.

Jelentés a Central-pályaudvarról. Novella. Fordította Valkay Sarolta. Kalandok a világűrből. 421–428. p.

Jelentés a Központi pályaudvarról. Univerzum 1962/8 – 66–79. p.

Üzenet a csillagokhoz. Novella. Fordította Deák Sándor. Riadó a Naprendszerben. 450–455. p.


TARKOVSZKIJ, Andrej Arszenyevics (1932–1986): szovjet–orosz filmrendező.


– – – GORENSTEIN, F.
Solaris. Stanislaw Lem regénye nyomán. Forgatókönyv. SF Tájékoztató 1974/14 – 44–45. p.


TOLSZTOJ, Alekszej Nyikolajevics (1883–1945): szovjet–orosz író.


Aelita. Regény. Fordította Gács András. Budapest: Új Magyar Kiadó, 1954.

Garin mérnök hiperboloidja. Tudományos-fantasztikus regény. Fordította Tábor Béla. Budapest: Kozmosz Könyvek, 1975.

A Mars asszonya. Fantasztikus regény. Budapest: Tolnai, 1926.

Marslakók között. Regény. Fordította Safány Ferenc. Budapest: Lukáts, 1943.


TÓTH Árpád (1886–1928): költő, a 20. századi magyar líra kiemelkedő alakja.


A Marson. Vers. Galaktika 8 (1974) – 31. p.


TURGENYEV, Ivan Szergejevics (1818–1883): orosz író.


Kísértetek. Elbeszélés. Fordította Gellért György. Fantasztikus történetek. 131–138. p.

A zsebóra. Egy aggastyán elbeszélése. Fordította Trócsányi Zoltán. Budapest?: Génius, 1919?


VOLTAIRE, [Francois-Marie] (1694–1778): francia filozófus, korának legnagyobb hatású felvilágosítója, köz- és szépíró.


Candide vagy az optimizmus. + A vadember. Kisregények. Fordította Gyergyai Albert. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1961.

Mikromegasz. Filozófiai történet. Elbeszélés. Fordította Benedek Marcell. Voltaire összes regényei és elbeszélései. 129–146. p.


WEÖRES Sándor (1913–1989): költő, műfordító.


Hajnal a Holdban. Vers. Galaktika 1 (1972) – 4–5. p.


WILDE, Oscar (1854–1900): ír származású angol költő, író.


Dorian Gray arcképe. Regény. Fordította Schöpflin Aladár. Budapest: Lampel, 1923.

Canterwille-i kísértet. Novella. Fordította Timár Judit. Különös históriák. 283–318. p.

A Canterwille-i kísértet. + Lord Arthur Savile bűne. + Az önfeláldozó jóbarát. + A híres nevezetes rakéta. Novellák, mesék. Fordította Bálint Lajos, Király György. Budapest: Szépirodalmi, 1958.


WILLIAMS, Tenesse (1914–1983): amerikai (USA) író, költő.


Lovagi szolgálat. Kisregény. Fordította Kincses Edit. Nagyvilág 13 (1968) 7 – 1008–1045. p.


ZOLA, Emile (1840–1902): francia író.


Egy szerelmes éjszaka ára. Elbeszélés. Fordította Pónyi István. Fantasztikus történetek. 178–207. p.


ZWEIG, Stefan (1881–1942): osztrák író, költő.


Saknovella. Fordította Péter János. Bucuresti: Stiinta si Tehnica.

Gyűjteményes kötetek

21 rémes történet. Fantasztikus elbeszélések. Budapest: Európa, 1969.

A csillagűzött szerető. Tudományos-fantasztikus elbeszélések. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1972.

Alagút a világ alatt. Tudományos-fantasztikus novellák, Bukarest: Kriterion, 1975.

ARISZTOPHANÉSZ: Vígjátékai. Budapest: Magyar Helikon–Európa, 1968.

BABITS Mihály: Novellák. Budapest: Európa–Szépirodalmi, 1964.

CSÁTH Géza: Ismeretlen házban. I–II. köt. Novellák, drámák, jelenetek. Ujvidék: Forum, 1977.

DINO, Buzzati: Hajtóvadászat öregekre. Budapest: Európa, 1974.

DOSZTOJEVSZKIJ, Fjodor Mihajlovics: Elbeszélések és kisregények. 1–2. köt. Budapest: Magyar Helikon–Európa, 1973.

Éjfél. Magyar írók misztikus novellái. Gyoma: Kner, 1917.

Fantasztikus történetek. Budapest: Bibliotheca, 1959

Giordano Bruno – Galilei – Campanella. Budapest: Művelt Nép, 1952.

HELTAI Jenő: A gyilkos is ember. Elbeszélések. Budapest: Athenaeum, 1939.

Huszonhat elbeszélés. Budapest: Singer–Wolfner, 1925.

Kalandok a világűrből. Fantasztikus elbeszélések. Budapest: Móra Kiadó, 1965.

Kalandos históriák. Budapest: Európa, 1974.

Kísértethistóriák. Idegen írók novellái. Gyoma: Kner, 1917.

Különös históriák. Budapest: Európa, 1966.

LONDON, Jack: A vadállat. Box-regény. Fordította Körmendy Viktor. Budapest: Légrády, 1924.

LUKIANOSZ: Összes művei. 1–2. köt. Budapest: Magyar Helikon (Európa), 1974.

POE, Edgar Allan: Cudar gyönyörök. (A borzalom írásaiból.) Békéscsaba: Tevan, 1917.

Regényes képletek. Elbeszélések. Pest: Heckenast, 1862.

Riadó a Naprendszerben. Tudományos fantasztikus novellák. Budapest: Európa, 1965.

VOLTAIRE: Összes regényei és elbeszélései. Budapest: Magyar Helikon, 1965.

Forrás

Tudományos-fantasztikus, utópisztikus fantasztikus művek bibliográfiája. Összeállította Cs. Bezerédy Ágnes és Csiszár Jolán. Lektorálta és az előszót írta Kuczka Péter. Az anyaggyűjtés lezárva: 1977. december 31. Miskolc: II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, 1979.