Tudomány, fantasztikum, utópia

science fiction, sci-fi, tudomány, fantasztikum, utópia

Egy kedves segítőm, a következő szavak kíséretében nyomta kezembe a Tudományos-fantasztikus, illetve utópisztikus fantasztikus művek bibliográfiáját: – Nézze meg, hátha talál benne valami érdekeset. Belekukkantottam. A gyűjtés szempontjait Kuczka Péter foglalja össze a kötethez írt előszavában:

Beszéltem az első kiadás előszavában a science fiction definiálásának, meghatározásának nehézségeiről, megemlítve a korábban használatos elnevezéseket és azokat a formákat, amelyekben a sci-fi témák, ötletek, gondolatok az irodalom történetének során megjelentek. Említettem, hogy a néha nagyon nehéz eldönteni egy-egy mű besorolását, főleg a korábbi írásoknál, amelyekben a különböző műfajok és szemléletek még keveredtek, vagy egymás mellett voltak. A helyzet azóta kissé megváltozott. Igaz, hogy az elmélet még most sem adja meg a sci-fi tökéletes és mindenben kielégítő definícióját, mégis, a gyakorlat elég segítséget adott ahhoz, hogy a korábbihoz képest kisebb kockázattal eldönthessük egy-egy regény vagy novella hovatartozását. Ennek köszönhető, hogy bibliográfiánkból kihagytunk számos olyan művet, amely az első kiadásban szerepelt, egyszerűen azért, mert kiderült róluk, hogy nem tartoznak szorosabb értelemben vett tudományos-fantasztikus irodalomhoz és helyük inkább a kalandos, vagy tisztán fantasztikus irodalom bibliográfiájában volna.

Nem akarom ezzel azt mondani, hogy bibliográfiánk minden tételéért vállaljuk a felelősséget, hiszen ez azért is lehetetlen, mert vannak könyvek, amelyekhez hozzá tudtunk férni, vannak munkák, amelyekről csak a szekundér-irodalomból vettünk tudomást. Mégis szeretném leszögezni, hogy néhány bizonytalan esetben még a vitát, vagy bírálatot is vállaltuk és felvettünk olyan műveket, amelyeket esetleg mások nem sorolnának a tudományos-fantasztikus irodalomhoz. Így kellett tennünk azért is, mert még mindig »nem akartuk, nem is tudtuk volna ebben a bibliográfiában a definiálás problémáját megoldani«.

Az értékelést illetően szeretném megismételni, amit az előző kiadás előszavában már elmondtam. Egy bibliográfiának, amely elsősorban a tudományos kutatást szolgálja és segíti, nem lehet feladata az egyes művek és írók értékelése. Természetes tehát, hogy ebben a kötetben nagyon különböző művészi, eszmei, társadalmi értékű és érdekű munkák kerültek egymás mellé, az olcsó ponyvát, vagy a könnyű szórakoztató regényt ugyanúgy felvettük, mint a nagy írók maradandó műveit. Értékelésük az irodalomtörténetre és az esztétikára tartozik.

Némi böngészés után arra gondoltam, hogy érdemes lenne egy szubjektív válogatásban bemutatni, a kötetben szereplő klasszikus „megcsapottakat” és „nyomhagyókat”, akik hosszabb-rövidebb kirándulásokat tettek vagy éppen átmenekültek a fantasztikum világába. Az alábbi listában tehát nem szerepelnek olyan klasszikusnak számító sci-fi írók, mint Lem, Asimov stb., OLD BOY-ról (alias Tábori Kornél) nem is beszélve, akinek Hat tudós és egy lány kalandjai alcímű ifjúsági regénye (594. tétel) inkább egy pornófilm irodalmi alapanyagára emlékeztet, semmint egy neves író kalandozására a tudományos fantasztikus irodalom műfajában. Ezzel szemben fellelhető pl. Karinthy, Gogol, Poe, Csáth Géza, továbbá a másik partról pl. Hoyle, Szilárd Leó, Szathmári Sándor, Martin Gardner. Miután az alábbi felsorolás nem valódi bibliográfia, ezért nem operáltam különféle zárójelekkel, a neveket a ma szokásos írásmódhoz igazítottam, és három alapadattal (születés és halál dátuma; foglalkozás) kiegészítettem. A gyűjteményes köteteket kiemeltem, az egy szerzőhöz tartozó különböző kategóriájú tételeket (regény, elbeszélés, vers) összevontam, majd a két fő kategóriát (megcsapottak, nyomhagyók) szétválasztottam. Adós maradtam viszont számos tétel naprakész állapotra hozásával (az anyaggyűjtést 1977 végén zárták le).

A szerkesztő

ABE Kóbó (1924–): japán író.


A negyedik jégkorszak. Tudományos fantasztikus regény. Fordította Karig Sára. Budapest: Kozmosz Könyvek, 1969.


APULEIUS, Lucius (125 k.–180 k.): római regényíró.


Az aranyszamár. Regény. Fordította: Révay József. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1963.


ARISZTOPHANÉSZ (Kr. e. 450–385): görög komédiaíró.


A Nőuralom. Utópisztikus vígjáték. Fordította Arany János. Arisztophanész vígjátékai. 713–783. p.


ASZLÁNYI Károly (1908–1938): író, újságíró.


Özöngáz. Regény. Budapest: Nova, 1936.


BABITS Mihály (1883–1941): költő, író, műfordító, esszéista.


Elza pilóta vagy a tökéletes táradalom. Regény. Budapest: Nyugat, é. n.

A gólyakalifa. Regény. Budapest: Magyar Helikon, 1964.

Két fantázia. 1. Kristóf és a darazsak. 2. A „kutya”. = – –: Novellák. 281–288. p.

Novella az emberi husról és csontról. = Éjfél. 10–19. p.


BACON, Francis (1561–1626): angol filozófus, államférfi.


Novum orgánum. Új Atlantisz. Utópisztikus regény. Fordította Csatlós János, Sarkady János. Budapest: Művelt Nép, 1954.


BALZAC, Honoré de (1799–1850): francia író.


A szamárbőr. Regény. Fordította Rónay György. Budapest: Európa, 1961.

A vádló. Elbeszélés. Fordította Grigássy Éva. = Fantasztikus történetek. 37–46. p.


BARANYI Ferenc (1937–): költő.


Egy éjjel a végtelennel. Vers. = Galaktika 27 (1977) – 60. p.


BUZZATI, Dino (1906–): olasz író.


A nagy képmás. Tudományos fantasztikus regény. Fordította Szabolcsi Éva. = Nagyvilág 8 (1963) 9 – 1325–1378. p.

Aki meg akart gyógyulni. Elbeszélés. Fordította Ecker Ildikó. = Hajtóvadászat öregekre. 80–85. p.

A Colombre. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. = Hajtóvadászat öregekre. 112–113. p.

Crescendo. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. = Hajtóvadászat öregekre. 242–245. p.

Az egerek. Elbeszélés. Fordította Lator László. = Hajtóvadászat öregekre. 74–79. p.

Az elefántkór. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. = Hajtóvadászat öregekre. 267–272. p.

Előzés. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. = Hajtóvadászat öregekre. 173–178. p.

Esti mesék. Egyperces novellák. Fordította Telegdi Polgár István. = Hajtóvadászat öregekre. 123–151. p.

A felvonó. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. = Hajtóvadászat öregekre. 167–172. p.

Gyorsvonat. Elbeszélés. Fordította Lator László. = Hajtóvadászat öregekre. 99–104. p.

Hajtóvadászat öregekre. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. = Hajtóvadászat öregekre. 152–158. p.

Hét emelet. Elbeszélés. Fordította Lator László. = Hajtóvadászat öregekre. 59–73. p.

A hét hírmondó. Elbeszélés. Fordította Lator László. = Hajtóvadászat öregekre. 43–46. p.

Icarus. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. = Hajtóvadászat öregekre. 256–261. p.

Jago. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. = Hajtóvadászat öregekre. 197–204. p.

Különös öngyilkosság. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. = Hajtóvadászat öregekre. 179–185. p.

A lepke. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. = Hajtóvadászat öregekre. 246–250. p.

A megigézett polgár. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. = Hajtóvadászat öregekre. 47–53. p.

Novellaírás kettesben. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. = Hajtóvadászat öregekre. 251–255. p.

Riadalom a Scalában. Elbeszélés. Fordította Dávid Gábor. = Hajtóvadászat öregekre. 5–42. p.

Senki sem fogja elhinni. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. = Hajtóvadászat öregekre. 205–211. p.

A szárnyas feleség. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. = Hajtóvadászat öregekre. 273–285. p.

Századunk poklait járva. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. = Hajtóvadászat öregekre. 286–327. p.

Telefonsztrájk. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. = Hajtóvadászat öregekre. 105–111. p.

A tojás. Elbeszélés. Fordította Telegdi Polgár István. = Hajtóvadászat öregekre. 159–166. p.


CAMPANELLA, Tommaso (1568–1639): itáliai bölcselő, író.


A Napállam. Részletek. Fordította Kiss Géza. = Giordano Bruno – Galilei – Campanella. 104–121. p.

A Napváros. Dialógus. Vitás kérdések a legjobb köztársaságról. Fordította Sallay Géza. Budapest: Gondolat, 1959.


ČAPEK, Karel (1890–1938): cseh író, újságíró.


Harc a szalamandrákkal. Regény. Fordította Szekeres László. Budapest: Európa, 1975.

Krakatit. Regény. Fordította Hosszu Ferenc. Budapest: Európa, 1965.

Három színmű. R.U.R. Fordította Zádor András. + A fehér kór. Fordította Rubin Péter. + Az anya. Fordította Szeberényi Lehel. Budapest: Európa, 1974.


CIOLKOVSZKIJ, Konsztantyin Eduardovics (1857–1935): orosz–szovjet rakétakutató.


Séta a Holdon. Regény. Fordította Szirmai Marianne. Budapest: Móra, 1958.

Távol a Földtől. Tudományos fantasztikus történet. Fordította Meggyesi János. Budapest: Móra, 1960.


CLARKE, Arthur Charles (1917–): angol mérnök, asztronómus, író.


Holdrengés. Regény. + Bele az üstökösbe. + Éden előtt. + Út a tengerhez. Elbeszélések. Fordította Szentmihályi Szabó Péter. Budapest: Kossuth Kiadó, 1973.

2001. Ürodisszeia. Tudományos fantasztikus regény. Fordította Göncz Árpád. Budapest: Kozmosz Könyvek, 1973.

A Mars titka. Regény. Fordította Pethő Tibor. Budapest: Bibliotheca, 1957.

Az áruló orchidea. Novella. Fordította Árokszállásy Zoltán. = Galaktika 20 (1976) – 37–42. p.

Biztonsági ellenőrzés. Novella. Fordította Árokszállásy Zoltán. = Galaktika 14 (1975) – 87–89. p.

Bölcső az orbitán. Novella. = Univerzum 1966/9 – 20–23. p.

A csillag. Novella. Fordította Borbás Mária. = Alagút a világ alatt. 53–59. p.

A csillag. Novella. Fordította Borbás Mária. = Új Írás 7 (1967) 9 – 63–66. p.

Csöndet kérek! Elbeszélés. Fordította Göncz Árpád. = A csillagűzött szerető. 134–149. p.

Az Isten kilencmilliárd neve. Novella. Fordította Nagy Zoltán. = Riadó a Naprendszerben. 57–64. p.

Ítéletnapig. Novella. Fordította Árokszállásy Zoltán. = Galaktika. 20 (1976) – 29–35. p.

Ki az? Novella. = Univerzum. 1965/1 – 51–54. p.

A Kutya csillagkép. Novella. = Univerzum 1966/9 – 31–35. p.

Napvitorlások. Elbeszélés. Fordította Bara Sándor. = Galaktika 7 (1974) – 114–124. p.

Nehéz a bennszülöttekkel. Novella. Fordította Árokszállásy Zoltán. = Galaktika 15 (1975) – 11–17. p.

Nyáridő az Ikoroszon. Novella. Fordította Karig Sára. = Galaktika 10 (1974) – 3–9. p.

A pacifista. Elbeszélés. = Természet és Társadalom 3 (1963) 3 – 58–64. p.

A számológép bosszúja. Novella. = Univerzum 1957/5 – 75–82. p.

Tollas barátunk. Novella. = Univerzum 1965/1 – 69–72. p.

Tüzek a mélyben. Novella. Fordította Árokszállásy Zoltán. = Galaktika 15 (1975) – 3–8. p.

A zöld ujjak. Novella. = Univerzum 1964/7 – 72–75. p.


CYRANO DE BERGERAC (1619–1655): francia író.


Holdbéli utazás. Regény. Fordította Szávai Nándor. Budapest: Helikon, 1962.


CSÁTH Géza (1887–1919): író, zenekritikus, orvos.


A sebész. Novella. = Ismeretlen házban. I. köt. 45–50. p.

A varázsló halála. = Éjfél. 186–192. p.


DICKENS, Charles (1812–1870): angol író.


A pályaőr. Elbeszélés. Fordította Kászonyi Ágota. = 21 rémes történet. 97–114. p.


DOSZTOJEVSZKIJ, Fjodor Mihajlovics (1821–1881): orosz író.


Egy nevetséges ember álma. Fantasztikus elbeszélés. Fordította Makai Imre. = Elbeszélések és kisregények. 2. köt. 675–696. p.


ELIOT, George [Mary Ann EVANS] (1819–1880): angol írónő.


Lehull a fátyol. Kisregény. Fordította Vermes Magda. = Különös históriák. 155–204. p.


FRANCE, Anatole (1844–1924): francia író.


A pingvinek szigete. Szatirikus regény. Fordította Bölöni György. Budapest: Európa, 1962.


GARDNER, Martin (–): angol matematikus.


A nullaoldalu professzor. Novella. = Univerzum 1973/12 – 43–53. p.


GÁRDONYI Géza (1863–1922): író.


Barkó Pál. Korrajz a technika századából. Budapest: Fráter és Tsa, 1935.


GOGOL, Nyikolaj Vasziljevics (1809–1852): orosz próza- és drámaíró.


A szellemkirály. Regény. Budapest: Tolnai, 1926.

Az orr. Elbeszélés. Fordította Makai Imre. Budapest: Új Magyar Kiadó, 1955.

Wij, a szellemek fejedelme. Novella. Fordította Balázs Béla. = Kísértethistóriák. 135–185. p.


GOETHE, Johann Wolfgang von (1749–1832): német költő, író.


Az énekesnő barátja. Német kivándorlók társalgásai. Novella. Fordította Balázs Béla. = Kísértethistóriák. 50–62. p.


GOLDING, William Gerald (1911–): angol író.


A legyek ura. Regény. Fordította Déry Tibor. Budapest: Európa, 1963.

Az utódok. Regény. Fordította Göncz Árpád. Budapest: Egyetemi Nyomda, 1970.


HAMSUN, Knut (1859–1952): irodalmi Nobel-díjas norvég író.


Rejtelmek. Regény. Fordította Bálint Lajos. Budapest: Kultúra, 1921.


HELTAI Jenő (1871–1957): író, költő.


Mars. Elbeszélés. = A gyilkos is ember. 56–58. p.


HERCZEG Ferenc (1863–1954): író, újságíró.


Báró Rébusz. Novella. = Sziriusz 1919 – 22–26. p.

A jövő század novellája. Elbeszélés. = Huszonhat elbeszélés. 169–179. p.

Napnyugati mesék. Elbeszélések. Budapest: Singer és Wolfner, 1899.

Sziriusz. Elbeszélés. = Sziriusz 1919 – 1–22. p.


HEYM, Stefan (1913–): német író.


A huszadik század utolsó éjszakája. Elbeszélés. Fordította Marcsó Edit. = Utunk 24 (1969) 37 – 12. p.


HOYLE, Fred (1915–): angol csillagász.


A fekete felhő. Fantasztikus regény. Fordította Kuczka Péter. Budapest: Gondolat, 1969.

Osszián küldetése. Tudományos fantasztikus regény. Fordította Baranyi Gyula. Életrajz és utószó: Marx György. Budapest: Kozmosz Könyvek, 1969.

– – HOYLE, Geoffrey

Űrhajók a Göncölszekéren. Tudományos fantasztikus regény. Fordította Kuczka Péter. Budapest: Gondolat, 1971.


HUGO, Victor (1802–1885): francia költő, író.


Az eltűnt város. Elbeszélő költemény. Fordította Végh György. = Galaktika 14 (1975) – 72–73. p.

Világok vége. Vers. Fordította Végh György. = Galaktika 5 (1975) – 30. p.


HUXLEY, Aldous Leonard (1894–1963): angol író, költő, esszéíró.


Szép új világ. Utópisztikus regény. Fordította Szinnai Tivadar. Budapest: Pantheon, 1946.


JÁNOSY István (1919–): költő, műfordító.


Két sci-fi álom. Vers. = Galaktika 7 (1977) – 13. p.


JÓKAI Mór (1825–1904): író.


Egész az északi pólusig. Regény. Budapest: Révai, 1909.

A jövő század regénye. Regény. Budapest: Franklin – Révai, 1928.

Óceánia. Ahol a pénz nem isten. Tudományos-fantasztikus regény. + Tudományos-fantasztikus elbeszélések. Budapest: Kozmosz, 1974.

Félistenek bolondságai. Történelmi komédia. Budapest: Révai, 1912.

A láthatatlan seb. Elbeszélés. = Fantasztikus történetek. 159–169. p.


JÓSIKA Miklós (1794–1865): regényíró.


Végnapok. Apokaliptikus novella. = Regényes képletek. 4–70. p.


KAFFKA Margit (1880–1918): író.


Szent Ildefonso bálja. Novella. = Éjfél. 52–73. p.


KARINTHY Frigyes (1887–1938): író, költő, kritikus, műfordító.


Kötéltánc. Regény. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1958.

Lepketánc. Fantasztikum. Budapest: Athenaeum, 1927.

Mennyei riport. Regény. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1958

Utazás Faremidóba. + Capillária. Regények. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1957.

A delejes halál. Tudományos-fantasztikus elbeszélések. Budapest: Kozmosz Könyvek, 1969.

Északi szél. Novella. = Éjfél. 102–108. p.

Az ezerarcu lélek. Humoreszk. Budapest, 1916, Légrády ny.

Krisztus vagy, Barabbás. Elbeszélések. Budapest: Dick, é. n.

A másik Kolumbusz és egyéb elbeszélések. Budapest: Lampel, 1927.


KOSZTOLÁNYI Dezső (1885–1936): költő, író, műfordító, hírlapíró.


Hrussz Krisztina csodálatos látogatása. Novella. = Éjfél. 176–184. p.


LAMARTINE, Alphonse-Marie-Louis Prat de (1790–1869): francia költő, irodalomtörténész, történeti író, politikus.


Egy angyal bukása. Nyolcadik látomás. Vers. Részlet. Fordította Vég György. = Galaktika 15 (1975) – 69. p.


LAUTRÉAMONT, Comte de (1846–1870): francia költő.


Óda a matematikához. Vers. Fordította Bajomi Lázár Endre. = Galaktika 8 (1974) – 32–34. p.


LE SAGE, Alain-René (1668–1747): francia író.


A Sánta ördög. Regény. Fordította Badics László. Budapest: Új Magyar Kiadó, 1956.


LONDON, Jack (1876–1916): amerikai író.


Ádám előtt. Regény. Fordította Schöner Dezső. Budapest: Népszava, 1928.

Kóbor csillag. Regény. Fordította Vécsey Leo. Budapest: Légrády, 1925.

A vaspata. Regény. Fordította Szinnai Tivadar. Budapest: Európa, 1961.

A skarlát. Elbeszélés. = A vadállat. 75–144. p.


LUKIANOSZ (120 k.–180 k.): görög író, szónok.


Igaz történetek. Fantasztikus mese. Fordította Révay József. = Lukianosz összes művei. 1. köt. 617–659. p.

Ikaromenipposz avagy az ürhajós. Párbeszédek. Fordította Jánosy István. Budapest: Európa, 1961.


MAJAKOVSZKIJ, Vlagyimir Vlagyimirovics (1893–1930): szovjet–orosz költő, drámaíró, publicista.


150 000 000. Vers. Részlet. Fordította Szabó Lőrinc. = Galaktika 11 (1974) – 73. p.


MANN, Thomas (1875–1955): német író.


Az elcserélt fejek. Elbeszélés. Fordította Horváth Henrik. Budapest: Helikon, 1957.


MÁRAI Sándor (1900–1898): költő, író, esszéista, műfordító.


Béke Ithakában. Regény, 3 énekben. London: Lincolus – Prager, 1952.


MARK TWAIN (1835–1910): amerikai író, újságíró.


Egy jenki Artur király udvarában. Regény. Fordította Réz Ádám. Budapest: Új Magyar Kiadó, 1956.

Stromfield kapitány látogatása a mennyországban. Kisregény. Fordította Siró György. Budapest: Hungária Nyomda, 1948.

A titokzatos idegen. Regény. Fordította Mikes Lajos. Budapest: Genius, 1930.

Ima háború idején. Elbeszélés. Fordította Szentkuthy Miklós. = 21 rémes történet. 175–181. p.

Új világ születik. Novella. = Univerzum 1959/32 – 35–46. p.


MAUGHAM, William Somerset (1874–1965): angol író.


Egy ember Glasgow-ból. Elbeszélés. Fordította Vermes Magda. = 21 rémes történet. 267–280. p.


MAUPASSANT, Guy de (1850–1893): francia író.


Horla. Elbeszélés. Fordította Kelen Ferenc. = Fantasztikus történetek. 208–230. p.


MÉRIMÉE, Prosper (1803–1870): francia író.


XI. Károly látomása. Novella. Fordította Balázs Béla. = Kísértethistóriák. 125–134. p.

Willembach professzor kézirata. Elbeszélés. Fordította Réz Ádám. = Fantasztikus történetek. 7–85. p.


MERLE, Robert (1908–): francia író.


Állati elmék. Regény. Fordította Réz Ádám. Budapest: Európa, 1973.

Malevil. Regény. Fordította: Görög Livia. Budapest: Európa, 1975.


MORE, Thomas (1478–1535): angol filozófus, politikus, író.


Utópia. Államregény. Fordította Kardos Tibor. Budapest: Magyar Helikon, 1963.


NAGY László (1925–): költő.


Zordabb szerelem. Vers. = Galaktika 7 (1976) – 69. p.


ÖRKÉNY István (1912–1979): író.


Budapest. Novella. = Galaktika 13 (1975) – 34. p.


PAUSZTOVSZKIJ, Konsztantyin Georgijevics (1892–1968): szovjet–orosz író.


Az utolsó ördög. Elbeszélés. Fordította Gellért György. = Fantasztikus történetek. 248–253. p.


POE, Edgar Allan (1809–1849): amerikai költő, író, kritikus.


Arthur Gordon Pym, a tengerész. Regény. Fordította Tiszay Andor. Budapest: Gondolat, 1968.

Az aranybogár. Nyolc rejtelmes történet. Fordította Babits Mihály, Pásztor Árpád. Budapest: Magyar Helikon – Európa, 1972.

Bice-béka. Elbeszélés. Fordította Kuczka Péter. = 21 rémes történet. 85–96. p.

Csodálatos történetek. Fordította Hang Ferenc. Budapest: Siketnemák Iparintézete Nyomdája, 1878.

Az elveszett lélegzet. Fantasztikus történetek. Fordította Babits Mihály, Fóthy János stb. Bukarest: Kriterion, 1976.

Érdekesebb novelláiból. Fordította Hang Ferenc. Pest: Lauffer–Stalp, 1862.

A fecsegő szív és más titokzatos történetek. Fordította Altai Margit. Budapest: Herczka, 1918.

A fekete macska. Novella. Fordította Dóczi Pál. = Cudar gyönyörök. 1–30. p.

A fekete macska. Elbeszélés. Fordította Pásztor Árpád. = Fantasztikus történetek. 86–94. p.

Groteszk és arabeszk. Elbeszélések és fantáziák. Fordította Babits Mihály. Budapest: Athenaeum, 1928.

Ligeia. Novella. Fordította Balázs Béla. = Kísértethistóriák. 64–86. p.

Marie Roget rejtelmes esete. Regény. Fordította Kiss Dezső. Budapest: Lampel, 1928.

Mr Simpson tévedése. Elbeszélés. Fordította Parsi Ödön. Budapest: Globus Nyomda, 1943.

A mumia. Elbeszélés. Fordította Eördögh András. Budapest: Országgyűlési Nyomda, 1892.

A nagy örvény. Novella. Budapest: Bartsch, 1943.

Rejtelmes történetek. Novellák. Fordította Babits Mihály, Bartos Tibor stb. Budapest: Európa, 1967.

Túl életen és halálon. Elbeszélések. Fordította Pásztor Árpád. Budapest: Az Est – Pesti Napló, 1943.


POLÜBIOSZ (Kr. e. 208?–126?): görög történetíró.


Apega, az első vasszűz. Fordította Szabó Ede. = Galaktika 5 (1973) – 65. p.


RABELAIS, François (1494–1553): francia író, orvos, humanista.


Gargantua és Pantagruel. Regény. Szemelvények. Fordította Benedek Marcell. Bratislava: Szlovák Szépirodalmi Könyvkiadó, 1965.


SHELLEY, Mary (1797–1851): angol írónő.


Frankenstein. Tudományos-fantasztikus regény. Fordította Göncz Árpád. Budapest: Kozmosz, 1977.


SINCLAIR, Upton (1878–1968): amerikai (USA) író, szerkesztő.


Az özönvíz után. Komédia a kétezredik évből. Regény. Fordította Braun Soma. Budapest: Népszava, 1928.


STEVENSON, Robert Louis (1850–1894): angol író, költő, esszéista.


Dr Jekyll és Mr Hyde különös esete. Kisregény. Fordította Benedek Marcell. = Különös históriák. 205–281. p.


SWIFT, Jonathan (1667–1745): angol író, költő, anglikán pap.


Gulliver utazásai. Regény. Fordította Szentkuthy Miklós. Budapest: Magyar Helikon – Európa, 1968.


SZATHMÁRI Sándor (1897–1975?): műegyetemet végzett mérnök, író.


Kazohinia. Regény. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1957.

Gépvilág és más fantasztikus történetek. Budapest: Gondolat, 1972.

Tökéletes alattvaló. Elbeszélés. = Rakéta 1 (1974) 5 – 22–23. p.


SZERB Antal (1901–1945): irodalomtörténész, író, műfordító, a magyar esszéirodalom egyik legkiemelkedőbb képviselője.


A Pendragon legenda. Regény. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1974.


SZILÁRD Leó (1898–1964): magyar születésű amerikai (USA) fizikus.


Csillagok, figyelem! Elbeszélés. = Korunk 24 (1965) 4 – 476–479. p.

Jelentés a Central-pályaudvarról. Novella. Fordította Valkay Sarolta. = Galaktika 8 (1974) – 62–64. p.

Jelentés a Central-pályaudvarról. Novella. Fordította Valkay Sarolta. = Kalandok a világűrből. 421–428. p.

Jelentés a Központi pályaudvarról. = Univerzum 1962/8 – 66–79. p.

Üzenet a csillagokhoz. Novella. Fordította Deák Sándor. = Riadó a Naprendszerben. 450–455. p.


TARKOVSZKIJ, Andrej Arszenyevics (1932–1986): szovjet–orosz filmrendező.


– – – GORENSTEIN, F.
Solaris. Stanislaw Lem regénye nyomán. Forgatókönyv. = SF Tájékoztató 1974/14 – 44–45. p.


TOLSZTOJ, Alekszej Nyikolajevics (1883–1945): szovjet–orosz író.


Aelita. Regény. Fordította Gács András. Budapest: Új Magyar Kiadó, 1954.

Garin mérnök hiperboloidja. Tudományos-fantasztikus regény. Fordította Tábor Béla. Budapest: Kozmosz Könyvek, 1975.

A Mars asszonya. Fantasztikus regény. Budapest: Tolnai, 1926.

Marslakók között. Regény. Fordította Safány Ferenc. Budapest: Lukáts, 1943.


TÓTH Árpád (1886–1928): költő, a 20. századi magyar líra kiemelkedő alakja.


A Marson. Vers. = Galaktika 8 (1974) – 31. p.


TURGENYEV, Ivan Szergejevics (1818–1883): orosz író.


Kísértetek. Elbeszélés. Fordította Gellért György. = Fantasztikus történetek. 131–138. p.

A zsebóra. Egy aggastyán elbeszélése. Fordította Trócsányi Zoltán. Budapest?: Génius, 1919?


VOLTAIRE, [Francois-Marie] (1694–1778): francia filozófus, korának legnagyobb hatású felvilágosítója, köz- és szépíró.


Candide vagy az optimizmus. + A vadember. Kisregények. Fordította Gyergyai Albert. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1961.

Mikromegasz. Filozófiai történet. Elbeszélés. Fordította Benedek Marcell. = Voltaire összes regényei és elbeszélései. 129–146. p.


WEÖRES Sándor (1913–1989): költő, műfordító.


Hajnal a Holdban. Vers. = Galaktika 1 (1972) – 4–5. p.


WILDE, Oscar (1854–1900): ír származású angol költő, író.


Dorian Gray arcképe. Regény. Fordította Schöpflin Aladár. Budapest: Lampel, 1923.

Canterwille-i kísértet. Novella. Fordította Timár Judit. = Különös históriák. 283–318. p.

A Canterwille-i kísértet. + Lord Arthur Savile bűne. + Az önfeláldozó jóbarát. + A híres nevezetes rakéta. Novellák, mesék. Fordította Bálint Lajos, Király György. Budapest: Szépirodalmi, 1958.


WILLIAMS, Tenesse (1914–1983): amerikai (USA) író, költő.


Lovagi szolgálat. Kisregény. Fordította Kincses Edit. = Nagyvilág 13 (1968) 7 – 1008–1045. p.


ZOLA, Emile (1840–1902): francia író.


Egy szerelmes éjszaka ára. Elbeszélés. Fordította Pónyi István. = Fantasztikus történetek. 178–207. p.


ZWEIG, Stefan (1881–1942): osztrák író, költő.


Saknovella. Fordította Péter János. Bucuresti: Stiinta si Tehnica.

Gyűjteményes kötetek

21 rémes történet. Fantasztikus elbeszélések. Budapest: Európa, 1969.

A csillagűzött szerető. Tudományos-fantasztikus elbeszélések. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1972.

Alagút a világ alatt. Tudományos-fantasztikus novellák, Bukarest: Kriterion, 1975.

ARISZTOPHANÉSZ: Vígjátékai. Budapest: Magyar Helikon – Európa, 1968.

BABITS Mihály: Novellák. Budapest: Európa – Szépirodalmi, 1964.

CSÁTH Géza: Ismeretlen házban. I–II. köt. Novellák, drámák, jelenetek. Ujvidék: Forum, 1977.

DINO, Buzzati: Hajtóvadászat öregekre. Budapest: Európa, 1974.

DOSZTOJEVSZKIJ, Fjodor Mihajlovics: Elbeszélések és kisregények. 1–2. köt. Budapest: Magyar Helikon – Európa, 1973.

Éjfél. Magyar írók misztikus novellái. Gyoma: Kner, 1917.

Fantasztikus történetek. Budapest: Bibliotheca, 1959

Giordano Bruno – Galilei – Campanella. Budapest: Művelt Nép, 1952.

HELTAI Jenő: A gyilkos is ember. Elbeszélések. Budapest: Athenaeum, 1939.

Huszonhat elbeszélés. Budapest: Singer és Wolfner, 1925.

Kalandok a világűrből. Fantasztikus elbeszélések. Budapest: Móra Kiadó, 1965.

Kalandos históriák. Budapest: Európa, 1974.

Kísértethistóriák. Idegen írók novellái. Gyoma: Kner, 1917.

Különös históriák. Budapest: Európa, 1966.

LONDON, Jack: A vadállat. Box-regény. Fordította Körmendy Viktor. Budapest: Légrády, 1924.

LUKIANOSZ: Összes művei. 1–2. köt. Budapest: Magyar Helikon (Európa), 1974.

POE, Edgar Allan: Cudar gyönyörök. (A borzalom írásaiból.) Békéscsaba: Tevan, 1917.

Regényes képletek. Elbeszélések. Pest: Heckenast, 1862.

Riadó a Naprendszerben. Tudományos fantasztikus novellák. Budapest: Európa, 1965.

VOLTAIRE: Összes regényei és elbeszélései. Budapest: Magyar Helikon, 1965.

Forrás

Tudományos-fantasztikus, utópisztikus fantasztikus művek bibliográfiája. Összeállította Cs. Bezerédy Ágnes és Csiszár Jolán. Lektorálta és az előszót írta Kuczka Péter. Az anyaggyűjtés lezárva: 1977. december 31. Miskolc: II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, 1979.