Csillagászat a dalszövegekben

Simon Singh esete Katie Meluával
Németh Géza
fizika, csillagászat, Katie Melua, Simon Singh, dalszöveg

Rövid történetünk két szereplője közül remélhetőleg az egyiket, Simon Singhet legalább itt, a tudomány oldalán nem kell bemutatni az olvasónak, de biztos, ami biztos, foglaljuk össze: Singh indiai származású brit fizikus, aki a 1990-es években a BBC TV-nél dolgozott tudományos szerkesztőként, később több könyvével nemzetközi hírnevet szerzett.

Magyarul is megjelent A nagy Fermat-sejtés, illetve A nagy Bumm című könyve. Másik hősünk idehaza kevésbé ismert. Katie Melua, a mindössze 22 éves, grúz származású („szovjet” állampolgárnak született) énekesnő családjával még gyerekként került Észak-Írországba, onnan Londonba. Káprázatos tehetségű blues énekes, az elmúlt két évben a női előadók közül az ő lemezeit (két CD-je jelent meg) vásárolták a legnagyobb számban Nagy-Britanniában. Szerény megítélésem szerint ő lesz az évtized szupersztárja, ha így folytatja.

Mármost hogy jön össze e két személy? Történt, hogy Melua 2005-ös Piece by piece című albumán szerepel egy Nine million bycicles című szám, mely többek közt a következő szövegrészt tartalmazza (saját – értelmező – fordításomban):

12 milliárd fényévnyire vagyunk az univerzum peremétől, így gondolják, és soha senki nem tudja megmondani, hogy ez igaz-e, de azt tudom, hogy én mindig veled leszek.a

  • a Nine Million Bicycles. Katie Melua: Piece by Piece):

    “We are twelve billion light years from the edge,
    That’s a guess–no-one can ever say it’s true
    But I know that I will always be with you.”

    V. Gy.

Nos, a verssor első fele megütötte Singh fülét (szemét) és a Guardian című lapban a kozmológusok munkájának pontossága elleni merényletként aposztrofálta Katie szövegét. A két fél leült egymással a BBC Today című műsorában, és az énekesnő szó szerint elénekelte az a változatot, amit Singh az eredeti helyett tudományos szemszögből tekintve helyesnek tart. Így:

„13,7 milliárd fényévnyire vagyunk a megfigyelhető univerzum határaitól; ez – a jelenlegi ismereteink szerint – jól definiált hibaszázalékkal jó becslés, és azt jósolom, hogy mindig veled leszek.”b

  • b

    “We are 13.7 billion light-years from the edge of the observable universe,
    That’s a good estimate with well-defined error bars,
    Scientists say it’s true, but acknowledge that it may be refined,
    And with the available information, I predict that I will always be with you.”

    V. Gy.

Megjegyzem, ez angolul épp olyan idétlenül hangozhatott, mint magyarul.

Hogy kell-e egy tudós-ismeretterjesztőnek kekeckednie egy dalszöveggel, döntse el ki-ki a vérmérséklete szerint. (A Guardianban annak idején pró és kontra tömegével érkeztek az olvasói levelek.) Szerintem ebben az esetben nem kéne. Vagy talán a szövegírónak nem kellett volna éppen a kozmológiában kalandoznia. Volt már hasonló példa a magyar könnyűzenében is. Katona Klári hajdan azt énekelte, „Tíz perc, míg a Földre ér a fény” (nyilván a Napból), ami természetesen nem igaz, hiszen ez nagyjából nyolc perc, de ez még úgy-ahogy elmegy. Igazi merénylet volt viszont Koncz Zsuzsa egyik szövegrészlete az Itt a két kezem című számból, ahol azt énekli: „A csillag a fényét a Naptól kapja”.

Szóval, kedves szövegírók, ha nem muszáj, inkább ne csillagászkodjanak. Mi pedig olvassunk Singhet és hallgassunk Katie Meluát, mindkettő világszám a maga kategóriájában. Előbbi okos, utóbbi nagyszerűen énekel (és ráadásul sokkal szebb Singhnél). Már csak a kilencmillió bicikli kérdését kéne megoldani, Melua ugyanis azt énekli, hogy ennyi van belőlük Pekingben. Még az hiányozna, ha bejelentkezne a kínai főváros egyik korifeusa azzal, hogy a pontos szám kilencmillió-kétszázötvennégyezer-hatszáznegyvenkettő. Azt vajon hogyan énekelné el Katie?

Katie Melua
Katie Melua: Piece by Piece
Simon Singh

Függelék

SIMON SINGH: A NAGY FERMAT-SEJTÉS.

Fordította Pappné Kovács Katalin. Budapest: Park Kiadó, 2004.


RÖVID TARTALOM

„Igazán csodálatos bizonyítást találtam erre a tételre, de ez a margó túl keskeny, semhogy ideírhatnám.”

A 17. században élt francia Pierre de Fermat-nak e szavai felcsigázták az emberek képzeletét, s különös matematikai küzdelemre késztették az elkövetkező nemzedékeket. A nagy Fermat-sejtés a matematika szent Grálja lett. Voltak, akik egész életüket a bizonyításnak szentelték. Akadt, aki kétségbeesésében önkezével vetett véget életének, másvalakit pedig épp a nagy Fermat-sejtés mentett meg az öngyilkosságtól, ezért végrendeletében óriási díjat ajánlott fel a megoldásért. És akkor jött egy princetoni professzor, Andrew Wiles, aki már tízéves kora óta álmodozott a bizonyításról. 1993-ban, hétévi magányos és titokban végzett kutatómunka után szenzációs bejelentéssel kápráztatta el a világot: megvan a bizonyítás!



SIMON SINGH: A NAGY BUMM – MINDEN IDŐK LEGFONTOSABB TUDOMÁNYOS FELFEDEZÉSÉNEK TÖRTÉNETE.

Fordította Dr. Szécsényi-Nagy Gábor. Budapest: Park Kiadó, 2007.


RÖVID TARTALOM

„A világmindenséggel kapcsolatban az a leginkább fölfoghatatlan, hogy meg lehet érteni.” – Albert Einstein

Simon Singh hisz abban, hogy nem csak az Einsteinhez hasonló géniuszok képesek fölfogni a világegyetem természetét meghatározó fizika lényegét. Mindnyájan képesek vagyunk rá. Könyve az ókori teremtésmítoszoktól a görög filozófusokon és későbbi évszázadok gondolkodóin át kiváló, olykor hóbortos tudósok sorával ismertet meg, akik a világ keletkezésének megértéséért küzdve már-már megszállottan szegültek szembe az örökkévaló, változatlan kozmoszt hirdető akadémikus tudományossággal.

Könnyed és világos stílusban magyaráz el bonyolult tudományos gondolatokat. Megérthetjük például mi rejlik a kozmikus tágulás, a vöröseltolódás, a gravitációs tér vagy a szférák zenéje kifejezések mögött, s közben nagy ívű és lebilincselő történeti áttekintést kapunk a világegyetem létrejöttét magyarázó ősrobbanás-elmélet kialakulásáról.



SIMON SINGH: KÓDKÖNYV. A REJTJELEZÉS ÉS REJTJELFEJTÉS TÖRTÉNETE.

Fordította Szentgyörgyi József. Budapest: Park Kiadó, 2007.


RÖVID TARTALOM

A rejtjeles kommunikáció egyidős az írásbeliséggel. Ez a rögeszmés titkolódzás az idők folyamán drámai hatással volt háborúk kimenetelére, birodalmak sorsára és egyéni életekre egyaránt. A nagy Fermat-sejtés szerzőjének új könyve számos kódrendszer matematikai, nyelvészeti és technológiai leírásán, valamint a mögöttük rejtőző nem mindennapi egyéniségek bemutatásán keresztül követi nyomon a rejtjelezés és rejtjelfejtés lebilincselő történetét az ókori Görögország katonai kémkedésétől a modern számítógépes titkosírásokig. Részletesen elmeséli többek között Mária skót királynő esetét, aki saját titkosírásának csapdájába esett, és ezért életével fizetett. Bemutatja a furcsa történetű Beale-kódot, amely a 19. században Virginiában elásott, és máig elő nem került aranykincs titkos rejtekhelyét írja le, és megismertet azokkal a nagyszabású rejtjelező és rejtjelfeltörő erőfeszítésekkel, amelyek a két világháború végkimenetelét befolyásolták. A rendkívül szerteágazó kérdéseket élvezetes stílusban boncolgató könyv egyszer s mindenkorra megváltoztatja a történelem mozgatórugóiról alkotott nézetünket, és hatására komolyan elgondolkodhatunk, vajon a legutóbb elküldött e-mailünk tartalma mennyire maradt titokban? Simon Singh könyve 2000-ben elnyerte az olasz Cortina-Ulisse Európai Díjat, melyet kétévenként ítélnek oda a legjobb európai tudományos témájú, ismeretterjesztő könyvnek.

Forrás

Népszabadság 2007. szeptember 8.