Kísérlet természet-tudományos vers írására

fizika, csillagászat, optika, mechanika, hőtan, meteorológia, biológia, fotoszintézis
szóelválasztás

Gáncsolják a költőket, hogy a természetet még mindig a régi tudatlan módon írják le, nem úgy, mint a tudomány haladása kívánná. Ehol egy kísérlet (Arany János megjegyzése a vershez):

Földünk mind hegyesebb szög alatt fordítja keletnek
A pontot, hol az én pusztai kis lakom áll.
Szőke világát már az egen terjeszti előre
A Nap s jelzi mikép fordulok arrafelé.
Majd pirosabb színt vált, megtörvén fénye a földi
Fennlebegő párák ködszerű cseppjeiben;
És, mint nagy gömböt, veti a horizontra csalárdúl
A levegő-réteg vérpirosan hüvelyét.a
Ez még nem Nap – ihol szemmel nézhetni beléje;
Ám, ha a derékszög alatt dől zenithemre a fény:
Égő gáztakarója körét meglátom a Napnak,
Mely a mi Földünknél (szám ide!)-szorta nagyobb;
Hogy kicsinek látszik, nagy távolléte okozza,
Oly keskeny szög alatt éri sugára szemem.
Már körül a gyárak kéményeiből viszi nagy fel
Könnyü korom-terhét a nekifűlt levegő.
Vas sinen a gőzgép nagy terhet vonva közelget,
Mert a súrlódás nem köti meg kerekét.
Mily szép most minden, kizdik kilehelni a fák is
Élenyöket,b – s a széngázt színi be lombjaikon.
A levegő-réteg, mely Földünket beborítja,
Kékszínű tömegén játszva eget mutogat.
Ah de mi ez? Hőség megritkította köröttem
A levegőt s felszáll, váltja rohanva hideg.
Képződnek szaporán s gyülekeznek vízi parányok
S összeverődve, legitt földre csapódnak alá.
Testem is a hőanytc likacsin már veszteni kezdi,
Adieud természet! Vissza lakomba megyek.

  • ahüvely – Hiba, mert a Napnak nincs hüvelye. (Arany János megjegyzése)
  • bélenyrégies, kémia oxigén
  • chőanyrégies, fizika hőenergia
  • dAdieufrancia [ejtsd: agyő] Isten vele(d)!
Petőfi rajza Aranyról