A Borsszem Jankó Darwin-nekrológja

evolúció, Charles Darwin, Borsszem Jankó
szóelválasztás

Darwin

Állat az ember is, – ezt vallá s tanitá a világnak,
Mert a csodát, mythoszt lángesze nem szivelé;
Messze világló müveiben czáfolja e tételt:
Benne is isteni lényt bámul az emberiség.

Darwin

Nekrológ a »Magyar Állam«-ból

Az EMBERISÉG egyik legmakacsabb és legveszedelmesebb ellensége múlt ki az imént Angliában, ahová a bölcs természet internálta. Már 1809-ben megszületett, tehát legzsengébb korában tette meg élete legfontosabb lépését és nagyon kétséges vajon előre meggondolta-é ennek következményeit. A cambridge-i egyetemet látogatta s a világegyetemet nézegette, úgyhogy amit ott tanult, azt itt megint elfelejtette. 1831-től 1835-ig körülutazta a Földtekét, mint a Hold szokta, s ezáltal holdkóros eszméinek bizonyítékát adta. Tehetetlenségének legjobb jele, hogy ezután 24 évig mit sem adott ki, úgyhogy az angol könyvpiacon csak ismeretlenséget aratott. 1859-ben A fajok keletkezéséről című munkájában a fajtalanság eszményét igyekezett megközelíteni. Ezután behozta a »létért való küzdelmet«, melyet őelőtte nem ismertek, s ezáltal az összes emberiség létét fölöttébb küzdelmessé tette. De még evvel sem érte be, hanem az ember eredetét is a majomra vezette vissza, ami gyávaság, mert az élőktől félvén, azoknak őseit szidta majmoknak. Könyvet írt a húsevő növényekről s ezáltal az emberiség végképpeni elpusztulását hozta szőnyegre, mert azon növények közt, melyek Darwin könyvét olvassák, azt a vágyat ébreszté föl, hogy az őket fölfaló állatokat s utóbb embereket viszont fölfalják ők is, mely esetben a sokkal szaporább növényvilág mindenesetre győzni fog. Nemkülönben az állatok arckifejezéséről is írt munkát, bebizonyítván, hogy az igazán emberi érzelmek az állatoknál, az igazán állatiak pedig az embernél fordulnak elő. Végre, midőn már halálát érezte, hogy a föld férgeit saját személye iránt könyörületességre bírja, nagy könyvet írt a földkéregben turkáló férgekről, melyekben a világ legnagyobb jótevőit hirdette ki s nevezetesen a gilisztát emelte arra a trónra, melyről egy évtized előtt az embert lekergette. Ily alacsony törekvéseinek teljesen megfelelt magánélete is. A kőszívű ember »Wedgwood« leányt bírt nőül.

Akik a haladás egyik apostolának hirdették őt, nem kevéssé fognak megütközni ama körülmény fölött, hogy csiga módjára, a saját házában lakott. Módnélkül rettegvén a rendőrségtől, soha senkivel össze nem veszett. Hírhedetté vált nevét ártatlan fiaira is ráruházta, akik az ily nevet még semmi gonoszság által meg nem érdemelték, s evvel bebizonyította, hogy még saját gyermekeihez sincsen jó szívvel. Hogy mindig rossz lelkű volt, azt legjobban halála bizonyítja, mely szívbaj által történt. Mint hiteles forrásból értesülünk, a pokolban Darwin számára külön Siemens-féle kályhát állítottak föl, mely egészen új rendszerű fűtéssel bír és 475 fok hőséget bír kifejteni.


Pater Nixnucius Bacaphantus
természet-titkár

Charles Darwin (1809–1882) angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója
Egy tipikus karikatúra Darwinról (Hornet Magazine, 1866)