Három metafizikai dialógus a matematikáról

Marsall László
matematika, Püthagorasz, axiómarendszerek, Kurt Gödel, Gödel-tétel
szóelválasztás
1. hang: Anthroposz (A.)
2. hang: Mathesis (M.)

1.

A. Milyen ízed van: Megcsókolhatlak? Szeretsz?
Van-e öled? Nőstény-szagod? Árvaság-szagod?
M. Magamnak. Magammal. Magamért.
A. Narcisszuszi tükör-doboz volnál? Villanyárammal
folytonosan telített magasfeszültségű drótok
körkörös mágneses tere föld alatt, földön, égen?
M. a2 + b2 = c2 (Püthagorasz is meghalt.)


2.

A. A szagod? Az a bölény-szag? A marhahúsé?
tormás kolbászé? Női fültövek, hajak?
Pöcegödör bűze? Személyvonat reterátja?
M. Máshol álmodsz. Ébredni: a/b – reláció.
A. Annak a kislánynak, ott a röplabda-öltözőben
szőr volt a vállán. Ott valahol, Steigner úrnál
egy jó pörkölt? Kóstolhattalak téged?
M. Szumma összeg. Meg halmazok uniója.
(de ez már nem az én beszédem.) Élsz? Badarság.


3.

A. Ütni akarlak! Harapni! Karmolni! Van húsod?
Csak ma, csak most, csak egy tizedmásodpercig!
Ez a „tizedmásodperc”-szó tetszhet neked.
Udvarlás, megkísértés, feléd oldalgás, virág.
M. (csend, egyetlen fehér vászon fényben)
A. Én mondom: „Csoport is vagy” – (gruppenszex?) Gyere!
Mondom, Goedel vagyok! És igenis bármely
axióma-rendszerben létezik legalább egy eldönthetetlen
M. Ha így tetszik neked: állni szélként a szélben.
Ave atque vale.a
  • aAve atque valelatin Üdvözlet és búcsú. / Éljen és nyugodjon. / Légy üdvözölve és Isten veled! – Catullus használta egy vers befejezéseként a testvére halálakor.
Forrás

Marsall László: Szélketrec. Megjelent és meg nem jelent versek. Budapest: Orpheusz Kiadói Kft., 2002. 344–345. p. (Digitális Irodalmi Akadémia.)