Hővesztés

Lackfi János
fizika, termodinamika, hővezetés
szóelválasztás

Szanaszét járva mennyi hőt vesztek el.
Tőlem langyos a szék deszkája,
vécé-ülőke, szerszám nyele,
autó kormánya. Az étel-italmaradék,
amit ürítek, párolog,
langyos ruháim, cipőm
rosszul záró rétegei
csak úgy ontják a hőt a vakvilágba.
Telente látszik, hogy a beszéd,
a lélegzés sem egyéb,
mint hőveszteség, s ha valakivel
tisztességesen kezet szorít,
puszit vált az ember,
bizonyosan jó pár kalóriával
szegényebben megy tovább.
Pótolni kell evés, ivás,
fűtött szobák, ölelések
hevével, tűnődve,
merre tarthat most a világ
hő-láncolatában
a belőlünk ezerfelé szökött
kölcsön-meleg.

NÉHÁNY Hozzászólás a DOKK FÓRUMÁBÓL

A második főtétel triviálisnak mondható tapasztalati tényeket emel törvényerőre. Azt, hogy hidegebb testről melegebbre hő önként megy át. És azt, hogy Kelvin megfogalmazásában minden önként végbemenő folyamatnál bizonyos munka kárba vész, termikus energiává alakulva szétszóródik, disszipálódik. Ezért van az, hogy a természetben önként végbemenő folyamatok egyirányúak, megfordíthatatlanok, irreverzibilisek.


Inkább meglepett.

Talán a Ponticulus Hungaricusban jobban elkelne. Ez egy tök jó hely különben, érdemes benne bóklászni.

E témakör igazi vesztesége a dS, ha veszteség, mert: a természetes folyamatok mindig az entrópianövekedés irányába mennek végbe – a dS, meg az entrópia lenne, de kereshetsz egy fizikust, én csak mérnök vagyok.

A világ meg egyre rendetlenebb. Így.

A MAGAM MAGAM elgondolkodtatott: remélem a költői éned csak időszakosan hozható fedésbe saját magaddal…


Kedves János!

Melyik én reméli? a prózaitól túl kevés, a költői meg, ugyan! hisz taníthatod Pessoa Önlélekrajzát. (Autopszichográfia)

Az egyes számú az ír, ö egy kicsit mindig buggyant, de ezt értsd jól légy szí! Mind a két magam az egyes lenne, vagy az egyik, az első magam = a prózai, akit?l a remélem nekem kevés. Csak te tudhatod. (Lehet mind a kettő magam a két lábon járó, arra orvosságot, vagy jobb esetben kikapcsolódást javasolnak, egy Marriage Encouinter kurzust, vagy hasonlót.) A MAGAM MAGAMot, meg írjad jobbra. A késes, a gázkamrás nekem nem jó. A tiplivel meg érdekesen vagyok, az akkor működik jól, ha szorul és nem mozdítható. A borosüveged dugója másként szorul jól.
A nehezen viselhető és nem szükségszerű megszorultságra találj valami mást, légy már annyira optimista, hogy reáliákban utazók is olvasnak. Olykor…


Nomost én úgy vélem a Lackfi a hivatkozott poémában egy nyílt termodinamikai rendszerként definiálja magát, így az entrópiával kapcsolatos rögzítéstechnikai kitétel akár visszájára is fordulhat.

De az baromira érdekes, hogy tutta a Janó, hogy csókolom kedves. Nemsemmi.


Mai napon, mikor az írás mellett az Írás is alkalmat adott – János fővételének történetén keresztül, – elgondolkodnom, hogy mivel jár, ha valaki kéretlenül beleszól valamibe, az áskálósásról nem is beszélve: hová vezethetnek a dolgok! Aztán meg késő a bánat, mert kedvébe akartunk ennek-annak járni…

A Hővesztésnek annyi. Szép megfogalmazása egy érdekesnek alig mondható, ismert jelenségnek. A fizika mellé jöhetne az élettan is, hogy a folyamat teljessége értelmezhető legyen. Kivárjuk azt is! A valóban meglepő az entrópia, majd az entalpia.


Szívet melengető érzés lehet, ha valaki szembesül nyílt termodinamikai rendszer mivoltával, s ez némileg ellensúlyozhatja a tapasztalt veszteségeket is, bár arra a szalonnát hatékonyabban lehetne használni.

Köszi a meglátásodat Kelvin!

Ég veled János, hátha ez a köszöntés is besegít a veszteségek pótlásába!


További csókok a termodinamikán fennakadott emberiségnek.

Örvendezéssel: Szerző


Kedves János!

Az emberiség helyett inkább az embereknek, kicsit nehezebb, csókok helyett inkább jó verseket.

Bár most drámát írsz, kivárjuk.

A termodinamika meg nem csipkebokor vagy mandulafa, fennakadni aligha lehet rajta.

Az írás ma a hamis tiszteletről, képmutatásról, kijátszási technikákról, hagyományról tanított, meg sok más hasonlóról: kívánok Nektek bátorságot, sok-sok türelmet, kígyók okosságát, galambok szelídségét, hogy ne folytassam. Pontosan fogalmazott célokat, megfelelő eszközöket, a halDOKKlódhoz.

Én megyek, ez számomra így olvashatatlan, a képernyő felbontását nem fogom állítgatni. (Dolgozom, nem csak szórakozom, s az első az első.) Nagy képernyőnél nagyítíni kell, a vers ajánló meg eltakarja a szöveget, ennyi. Egyéni szoc. probléma. A világ meg elég érdekes dokk nélkül is, s a rendetlenség – entrópia (az a hő, ami reménytelenül megy veszendőbe) – meg egyre nagyobb.


Ez a vers óriási karriert futott máris be, s a jövője beláthatatlan.

Rendszeresen adódó feladat számomra, hogy férjemre háruló különböző ünnepi beszédek, megnyitók színesítéséhez idézeteket keressek. Mivel kizárólag műszaki területen mozog, érthető, hogy ez sosem egyszerű.

Egy tavaly novemberi konferenciát követően ezt írhattam a T. Szerzőnek:
Az energetikai konferencia megnyitóján, melyet a rektort helyettesítő dékán helyett Gábor tartott meg, ahogy előre jeleztem – 60–80 úriember, mind szakmabeli vagy szakma közeli – nagy sikert arattál!
Gondolj bele: mi újat tud mondani egy építészmérnök az
épületenergiáról energetikai szakembereknek? Mert semmit. Azon túl, hogy megdicséri őket, mert derék dolog ilyesmit forszírozni.
Madách érettségi tétel, hát a nóvum az Te voltál.
Van rá komoly esély, hogy az összes épületgépészeti előadás, már amikor elkezdik a bevezetőt, a Hőveszteségeddel kezdődik,
mert a BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék vezetője, Dr. Kontra Jenő is elkérte.

Azt mondta akárhogy jó, kézzel irka-firka is, majd a titkárnője beírja – de hát gépben volt… s hogy a kötetnek is ez a címe, ők könnyen meg tudják jegyezni, mert egész életük e körül forog…

Tulajdonképpen: gratulálok!

Jegyzet

Címszavakban a hőtan axiómarendszerének állításai

I. főtétel: E = Em + U : létezik belső energia dU = δL + δQ : létezik munkavégzéstől független energiaátadás


0. főtétel: izolált rendszer egyensúlyi állapot felé tart, a kialakuló egyensúly stabil egyensúly: nincsenek makroszkopikus áramok (↔ mikroszkopikus transzport lehet)

nyílt: környezetével bármilyen kölcsönhatás megengedett

zárt: felületén nincs anyagtranszport

szigetelt: felületén nincs hőátadás, csak munkavégzés

izolált: környezetével semmilyen kölcsönhatásban nincs


II. főtétel: szigetelt rendszerben a lehetséges folyamatok egyirányúak, a rendszer entrópiája nő


III. főtétel: az abszolút 0 foknál az egyensúlyban lévő test entrópiája 0-hoz tart (1904: Nernst→Planck) http://www.physics.kee.hu/termo/eload1a/eload1a.html az abszolút 0 foknál az anyagok hőkapacitása, hőtágulási együtthatója 0-hoz tart az abszolút 0 fok véges lépésben elérhetetlen

Mi a termodinamika?

Alapfeltételezése a korpuszkuláris elmélet: a rendszerek szabad szemmel nem látható elemi részekből tevődnek össze, amelyekre első közelítésben érvényesek pl. a mechanika törvényei. A részecskékre a mechanikai differenciálegyenleteket felírva egy igen sok ismeretlent (részecskék helye, sebessége) tartalmazó egyenletrendszer írja le a rendszer viselkedését. Miután ez mind gyakorlatilag, mind elméletileg (Heisenberg) megoldhatatlan, a termodinamika a mikroszkopikus mennyiségek helyett makroszkopikus, statisztikus (átlagos) mennyiségekkel dolgozik (pl. nyomás, belső energia, hőmérséklet). Ezek között az ún. fundamentális egyenlet teremt kapcsolatot.

A termodinamika további jellemzője, hogy a mechanikától stb. eltérően itt a folyamatok egyirányúak, nem megfordíthatók (a veszteségek miatt, folyamatoknál entrópia-produkció). Az intenzívek (hőmérséklet, nyomás, …) jellemzik az kialakuló extenzíváramok (belső energia, tömeg, …) irányát. Így ez az első olyan leírás, amelyik egy fizikai rendszer evolúciójával (fejlődés, haladás,természettudományos materializmus,darwinizmus) számol.

A hagyományos termodinamika elsősorban energetikailag írja le egy fizikai rendszer viselkedését, az energiatétel használatával ugyanis sok feladat egyszerűbben megoldható, mint más módszerekkel. Ugyanakkor termodinamikai módszerekkel (statisztikus extenzív és intenzív mennyiségek, fund. állapotegyenlet, entrópia) dolgoznak más tudományágak is (pl. közgazdaságtan).

physics.kee.hu

Forrás