Dr. Tömb Szilárd postafőmérnök fejtegetései

A Műszaki Közlönyből
technika, távíró, hírközlés, Műegyetem, Vicinális Dugóhúzó
szóelválasztás

Méltányolnunk kell hangadó körök felháborodását azon, miszerint bár az alanti panaszt több évtizede országszerte ismerik, mégis arról mindez ideig ügyiratszerű jelentés nem tétetett. A hivatalos utat megkerülő panasz betű szerint a következő:

A szegedi sürgönypózna
Jaj de magas!
Tetejében a porcellán
Jaj de poros!
Rá van kanyarítva
Az a kutya derót:
Akármilyen magos
Leadja a szót!

Az azonnali hatállyal megejtett fegyelmi vizsgálat jelentése szerint: „a tám, gyám- és hámfával, 7 peckes U-vassal és nagy szaruszeggel szabványosan felszerelt szegedi tartóoszlopok legfeljebb csak relatíve, az oszlop körüli gyeptelenített síkterületről tűnhetnek fel magosnak, a Sziriuszból nézve egyenesen alacsonyaknak látszanak.”

A panasz további „kanyarintásra” vonatkozó része már csak azért is tarthatatlan, minthogy a műszaki osztályok még a legkisebb kiolvadó paksi mogyorók szakszerű elhelyezésére is a legnagyobb gondot fordítják.

A szigetelők sem lehetnek porosak, mert az órabéres jelfogó, órabéres szikraoltó és egyéb mérnökök a porcellánfuvar (nem tévesztendő össze a kefekocsival) ellátásában is a megkívánt gyakorlattal rendelkeznek.

A panaszló utolsó sorából meg egyenesen megállapítható, hogy önmagával sincs tisztában, amikor távírónkat meg a rádióval téveszti össze, amely „leadja a szót”.

Mindezeket egybevetve a fenti népdalon a következő csekély módosítást javasoljuk:

A szegedi támszerkezet
hóra, jégre, zúzmarára, zivatarra
–20 C° hideg mellett
Jaj de szépen méretezett!
Középkettős szigetelő

repedés, hólyag, karcolás és salak-
mentes tükörfényes zománcozása
Jaj de összefüggő!
Szigorúan egyenes a

porosz kötéssel rögzített 5 mm-es
Vashuzala,
Akármilyen az oszlophossz,
10 fillér a vidéki sürgöny szódíja.

lásd Hütter-jegyzet
Forrás

Vicinális Dugóhúzó 1936, 7. p.