Pasteur vagy a tudományos film

Karinthy Frigyes
orvoslás, Pasteur, pasztőrözés, lépfene, veszettség stb.
szóelválasztás

A „Világegyetem” gyár monstruózus műalkotása a komoly tudomány tragédiájáról, a legnépszerűbb színészek közreműködésével. Minden idők legnagyobb műve, beleszámítva a történelem előtti, esetleg történelem utáni időket is. Írta maga a nagy Neverheardhisname Boldizsár. Rendezte: Beinhardt Béla. Vászonra alkalmazta: Ceinhardt Cecil. Fotografálta: Deinhardt Döme. Ellenőrizte: Feinhardt Ferenc. Lebélyegezte: Geinhardt Gerő. A bélyegeket nyalta: Heinhardt Henrik. Dicsérte: Pásztőr Béla.


Maró, szennyes füst. Mint kiderül, egy nyomorúságos, ütött-kopott vaskályha füstje. A vaskályha szegényes padlásszobában áll, amelyben Pasteur, a kis kémikus tengődik, huszonkét neveletlen gyermekével, ahogy a kémikusok azelőtt mindig szokták. A szoba egyetlen dísze a greenwichi gyárból kölcsönkért csillagvizsgáló, amelyen Pasteur egy marsbeli bolha élősdi poloskáit, a parányi Furunculus Asiensis-eket tanulmányozza. Látni a bolhát nagyítva, amint vakaródzik, mert csípik a poloskák. III. Napóleon véletlenül arra jár, marja a füst a szemét, beküldi egyik kancellárját, hogy mi az. A kancellárnak megtetszik a szép Pasteur Mici, a kémikus egyik leánya, de a menyecske (Pasteurné) el akarja küldeni a lányt liptói túróért. A kancellár elhatározza, hogy ottmarad segédnek Pasteur mellett, a császár egy darabig vár rá, de aztán megsértődik, és azóta görbe szemmel nézi a nagy tudós működését. (Látni a teljesen elgörbült szemet.) Pasteur egy holdvilágos éjszakán a kertre néző ablak mellett felfedezi műszerén a gyermekágyi láz kórokozóját s néhány más dolgot, izgalmában leveri a virágcserepet az ablakról, amit Alphonse, a volt kancellár, jelenleg segédkomikus, megtalál, s abban a hitben, hogy a szép Pasteur Mici dobta bekopog a leány második emeleti ablakán.

Hosszú séta a daytoni tengerparton az „I am so blue” egykorú románc távoli hangjai mellett. Mialatt az antiszepszis egész Európában elterjed, és Semmelweis is csatlakozik a mozgalomhoz, sőt Rotterdamus Erasmus is jelentkezik a tizenhatodik századból, egy kis birka behajol a hálószobába, és belebéget az alvó Pasteur fülébe, aki felriad és eszébe jut álma (felvétel), mely úgy torzította a valóságot, hogy a fene belépett a szobába. Erről eszébe jut a lépfene, melyet a következő képen megfejt, a megfejtésről eszébe jut a megfejés, valamint a tej, amely még nincsen pasztörizálva abban az időben.

Felháborodva pasztörizálni akarja a tejet, de az orvostársadalom, mely abban az időben rendkívül konzervatív volt, minden áron meg akarja akadályozni ezt is és a tisztaságot is a sebészetben, azonnal összeül tehát az egykorú genfi népszövetség, mely a nagyhatalmak nyomása alatt elrendeli, hogy az operációnál ezentúl piszkítóba kell küldeni a műszereket. Műszer, amit trágyalében és kanálisban piszkít egy sebész, miközben a szép Pasteur Mici bánatos fox-trottot táncol a Bois de Boulogne-ban. De a fegyver hátrafelé sül el, ugyanis Pasteurnak a konzervativizmusról eszébe jut a tejkonzerv, amely boldogan veszi tudomásul, hogy végre fel van fedezve. Erre a hírre a lépfenében szenvedő birkák is felgyógyulnak, az egyik rögtön elhagyja betegágyát, és belép önkéntes munkásnak Pasteur laboratóriumába, ahová sikoltozva rohan be éppen a szerelmespár egy veszett kutya üldözése elől.

Pasteur bátran szembeszáll a kutyával és felfedezi, mire a kutya szégyenkezve elkullog. Pasteur pedig közli Pasteurnéval, hogy mindig őt szerette (kísérőzene: Carmen belépője), és behozza a veszettségoltást. De a szomszédos államból ügynök jelentkezik, és felkéri, hogy a század végén feltalálandó mozigyár részére kösse le élettörténetét. Pasteur, akit éppen a tiszteletére rendezett bankettre hívnak, e hírre féloldali szélütést kap, a másik oldalával munkába kezd, hogy a leendő moziveszettség kórokozóját megtalálja.

1938

Forrás

Karinthy Frigyes: Így írtok ti I–II. Paródiák. Szerkesztette és a szöveget gondozta Ungvári Tamás. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979. II. kötet. 500–502. p. (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei.)