Új tudomány
— Nagyszerű! Hát ilyen nagy ember ez a Steinach?
— Azt elhiszem, hogy nagy ember. Ez a világkép újjászületését jelenti: az egész tudomány csődjét, egy új tudomány hajnalát — romba dőlt a Newton-, Kepler-, Kopernikusz-, Galilei-féle álomország, amiben éltünk… csodálatos korszak nyílik meg, kitárul előttünk a mindenség, megvilágosodik az ízé a hogyhíjják csak…
— Igazad van. Óriási fölfedezés. Na és mondd, te érted az elméletét? Sokat foglalkoztál vele?
— Hogyne érteném. Az egész irodalmát áttanulmányoztam. Az egész nagyon egyszerű, csak meg kell szabadulni tudni az iskolapadok szuggesztiójától.
— Hát hogy történik mégis?
— Hogy mi a történés, azt kérded, az idő és tér összefüggésében?
— Na igen… Hogy le kell-e fektetni a…
— A koordinátákat?
— Én nem értem ezeket az orvosi dolgokat. Lehet, hogy úgy híjják.
— Nézd, mindjárt meg fogod érteni az egészet. Képzelj el magadnak egy óriási csövet, a szabad űrben lebegve, aminek a végén egy tükör van…
— Ahá, persze… értem. És a csövet bedugják a…
— Várj csak… A tükör központjának a meghosszabbítását nevezzük A-nak… most képzelj el egy forgó körlapot aminek a szélét érinti az a vonal, ami B-ből elindulva át megy a cső kerületén, és visszajövet a forgó hengerbe ütközik…
— És akkor már kész is van?
— Dehogy. Most képzeld el, hogy a korong közepén áll egy ember, aki lassan fejjel lefelé kering, és a kezében tart egy órát, aminek a mutatója párhuzamos az A—B vonallal. Abban a pillanatban, amikor a henger meghosszabbítása metszi ennek az embernek a látószögét…
— A látószöget el kell metszeni? Ojjé, az kellemetlen.
— Hát hogyne kellene metszeni? Másképpen nem tudom megállapítani, hogy az ember mozog-e, aki a korong közepén áll, vagy pedig a képsík vetülete…
— Na és feltéve, hogy nem mozog, hanem hagyja magát metszeni, akkor mennyi idő múlva mutatkozik a hatás?
— Ahá, látom, kezded érteni. Helyes kérdés. A fénysugár egy másodperc háromezred része alatt visszajön … és így a Newton-féle tétel nem áll.
— Szóval nem sikerül az operáció?
— Sikerül, de más eredménnyel. Nem úgy, ahogy Galilei elképzelte.
— De azért fiatalabb lesz?
— Kicsoda?
— Hát a megoperált ember … akinek metszették a látószögét…
— Fiatalabb? Mi köze ehhez az embernek?
— Már megbocsáss, hát nem arról van szó, hogy az operációtól megfiatalodik?
— Miről beszélsz te?
— Hát arról a Steinachról, a Steinach-féle fiatalító műtétről.
— Te bolond! Összezavarod a dolgokat. Te az Einsteinre gondolsz, az fedezte fel a fiatalító kúrát. Én a Steinach-féle relativitás elméletét magyarázom neked — de úgy látom, nem érdekel… nem is neked való az ilyesmi…
Eugen Steinach (1861—1944) osztrák fiziológus, hormonkutató.
Heuréka. 368—369. p.
- Schiller Róbert: Karinthy a tudomány ellen
- Karinthy Frigyes: Így írna Einstein Hacsek és Sajót
- Nagy Lajos: Klausztrofóbia
- Jean-Pierre Petit: Minden relatív
- G. B. Shaw: Pohárköszöntő Albert Einstein tiszteletére
- Shakespeare, Valéry, Einstein
