„Dörzsölt kenőcsöt, három ténoszi / Foghagyma főt vetvén belé…”

Arisztophanész
Részlet a Plutos című vígjátékból
szóelválasztás


S nem jött az isten még le?

Karion
Még nem akkor. –
Aztán pedig majd furcsát is tevék:
Mert, hogy leszálla, s hozzánk ért,1 nagyot
Szeleltem, felfuvódván a hasam.


Utálva fordúlt tőled el, tudom.

Karion
Nem a; hanem Iaso2 elpirult
Kíséretében, Panakeia2 meg
Befogta orrát… nem tömjént eresztek.


Hát ő maga?

Karion
Föl sem vevé, bizisten.


Parasztos isten úgy hát, mint te mondod.

Karion
Nem; csak ganéjturkáló.3


Vakmerő!

Karion
Féltembe’ a fejem beburkolám;
Ő meg körűljárt méltóságosan
S mind sorra nézte a betegeket.
Majd a legénye kőmozsárt teve
Elé, ütővel, és szekrényt…


De te
Hogy láttad ezt, ha a fejed be volt
Takarva, gaz csont?

Karion
A szűrön keresztűl:
Mert volt azon lyuk, Zeus uttarcs’, elég.
Előbb is a Neoklides szemének
Dörzsölt kenőcsöt, három ténoszi
Foghagyma főt4 vetvén belé; továbbá
Aszattat,5 ebtéjjel vegyítve, törte
Mozsárban, és ecettel föleresztve,
Kiforditá pilláit, úgy kené meg,
Hogy jobban fájjon. Ő pedig nagyot
Bődült, s ugrott, szaladt; hanem az isten
Mosolygva szóla: „ülj itt, kenve, már:
Hogy több gyülésben izgágát ne tégy!”6


De mily derék s bölcs honfi az az isten!

Karion
Akkor pedig, Plutónnak7 űlve mellé,
Előbb is megtapintá a fejét;
Majd tiszta gyolcsot vévén, a szeme
Héját letörlé; Panakeia8 meg
Arcát, fejét bársonnyal fedte be.
Cuppanta egyet ajkával az isten,
Mire a szentélyből két roppant kigyó
Rohant ki…


Oh, szerelmes istenek!

Karion
Szépen becsúsztak a bársony alá
S körülnyalák pilláit, úgy hiszem;
S előbb mint tíz pohár bort te kiinnál,
Felálla Plutos, látva, asszonyom.
Én örömembe’ tapsolék, s uram
Költém – azonban kígyóstúl az isten
Nagy-hirtelen már a szentélybe tűnt.
Plutost meg a mellette feküvők
Falták-ölelték, mit gondolsz? egész
Éjjel virasztva, míg feljött a nap.
Én meg becsűltem az istent nagyon, hogy
Plutost szemessé tette oly hamar,
S Neoklidest még jobban megvakítá.

693–746. sorok
  • 1Asklepios.
  • 2Asklepios leányai.
  • 3Mint orvos, azt is vizsgálja.
  • 4Tenos szigete híres volt fokhagymáiról.
  • 5Bűzös aszat (assa foetida).
  • 6Vö. Nőuralom 255. v. és 397. hol hasonló recept fordul neki elő.
  • 7Így. A két isten eredetileg egy.
  • 8Szó szerint: minden fájdalom elleni szer (Panacea).

Arany János fordítása

Forrás

Arisztophanész vígjátékai. Fordította: Arany János. Budapest: Magyar Helikon, 1968. (Helikon klasszikusok.)