Tanulhatnak Shakespeare-től az orvosok

William Shakespeare, orvoslás, lélektan, pszichoszomatika

Jobban megérthetik az orvosok a test és az elme közötti kapcsolatot, ha Shakespeare műveit olvassák, hiszen „az avoni hattyú” rendszeresen a fizikai tünetek pontos leírásával illusztrálta karakterei érzelmi zűrzavarát – közölte tanulmányában egy kutató.

Kenneth Heaton, a Bristoli Egyetem orvoskutatója, egyúttal szenvedélyes Shakespeare-rajongó a mester 42 művét elemezte és vetette össze 46, kortársaitól származó művel. Heaton úgy találta, hogy Shakespeare-nek a többi szerzőhöz képest kiemelkedően jó képessége volt arra, hogy fizikai tünetek alapján jellemezze a szereplők érzelmi állapotát, olyan pszichoszomatikus tüneteket írt le megfelelő összefüggésben, mint a szédülés, gyengeség vagy ájulás, az érintésre vagy fájdalomra adott tompult, vagy éppen túlzott érzékenység.

A makrancos hölgy, a Rómeo és Júlia, a Cymbeline és a Troilus és Cressida férfi karakterei például szédülést, szédelgést, hirtelen megszédülést tapasztalnak érzelmi felindulásukkor. Tizenegy esetben kapcsolható a kutató szerint fulladás és légszomj az intenzív érzelmekhez A két veronai nemesben és néhány másik drámában. Hasonló tünetek csak egy-két esetben bukkannak fel a kor többi szerzőjénél.

Shakespeare a gyászhoz és a stresszhez több alkalommal társít műveiben fáradtságot, kimerültséget, így a Hamletben, A velencei kalmárban vagy az Ahogy tetszik című komédiában, ez fele ilyen gyakorisággal fordul elő a kortársak munkáiban. Erős érzelmi hatásra bekövetkező hallászavart ír le a „dalnok” egyebek közt a Lear királyban, a II. Richárdban és a János királyban is.

„Shakespeare azon felfogását, hogy az érzékelés eltompulása vagy felfokozódása hátterében pszichológiai ok állhat, úgy tűnik, nem osztották kortársai” – összegezte Heaton közleményében.

A kutató úgy véli, Shakespeare segíthet a mai orvosoknak is abban, hogy felismerjék, amikor a pácienseik fizikai tünetei valójában érzelmi problémákat takarnak.

A tanulmányt a Medical Humanities című brit szakfolyóirat tette közzé.

MTI



Néhány kiragadott – témába vágó – példa Shakespeare műveiből:

szédülés

Mily szédülés ez?

légszomj

úgy piheg, mintha valami kisértet ijesztett volna rá


úgy piheg, mint egy mostfogott veréb.

fáradtság

How weary, stale, flat, and unprofitable
Seem to me all the uses of this world!

Ó, Isten, Isten! míly unott, üres,
Nyomasztó nékem e világi űzlet

Milyen sivár, üres, haszontalan
a szememben a világ ügyködése!

But break my heart,–for I must hold my tongue.

De törj meg, szívem, mert nem szólhat a nyáj.

De törj meg, szív, mert nyelvemen bilincs van.

In sooth, I know not why I am so sad.
It wearies me, you say it wearies you.

Nem is tudom, mért vagyok szomorú –
Unom már ezt és unjátok ti is,
De hogy fogott el, hogy estem belé,
Milyen anyagból van, miből eredt,
Nem sejthetem.
S e szomorúság már úgy megzavart,
Hogy végül alig ismerek magamra.

fejfájás

Fájdalmat érzek, itt, a homlokomban.

süketség

senses grow imperfect

EDGAR. …hogy zúg a tenger, hallod-e?

GLOSTER. Valóban nem.

EDGAR. Úgy hát érzékidet
Mind meggyengíté a szemfájdalom.

GLOSTER. Biz az lehet. De úgy tetszik nekem,
Hangod megváltozott, s jobban beszélsz…

EDGAR. Csalódol…

Lear király a bolonddal a viharban · William Dyce (1806–1864)

hidegérzet

I have a faint cold fear thrills through my veins.

Zsibbasztó, hűvös borzadály fut át,
S jéggé mereszti lüktető szivem.

Hideg borzongás fut az ereimben

reszketés

CLARENCE
Rossz éjszakám volt, oly rettenetes
Képekkel, szörnyű álmokkal tele.


Reszketve ébredtem, és még jó sokáig
Csak azt hittem, hogy megjártam a poklot,
Oly rettentően hatott rám az álom.