Régi egyetemek

Marsall László
matematika, Joseph-Luis Lagrange, Fejér Lipót
szóelválasztás

Menekülnöm a nagy Lagrange elől még
előny adatott a folyosó-kanyarban,
de szembe Csérp jött, mivel őt jelölték
díszdoktornak, s én diétás zavarban,
aszalt soványan, „jónapot” hadartam,
s fordultam be a zsúfolt díszterembe,
kabát-erdőben utacskát kapartam,
s hasmánt csúsztam a kis deszkaverembe,

mely neve szerint gólya-tuszkulánum:
a pódiumnak alatta lapultam
– sötét öltönyhöz pókszál-korrelátum –,
és fölöttem a láb-döngötte túlnan
cipőt csiszált, hogy sárgömböckék hulltak,
mint ökörszem, ha nagybőgőbe döglik,
e nyúl-drazsé esőben ott kinyúltam,
lestem: a résen Nap-csík átalködlik.

És csönd lesz, deszka hajladoz, kövéren
székfoglaló Csérp szava amint buggyan:
„Imprlist át nem búj semmi bástyarésen!”
Tudsz-e kapálni? – pókhálóba súgtam.
„a láncoskutya már ott a batyuban!
Bekötjük! Vízbe dobjuk! Összeverném!”
– csiszonka-hang a padlaton, besuttyan
a nagy Lagrange is, és odakúszik mellém.

És kérdi: álom? Nincs poentírozva.
Amaz csak fújja; Gaussnál volt a mérték,
de Bolyaival szemben falurossza!
Ő maga beszél? Felhúzták, Vagy kérték?
Vagy szalagol szájából eszme-térkép?
Barátocskám, a logika itt sérül…
– így Lagrange – s az –: de adóját bemérték!
középről is meg jobbról és balszélről!”

És Lagrange így: kimarjult a parókám,
ma chausettea is a bokámra lecsúszott,
az odafenti ciróka-marókát,
örülnék, hogyha itt alant megúszod.
Möszjő Fejért kerestem, s vízigótok
szó-trotyogását amidőn megintem,
majd tekernek rám áram-teli drótot,
hát oltalmas, möszjő, eltűnnöm innen.

Tűnés, taps, poreső; meg egér-csontváz
rázkódik, mint a földrengéses erdő,
mint kokas alatt tyúk e pódium-ház,
a francba is! egy jó kuruc kesergőt!
Jól jönne most vén pálinkás tekergő,
ha idekúszna rumos szélkeleppel,
hogy szellőzzem, s egy légvonatos kürtő:
szálljak azurvást kopasz istenekkel.

  • achausettefrancia harisnya
Joseph-Luis Lagrange, gróf,
eredeti olasz nevén Giuseppe Luigi Lagrangia
(1736–1813).
Olasz születésű francia matematikus; a számelmélet, a matematikai analízis és az égitestek mechanikája területén elért eredményeiről híres.
Forrás

Marsall László: Szélketrec. Megjelent és meg nem jelent versek. Budapest: Orpheusz Kiadói Kft., 2002. 344–345. p. (Digitális Irodalmi Akadémia.)