Fáklyásmenet a hajó-utczában.

Szentpály Jenő, műegyetem
szóelválasztás

Technikusok jönnek át Budáról fáklyával, zászlóval és zeneszóval.

Szónok technikus (derékszög alatt meghajtva karját, felszónokol az emeletre, melynek egyik ablakában Szentpály megjelen.) Derék honfi! Valamint két háromszögnek oldalai és szögletei ha födik egymást, a két háromszög congruens: azonképen congruálsz vágyainkkal Te is, ki jobboldaloddal nem csak födvén, de tetézvén is óhajtásainkat, ezeknek gyökét nem hogy kivontad volna, de mélyen beleverted szivünkbe. (Éljen!) Hálánk a hatodik hatványra emelkedett, s ezzel szorozva érdemeidet, kijön hazafiságod ismert mennyisége! (Éljen!) H + t = d; hazafiság plus tudomány aequale dicsőség! Ez mennyiségtani kifejezése személyednek. (Éljen!) — F + t = h h; lelkesedés + tisztelet = hazafias hála! Ez mennyiségtani kifejezése a technikus fiatalságnak. (Éljen!) E technikus fiatalság hála-körénekte vagy fénylő középpontja, melynek a felületre kilövelő sugarai, a te hirnevedet ragyogják. (Helyes! Éljen!) Te lész a homlokzats mi a hűséges caryatidok, kik téged vállainkon hordozunk. Emeletről emeletre hágjon népszerűséged s százezer lépcső vezessen neved magaslataihoz, melyek bizonyára nem lesznek csigalépcsők. Azon pálya, melyet számunkra építünk, szorgalmunk vaspályája. Neked gőzsiklót szánt elismerésünk, melyen fokról fokra hághatsz a köztisztelet várfokára. (Éljen!) Te több vagy mint népszerű, te gépszerű vagy. (Ohó!) Midőn zsenge kezekkel hordanók egybe lelkesedésünk tégláit, hogy oltárt építsünk, arra fölteszünk téged, harsányan kiáltva: éljen az Eugenialis, Eugenerosus Szentpály, éljen! (Éljen!)

Szentpály (szintén derékszög alatt hajlik ki az ablakon.) Fiatal barátim! Egy nagy férfiu, kinek csontjai már évek óta porladoznak — (Éljen!) a nagy Széchenyi István (Hosszas, viharos éljenek) — volt az első, ki a technikai tudományokra sulyt fektetett hazánkban. (Igaz!) És különös, hogy a mostoha viszonyok szintén nagy sulyt fektettek hazánkban a technikai tudományokra — oly nagy súlyt, hogy alig mozoghattak alatta. (Derültség. Szentpály hegyes szög alatt hajlik meg.) Szent druszám a bibliában védette a keresztényeket. Én védelmeztem a technikusokat. (Bravó!) Midőn önök a lánczhidon hömpölyögtek át hozzám, előttük lebeghetett szent Pythagorás thesise, a pons asinorum*(Ohó!) — mely voltakép mennyiségtani kifejezése az élet nehézségeinek. (Ugy van!) Noha szülőmegyém nem koronáz, mégis óhajtom, hogy koronázva legyenek fáradozásaik és megvárhatják az országgyüléstől, hogy avenát is fog juttatni várakozásaiknak. Tartsák szem előtt azon aurea regulát: vas szorgalommal épiteni a haza jóllétének templomát, és ellen szögülni testünk azon physikai tulajdonának, mely a restség neve alatt taníttatik. Láttam egyszer egy tőkét, melynek középpontja el volt korhadva. Ez önöknél nincs ugy. Önök viruló árboczai a hazai remény templomának. Épüljön a hon! (Éljen!)

(Szónok tompa szög alatt meghajlik és redukálja magát.)

  • * Pons asinorum latin1. Az egyenlő szárú háromszögeknek az alapon fekvő szögei egyenlők egymással, és ha meghosszabbítjuk az egyenlő oldalakat, akkor az alap alatt egymással egyenlő szögek keletkeznek. Euklidész: Elemek I. könyv. 5. tétel. 2. Pitagorasz tétele (esetünkben erre történik utalás). 3. diáknyelven puska, gyenge vagy tudatlan tanulók számára való segédeszköz. Pallas Nagylexikon
Szentpály Jenő (1836–1902) mérnök, jogász, politikus
Forrás

Borsszem Jankó 1871. március 26. 680. p.

Életrajz

Szentpály Jenő (1836–1902) mérnök, jogász, politikus. A bécsi műegyetemen és a pesti egyetem jogi karán végezte tanulmányait, 1860. ugocsavármegyei aljegyző, 1867. főjegyző lett. 1869. a halmi kerület Deákpárti programmal képviselővé választotta; tagja volt a háznak 1878-ig mint a szabadelvű párt híve; közlekedési és közoktatásügyekben működött és az ő indítványára nyerte a műegyetem jelenlegi szervezetét.

Jegyzet

A kir. József-műegyetemnek egyetemi rangra emelése és első szervezete. A műegyetem tanári kara ismételten sürgette a műegyetemnek egyetemi rangra emelését. Amikor az alkotmányos korszak beálltával báró Eötvös József lett a kultuszminiszter, biztos volt, hogy a kérés mihamarabb teljesül. A képviselőház 1870 április 7-i ülésén terjeszti be a törvényjavaslatot a József-műegyetem újjászervezéséről. Ebből, valamint annak megokolásából is kitűnik, hogy mennyire értékelte a műegyetem működését. A törvényjavaslat, amely a műegyetemnek a pesti egyetemmel való egyenrangúságát kimondotta, báró Eötvös József közbejött halála következtében ugyan tárgyalásra nem jutott, de a műegyetem kérdése a képviselőház napirendjéről nem került le. Igen érdekes és magas színvonalú vita fejlődött ki a műegyetem kérdésében 1871-ben, a kultuszminisztérium költségvetésének tárgyalásakor. A tárgyalás folyamán Szentpály Jenő terjesztette a képviselőház elé azt a határozati javaslatot, amelynek értelmében a műegyetem a pesti egyeteméhez hasonló önkormányzati alapon szervezendő át. A képviselőház elfogadta a határozati javaslatot és ő felsége 1871 július 10-én kelt legfelsőbb elhatározásával megerősítette a kir. József-műegyetem belszervezeti szabályzatát. Az 1871/72. tanévet ennek megfelelően a kir. József-műegyetem, még ugyan Budavárában, de már önkormányzati alapon nyitotta meg. Az Institutum Geometricum alapításától tehát kilencven esztendő, a József-ipartanodáétól pedig negyedszázad múlik el, amíg a műegyetem mindazoknak a jogoknak és eszközöknek birtokába jut, amelyek hivatásának betöltésére képessé teszik. Ezeknek a birtokában azután hatalmas kultúrafejlesztő munkát fejt ki. Úgy gondoljuk, hogy a műegyetem beváltotta a hozzáfűzött reményeket.

Zelovich Kornél: A műegyetem. 241. p. A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerkesztette Magyary Zoltán. Kiadja a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1927. 230–265. p.