A „Krokodilus”

Ernest Rutherford-paródia
George Gamow
fizika, Ernest Rutherford, Niels Bohr
szóelválasztás

Ernest Rutherford 1871-ben született az Új-Zéland déli szigetén levő Nelson város közelében. Sok évvel később tudományos érdemei elismeréséül a Lord Rutherford of Nelson címet kapta. 24 éves korában Cambridge-be ment, hogy J. J. Thomsonnál tanuljon a Cavendish Laboratóriumban. Miután tudományos fokozatot nyert, tanszéket kapott a montreáli McGill Egyetemen. Itt születtek első lényeges felfedezései az újonnan felfedezett radioaktivitás jelenségével kapcsolatban. Később a manchesteri egyetemre ment, J. J. Thomson nyugalomba vonulása után pedig a Cavendish Laboratórium igazgatója lett. Kollégái „Krokodilus” néven emlegették, amit egyik kedvenc tanítványa, Pjotr Kapica orosz fizikus adott neki. Meg kell jegyezni, hogy az angoloknál, akik gyakran mennek (vagy inkább mentek) Egyiptomba, és akiket a krokodilusok megharaptak, vagy megettek –, ez az elnevezés elég kellemetlennek tűnhet. Az oroszoknak azonban, akik hazájukban sohasem láttak krokodilust, az a duzzadó erő szimbóluma. Rutherford előtt senki sem merte említeni ezt a becenevet, de ő ismerte és titokban büszke volt rá. Annak az új épületnek a falát, amelyet Kapica igen erős mágneses terekkel folytatott kísérletei számára emeltek, minden hivatalos indoklás nélkül egy krokodilus domborműve díszíti:

(A szerzőnek eszébe jut egy Cambridge-i eset a „Krokodil”-lal kapcsolatban…)

…e jóképű, szivélyes szőke lord
Nem más mint a brit Ernest Rutherford.
Egy új-zélandi farmer volt az apja,
S paraszti voltát le sem tagadhatja;
Mikor »halkan« beszél, vagy »lágyan« énekel,
Hangját a párnázott ajtó sem fogja fel,
Hát még ha bosszantják, és bősz haragra gerjed,
Elképzelni se jó a súlyos dörgedelmet,
Amelyet osztogat; s hogy ő a föld fia,
E stílussal nem sikerül titkolnia.
De hadd mesélek el inkább egy esetet.

Egy ízben Gamowot teára hívta meg,
Amelyet Bohr tiszteletére rendezett
(Bohr nevéről tán hallott már az olvasó).
A társaságban sok mindenről folyt a szó:
A férfiaknál golf s krikett a téma,
A nők pedig – még erre nem volt példa –
Divatról beszéltek; csak Bohr unatkozott
S szólt Gamowhoz, az ablakra mutatva: »ott
Az udvaron motorkerékpárt láttam…
A működését megmutatná? Nos, utánam!«

S már ment is lefelé, a társa meg
Követte, hisz mi mást is tehetett?!
És lenn az udvaron Gamow sorjában
Elmondta, mi mire való, s a lázban
Égő Bohr úgy pattant nyeregbe, mint aki
Motorversenyre készül hajtani.
Az utcán gázt adott és – fel a járdakőre;
Ember, állat riadtan menekült előle.
De a lendület biz hamar alábbhagyott,

Bohr nem jutott el messzire, s ahogy
Úgy ötven yardnyi út után keresztben
Megállt a járdán, s akár egy veretlen
Hadvezér, kihúzta magát a motoron –
Az egész Queen Roadon megállt a forgalom

Közben Gamow is odaért és mindent megtett,
Hogy helyreállítsa a tömegben a rendet,
S azon fohászkodott: inkább az ördögöt,
Mint Rutherfordot most! De máris dörmögött
A mély hang mögötte: »Gamow, az istenit!
Ha még egyszer od’ adja Bohrnak ezt a járgányt,
Hogy botrányt csináljon itt az utcán, hát
Esküszöm kitaposom a belit!«

Bárány György fordítása
Gamow kézjegye
E. Rutherford
G. Gamow
P. L. Kapica
Forrás

George Gamow: A fizika története (Biography of Physics). A szerző rajzaival. Budapest: Gondolat, 1965. 228–229. p.