Unhappy Readymade

Marcel Duchamp experimentális geometriája
matematika, nemeuklideszi geometria
szóelválasztás

Marcel Duchamp egyik utolsó geometriai munkája az 1919-es Unhappy Readymade1 (Boldogtalan késztermék) volt. Amikor nővére, Suzanne, férjhez ment Jean Crotti-hoz, a művész utasításokat küldött az ifjú párnak Párizsba, miszerint az erkélyükön függesszenek fel zsinórokkal egy geometria könyvet. Duchamp később leírta, hogy milyen eredményt várt a kísérlettől:

A szél átjárja a könyvet, kiválasztja a saját feladatait, megforgatja és kitépi a lapokat… Szórakoztató volt bemutatni, ahogy a boldogság és boldogtalanság eszményét beleviszem a késztermékekbe, aztán az esőbe, a szélbe, a szálló oldalakba – szórakoztató ötlet volt.

  • 1Ready-Made angol, művészet – késztermék. A modern művészet egyik módszere, a talált tárgy vagy konstrukció szoborként való bemutatása. Először a dadaizmus képviselői alkalmazták; először Marcel Duchamp nevezte így a kiállításon bemutatott, a mindennapi életből kiszakított tárgyakat. Mint kifejezési eszközt újabb irányzatok is felhasználják. (neodadaizmus, Nouveau Réalisme stb.).

Az Unhappy Readymade-ben az ismerősebb, tiszteletlen Duchamp újra átveszi a helyét az A l’infinif-ben megismert tudósnak. Mire 1915-ben elhagyta Franciaországot, Duchamp koncentrált geometriai tanulmányai már nagyjából végetértek, 1919-re pedig teljesen befejeződtek. Mégis, az Unhappy Readymade nem az új geometriák ellen irányult, hiszen az erkélyen függő szöveg euklideszi síkgeometriáról szólt [Az Unhappy Readymade fényképén látható egyik ábra a két kör ún. radiális-tengelyét ábrázolja, amelyből a két körhöz húzott érintők mindig egyenlő hosszúak lesznek.]. Valójában, a szél és az eső hatása nemeuklideszi: a könyvoldalak gyűrődései és szakadásai nemeuklideszi elváltozásokat okoznak a szövegben lévő euklideszi ábrákon. [Ha jól értem, egy nem állandó görbületű nemeuklideszi tér jön létre – A szerk.]

Marcel Duchamp: L.H. O. O. Q, 1919
Marcel Duchamp: Fountain, 1917
Marcel Duchamp · Lépcsőn lemenő akt
A kötet Princeton-kiadásának (1983) borítója
A kötet MIT-is kiadásának (2013) borítója
Kronológia
1887 Duchamp születésének (Blainville, Franciaország) éve.
1904 Párizsba költözik, ahol a Julian Akadémián tanult.
1909 Két testvérével (Jacques Villon [1875–1963], festő; Raymond Duchamp-Villon, [1876–1918], szobrász) együtt csatlakozik a kubista mozgalomhoz.
1910–1915 Duchamp olyan modorban fest, amelyet nehéz megkülönböztetni a futurizmustól.
1912 Megfesti a Lépcsőn lemenő akt című képét, amely a kubisztikus alapformákra egyszerűsített mozgó test különböző fázisainak egyidejű ábrázolását oldja meg. Művével kapcsolatban maga a művész azt mondja, hogy az nem a szó szoros értelmében vett festmény, hanem: „mozgási elemek elrendezése, tér és idő kifejezése a mozgás absztrakt megjelenítésén keresztül. A festmény szükségszerűen két vagy több színnek a felületen történő egymás mellé helyezése. Az aktot magát szándékosan a fa barna színárnyalataira korlátoztam, úgy hogy egy tulajdonképpeni festmény kérdése szóba sem jöhet. Nem vonom kétségbe, hogy ennek a gondolatnak a kifejezésére többféle mód és lehetőség nyílik, mert ha nem így volna, a művészet igen szegényes múzsa lenne. Gondoljuk csak meg, ha figyeljük a forma mozgását a térben, adott időben, a mértan és matematika birodalmába lépünk, akárcsak ha gépet építünk ezzel a céllal. Ha bemutatom a repülőgép felszállását, akkor megkísérlem annak bemutatását is, hogy ez ’hogyan’ megy végbe. Nem készítek csendéletet belőle. Mikor a Lépcsőn lemenő akt látomása felcsillant bennem, már tudtam, hogy ezzel mindörökre széttöröm a naturalizmus rabszolgabilincseit.” Collections of the Société Anonyme: Museum of Modern Art, 1920. New Haven: Yale University Art Gallery, 1950. 148. p.
1912– Érdeklődése egyre inkább az üveg-, fém- és faszerkezetek felé irányul.
1913 A new yorki Armory Show című kiállításon nagy feltűnést kelt a Lépcsőn lemenő akt.
1915– New Yorkba látogat (ekkor nevét Amerikában már jól ismerik), ahol Man Ray-vel és F. Picabiával megalapítja az amerikai dada mozgalmat. Ennek keretében Duchamp bajusszal látja el a Mona Lisát, és másokkal együtt, megbotránkoztatóan ízléstelen tárgyakat, mint például üvegszárító állványokat vagy éjjeliedényeket emel „művészi rangra”.
1968 Duchamp halálának éve. Előtte felváltva New Yorkban és Párizsban él, és hosszú ideig nem folytat semmiféle művészi tevékenységet.
Források
  • Lynda Dalrymple Henderson: The Fourth Dimensions and Non-Euclidean Geometry in Modern Art. Princeton, New Jersey: Princeton University Press, 1983
  • Herbert Read: A Concise History of Modern Painting. London: Thames & Hudson, 1959 [magyar kiadása: A modern festészet. Budapest: Corvina Kiadó, 1965].
  • Marcel Duchamp Online, en français.
  • Akadémiai Kislexikon I–II. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989, 1990.
  • Művészeti Lexikon I–IV. Főszerkesztők Zádor Anna és Genthon István. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965–68.