Robespierre és a villámhárító-pör

fizika, elektromosság, villámhárító
szóelválasztás

Maximilien Robespierre (1758–1794), a leendő néptribun, a nagy „Megvesztegethetetlen” 1785-ben, egy esztendővel a Figaro házassága történelmi nevezetességű bemutatója után, amelyről Napóleon utóbb azt mondotta, hogy „ez már a menetelő forradalom volt”, még szülővárosában, Arrasban ügyvédeskedett, és kacifántos tyúkpörökkel szerzett magának jogászi hírnevet a szenvedélyesen patvarkodó vidéki társaság körében. Kiváltképpen a hírhedt „villámhárító-üggyel”, mely akörül forgott, vajon joga volt-e egy ottani nemes úrnak a nemrég felfedezett és a maradiak hite szerint veszélyes villámhárítót a háza tetejére állítani vagy sem, s melyet a fiatal fiskális kétévi pörösködés után azzal a furfanggal nyert meg, hogy a villámhárítót szélkakasnak minősítette, melynek használata akkor még örökletes, feudális jog volt.

Forrás

Gábor György: Ingres hegedűje. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1972. 126. p.