A krokodil neme

Otto Neugebauer humora
biológia, orvoslás, hormonok
szóelválasztás

Otto Neugebauer 1899. május 26-án született az ausztriai Innsbruckban. Először matematikát és fizikát tanult, majd egyiptológiát a göttingeni egyetemen. Miután megvédte doktori értekezését az egyiptomi törtek használatáról, érdeklődése a babiloni ékírásos csillagászati és matematikai táblák felé fordult. 1939-ben, a nácik által elfoglalt Európából, az Egyesült Államokba emigrált. 1947-ben nevezték ki professzornak a Brown Egyetem újonnan alapított matematikatörténeti tanszékére. Kutatási területe a matematika és a csillagászat ókori történetének kutatása volt. Több mint 30 évig a tanszéket és Neugebauert egymás szinonimájaként emlegették. Neugebauer kutatásai forradalmian új megvilágításba helyezték a vizsgált kor csillagászati és matematikai ismereteit. Munkásságáért számos elismerést kapott. Többek között tagjai közé választotta az Amerikai Filozófiai Társaság és a Nemzeti Tudományos Akadémia. Otto Neugebauer 1990. február 19-én, életének 91. évében hunyt el az Egyesült Államokban.

Egyetemi kollégája, Philip J. Davis, nekrológjában így idézi fel Neugebauer humorát:

Játékosan ironikus volt és szerette Anatole France ironikus képzeletét. Jól emlékszem az alábbi szórakoztató történetére: azt állította, hogy talált egy ókori Közel-Keleti orvosi szöveget, amely egy bizonyos betegségre krokodilcseppeket írt elő. Egy páciens, akinél a terápia nem hozott javulást, visszament reklamálni orvosához. Az orvos megkérdezte tőle: – Milyen nemű volt a krokodil? – Azt hiszem, hím. – felelte a beteg. – Akkor próbálja meg egy nősténnyel. – javasolta az orvos. Ekkor Neugebauer hunyorított és megjegyezte: – Ebből is láthatod, hogy az ókoriak már jól ismerték a hormonokat.

Philip J. Davis: Otto Neugebauer: Reminiscences and Appreciation. American Mathematical Monthly, 101 [1994] 2. 194–131. p.

Végül egy válogatás Neugebauer közel háromszáz publikációjából:


1926 Die Grundlagen der ägyptischen Bruchrechnung. Berlin: Springer.
1927 Zur Enstehung des Sexagesimalsystems. Abhand. d. Gesel. d. Wiss. z. Göttingen. Math.-Phys. Kl. N.F. 13, 1.
1931 Arithmetik und Rechentechnik der Ägypter. Quellen und Studien zur Geschichte der Mathematik, Astronomie und Physik B 1:301–80.
1933 Apollonius-Studien (Studien zur Geschichte der Antiken Algebra II). Quellen und Studien zur Geschichte der Mathematik, Astronomie und Physik B 2:215–54.
1934 Vorlesungen über Geschichte der antiken mathematischen Wissenschaften. I: Vorgriechische Mathematik. Berlin: Springer.
1935–1937 Mathematische Keilschrift-Texte. I–III. Quellen und Studien zur Geschichte der Mathematik, Astronomie und Physik. A 3. Reprinted, Berlin: Springer, 1973.
1938 Untersuchungen zur antiken Astronomie. II–III. Quellen und Studien zur Geschichte der Mathematik, Astronomie und Physik B 4:34–91, 193–346.
1945 With A. Sachs. Mathematical Cuneiform Texts. New Haven: American Oriental Society Series 29.
1949 The astronomy of Maimonides and its sources. Hebrew University Coll. Annu. 22:321–63. Reprinted in Astronomy and History, 381–424. p.
1951 The Exact Sciences in Antiquity. Copenhagen. 2nd ed. Providence: Brown University Press, 1957. Reprinted, New York: Harper, 1962; New York: Dover, 1969. magyar nyelvű kiadása: Egzakt tudományok az ókorban Budapest: Gondolat, 1984
1954 Babylonian planetary theory. Proceedings American Philosophical Society 8:60–89.
1955 Astronomical Cuneiform Texts. London: Lund Humphries for the Institute for Advanced Study.
1957 „Saros” and lunar velocity in Babylonian astronomy. D. Kgl. Danske Videns. Selsk. Mat.-fys. Medd. 31,4.
1958 The astronomical tables P. Lond. 1278. Osiris 13:93–112.
1959 With H. B. Van Hoesen. Greek horoscopes. Memoirs no. 48. Philadephia: American Philosophical Society.
1960 Studies in Byzantine astronomical terminology. Transactions American Philosophical Society N.S. 50:3–45.
1960–1964–1969 With R. A. Parker. Egyptian Astronomical Texts. I–III. 4 vols. Providence: Brown University Press.
1962 The Astronomical Tables of Al-Khwrizm. D. Kgl. Danske Videns. Selsk. Hist.-fil. Skr. 4,2.
1967–1969 With A. Sachs. Some atypical astronomical cuneiform texts. I–II. Journal Cuneiform Stud. 21:183–218; 22: 92–113.
1970–1971 With D. Pingree. The Pañcasiddhntik of Varhamahra. 2 vols. D. Kgl. Videns. Selsk. Hist.-fil. Skr. 6,1.
1975 A History of Ancient Mathematical Astronomy. 3 vols. Berlin: Springer.
1979 Ethiopic astronomy and computus. Sitz. d. Öst. Akad. d. Wiss. Phil-hist. Kl. 347.
1983 Astronomy and History. Selected Essays. New York: Springer.
1984 With N. M. Swerdlow. Mathematical Astronomy in Copernicus’s De Revolutionibus. New York: Springer.
1988 Abu Shaker’s „Chronography”. Sitz. d. Öst. Akad. d. Wiss. Phil-hist. Kl. 498.
Fotó
Fotó
Egy trapéz területének két egyenlő részre való osztásának algoritmusa ékírásos agyagtáblán · YBC 4675 · forrás: Mathematical Cuneiform Texts